Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.

alt

Fontos döntés...

A JP Morgan szerdán közzétett, általános piaci meglepetést okozó, döntése szerint május 30-tól szeptember 30-ig Kolumbia súlyát rendre 3,2%-ról 8,05%-ra, illetve 1,8%-ról 5,6%-ra emeli a saját GBI-EM Global Diversified, illetve GBI-EM Global indexeiben a befektetési bank.

Ez azt jelenti, hogy azok a befektetők (pl. passzív alapkezelők), amelyek ezt a két igen elterjedt indexet használják referenciaként a saját portfóliójuk értékeléséhez, a megváltozó súlyokat le kell követniük. Azaz a saját portfóliójukban eddig csak viszonylag kis súllyal szereplő kolumbiai papírokat a következő fél év során a megadott szintre fel kell emelniük (minden hónap végén egy kicsivel növelni kell a súlyukat), ami jelentős nettó kolumbiai kötvényvásárlással jár majd.

A 2013 végére vonatkozó adatok szerint 217 milliárd dollárnyi tőke követte a JP Morgan által javasolt két index modellportfóliót, azaz ekkora volumenű tőkét kell alapul venni akkor, amikor az átsúlyozás lehetséges piaci hatásait vizsgáljuk.

A kolumbiai súlyozás megváltoztatásának másik oldala, hogy ha a kezelt vagyont változatlannak vesszük, akkor ez más országok papírjainak eladásával jár majd azok súlycsökkentése nyomán. A JP Morgan által közölt és a Morgan Stanley által részletesen elemzett adatok szerint ezt az átsúlyozást leginkább a török és az orosz helyi devizában denominált kötvénypiac fogja megsínyleni, de a magyar piac is megérezheti majd a távoli ország miatti "felfordulást".

Nem kis összegekről van szó...

Amennyiben elfogadjuk a fent említett 217 milliárd dollárnyi vagyont alapként, akkor a kolumbiai súlyok mintegy 4,5%-pontos megváltozása közel 10 milliárd dollárnyi vagyon megmozdulását jelenti majd, azaz nettó értelemben ennyivel nőhet a külföldi befektetők kolumbiai pesoban (COP) denominált állampapír kitettsége.

A Morgan Stanley csütörtöki elemzésében egyébként úgy becsülte, hogy csupán a GBI-EM Global Diversified index alapján 200 milliárd dollárnyi tőkét kezelnek világszerte és ebből vezette le, hogy az egyes piacokon milyen volumenű tőkemozgások következhetnek be. A befektetési bank várakozása szerint a következő fél év első fele intenzívebb lehet a tőkemozgások tekintetében, mivel az alapkezelők nem havonta fogják fokozatosan növelni a kitettségüket, hanem valószínűleg egy-két lépésben.

Amint az alábbi táblázatból látható: a kolumbiai piacra várható nettó 9,5 milliárd dollárnyi tőkebeáramlás másik oldalaként a török lírában denominált kötvényekből mintegy 2,4 milliárd, az orosz papírokból 2 milliárd, illetve a forintban denominált kötvényekből pedig 1,1 milliárd dollárnyi tőkekiáramlás várható szeptember 30-ig.

Utóbbi a jelenlegi árfolyammal számolva mintegy 250 milliárd forintnak felel meg, de amint fentebb jeleztük: a Morgan Stanley becslése csak a GBI-EM Global Diversified indexre vonatkozik, így a nettó 250 milliárd forintos magyar kötvénypiaci tőkekiáramlás csak alsó becslésként fogalmazható meg (a Morgan Stanley a saját elemzésében a GBI-EM Global indexben bekövetkező változásokról nem ír és számunkra nem ismert az ezen index által követett portfóliók mérete).

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt


Mit jelenthet ez számunkra ?

Fontos hangsúlyozni, hogy sok külföldi szereplő van jelen a magyar forintalapú állampapír piacon, így az nem jelenthető ki, hogy a következő fél évben az összes nem-rezidens által birtokolt forintalapú állampapír állomány a jelenlegi 4600 milliárd forintról biztosan esni fog legalább 250 milliárd forinttal (közel 5%-kal). Lehetnek ugyanis olyan befektetők, akik éppen növelni akarják a magyar kitettségüket (pl. eltérő benchmarkot néznek, mint a JP Morgan indexe, vagy a portfóliójukban tartott magyarországi súlyt aktív alapkezelőként saját döntésük miatt megemelik).

Csupán azt jelenthetjük ki, hogy a fenti index átsúlyozások miatt ekkora tőkekiáramlási hatás biztosan el fogja érni a magyar piacot. Innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy lesznek-e olyan tényezők, amelyek ezt a tőkekivonást (részben vagy egészében) ellensúlyozni tudják a Fed eszközvásárlási programjának lassítása "árnyékában". Amennyiben nem lesznek ilyen hatások, akkor bizony fel kell készülnünk arra, hogy a külföldiek állománya az előttünk álló időszakban 4400 milliárd forint alá mérséklődhet, és a részarányuk az állampapírokon belül a jelenlegi 41%-ról tovább fog csökkenni.

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt


A Morgan Stanley elemzése egyébként megemlíti, hogy a nem-rezidensek részaránya a kolumbiai piacon bizonyos nehézségek és adószabályok miatt még csak 7% körüli és a hatóságok jelzései szerint ez 15-20% körülre futhat majd fel. Ez még mindig jelentősen elmaradna a Peruban és Chilében megfigyelhető 40-50% körüli részarányoktól. A török piacon egyébként egy saját januári elemzésünk szerint 26% körül járt a külföldiek részaránya, így a magyar piacon jellemző 41%-os részarány a mi régiónkban kiemelkedőnek számít.

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt


Nehezíti a finanszírozási folyamatokat...

Azt, hogy a fentiekben bemutatott index átsúlyozások pontosan milyen hatással járnak majd a magyar állampapírpiacra idén, nehéz előre megmondani. Mindenesetre az valószínű, hogy nem teszi könnyebbé az államadósság idei évi finanszírozásával kapcsolatos terv végrehajtását.

Abban ugyanis eleve az volt, hogy a forintalapú finanszírozás felé fordul idén az állam (illetve emelkedhet a belföldi szereplők részaránya), de az, hogy a JP Morgan döntése miatt bizonyos kötvénybefektetők elfordulnak majd a magyar piactól, nehezebbé teszi a forintalapon kitűzött források bevonhatóságát.

A szűkösebb források miatt eleve kialakulhat egy felfelé irányuló nyomás a hozamokra (drágábbá válhat az államadósság finanszírozása), másrészt még inkább a magyar lakosság felőli forrásbevonásra támaszkodhat majd az adósságkezelő (ami szintén azzal járhat, hogy más megtakarítási formákra "rá kell ígérnie" a lakossági állampapírok kamataiban az ÁKK-nak).

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt


A napokban egyébként Orbán Viktor kormányfő a következő választási ciklussal kapcsolatos tervei között említette azt is, hogy az államadósság finanszírozásában az eddigieknél is nagyobb arányban kell bevonni hazai, azon belül is lakossági forrásokat (hogy ezzel egyúttal az államadósság devizaarányát is mérsékelni lehessen). Ez a fentiek fényében nemcsak tervnek, hanem egyúttal szükségszerűségnek is mutatkozik.

 

Forrás : www.portfoloio.hu

Szerző : Weinhardt Attila

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/sulyos_csapas_eri_magyarorszagot_egy_tavoli_orszag_miatt.196833.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

A kormányfő egy szerdai fórumon amellett, hogy a gazdaság elmúlt egy évének eredményeit taglalta, felsorolt 10 pontot is, melyeket még meg kell tenni majd.

alt

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitű gazdaságpolitikai fórumán 10 pontba szedte össze, milyen feladatokat, célokat kell még elérni a jövőben ahhoz, hogy az új szerkezetű magyar gazdaság stabil lábakon álljon. Számszerűen szeretné, ha a magyar gazdaság növekedési üteme kétszerese lenne a németének.

Orbán Viktor 10 pontja:

1) Az államadósság finanszírozásában sokkal nagyobb arányban van szükség a hazai forrásra

Orbán szerint, ha megéri a Templetonnak, hogy magyar állampapírokba fektessen, akkor az átlagembernek is meg kell érnie. Az adósság közel 40 százaléka egyébként devizában denominált.

2) Végig kell vinni az újraiparosítást

A magyar ipar a GDP 23 százalékát teszi ki szemben az EU-átlag 15 százalékkal, és jelenleg a németek és a csehek előznek meg minket. Őket le kell győzni még a miniszterelnök szerint.

3) Be kell fejezni a nemzetközi térben történő helyfoglalást

Itt a kormányfő elsősorban a különböző nagyobb gazdaságokkal kötött megállapodásokra, gazdasági kapcsolatok építésére gondolt. A célok között elmondása szerint a Törökországgal kötendő megállapodás lezárása szerepel, illetve a feltörekvő indiai gazdaságot is "hozzánk kell kapcsolni".

4) Meg kell változtatni a bankszektor tulajdonviszonyait

"Ez tabu kérdés. Ha valaki ezt felhozza, olyan, mintha a padlóra köpne" - mondta Orbán. Hozzátette: ő nem hisz abban, hogy stabil lábakon állhatnak egy olyan gazdaság, amelynek a bankszektora nincs legalább 50 százalékos hazai tulajdonban. "Az, hogy ettől a céltól távol vagyunk, vagy közel, attól függ, hogy az OTP-t hogyan számoljuk" - mondta.

5) Meg kell változtatni a mezőgazdaságban a birtokszerkezetet

A célt már kitűzték: a nagybirtokok aránya legfeljebb 20 százalék legyen. "Ehhez a valóság lassan akar hozzáigazodni, ebben így van mit még tenni".

6) Több innovációs központ

4 éve meghirdették azt, hogy legyünk ipari termelési központ, amit mára sikerült elérni a kormányfő szerint. Innen viszont feljebb kell lépni, hiszen bár ennek a területnek megvannak a maga zászlóshajói már, de mégis több ilyen központra van szükség, melyek nem kizárólag a tudomány területén működnek. Orbán szeretné, ha a központok mellé magas technológiájú cégeket is telepítenének, melyek azonnal be tudják építeni a a tudományos eredményeket. Emellett az innovációs központokhoz kapcsolódó felsőoktatásra is szükség van.

7) A munkát terhelő adók csökkentésének és a fogyasztást terhelő adókra való áttérés folytatása

8) A demográfiai gondolkozás alapjaira kell helyezni a gazdaságot

Orbán szerint az a társadalom nem érdemli meg a holnapot, amelyik nem tudja biológiailag fenntartani saját magát. Éppen ezért érvényesítenek minden kormányzati döntésben demográfiai szempontokat is, és igyekeznek kialakítani a "munka-teljesítmény-család háromszöget", ezeket a területeket összekapcsolni.

9) Olcsóbbá kell tenni az energiát

Nagy kérdés, hogy az energiaszektor egy ipari szektor-e, mely profitot termel, vagy egy olyan szolgáltatás, mellyel az igénybe vevő cégek termelnek profitot. Orbán szerint ő az utóbbi álláspontot képviseli. Éppen ezért szükség van arra, hogy az ipari áram árát is csökkentsék, ezzel növelve a versenyképességet is.

10) Teljes foglalkoztatás

A miniszterelnök elismerte: ezt a területet rendszeresen kritizálják, de az igazság az, hogy teljes foglalkoztatás nélkül a vállalkozások nincsenek biztonságban. Nem lehet megengedni ugyanis azt, hogy milliós nagyságrendet képviseljenek azok, akik az állam által adott segélyből élnek és feleslegesnek érzik magukat. Ha ezt megengednék, a tömeg szétfeszítené a magyar társadalmat. Bevallotta, hogy a közmunkánál el tud képzelni szebbet, de ha összeveti a segélyből élést a bérből éléssel, akkor rájön arra, hogy az államnak minden eszközt be kell vetnie, hogy az emberek ne érezzék feleslegesnek magukat. A cél "természetesen" nem a 0 munkanélküliség, hanem egy 3,5 százalékos szint lehet. A 9-10 százalékos munkanélküliségi ráta Orbán szerint folyamatos veszélyt jelent.

Még az orosz megállapodásra adott egy magyarázatot...

Alapvetően Orbánék elmondása szerint igyekeztek szakítani a gazdaságpolitika eddigi gondolatával, miszerint "hova csatlakozunk le", ehelyett ők inkább igyekeznek másként alakítani a gazdasági kapcsolatokat más országokkal: a világ minden szereplője legyen érdekelt abban, hogy Magyarország sikeres legyen.

Erre példaként felhozta a németeket, akiknek az újraiparosításunk fontos, a mobil, szakképzett munkaerőnk, hasonló alapokon nyugszanak a japán érdekek is. Kína számára azért fontos a sikerünk, mert mi lehetünk az az ország, melyen keresztül csatlakoznak az unió "vérkeringésébe".

Hasonló elven működik az Oroszországgal való "megállapodásunk", kapcsolatunk is. Orbán szerint azzal tudjuk őket érdekeltté tenni, ha van egy terület, ahol minőségi partnerségi viszonyt alakítunk ki. Bár azt nem mondta ki konkrétan, de ez lehet a paksi bővítés. A kormányfő ugyanis elmondta: az oroszok jelenleg csak két helyen tudnak Európán belül erőművet építeni, Angliában és nálunk. Így ezzel a kapcsolattal tudjuk elérni azt, hogy az oroszoknak is fontos legyen hazánk eredményessége és sikere. Orbán megjegyezte, Törökországgal is minden bizonnyal valamilyen energetikai alapokon nyugvó megállapodás születhet.

 

Forrás : www.mfor.hu

http://www.mfor.hu/cikkek/Orban_10_pontja__ezeket_kell_meg_megtenni.html

A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. Az álom, hogy utolérjük Ausztria fejlettségi szintjét, egyre távolabbinak látszik.

alt

Kedvenc salátabárom tulajdonosa, Zoli szeretne venni egy kávégépet. Kávét is kínálhatna a vendégeinek, és biztosan lennének olyanok is, akik csak ezért térnének be. A gép 500 ezer forintba kerül és számításai szerint évi 25 ezer forint többlethasznot hozna. Mit tanácsoljak neki? A befektetésének öt százalékos hozama elegendő, ha ennél olcsóbban, mondjuk négy százalékon tud hitelt fölvenni. Ekkor érdemes beruháznia a kávégépbe. Ő azonban aggódik, hogy nem lesz meg az évi 25 ezer forint többlethaszna. Mi lesz, ha a kormány bevezeti a luxusáfát, és az emberek kevesebb kávét isznak? Vagy ha őt is különadóval sújtják? Esetleg a kávéfőzést engedélyhez kötik, és a tizedére csökkentik a kávézók számát?

Kirívóan alacsonyak a beruházások Magyarországon. A GDP-arányos beruházási ráta 2013-ban 18 százalék volt. Vagyis 100 megtermelt forintból 18-at költünk új gépekre, épületekre és a régiek javítására, pótlására. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. 1995 és 2009 átlagosan a GDP 24 százalékát költöttük beruházásra. (A korábbi adatok más módszertan szerint készültek, ezért közvetlenül nem összehasonlíthatóak, de a tendencia ugyanez.) Kormányok jöttek, kormányok mentek, de a vállalatok, a családok és az állam átlagosan minden negyedik forintot félretett a magyar gazdaság fejlesztésére.

Jobban élünk, mint négy év múlva


A jelenlegi alacsony beruházás azért probléma, mert beruházás nélkül nincs növekedés. Ha Zoli nem vesz kávégépet, kevesebb bevétele lesz. Ha nem építünk új autógyárakat, szélerőműveket, és plázákat, sosem fogjuk utolérni Ausztria fejlettségi szintjét. A rendszerváltás ígérete az volt, hogy ha nyugat-európai mintára átalakítjuk a gazdaságunk szerkezetét, akkor fejlettségben is felzárkózunk. Ez az álom azonban egyre távolabbinak látszik.

"Elmúlt 4 év"
 
A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.

A rendszerváltást követően a gazdasági teljesítményünk jelentősen csökkent. 1993-ban 18 százalékkal kevesebbet termeltünk, mint 1989-ben. A következő másfél évtizedben azonban valóban gyorsabban nőttünk, mint Ausztria. A GDP 2001-re érte el a rendszerváltás előtti szintjét, és 2008-ig még 27 százalékkal növekedett.

A 2008-9-es gazdasági világválság Magyarországon is hatalmas visszaesést okozott. A GDP 7 százalékkal csökkent, és azóta sem tudott visszakapaszkodni. Jelenleg 21 százalékkal vagyunk csak gazdagabbak, mint 1989-ben. Ugyanezen 25 év alatt Ausztria 64 százalékot növekedett.

Jobban élünk, mint négy év múlva


Hová lett a vállalatok beruházási kedve? Nehéz elképzelni, hogy ne lennének Magyarországon olyan projektek, amibe hasznos lenne beruházni. Mindenkinek vannak ötletei, hogy mire kéne több pénzt költeni (pl. egészségügy, felsőoktatás, infrastruktúra, kutatás és innováció). A beruházás társadalmi megtérülése valószínűleg változatlanul magas. A probléma a magán-megtérüléssel van.

Csakúgy, mint Zoli, egy profitorientált vállalat akkor ruház be, ha annak jövőbeli megtérülése magasabb, mint a finanszírozás költsége. A beruházás hiánya tehát az alábbi két ok valamelyikére vezethető vissza: 1. a finanszírozás költsége magas, 2. a vállalat a társadalmi haszonnak csak kis részét élvezi.

A pénzügyi válság kétségkívül megnövelte a vállalatok tőkeköltségét. A hitelkamatok megnőttek, miközben az infláció csökkent. Vagyis a reálkamatok megugrottak. A Magyar Nemzeti Bank valószínűleg a magas kamatokat tekinti elsődleges problémának, hiszen 2011 óta 7 százalékról 2,7 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a Növekedési Hitelprogrammal közvetlenül is csökkenteni kívánja a vállalatok finanszírozási költségét.

A másik magyarázat, hogy a vállalattulajdonosok nem bíznak abban, hogy a beruházásuk gyümölcseit élvezhetik. Ha az állam elveszi a nyereségük felét (adók, különadók, rezsicsökkentés, egyes vállalatokat büntető szabályozás formájában), a hitelkamatokat sem fogják tudni kitermelni.

A Világgazdasági Fórum 2012-13-as felmérése az alábbi kérdésekben sorolta Magyarországot 144 ország közül az utolsó 11-be:

  • Mennyire bonyolult megfelelni az állami szabályozásnak?
  • Mennyire hatékony a jogszolgáltatás a magánvállalatok és az állam jogvitáinak eldöntésében?
  • Mennyire ösztönzik az adók a beruházást és a munkavállalást?


Megértem Zoli aggályait. Ha a kávégép csak évi 2,5 százalék hasznot hozna, feltétlen eltanácsolnám attól, hogy vegyen egyet. Ekkor azonban nemcsak a kávéról kell lemondanunk, hanem a fejlődésről is.

NÉVJEGY
 
Koren Miklós a Közgáz és a Közép-Európai Egyetem (CEU) elvégzése után 2005-ben a Harvardon doktorált közgazdaságtanból. Dolgozott a Fednél, 2007-ben Kenen ösztöndíjjal a Princeton egyetemen kutatott. Jelenleg a Közép-európai Egyetem tanára és az MTA KRTK kutatója. Kutatási területe a gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelem. Tudományos eredményeit vezető nemzetközi folyóiratok publikálták. A külföldi tudásáramlásról szóló kutatását az Európai Kutatási Tanács támogatja. Munkatársaival együtt szerkeszti a defacto.io gazdasági információs oldalt és blogot.
 
 

Forrás : www.portfolio.hu

Szerző : Koren Miklós

http://www.portfolio.hu/gazdasag/jobban_elunk_mint_negy_ev_mulva.196615.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

 

2014. március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog – azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás –, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Szombattól másképp öröklünk, mint eddig

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

KFT -k, figyelem !!!!
A március 15-étől hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft.-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik.

 

Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól működő rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.

Az egyén autonómiája a fontos...

A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.

Közelednek az élettársak és házastársak jogai

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül, a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.

Kőrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.

Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni – mondta korábban Kőrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.

A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével.

Jön a sérelemdíj...

Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár – esetenként nehézkes – bizonyítása a perekben.

A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése.

A kötelmi jogi – szerződésekre vonatkozó – könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot.

Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből.

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész – mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek – az örökség feléről harmadára csökken.

Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog.

A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik. Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.

Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.

 

Forrás : www.mno.hu

http://mno.hu/belfold/szombattol-maskepp-oroklunk-mint-eddig-1215623

Hamarosan minden Magyarországon működő bank csatlakozik az adóhatóság elektronikus rendszeréhez. Így egyre több számlánkhoz férhetnek hozzá, hogy aki nem fizeti a köztartozást, annak leemeljék a számlájáról. Már most évi 15-16 milliárd forintot hajtanak be ilyen úton a lakosságtól.

A NAV elektronikus rendszeréhez eddig 156 pénzügyi intézmény csatlakozott. A művelet célja, hogy ha egy magánszemélynek van köztartozása, akkor azt az adóhatóság inkasszóval be tudja szedni. Az sem feltétlenül akadály a behajtásnál, ha a számlánk mínuszban van.

Még nem teljes a lefedettség, de hamarosan az lesz...

A kiindulópont az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint minden pénzügyi, pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás köteles az adóhatóságnak megadni az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait (EBT).

Az MNB honlapján található nyilvános (pénzügyi szolgáltatókat tartalmazó) adatbázis jelenleg 427 pénzügyi intézmény, illetve 26 befektetési vállalkozás adatait tartalmazza. Ezeknél már mind elindították a csatlakozást a NAV elektronikus rendszeréhez. Tehát lefedettség hamarosan teljes lehet.

Azt nem tudta megmondani megkeresésünkre a NAV, hogy a már csatlakozott 156 bankból mennyi a magyar és mennyi a külföldi. Ennek oka, hogy a rendszer a pénzügyi intézmények tulajdonosi köréről nem tartalmaz adatokat.

A vállalkozóknál alapból tud a NAV a számlákról...

Az adótörvény szerint a vállalkozóknak (belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is) kötelező legalább egy számlát nyitniuk. Ezeknél az adózóknál a NAV-nak eddig is volt információja a bankszámlákról, és az inkasszót is érvényesíteni tudta.

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózóknál viszont – akik jellemzően magánszemélyek – a konkrét ügyeknél, célzottan keresik meg az érintett pénzügyi intézményeket.

alt

Fotó: Berecz Valter

Tudta? A hitelkeretből is levehetik...

Az adóhatóság a pénzforgalmi végrehajtásnál a hatósági átutalási megbízást az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlája terhére bocsátja ki. Ha viszont ehhez a számlához hitelkeret is rendelkezésre áll, akkor az inkasszó erre is kiterjed.

Akár a külföldi számlákról is behajthatják a tartozást...

Megtudtuk, arra jelenleg nincs törvényi lehetőség, hogy a külföldi bankszámlákra közvetlenül inkasszó kerüljön. Azonban bizonyos feltételek mellett most is kezdeményezheti a NAV a követelések külföldi érvényesítését. Ehhez a különféle nemzetközi megállapodások (behajtási jogsegély, járulék-együttműködés, SIGMA Követeléskezelő Zrt.) adnak felhatalmazást. S aztán a felkért államok saját szabályaik szerint intézkednek a megkeresésben szereplő követelések érvényesítéséről.

Egyre hatékonyabban tudják behajtani az adótartozást...

Évente 15-16 milliárd forint tartozást hajt be a NAV inkasszóval magánszemélyektől. Az utóbbi három évben jobban nőtt (évente 10-16 százalékkal) a magánszemélyektől származó inkasszós bevétel, mint a gazdálkodóké, ahol csak 3-6 százalékos növekedést mutattak ki. Az összes inkasszós bevétel kb. 9-10 százaléka származott a magánszemélyektől, mely arány évről-évre ugyan kisebb mértékben, de növekedett. Ez pedig elsősorban éppen annak köszönhető, hogy bevezették a bankok és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartást. Valamint hogy ezzel párhuzamosan az adóhatóság intenzívebben ráállt a lakosság adótartozásainak behajtására.

A Bankszövetség egyébként még tavaly év elején azt írta egy beszámolójában az EBT-ről, hogy az érdemben 2012 második felében indult projektről egy évig egyeztettek, mert akkoriban nem volt megfelelően harmonizált a rendszer.

Egyre több banknál kell kopogtatniuk...

Inkasszóval egyébként a végrehajtás alá vont adótartozások mintegy felét hajtják be a NAV-nál. Saját bevallásuk szerint a behajtás hatékonysága egy ügyintézőre vetítve folyamatosan nő. Viszont azonos behajtási eredmény eléréséhez évről-évre egyre több bankot kell megkeresniük.

2012-ben összesen 244 ezer inkasszó ment ki magánszemélyek bankszámlájára, ami 15.072 milliárd forint bevételt eredményezett, így 1 főre vetítve átlag 62 ezer forintnyi köztartozást szedtek be ezen az úton.

 

Forrás : www.hir24.hu

Szerző : T.Sz.Zs.

http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/03/10/az-on-bankszamlajaba-is-belelathat-a-nav/

Forradalmi változásokat hoz a gazdasági életben a nemzeti ünnep napja - emlékezteti a vállalkozások tulajdonosait a Népszabadság hétfői cikke. A félmilliós kft.-kre tőkeemelés vagy cégforma-módosítás vár, cégvezetők személyes vagyonukkal is felelnek döntéseikért.

alt

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv szerint ismételten csak hárommillió forintos törzstőkével lehet korlátolt felelősségű társaságot működtetni. Ez a követelmény integy 210 ezer kft.-t érint: nekik gyors tőkegyűjtésbe kell kezdeniük, ha meg szeretnék őrizniük társasági formájukat a következő címmódosítás, telephely-áthelyezés, ügyvezetőváltás vagy - ha ezekre nem kerül sor addig, akkor - 2016 márciusa után.

A szabályok szerint a vállalat nyereségéből a tagok feltölthetik a tőkét a következő két évben, ám ezt erős korlátozásokkal is ösztönzi a jogszabály. A tőkerendezésig a cég nem fizethet osztalékot, tulajdonosai pedig menedzsmentdíj, alapanyag-vételár, bérleti díj jogcímén se vehetnek belőle ki pénzt.

Márciustól veszélyesebbé válhat a cégvezetők élete is. A szabályok szerint ezután akkor is személyes vagyonukkal felelnek az okozott kárért, ha azt vezető tisztségviselői minőségükkel összefüggésben okozták. A módosításnak alighanem az volt a célja, hogy a vezetők vállalataik mögé bújva ne tudjanak szándékosan kárt okozni másoknak anélkül, hogy bármiféle kötelezettségvállalási felelősségük lenne - mondta korábban Alföldi Péter, az AIG pénzügyi biztosítások részlegének igazgatója.

Az új Ptk. szerint a cég és a vezetője a károsultnak egyetemlegesen felel "a szerződésen kívül okozott károkért" - magyarázta a Népszabadságnak Menyhei Ákos, a Hajdu és Menyhei Ügyvédi Iroda senior partnere. Sok-sok millió forintnyi magánvagyon kerülhet veszélybe egy apróság miatt - mutatott rá a vállalati vagyonbiztosítással foglalkozó Budapest Prime (BP).

Az egyetemleges felelősség miatt csak a felperesen múlik, hogy a kártérítési igényét a vállalattal, annak vezetőjével, avagy mindkettejükkel szemben nyújtja-e be. Egy-egy vitás helyzet is súlyos következményekkel járhat eztán a vezetők számára. Ha egy cég székhelyén valakit baleset ér, mert a felmosás miatt csúszóssá vált a folyosó, s nem voltak elhelyezve erre figyelmeztető táblák, akkor a polgári per során az ügyvezető személyes felelőssége is megállapítható - írja a BP.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/vallalkozasa_van_gyokeres_valtozas_jon_szombattol.578102.html

Rövid távon a piaci mozgásokat elsősorban az Ukrajnából érkező hírek alakíthatják, azonban természetesen az áprilisi országgyűlési választások is befolyásolhatják a magyar befektetési eszközök megítélését. Nagyobb elbizonytalanodást a választás valószínűleg nem okoz majd, mivel a piaci szereplők többsége nem számít kormányváltásra a CIB Bank elemzői szerint. Az amerikai jegybank pénzpumpájának lassulása a magyar piacot is nyomás alatt tartja és az év második felében kamatemelésre késztetheti az MNB-t. A CIB szakértői az év folyamán erősödő forinttal kalkulálnak és prognózisuk szerint a 2014-es évet akár 295 forintos euró árfolyammal búcsúztathatjuk, míg az alapkamat további csökkentések után az év végére 3,5 százalékig növekedhet.

alt

Miközben az év első heteiben hektikusan mozogtak a pénz- és tőkepiacok, alapvetően folytatódtak az elmúlt év végét jellemző tendenciák. A hangulat és a tőkeáramlás szempontjából továbbra is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépései, illetve az azzal kapcsolatos várakozások lehetnek a legmeghatározóbbak a CIB Bank elemzői szerint. A Fed januárban folytatta az eszközvásárlásainak lassítását, melynek hatására a feltörekvő piacok, így a magyar is eladói nyomás alá került.

A Fed lépéseinek hatására a fejlett piacokon a kockázatmentes hozamok emelkedése valószínűsíthető, amellyel párhuzamosan csökkenhet és volatilisabbá válhat a feltörekvő piacokra irányuló tőkeáramlás. Ez alátámasztja a CIB elemzőinek várakozását, mely szerint az idei év Magyarország számára is komoly kihívásokat tartogat. A visegrádi régió eddig viszonylag ellenállónak bizonyult a feltörekvő piacokat sújtó eladói nyomással szemben, azonban e tekintetben a magyar eszközök kivételt jelentettek: az év első két hónapjában a forint a feltörekvő régió hatodik leggyengébb teljesítményét nyújtotta, és a közvetlen régiós vetélytársnak tekintett lengyel zloty-t is alultejesítette.

A CIB elemzői szerint a gyenge teljesítmény hátterében elsősorban az MNB monetáris politikája, nem pedig a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás és nem is az ukrán események állnak.

A február eleji 306-310 forintos euro árfolyam ellenére az év második hónapjában az MNB tovább csökkentette a kamatot, amely kétéves csúcs közelébe emelte az euró árfolyamát. A CIB elemzői rövid távon csak minimális forinterősödésre látnak esélyt. „A magyar növekedés élénkülésére és az erős külső-belső egyensúly fennmaradására vonatkozó prognózisok alapján a 300-as euró árfolyamszint megközelíthető lehet, míg 2014 egészére vonatkozóan enyhén erősödő forintpályát valószínűsítünk.

Az év végére akár a 295 forintos szint is elérhető, de rövid távon az ukrán helyzet és az országgyűlési választások befolyásolhatják a piaci hangulatot. Önmagában a választások ténye valószínűleg nem okoz majd nagyobb elbizonytalanodást, mivel a piaci szereplők többsége nem számít kormányváltásra. A hazai makrogazdasági és piaci kilátások szempontjából sokkal nagyobb jelentősége lesz az új kormány gazdaságpolitikai programjának. Ennek tartalmát azonban egyelőre nem ismerjük, így értékelni sem lehet még azt" – mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Az MNB kamatvágása egészen 2,5 százalékig folytatódhat, azonban továbbra is azzal számolunk, hogy a nemzetközi folyamatok és az élénkülő hazai gazdasági környezet tükrében az év második felében szükségessé válhat az alapkamat emelése, így év végén 3,5 százalékon állhat az irányadó kamatláb" – tette hozzá Trippon Mariann.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/fordul-a-szeljaras-kamatemeles-es-forinterosodes-johet-422788

Devizapiaci körképünkben a fontosabb devizapárok árfolyam alakulását és a mögöttes fundamentumokat és fontosabb híreket tekintjük át. (Commerzbank)

alt

EUR/HUF (310,00 – 314,00): Nem tettek jót a feltörekvő eszközöknek a hétvégi fejlemények: ma reggel nagyobb gyengüléssel indult a hét. A forint sem tudta kivonni magát  e hatás alól, a másfél hete nem látott 312-es szintek környékén mozog az árfolyam. Hazai vonatkozásban az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos döntése lehet hatással az árfolyamra, illetve a szerdán megjelenő, legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvének tartalma.

alt

Bár a piac már csak maximum egy-két 10 pontos csökkentést vár, a további vágások lehetősége egy negatív hangulatban ismét a forint gyengülését okozhatja.  A külső tényezők nagyobb súllyal eshetnek latba a héten, a hangulatot ez fogja meghatározni. Ha enyhülne az ukrán helyzet, akkor lehet esély a 310 alatti szintekre is. 
  
EUR/USD (1,3710 – 1,3850): A vártnál magasabb euró zónás infláció és a várttól elmaradó amerikai GDP adatoknak köszönhetően 1,38 fölé erősödött az euró. A jobb inflációs adat csökkentheti az ECB csütörtöki kamatvágásának esélyét. Zsúfolt lesz a hét, az ukrán helyzet mellett, a hét második felében sorra érkeznek majd a fontos adatok.

alt

Amerikából az ADP, NFP indexek a munkanélküliségi ráta alakulására lesz érdemes figyelni, mint a legfontosabb publikációk a Fed taperinggel kapcsolatos döntései szempontjából. Természetesen, ha eszkalálódik a krími helyzet, akkor az adatok fontossága is csökkenhet, és a kockázatkerülés felülírhat mindent, ami aztán a dollár erősödését okozhatná. Ennek bekövetkezéséig, illetve az adatok érkezéséig maradhat a kivárás és az oldalazás a jelenlegi szintek környékén.

CHF/HUF (255,50 – 260,00): Ma hajnalban már az 1,21-es szint közelében is járt a frank, amíg feszült marad a helyzet, addig a menedékdevizák erősödése várható. A rossz hangulatban a forint is szenved, ennek köszönhetően ismét a 260-as szint felé araszolunk.

alt

 

Forrás : www.profitline.hu

http://profitline.hu/hircentrum/hir/307173/Reg-nem-volt-ilyen---260-as-szint-fele-araszol-a-svajci-frank

Tavaly 155,2 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el a hitelintézeti szektor az előző évi 91 és a 2011-es 242,8 milliárd forint veszteséget követően - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján hétfőn megjelent előzetes adatokból.

Az eredményből 55,8 milliárd forint a szokásos üzleti tevékenység eredménye, 99,4 milliárd forint rendkívüli eredmény, amelynek mintegy háromnegyede az egyik nagybank rendkívüli eredményéből származik.

A 131 hitelintézet 325,9 milliárd forint összesített nyereséget könyvelt el, 40 hitelintézet 170,7 milliárd vesztességgel zárta a múlt évet. Az adózott eredmény a múlt évben 67,6 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint az 2012-es 173,5 és a 2011-es 288,7 milliárd forint veszteség után.

A hitelintézetek kamateredménye 12,5 milliárd forinttal (1,3 százalék), 950 milliárd forintra csökkent, a jutalékeredmény viszont jórészt a tranzakciós illeték áthárításának köszönhetően 145,8 milliárd forinttal (54,2 százalék), 414,8 milliárd forintra nőtt.

Az éves eredményt 302,3 milliárd forinttal terhelte a nettó értékvesztés és a céltartalékolás, amelynek értéke az előző évi 200,7 milliárdnak a másfélszeresére nőtt, de meg sem közelítette a 2011-es 784 milliárd forintot.

Az összehasonlítást nehezíti, hogy a 2012-ben elkönyvelt értékvesztés tartalmazza a devizahitelek végtörlesztése miatti értékvesztési visszaírásokat, amelyeknek csak az eredménykimutatás szerkezetére volt hatásuk, az adózott eredményre nem, mert a visszaírással egy időben a hitelintézetek ezzel azonos nagyságrendű veszteséget számoltak el az egyéb ráfordítások között - magyarázta az MNB.

A hitelintézetek átlagos jövedelmezősége - mind az eszközöket (ROA), mind a tőkejövedelmezőséget (ROE) tekintve - javult, már csak azért is, mert veszteség helyett nyereséget könyveltek el. Az eszközarányos jövedelmezőség a 2012-es -0,3 százalékról +0,5 százalékra javult, a tőkejövedelmezőség -3,2-ről +4,6 százalékra nőtt. A részvénytársasági hitelintézeteknél -0,4-ről +0,5-re, illetve -3,6-ról +4,8 százalékra javult a jövedelmezőség. A szövetkezeti hitelintézeteknél viszont romlott a jövedelmezőség: a 2012-es 0,7, illetve 8,2 százalékról 0,2, illetve 2,1 százalékra.

 

Szerző : MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/nyereseges-volt-a-bankszektor-2013-ban-422227

Igen kedvező folyamatoknak zajlottak le az elmúlt negyedév során a magyar feldolgozóiparban – derült ki a Kopint-Tárki konjunktúratesztjéből. Szinte az összes, a jelenlegi helyzetet és a kilátásokat mérő konjunktúra-indikátor jelentősen emelkedett az őszi állapotokhoz képest.

A határozott optimizmus mellett ugyanakkor néhány mutatón a vállalatvezetők óvatossága bújik meg. Habár a termelési és értékesítési mutatók emelkedő tendenciát jeleznek, és a kapacitáskihasználtság is 70 százalék körül mozog, se a rendelésállomány, se a foglalkoztatási kilátások nem javultak érdemben – írja a Kopint-Tárki.

Rendkívül kedvező azonban, hogy a belföldi piac élénkülni látszik, ez azonban aszimmetrikus: míg az élelmiszeripar és járműipar továbbra is „húzza” az egész feldolgozóipart, a textilipar és az elektronikai ipar jelenleg is gyengélkedik és a gyógyszeripar is nehéz periódust él át.

Hasonló jelenségek figyelhetőek meg az exportpiaci kilátások esetében is – mutat rá a Kopint-Tárki konjunktúratesztje. A legtöbb ágazatban kifejezetten jók a külpiaci értékesítési prognózisok, ugyanakkor az elektronikai, valamint a papíriparban már több vállalat akad, ahol inkább az exportkereslet lanyhulásáról számoltak be.

Annak ellenére, hogy a felmérés a forint/euró árfolyam jelentős mértékű gyengülése idején készült, kevesebben panaszkodtak a gazdasági környezet bizonytalanságára és kereslethiányra. Egyöntetű a vállalatvezetők véleménye abban is, hogy a magyar gazdaság rövid távú kilátásai alapvetően pozitívak, ugyanakkor jelenlegi helyzete még korántsem kielégítő (50 pont alatti szint még kedvezőtlen megítélést jelez), habár sokkal jobb, mint néhány negyedévvel korábban.

Többen gondolják úgy, hogy a hazai és az Európai Uniós támogatási rendszerek hatékonysága alacsony, ez pedig érzékelhető keresletcsökkenést eredményez mind a hazai, mind a külföldi piacokon.

Összességében 2014 határozottan kedvező évnek ígérkezik a magyar feldolgozóipar számára, az ágazat ipari termelésének volumenét éves átlagban 6-8 százalék körüli értékre becsli a Kopint-Tárki.

Forrás: Kopint-Tárki

 
 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-forint-zuhanasa-sem-bizonytalanitotta-el-a-vallalatokat-422306

A kedvező gazdasági folyamatok, így például a stabil növekedés, a rezsicsökkentés és a bővülő foglalkoztatottság folytatására számít Orbán Viktor miniszterelnök.

alt

A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában kiemelte a magyar külkereskedelmi mérleg tavalyi rekordját is, szerinte a forint mostani árfolyammozgása ellenére azért nincs baj, mert az ország több árut állít elő és ad el külföldön, mint amennyit behoz. „Nem szorulunk külföldi finanszírozásra, legfeljebb a mindenkori államadósságunk megújítása, a lejáró pénzek megújítása jelent feladatot" - magyarázta.

A gazdasági eredményekről úgy fogalmazott, hogy azokat nem lottón nyerte az ország, a magyarok megdolgoztak értük, a magyar gazdaságban szerkezetileg kedvező változások zajlottak le. A növekedéssel kapcsolatban megerősítette, hogy 2016-ra négyszázalékos bővülést terveznek.

Még alacsonyabb rezsi és minden magyar embernek megélhetést biztosító munka - Orbán Viktor szerint most ez az a két cél, amelyet reálisan kitűzhetnek maguk elé, bár - mint fogalmazott - ő is szeretne „előhúzni egy varázspálcát valahonnan az ágyneműtartóból, kettőt suhintani, és azt mondani, minden megjavul".

Az általa „nagyon nehéz műveletként" jellemzett rezsicsökkentésről szólva felidézte: „azonosítottuk a szereplőket, elvettük tőlük a profitot, és ott hagytuk a magyarok zsebében". Egyúttal sajnálatának adott hangot, amiért a magyar politikai közvélemény nem támogatja egységesen a rezsicsökkentést, sőt korábban azt gondolta, nem is lesz olyan ellenzéki párt, amely szembemenne vele. „Magyarország tényleg az abszurd világok egyike. Hogy lehet ellenezni egy rezsicsökkentést, amikor ez mind a tízmillió magyar embernek jó?" - tette fel a kérdést a kormányfő.

A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: többen dolgoznak, mint korábban - 1991-92-ben dolgoztak utoljára annyian, mint most -, többen dolgoznak a piacon, vagyis az üzleti életben, valamint közmunkában, és valóban vannak olyan magyarok, akik külföldön vállalnak munkát. „Elhagytuk ugyan a négymilliós számot, de a Magyarországgal nagyjából azonos népességű Csehországban ez ötmillió. Tehát (...) még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy mindenki munkához jusson" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Szólt arról is, arra számít, hogy a következő időszakban Magyarország könnyebben fogja törleszteni az államadósságát, mivel az európai országok egy része is jobb állapotba kerül. Emlékeztetett, hogy kormánya 85-ről 72-73 százalékos szintre szerette volna csökkenteni az adósság mértékét, de ehhez kedvezőbb külgazdasági környezetre lett volna szükség, sőt "kis hátszéllel" akár a 70 százalék is ment volna.

A miniszterelnök megismételte egyúttal, hogy az egy számjegyű jövedelemadó híve. „Az adókat én is utálom" - mondta, hozzátéve ezért, hogy ha nyernek a választáson, próbálják majd továbbra is csökkenteni a jövedelemadót.

Végül ismét egy átfogó, összehangoltabb népesedéspolitikai programot szorgalmazott, jelezte ugyanakkor, hogy a gyed extra, a diplomás gyed már „felvillant valamit a jövőből".

 

Forrás : MTI / www.hetivalasz.hu

http://hetivalasz.hu/uzlet/orban-az-adokat-en-is-utalom-73489

Egyebek közt arról várható állásfoglalás, hogy jogszabállyal módosíthatók-e banki kölcsönszerződések.

Hétfőn ismét tárgyalja a kormány devizahiteles indítványát az Alkotmánybíróság (Ab), az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, és rövidesen megszülethet a döntés - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

Két kérdés vár megválaszolásra...

A kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben.

Bitskey Botond szerint a kormány indítványa két elvi kérdést tartalmazott.

Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. Hozzáfűzte, hogy a kormány indítványa példaként megemlíti ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de fontos hangsúlyozni: az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.

A kormány indítványának másik eleme az volt, hogy az úgynevezett devizahitel szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. A kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányulnak. Arra várnak választ, hogy az alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek közt lehetne megváltoztatni a szerződéseket.

A főtitkár megjegyezte: indítványában a kormány sem kérte, hogy az Ab konkrét kérdésekben foglaljon állást.

Arra a kérdésre, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát figyelembe veszi-e az Ab, a főtitkár kifejtette: a Kúria döntése nem tárgya az Ab előtt folyó eljárásnak, a kúriai döntés tartalmára az alkotmánybírósági eljárás semmilyen módon nem hat ki, mint ahogy szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.

Jogegységi határozat...

A Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.

A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben a luxembourgi székhelyű testület a devizahiteles szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban vizsgálódik.

Az új alkotmány 2012. január 1-jei életbelépése óta a kormány a devizahitelesek ügyén kívül még három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Ab-tól: 2012-ben a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerződésekkel, 2013-ban pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.

 

Forrás : MTI

http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/02/23/devizahitel-hamarosan-dont-az-alkotmanybirosag/

Varga Mihály nem örül a gyenge forintnak és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg - a gazdasági miniszter erről kedden beszélt a TV2 Mokka című műsorában.

Varga Mihály reméli, a monetáris tanács keddi ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek.

Hozzáfűzte, hogy a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed "pénzpumpájának" leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetést jelentős, 220 milliárd forintos tartalékkal tervezték meg, vagyis ha az euró árfolyama a tervezettnél magasabb szinten alakul, akkor van mihez nyúlni.

Ugyanakkor bízik abban, hogy a következő hónapokban az árfolyam korrigálódhat. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják az alacsony árfolyamot - tette hozzá.

Varga Mihály úgy vélekedett: jó úton jár a munkahelyteremtés terén a kormányzat, mert egy év alatt 107 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ám még jelentős tartalékokkal rendelkezik az ország, hiszen, miközben a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millióan, Magyarországon csupán 4 millióan dolgoznak.

Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben - amennyiben a választásokon újra bizalmat kap a jelenlegi kormányzat - még annál a 200 ezernél is több munkahelyet kívánnak teremteni, amit az elmúlt 4 esztendőben sikerült.

Az elmúlt év utolsó negyedévének adatai szerint az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország produkálta a negyedik legnagyobb gazdasági bővülést, és vezeti a visegrádi négyek mezőnyét is.

Ebben a helyzetben nem elképzelhetetlen a 4 százalékos növekedési ütem 2016-ra - mondta a politikus, hozzátéve: bebizonyították, hogy képesek növekedési pályára állítani a gazdaságot, az adósság csökkentése és a munkahelyek számának növelése mellett. Arról is szólt, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó magyar-orosz pénzügyi szerződést.

 

Szerző : MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/varga-nem-orul-a-gyenge-forintnak-nem-igy-terveztek-a-budzset-421845

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a 10 bázispontos kamatvágási várakozással ellentétben 15 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. Az MNB döntése így nem volt összhangban az elemzői várakozások többségével. A kamat 2,7 százalékra csökkent.

A közgazdászok csak a tanács enyhítésre hajló alapállása miatt várták a kamatvágást, egyébként racionális megfontolások mentén már kamattartás tartottak volna indokoltnak.

A forint 308-ról pillanatok alatt 310-re esett az euróval szemben a vártnál nagyobb kamatvágás hatására.

A forint elmúlt hetekben bekövetkezett esése, és tartósnak tűnő gyengélkedése sem tántorította el az MNB-t. Varga Mihály a TV2 reggeli műsorában azt mondta, hogy nem örül a gyenge forintnak és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed "pénzpumpájának" leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.

Ugyanakkor Varga bízik abban, hogy a következő hónapokban az árfolyam korrigálódhat. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják az alacsony árfolyamot - tette hozzá.

A magyar gazdaság fundamentumai meglátásunk szerint valóban nem indokolják ezt az árfolyamszintet. Az immár 19 hónapja tartó kamatvágási ciklus, amelynek során 7 százalékról 2,7-re százalékra vágta a kamatot az MNB – a legutóbbi hónapokban már jelentősen ingadozó külpiaci hangulat és gyengélkedő forintárfolyam mellett – viszont indokolhatja ezt az árfolyamszintet.

Az MNB kamatvágásról szóló közleménye (ami délután 3-kor jelenik meg) kulcsfontosságú lesz, hiszen a befektetők árgus szemekkel figyelik, hogy tartalmaz-e utalást a kamatciklus megállítására, és miként értékelik a forint ingadozását.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a múlt héten azt mondta a Világgazdaságnak adott interjújában, nehéz megítélni, hogy a forint esése átmeneti-e. „A Monetáris Tanács legközelebb a február 18-i kamatdöntő ülésén fogja értékelni a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is" – fejtette ki.

Suppan Gergely , a TakarékBank elemzője a kamatvágás után közölte: "az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, azonban a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését, így az ország sérülékenységének, külföldi hitelekre való rászorultságának csökkentését".

Miért vágott az MNB – Itt az indoklás !

A Monetáris Tanács közölte: a "nemzetközi befektetői hangulat a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassítása, és a feltö-rekvő gazdaságok romló kockázati megítélése következtében változékonyan alakult, számos feltörekvő piaci deviza jelentős nyomás alá került. Ugyanakkor az euroövezetben előretekintve továbbra is tartósan alacsony kamatkörnyezet várható. Magyarország kockázati megítélése a régió más országai-val együtt romlott, mely mind a CDS-felárak, mind a kötvényhozamok emelkedésében tükröződött, valamint az árfolyam volatilitása is megnőtt. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol".

Hazánk helyzete ugyanakkor más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, sérü-lékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az állam és a magánszektor jelentős alkalmazkodása révén a folyó fizetési mérleg többletbe fordult, ezáltal csökkentve az ország külső eladósodottságát, és így a gazdaság kül-földi forrásokra való ráutaltságát - írják.

A Monetáris Tanács megítélése szerint "a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az árstabilitás középtávú elérése a mone-táris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakult az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre.

A monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása be-folyásolhatja. A Monetáris Tanács a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehe-tőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni".

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/matolcsy-vagott-beesett-a-forint-421880

Tavaly az év első hónapjaiban mélypontra került a magyar lakáshitel piac. Azóta több szerencsés változás is bekövetkezett, mind a hiteligénylők, mind a hitelnyújtók szempontjából. Ám az is igaz, hogy a bizonytalanság továbbra is jelen van a magyar gazdaságban. Ilyen ellentmondásos helyzetben vajon mer-e bárki lakáshitelt felvenni? És mit hozhat etéren az idei év? Mi kérdeztünk, az Ertse Bank, a K&H bank, a Sberbank és az OTP Bank válaszolt!

Óvatosak a hitelt kérők...
 
Az átlagos hiteligénylő 5-6 millió forint kölcsönt szeretne és 15-20 év alatt fizetné ezt vissza – derül ki a bankmonitor.hu pénzintézeteknek küldött kérdéseire adott válaszokból. (A legjobb piaci kamatozású ajánlatokról a linkre kattintva tájékozódhatsz!) A lakáshitelpiac 2013-as jellemzőit firtató kérdésekre érkezett banki reakciókból egyértelműen látható, hogy a hitelösszeg és a futamidő is kisebb a 2008 előtt számolt átlagoknál. Az is jellemző, hogy az ügyfelek elsősorban az államilag támogatott hiteleket keresik. A régi adósokat a csökkenő hitelkamatok nem mozgatták meg, az ügyfelek oroszlánrésze ugyanis új hitelt szeretne. Ez azonban várhatóan nem sokáig lesz így. A K&H Bank és a Sberbank is jelezte, hogy 2014-ben lassan növekszik a hitelkiváltási lehetőségek iránt érdeklődők száma.
 
Az ügyfelek azonban nincsenek könnyű helyzetben. Komoly gondot jelent számukra, hogy jövedelmük gyakorta adósságokkal (hitelkártya, áruhitel stb.) terhelt. Ezen túlmenően ¬- ahogy az Ertse Banknál meg is fogalmazták – a hitelfelvételhez a hatályos jogszabályok értelmében korábbiaknál jóval nagyobb önerőre van szükség és ennek előteremtése sokaknak szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezek alapján tán nem is meglepő, hogy a bankok igyekeznek minél jobban megismerni és felmérni ügyfeleik igényét, hogy ezzel segítsék a hitelért folyamodókat.  A K&H Banknál például pontos és mindenre kiterjedő igényfelméréssel indítják a lakáshitel iránt érdeklődőkkel a beszélgetést. Ennek során tanácsot adnak a hitelcélban, a legoptimálisabb hiteltípus kiválasztásában, a futamidő meghatározásában egyaránt.
 
Vannak most is kockázatok...
 
A megkérdezett bankok mindegyike hangsúlyozta: felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a piacon jelenleg forinthitelek érhetőek el, ezeknél árfolyamkockázattal nem kell számolni. De forint hitelek esetén is megemelkedhetnek a törlesztő részletek a kamatkörnyezet kedvezőtlen alakulása miatt. E veszély ellen általában az 5 éves fix kamatozású hiteleket ajánlják az ügyfeleknek, igaz ezek drágábbak lehetnek a változó kamatozásúaknál. (A legjobb 5 évig fix kamatozású hiteleket a linkre kattintva nézheted meg!) Ugyancsak felhívják az érdeklődő ügyfelek figyelmét a túlzott eladósodás veszélyeire is. Emiatt egybehangzó véleményük, hogy a család minden hónapban megmaradó szabad jövedelmének 30-40 százalékánál nagyobb törlesztő részletet nem ajánlatos vállalni.
 
Vége tehát a hitelundornak. Az általunk megkérdezett pénzintézetek legalábbis egytől-egyig a lakáshitelek iránti kereslet lassú, ám folyamatos növekedéséről adtak számot. A Sberbank például januárban a kereslet megháromszorozódását tapasztalta az egy évvel korább szinthez képest, de a nála jóval nagyobb Erste Bank is kismértékű bővülésről adott számot. Ugyanakkor a bankok arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakossági hitelfelvételi kedv továbbra is töredéke a válság előtt tapasztaltnak, nem éri el a 2011-es szintet sem.
 
Jó a helyzet, de lehetne jobb is...
 
Az OTP Bank kérdésünkre le is vezette minek is köszönhető ez a kis pezsgés. A kínálati oldallal nincsen baj, hiszen eladó lakásból és hitelből is bőven van a piacon. Utóbbihoz ráadásul igen kedvező áron lehet hozzájutni: az átlagos ügyfelek is a lélektani 10 százalékos kamatszint alatt kaphatnak piaci feltételű lakáshitelt, a támogatott lakáshitelek kamata pedig 6-7 százalékra süllyedt. (A legjobb piaci és támogatott lakáshiteleket rangsora a linkre kattintva elérhető!) Az állam is segíti a lakáscélú hitelfelvételt, hiszen támogatást ad a lakástakarék pénztári megtakarításokhoz és az új lakások megvételéhez (szocpol). Mindezek tetejébe a bankok díjelengedései akciókkal is igyekeznek magukhoz édesgetni az ügyfeleket.
 
A pénzintézetek óvatos derűlátással néznek az idei esztendő elébe. Az alacsony kamatkörnyezet fennmaradása tovább növelheti a keresletet. Ez azonban önmagában kevés. Hiába olcsó ugyanis a hitel, az emberek nem mernek hosszú távra eladósodni, ha bizonytalannak érzik a megélhetésüket vagy félnek jövedelmük csökkenésétől. Az OTP Bank ezen túl sokat remél a használt lakások megvásárlásához igényelhető „félszocpol” támogatás bevezetésétől és az államilag támogatott hitelekhez adott állami segítség növekedésétől és a támogatott időszak 5 évvel történő meghosszabbításától is.
 
 

Forrás : www.bankmonitor.hu

http://www.startlap.hu/landing.php?page=gazdasag&page_url=http%3A%2F%2Fwww.bankmonitor.hu%2Fcontent%2F1973.htm&ga_codes=a%3A0%3A{}&gemius_code=.X2Q.WO2N6hzaf2mfNjse8R776EyUSbANMpvh4ETeZj.p7&webaudit_code=13139990099750

 
 

 

Egy teljes pénzpiaci összeomlás is benne van a pakliban idén, ha a kedvezőtlen kínai, európai és feltörekvő piaci folyamatok összeadódnak. A legenyhébb forgatókönyv megvalósulása is fájni fog azonban az olyan országoknak, amelyek el vannak adósodva.

alt

Az eurózónában erősödő deflációs veszély és a kínai gazdaság durva lefékeződésének lehetősége együtt azzal fenyeget, hogy a világ pénzpiacain még idén végigsöpör egy órási vihar - állítják a francia Société Générale szakértői. Az év nagy eladási hullámmal indult, főként a feltörekvő piacokon, és az elemzők most azt próbálják kitalálni, hogy egyszeri jelenségről van-e szó, vagy hosszabb távú folyamatról, vagy az felfordulás még át is terjed a világ már részeire - derül ki a CNBC cikkéből.

A kínai gazdaság kemény fékezése nem elhanyagolható kockázat - áll a bank elemzésében. Ez akkor következhet be a legnagyobb eséllyel, ha a kormány hitelszűkítési programja, amelyben vissza akarják szorítani a gazdaság szereplőinek túlzott eladósodást és a kockázatos kölcsönök szaporodását, kicsúszik a pekingi vezetés ellenőrzése alól. Ez az önkormányzatok kezében lévő hitelintézetek csődjéhez, a gazdaság pénzellátásának lefagyásához, összességében pénzpiaci válsághoz vezethet.

Lesz nagy huppanás...

A hét végén publikált beszerzési menedzserindex (PMI) hathavi mélypontra esett, ami ugyan részben az egyhetes munkaszünettel járó holdújévi ünnepekre vezethető vissza, ám részben már arra utal, hogy a gazdaság lassulása megindult. A SocGen ezért a legjobb esetben is arra számít, hogy a kínai gazdaság nagyot huppan. A GDP növekedése a hitelek folyamatos szűkülése miatt nem fogja elérni 2014-ben az elemzők többsége által várt 6,9 százalékot.

A források szűkülését a befektetések növekedésének lassulása követi majd, és ami ennél is fontosabb, zavarok támadnak a kínai pénzpiacokon - írják a bank elemzői, megjegyezve, hogy Kína a múlt héten ugyan elkerülte a China Credit Trust Co. egyik befektetési termékének bedőlését, ám további csődhelyzetek várhatók még idén.

Az egészséges pénzpiacok normális jelensége, hogy a rossz hitelek bedőlnek, ez segíti az rendszer egészének fennmaradását. Ha azonban arról van szó, mint Kína esetén, ahol az állam eddig a teljes hitelállományra garanciát vállalt, akkor az átmenet e között és a normál állapot között enyhén szólva nem kockázatmentes - érvelnek a Société Generale elemzői.

Defláció...

Ezzel egyidejűleg attól tartanak, hogy az eurózóna lassuló inflációja végül az árak csökkenéséhez, deflációhoz vezet. Az övezetben megindult reformok ugyanis nem elegendőek a gazdasági növekedés felpörgetéséhez, és ezzel az államadósságok visszaszorításához. Ezért a jelenlegi fellendülés csak egy ciklikus hullám, amelyről hamarosan kiderül, hogy a növekedés fenntartásához szükséges reformok híján csak halvány nominális bővülést hozhat.

Az 0,7 százalékos januári infláció elmaradt a várttól. A kérdés az: mit tehet az Európai Központi Bank (ECB) ha a defláció igazi veszélye teljesül, azaz a recesszió és az árak csökkenésének egymást erősítő hanyatló spirálja beindul. Az ECB a napokban tette világossá, hogy nem vásárolhatja az eurózóna-államok kötvényeit - szemben a Feddel, amely megteheti ezt az USA állampapírjaival. Ezzel az egyik fontos növekedésösztönző eszközről kénytelen lemondani.

Jin és jang...

Nem minden szakértő olyan pesszimista, mint a Société Générale elemzői. A Morgan Stanley például gyors összeomlás vagy a válság ragályos terjedése helyett arra számít, hogy a világ egy részének fájdalmat okozó helyzetek más térségekben kifejezetten kedvező hatással járnak. A feltörekvő piacokon kialakult felfordulás a fejlett országoknak hasznot hozott. Ez jól mutatja a világgazdaság jin és jang természetét - fejtegeti Joachim Fells, a Morgan Stanley közgazdásza.

Ami rossz az egyiknek, jó a másiknak, így aki csak az egyik vagy másik oldalt figyeli, az nem kap teljes képet a folyamatok alakulásáról - teszi hozzá. A szakértő várakozása szerint az USA növekedésének gyorsulása, ami együtt jár - az olcsó energiára és a válság nyomán lecsökkent bérköltségekre alapozó - újraiparosítással, gondot fog okozni a világ nagy feltörekvő országaiban. El fogja ugyanis szívni feldolgozóiparuk egy részét.

A GDP növekedésével párhuzamos emelkedő kamatok pedig azoknak az országoknak okoznak majd fejfájást, amelyek magas államadósságot görgetnek maguk előtt. A feltörekvő piaci folyamatok azért is kedvezőek a fejlett országnak, mert a gyengébb kereslet leszorítja az energia- és nyersanyagárakat, továbbá olcsóbbá teszi az feltörekvőkből érkező importot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/meg_iden_johet_a_kovetkezo_osszeomlas.575346.html

Nem hasonlíthatóak ugyan Törökországhoz a kelet-közép-európai feltörekvő országok, de a piaci idegesség olyan erős, hogy sem a forint, sem a zloty nincs biztonságban. A világ más tájain kialakult tőkekivonási hullám többféleképpen is elérheti a régiót.

alt

A kelet-közép-európai feltörekvő országok eddig jórészt elkerülték a világ más régióiban kialakult vad devizaeladásokat, de a nagy tőkekivonási hullám átcsaphat ezek felett is. A felfordulás magával sodorta például az értékpapír-piaci alapokat is. A feltörekvő piaci alapok történetük második legnagyobb tőkekivonását szenvedték el az elmúlt napokban: 2,7 milliárd dollárnyi befektetés távozott belőlük a szerdát megelőző héten - emlékeztet a Wall Street Journal cikke.

alt

Egyik kelet-közép-európai ország sem szembesült olyan gondokkal, mint Törökország, amellyel kapcsolatban a belpolitikai felfordulás és a nagy külkereskedelmi deficit erősíti fel az aggodalmakat, vagy Dél-Afrika, amely szintén folyamatos devizapótlásra szorul. Mindkét ország jegybankja kényszeredetten emelte alapkamatát.

Reszketés...

A piac be van gyulladva - jellemzi a félelmeket David Hauner, a Bank of America Merrill Lynch európai feltörekvő gazdaságokkal foglalkozó részlegének vezetője. A világon megindult tőkekivonás miatt magasabb fokozatba kapcsolt a befektetők aggódása.

A régión belül Magyarországgal kapcsolatban a legerősebbek a félelmek. A forint esése tegnap begyorsult (azóta némileg korrigált az árfolyam - a szerk.), miközben a török líra nagyjából stabil maradt. Ugyanakkor Magyarországnak - szemben Törökországgal és Dél-Afrikával - folyó fizetési mérlegtöbblete van, ezért nem annyira kiszolgáltatott a külső finanszírozásnak, mint ez a két állam. Emellett elég magasak a devizatartalékok.

A mérleg másik serpenyőjét a jelentős államadósság húzza le, amit újra kell finanszírozni. Egy 440 milliárd forintos (1,9 milliárd dollár) tétel február 12-én esedékes. További 2,28 milliárd dollárnak megfelelő összeget augusztusban kell előteremteni. Eközben a jegybank 2,85 százalékra vitte le az alapkamatot és Matolcsy György, az MNB-elnöke szerdán további mérséklést helyezett kilátásba.

Biztos, ami biztos...

Még nagyobb lenne a felfordulás a régióban, ha a befektetők megtalálnák a lengyel zlotyt. Lengyelország államadóssága a GDP 58 százaléka szemben az eurózóna 93 százalékával és a 28 tagú EU 87 százalékával. Ennek ellenére a lengyel deviza idén 3 százalékkal gyengült a dollárral szemben, ami a két ország közötti nagy különbségek tükrében nem sokkal kevesebb a török líra 5 százalékos veszteségénél.

A varsói jegybank jövő szerdán tart kamatdöntő ülést, amelyen várakozások szerint 2,5 százalékon hagyja alapkamatát. A lengyel pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem alszik rosszabbul a pénzügyi zűrzavar miatt, de hozzátette: meg kívánják hosszabbítani az IMF-fel kötött rugalmas hitelszerződést. Varsó elvileg 34 milliárd dollár kedvezményes hitelt hívhat le, de eddig tartózkodott ettől.

Lavinahatás...

Az IMF és más nemzetközi pénzügyi szervezetek jobban felkészültek a feltörekvő piaci zavarok kezelésére, mint a legutóbb, a kilencvenes években kitört válság idején - állítja Jeronmin Zettelmeyer, az EBRD vezető elemzője. Ugyanakkor ennek az országcsoportnak a súlya jóval nagyobb a világgazdaságban, mint akkor, így megroppanásuk sokkal kellemetlenebb hatással járhat.

A viszonylag stabil feltörekvő országokat kétféle módon érheti el a többi hasonló piacon kialakult nagy felfordulás. Az első, hogy az általános idegesség hatására a piaci szereplők megszabadulnak nyereséges, hosszabb távú, viszonylag könnyen értékesíthető feltörekvő piaci - köztük magyar és lengyel - befektetéseiktől is, a második, hogy pusztán azért fogják menekülőre a dolgot, mert lelki szemeik előtt megjelenik a hólabda hatás, azaz az összeomlás gyorsuló átterjedése az egész világra.

Nem hiszem, hogy a jelenlegi eladási hullámnak feltétlenül tova kell gyűrűznie, de nagyon sok befektető jelenleg egyszerűen nem akar feltörekvő piaci eszközöket látni a portfóliójában - mondja Yannick Naud, a Sturgeon Capital tőketársaság menedzsere. Naud növelni akarta például magyarországi befektetéseiket, ami nem sikerült, de Kelet-Közép-Európáról azt tartja, hogy a további gyengülés utat nyit a jó befektetések előtt.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ezert_van_veszelyben_magyarorszag_es_a_forint.575191.html

A legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban tett közzé videoüzenetet Orbán Viktor.

Orbán: Jó hírem van a nőknek és a fiataloknak

Közzétették a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat, amelyek Orbán Viktor szerint „nem egyszerűen csak jók, nem is csak kiválóak, hanem egyenesen lelkesítőek”. A kormányfő szerint „arról van szó, hogy több mint 100 ezerrel nőtt azoknak száma, akik ma munkából tudnak megélni Magyarországon ahhoz képest, ahol egy évvel ezelőtt álltunk”.

Mint fogalmaz: „Különösen jó hírem van a fiatalok és a nők számára, évtizedek óta nem találtak annyian munkát, mint az elmúlt hónapokban.”

alt

Orbán ezt várta és kívánta...

A munkanélküliség is csökken – idézi a legfrissebb adatok alapján a miniszterelnök –, ez szerinte arra bizonyíték, „hogy az az irány, amit közösen jelöltünk ki négy évvel ezelőtt, az jó, biztató, sőt meghozta a várt és kívánt eredményt”.

alt

A Facebookra feltöltött videoüzenetet így zárja: „Köszönöm szépen a munkavállalóknak, a munkaadóknak, a vállalkozóknak, hogy hozzájárultak ehhez a nagyszerű sikerhez.”

„Jobban teljesítünk, mint Gyurcsány idején”

Tovább nő a foglalkoztatottság, a munkanélküliség ezzel szemben csökkenni fog a jövőben – reagáltak az elemzők a január 29-én publikált adatokra, miszerint bőven 4 millió fölött dolgoznak Magyarországon. A Fidesz szerint ma hazánk egyértelműen jobban teljesít, mint a Gyurcsány-kormány idején. A nagyobbik kormánypárt a kedvező adatokat az adócsökkentésnek, a béremeléseknek és a rekord alacsony inflációnak tulajdonítja.

alt

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a munkanélküliségi adatok illeszkednek az előző hónapok trendjébe, folyamatosan csökkenő pályán van a mutató. A téli közmunkák elindulása azonban erősen látszik a statisztikákon, mind a munkanélküliséget, mind a foglalkoztatást tekintve – mutatott rá.

 

 

Forrás : www.mno.hu

http://mno.hu/belfold/orban-jo-hirem-van-a-noknek-es-a-fiataloknak-1208335

 

A Magyar Hírlap keddi cikke szerint több akciós készpénzfelvételi lehetőség is megszűnik az OTP Banknál, és további hét pénzügyi szolgáltató is bejelentette már, hogy emelkednek náluk a számlavezetéssel kapcsolatos költségek.

Több mint kétszeresére emeli bankjegykiadó automatáinál a pénzfelvétel díját februártól az OTP Bank, és visszavonja a lakossági számlacsomagokhoz kapcsolódó kedvezményes pénzfelvételre szóló akcióit - tájékoztatta a lapot Gergely Péter, a BankRáció pénzügyi szakértője. Az erről szóló hirdetményt már közzétette a pénzintézet.

A magánszemélyeknek jelenleg 0,6 százalék jutalékot kell fizetniük az OTP készpénzkiadó automatáinál, de több lakossági számlacsomagnál is az első egy-négy pénzfelvétel díjtalan.

Februártól ugyan - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - nyilatkozattétel esetén minden lakossági számláról az első két készpénzfelvétel - legfeljebb százötvenezer forint erejéig - díjmentes lesz. Ha viszont az ügyfél túllépi ezt a keretet, akkor 0,6 százalék helyett már 61 forint + 1,21 százalék jutalékot kell majd fizetnie. Így még ha be is jelentkezik valaki a két ingyenes készpénzfelvételi lehetőségre, de további százezer forintot vesz fel számlájáról, akkor 1271 forintot kell fizetnie.

Az OTP Bank mellett további hét pénzintézet - a Budapest Bank, a DRB Bank, az Evobank, a Kinizsi Bank, a Magnet Bank, az MKB Bank és a Sopron Bank - emeli februárban a lakossági folyószámlák költségeit.

 

 

Forrás : Magyar Hírlap

http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/01/21/dragabb-szamlat-hoz-az-ingyen-keszpenz/

Szombattól indul a pénzügyi rezsicsökkentés: a lakosság havonta kétszer ingyenesen vehet fel készpénzt, összesen 150 ezer forintot, bármelyik bankautomatából. Februárban azok élhetnek a lehetőséggel, akik az első határidőig, január 20-ig erről nyilatkoztak bankjuknál.

Az ügyfeleknek figyelni kell arra, hogy ne lépjék túl a 150 ezer forintos keretet, mert az a fölötti részre a bank már ATM használati díjat számol fel.A nyilatkozatot csak egyszer kell leadni. Aki az adott hónap 20-ig erről rendelkezik már a következő hónapban, 20-a után igénylők pedig az utána következőben élhetnek a lehetőséggel. A bankszövetség információi szerint a banki ügyfeleknek már a háromnegyede regisztrálta magát az első határidőig.

A nyilatkozatok a bankfiókokban, vagy az internetbankon keresztül adhatók le, az intézmények nem kötelesek mindkét lehetőséget biztosítani, előfordulhat, hogy – akár átmenetileg is – csak bankfiókban van erre lehetőség.

A számlavezető banknál arról is kell nyilatkozni, hogy mely bankszámláról veszi igénybe az ügyfél a kedvezményt. Az új törvényi  rendelkezést a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézményeknek kell alkalmazniuk, például hitelintézeteknek, takarékszövetkezeteknek.

Az MNB korábbi ismertetése szerint a jogszabály alapján a nyilatkozat megtétele révén bármely Magyarországon elhelyezett ATM-ből (nem csak a bank saját automatájából) lehet havonta kétszer  ingyenesen készpénzt felvenni; a bankkártyával nem rendelkező ügyfelek pedig ezt a számlavezető pénzintézetük bankfiókjaiban tehetik meg.

Egy számlához csak egy nyilatkozat tehető, a kedvezmény tehát nem tulajdonosonként, hanem számlánként vehető igénybe.
A gazdasági társaságok nem élhetnek a kedvezménnyel.

Azért vannak az ingyenességnek hátulütői is.

Kinek lesz rossz az ingyenes készpénzfelvétel ?

A pénzügyi rezsicsökkentéssel igazából azok járnak rosszabbul, akik kevésbé jómódúak. A törvény ugyanis csak pozitív egyenlegű számláknál teszi lehetővé az ingyenes pénzfelvételt, de ha egy számla negatívba fordul (ilyen folyószámla-hitelkártyáknál fordulhat elő), akkor be lehet hajtani a készpénzfelvételi díjat. Azon fogyasztók, akik tehát kénytelenek a takarójuknál továbbnyújtózkodni (2,87 millió ügyfélnek van ilyen hitelkártyája, és összesen 400 milliárdos a tartozásuk), épp nem élvezik ki a költségcsökkenést feltétlenül. Amúgy a jobb anyagi helyzetűek eddig statisztikailag havi egyszer használták kártyájukat készpénzfelvételre, annyira elterjedt a kártyás fizetési mód. Ez jellemzően 50 000 forintnyi készpénz kivételével járt. A bankok most tehát ennek a háromszorosát könyvelhetik el veszteségként. Ahogy az is kérdés, ha bármilyen ATM-ből kivehető a pénz ingyenesen, hogy számolják el egymás közt a bankok a pénzkivétel idegen ATM-ből adódó költségét, ami tranzakciónként jellemzően 250 forint. Ezeket nyilván ráterhelik az összes felhasználóra valamilyen formában, ahogy az OTP már változtatott is a kedvezményes pénzfelvételi ajánlatain - neki van amúgy a legtöbb ATM-e az országban, a 4800 közül kb. 2000 OTP-s. (forrás)

 

 

Forrás : Hír24/MTI

http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/01/31/szombattol-jon-az-ingyenes-keszpenzfelvetel/#a3

Keresés