Horvát lapértesülések szerint az Interpol kiadta a körözést a Mol-vezér ellen, hatályba lépett az európai elfogatóparancs is.

alt

Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen írta a Jutarnji List alapján a hvg.hu.

A horvát lap szerint értesülését a rendőrség megerősítette.

Később több horvát portálon is megjelent a hír, amely szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. Ez a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, azért, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.

Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír, az Interpol minden tagállamában kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják.

A Jutarnji List szerint az Interpol körözése alapján Magyarországnak nem kötelessége kiadni a Mol-vezért, az európai elfogatóparancs szerint viszont már igen.

Az Interpol nem kívánta kommentálni az MTI megkeresésére a hírt. A lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán. Az Interpol illetékese ennek kapcsán annyit mondott az MTI párizsi tudósítójának, hogy ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, egy másik ok lehet, hogy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik pedig az, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.

Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét néhány napja ugyanaz a bíróság rendelte el, amely tavaly novemberben - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. A horvátok szerint a Mol elnök-vezérigazgatója kenőpénzt fizetett a politikusnak azért, hogy a Mol irányító befolyást szerezhessen az INA olajvállalatban. Magyar részről a vádat mindig visszautasították, de az elfogatóparancs hírére a minap majdnem 2 százalékot esett a Mol-részvény árfolyama.

Buza János ügyvéd a Hír24-nek elmondta, hogy az európai elfogatóparancs alapján kötelező a magyar rendőrségnek a letartóztatást végrehajtania. Ezek után a Fővárosi Törvényszék bírója dönt a kiadatási kérelemről, annak tekintetében, hogy megalapozott-e az elfogatóparancs. Amennyiben az ebben foglalt tényállás megegyezik a magyar ügyészség által korábban már elutasított kérelemmel, úgy Hernádi Zsoltot nem fogják kiadni Horvátországnak, ha különbözik, akkor kötelező a kiadatás – mondta az ügyvéd.

 

Forrás : www.hir24.hu

http://www.hir24.hu/belfold/2013/10/01/kiadtak-a-nemzetkozi-korozest-a-mol-vezer-ellen/#a3

A Visa Europe marad Magyarországon és folytatja fejlesztéseit az elektronikus fizetési rendszerek területén - közölte a cég.

A Visa Europe tavaly decemberben jelentette be, hogy kivonul Magyarországról, ha bankközi jutalékkal kapcsolatban nem lesz Magyarországon szabályozás, ennek hiánya ugyanis rossz helyzetbe hozta céget, míg versenytársa, a MasterCard profitált belőle.

Döntött a parlament...

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a hazai bankközi jutalék mértékének szabályozását is tartalmazó törvénymódosítást, e szerint a bankkártyával fizető, valamint az azt elfogadó fél pénzügyi szolgáltatói - egymás között - nem számolhatnak fel betéti kártya esetén 0,2 százaléknál magasabb díjat és jutalékot (interchange díjat). Ugyanez a díj és jutalék - együttesen - legfeljebb 0,3 százalék lehet a hitelkártyáknál. Mindkét korlát feltétele az, hogy mindkét szolgáltatónak Magyarországon legyen a székhelye, illetve fióktelepe.

Magyarországon a módosítás hatálybalépését megelőzően a MasterCard 0,7 százalékot, plusz 12 forintot, míg a Visa 0,15 százalék, plusz 0,015 eurót számolt fel ezen a címen. A kártyát kibocsátó bankoknak pedig az volt az érdeke, hogy minél magasabb legyen ez az összeg, így egyre kevesebben adtak ki Visa kártyát.

Sok a készpénzezés...

Magyarország továbbra is készpénzközpontú a többi európai országhoz képest. A magyar lakosság jelentős része a bankkártyáját készpénzfelvételre használja. Az egy főre jutó POS terminálok száma Magyarországon az európai átlag felét sem éri el. Egy magyarországi lakosra jutó kártyás fizetési tranzakciók száma pedig csupán harmada az európai átlagnak.

A Visa Europe keresi az együttműködési lehetőségeket a hatóságokkal és a magyar kormánnyal a magyarországi elektronikus fizetési rendszer fejlesztése érdekében, mivel ez nagy részben támogatná a szürkegazdaság elleni harcot is.

 

Forrás : Privátbankár.hu

http://privatbankar.hu/penzugyek/valtozas-jon-a-bankkartya-piacon-igy-mar-marad-a-visa-is-261569

Tegnap Orbán Viktor azon meglepő kijelentés tette, hogy 2010-ben nem is volt (fülke)forradalom Magyarországon. Ma Orbán Gábor, az NGM államtitkára azt állította, hogy 2010 után nem unortodox gazdaságpolitika folyt, a növekvő kivándorlásnak viszont vannak pozitív hatásai. Úgy látja, van növekedési fordulat, az OTP és az MTA szakértője szerint nincs.

alt

Már van növekedés, a fordulat bekövetkezett, és ez a tendencia az idén felgyorsul - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikai államtitkára a Privátbankár.hu Növekedés 2013 című konferenciáján. 2006-óta folyamatos költségvetési kiigazítás alatt állt a magyar gazdaság az idei évig, ráadásul mindezt kedvezőtlen külgazdasági környezetben, ehhez képest kerül le már idén a növekedési gát. A növekedési mellett lassú fordulat érzékelhető: az exportáló szektorokban a beruházási dinamika - régiós összehasonlításban - kiemelkedő, még akkor is, ha nemzetgazdasági szinten a beruházások dinamikája nem ilyen jelentős.

 

alt

Az első lépés az államháztartás hiányának csökkentése volt, ez tavaly a GDP 1,9 százaléka volt és idén is három százalék alatt marad - ami a következő években is fenntartható. Az államadósság csökkentése a hozamszintek csökkentését eredményezte, ezzel megteremtődött a növekedés lehetősége. A kiigazítási kényszer megszűnt a magyar gazdaságban, ezt jelezte az unió túlzottdeficit-eljárásnak megszüntetése is - tette hozzá az államtitkár.

Nem unortodox, hanem nem sztenderd eszközök...

Nem unortodox gazdaságpolitika volt az, ami 2010 után folyt Magyarországon - másként írom le az elmúlt évek intézkedéseit - mondta Orbán Gábor. Erős kiadási kontroll jellemezte az intézkedéseket. A konfliktusok vállalása került előtérbe a nem létező pénzek elköltése helyett. Ugyanakkor bizonyos nem sztenderd eszközök is bevetésre kerültek - ezek az intézkedések vezettek a sikeres stabilizációhoz. Ezekkel az intézkedésekkel a költségvetési költségek kisebbek lettek és a kormány manőverező képessége megmarad, így nem destabilizálódott a kormány.

Az adóbevételek szerkezete átalakult, áttevődött a hangsúly a forgalmi, fogyasztási adókra a jövedelem típusú adókkal szemben. A cégek adóztatásában a fő csapásirány a kis- és középvállalati szektor felé fordult a foglalkoztatási fordulat érdekében. Az államtitkár ezen intézkedések között említette a lépcsőzetes társasági adó, vagy épp a kiva vagy a kata bevezetését. Az adópolitika vesztesei nagy erőfölénnyel rendelkező cégek, ágazatok lettek (pénzügyi és energiaszolgáltatók.)

A kivándorlás javította a foglalkoztatást...

A foglalkoztatási adatok változása  jelentős mértékben a kivándorlásnak köszönhető - ismerte el az államtitkár. Ugyanakkor Orbán szerint az elmúlt évtizedekben folyamatosan probléma volt a munkaerő alacsony a mobilitása, most végre valami változik ezen a téren, annak ellenére, hogy a külföldön foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a környező országokban. Ráadásul a külföldön dolgozók jelentős jövedelmet utalhatnak haza, amely javítja a fizetési mérleget - tette hozzá.

Az idei 0,7 százalékos GDP növekedés tartható, jövőre két százalékos - konzervatív - növekedéssel számol a 2013-as büdzsé - mondta az államtitkár. Az alappálya reálbéremelkedéssel és a fogyasztás növekedéssel számol, amit segít a rezsicsökkentés és a pedagógus béremelés. A költségvetési alappálya nem számol devizaadósságok rendezésével, amely ha bekövetkezik, újabb fogyasztási lökést kaphat a gazdaság. Orbán szerint a családok nem megtakarítani fognak, hanem fogyasztani - ami akár a két százaléknál is gyorsabb gazdasági növekedést eredményezhet - mondta Orbán Gábor.

Hárommilliárd eurónyi beruházás marad el...

A magyar bankszektor konszolidálására 2011 óta a külföldi tulajdonosok hárommilliárd eurót költöttek el. Képzeljük el, mi lett volna, ha ezt a pénzt a magyar tulajdonosoknak kellett volna előteremteni - mondta Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese. A magyar hitelezési helyzet nem áll helyre, az egyébként is gyengélkedő gazdaság helyzetét nehezíti, hogy a hitelezési hajlandóság 2009 óta csökken. A válság alatt mintegy 1600 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya, idén júniusban ez 6700 milliárd forint volt. Hasonló tendencia látható a lakossági ingatlanhitelezésben.

A magyar beruházási ráta leesett a GDP 16 százalékára, míg Kelet-Európában ez 20 százalék, ami azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd eurónyi beruházás marad el évente a magyar gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy még nem igazán látszik a beruházási fordulat - vitatta Wolf Orbán optimizmusát. 2008 óta a magyar vállalati szektor jövedelemtermelő képessége megfeleződött, így hiányzik az önerő a beruházásokhoz. Ne tévesszen meg senkit a magas tőkebeáramlás - az a bankok veszteségeinek eltüntetését szolgálta, nem a vállalati szektor beruházásainak növekedését - mondta az OTP vezérhelyettese.

Nem jönnek új befektetők...

A bankok helyzete ugyan akadályozhatja a beruházások növekedést, ám nem érkeznek a magyar gazdaságba új befektetők, és belső tartalékok sem képződtek, vagyis a probléma jóval összetettebb. Ezen a helyzeten változtatott az MNB 750 milliárdos nemzeti hitelprogramja (nhp). AZ OTP szerint a program hatása pozitív, bár az idő rövidsége (a cégek három hónapot kaptak beruházás kidolgozására) miatt valójában már induló beruházásokat, vagy amúgy is megvalósuló tervezett fejlesztéseket valósítanak meg a cégek. A második nhp hatása méreténél (2000 milliárd forint) fogva problémásabb: nem biztos, hogy kizárólag beruházást fejleszt, hanem kiválthat külföldi hitelt is, vagy akár megtakarítás lehet belőle. A 10 éves nulla százalékos MNB-hitel kockázatokat rejt, hisz a kamatok majdani emelkedésével növeli a költségvetés veszteségét.

Wolf László szerint ugyanakkor, ha a bankoknak további veszteségeket okoznak devizaadósok újabb megmentésével, az az MNB hitelprogramjainak hatását is alááshatja. Az OTP számításai szerint, ha frankhiteleket 180 forinton átváltanák és nyolc százalékos tőkemegfelelést várnak el a bankoktól, akkor négy érintett bank azonnali 131 milliárdos tőkeinjekcióra szorulna. Amennyiben a tőkemegfelelési elvárás 10 százalék, akkor öt bank 250 milliárdos tőkevesztésének azonnali pótlására lenne szükség a frankhitelek 180 forinton való átváltásával. Wolf szerint a bankok nélkül nincs hitelezési fordulat, hitelezés nélkül pedig nem lesz beruházási fordulat.

Oblath : Nincs növekedési fordulat...

Nincs növekedési fordulat Magyarországon, a GDP a 2005-ös szinten stagnál - mondta Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. A kutató felhívta a figyelmet, hogy 2009 óta nettó tőkekiáramlás jellemzi a magyar gazdaságot, míg korábban a magyar gazdaság nettó tőkevonzó volt. A mostani nettó tőkekiáramlás szoros összefüggésben van a magyar gazdaság exporttöbbletével.

A beruházási ráta már 2009-ben alacsonyabb volt a környező országokban tapasztaltnál - ez tovább csökkent az elmúlt években, ami csökkenti a növekedés elindulásának valószínűségét. Jelentős (nettó) exporttöbblet alakult ki az elmúlt években a gazdaságban - ám emögött a beruházások csökkenése áll - vagyis nem feltétlenül pozitív ez a jelenség.

A devizahitelek forintosításáról egy mondatban annyit mondott Oblath: annak forrása csakis a devizatartalék lehet.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezert_jo_a_kivandorlas_a_kormanynak_rengeteget_bukunk_beruhazasi_fronton.564761.html

 

 

Kína is beadta a derekát a G20 csúcson, így 2015-től általánossá válhat az adóügyi információk automatikus továbbítása a tagországok között – hívja fel a figyelmet közleményében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. Az adóelkerülésnek és az adóoptimalizálásnak lassan búcsút kell mondani.

Számos gazdaságpolitikai kérdés mellett a G20 országok arról is megegyeztek szentpétervári ülésükön, hogy már 2015-től általánossá válhat az adóügyi információk automatikus továbbítása a tagországok között. Mivel a G20-ban az EU is nagyon aktívan részt vesz, az automatikus információcsere a magyar adózókat is közvetlenül érinteni fogja. Ez azt jelzi előre, hogy rövid időn belül nem lesz az adóhatóság elől elrejthető adat, információ.

A döntés hátterében az a nemzetközi célkitűzés áll, hogy a jövedelmeket ott kell megadóztatni, ahol a profitszerzést lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet végzik, és ahol az értékteremtés történik. Ezen célkitűzés mentén az utóbbi időben számos adóhatósági vizsgálatnak lehettünk szemtanúi világszerte: feltárták az Apple és a Starbucks cégek teljes adóstruktúráját, és több híres magánszemély külföldre menekített vagyonát is vizsgálgatni kezdték. Ez utóbbira jó példa Lionel Messi és a Dolce & Gabbana divattervező páros ügye, akiket az adóhatóság fellépése nyomán nemcsak adóbírság, hanem akár börtön is fenyegethet.

"A jövedelmeknek a tényleges profitszerzés helyén történő adóztatása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információk állnak az adóhatóságok rendelkezésére. Ezt szolgálja az országok közötti automatikus információcsere. A G20 találkozó eredménye az, hogy megerősítette valamennyi nagyhatalom elkötelezettségét az automatikus információcsere mielőbbi általánossá tétele tekintetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon nincs létjogosultsága azoknak a különleges nemzetközi struktúráknak, melyek a jövedelmek alacsony adóteherrel bíró országokba telepítését teszik lehetővé úgy, hogy az adóztatás országában nincs megfelelő szintű valós gazdasági tevékenység." – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Az OECD és az EU már hosszú idő óta dolgozik azon, hogy az információátadás révén hatékonyan léphessenek fel az adóelkerüléssel és az agresszív adótervezéssel szemben, vagyis az olyan magatartásokkal szemben, amelyek formailag ugyan nem jogellenesek, de az adórendszer sajátosságait, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használják ki az adóterhek csökkentése érdekében. Az eredmények között szerepel az OECD multilaterális egyezménye az információk átadásáról, továbbá az EU Megtakarítási Irányelve és a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv. Ezzel párhuzamosan az USA is kialakított egy sajátos rendszert, a külföldi számlák adóügyi megfelelőségéről szóló szabályozást (FATCA). A FATCA révén az USA arra kényszeríti a világ összes bankját, hogy információt szolgáltasson az amerikai adóhatóságnak a külföldi bankszámlákon tartott amerikai érdekeltségű vagyonokról.

Röviddel a G20-találkozó előtt Kína is bejelentette, hogy támogatja az automatikus információátadás általánossá tételét. Korábban a G20-ak között Kína volt az utolsó állam, amely jelentős akadályokat gördíthetett volna az információátadás elé. A találkozó eredményeként az államok megerősítették azt a szándékot, hogy 2015-től kezdődően valamennyi tagország között automatikusan áramoljon az adóügyi információ. A részletszabályokat ugyan még ki kell dolgozni, de a fentiek mind azt erősítik, hogy az automatikus információcsere már nemcsak egy vízió, hanem rövid időn belül általános gyakorlattá válhat az egész világon.

"A világszintű fejlemények hatására a magyar adózóknak is meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy az adóhatóság mindent lát, és ennek megfelelően kell adóstruktúráikat kialakítaniuk. Azok az adózók, akik az adójogszabályokat rendeltetésellenesen, a törvényes célokkal ellentétesen kifejezetten adóelkerülésre törekedve gyakorolják, már ma is számíthatnak adóbírságra, mulasztási bírságra, vagy más adójogi szankciókra. Rendszerint az ilyen magatartásokat a büntetőjog is üldözi, és szabadságvesztéssel is járhat az ügyeskedő adózó számára. Az adóstruktúrák kialakítása során ezért a jövőben még nagyobb körültekintéssel kell eljárni." – mondta el Békés Balázs.

 

Forrás : www.ado.hu

http://ado.hu/rovatok/ado/2015-tol-mindent-lat-a-nav

Sok esetben van úgy az ember, hogy inkább nem szeretné tudni, honnan jönnek kedvenc termékei, kik állították elő, hol, mennyi pénzért és milyen körülmények között. A mobiltelefon-felhasználók viszont aligha tudták elkerülni az elmúlt években az Apple és más márkák termékeit gyártó kínai óriásgyárak, mint a Foxconn körüli botrányokat, amelyek mindenkit szembesítettek azzal, honnan is jönnek kedvenc játékszerei. A Foxconnhoz hasonló gyárak kialakulása azonban egy nagy ívű és viszonylag gyorsan lezajló átalakulásnak az eredménye, amelyen a világ mobiltelefon-gyártása az elmúlt évtizedben átesett.
 
alt

A neves gazdaságszociológus, Gary Gereffi és szerzőtársa, Joonkoo Lee egy nemrég megjelent tanulmányukban elemzik a mobiltelefonok globális értékláncában végbement változásokat. A legjellemzőbb trend, hogy az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje óta a termelés áttevődött a nagy telefonmárkák hazáját jelentő fejlett nyugati országokból a feltörekvő országokba. Ezeken az országokon belül pedig a gyártás pár körülhatárolható régióban koncentrálódott, ahol a méretgazdaságosságot kihasználva a márkacégek és beszállítóik szorosan integrált termelői "hotspotokat" hoztak létre. Ezek a központok egyúttal megnehezítik a kevésbé fejlett országok belépését a termelési láncba.

A mobiltelefon-gyártást a 2000-es évtized elején még a nyugati országok dominálták, 2001-ben a top−5 gyártó ország Németország, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, az USA és Finnország volt. Az évtized közepétől azonban a termelés folyamatosan a feltörekvő piacokra költözött, elsősorban Kelet-Ázsiába, azon belül is Kínába, ahonnan mára a világ telefonexportjának a 70,6 százaléka származik. A fejlett országok termelésének visszaesését jelzi, hogy míg Németország 2001-ben a legnagyobb mobilexportőrként a világ kivitelének 13 százalékát nyújtotta, tíz évvel később már csak kicsivel kevesebb mint három százalék érkezett német gyárakból. A 2000-es évek közepéig úgy tűnt, hogy komoly kihívóként versenybe száll Brazília és Malajzia, azonban a 3-4 milliárd dolláros 2006-os csúcs után mindkét országban alábbhagyott a lendület és 2011-re a kibocsátás 1 milliárd dollár alá esett. A legújabb feltörekvők között találjuk Indiát és Csehországot, ahol az export csak 2007 után indult növekedésnek. Gereffi és Lee szerint ez a két ország, valamint Románia és Vietnam az elkövetkező öt-tíz évben a mobiltelefon-export élmezőnyébe kerülhet. Magyarország a kutatók szerint az élvonalba tartozik, 2012-ben még a tíz legnagyobb exportőr között szerepelt és folyamatosan növelni tudta részesedését a világkereskedelemben (a tanulmány készítésekor még nem állt le a komáromi Nokia-gyár).

Amellett, hogy a termelés a feltörekvő országokban összpontosul, a másik fontos trend a termelés országokon belüli koncentrációja. Kínában a telefon és egyéb könnyű elektronikai eszközök gyártása a Gyöngy-folyó deltavidékén összpontosul, ahol mind a márkacégek, mind a nagy beszállítók és alvállalkozók, mind a Foxconn és a Flextronics gyárai megtalálhatók, és ahol a földrajzi közelség miatt ki tudják használni a méretgazdaságosságból származó előnyöket és gyorsabban tudnak reagálni a megrendelők igényeire. A beszállító cégek maguk is máshonnan költöznek a gyakran különleges exportzónaként működő területekre, nyugati országokból követve a márkacégek termelését a fejlődő országokba, vagy − mint például az előbb említett két legnagyobb alvállalkozó − Tajvanból vagy Szingapúrból irányítva a termelést. A mobilpiacon tapasztalható koncentráció, amelynek során az Apple és a Samsung egyre nagyobb részét fedi le a világ telefoneladásainak, az alvállalkozóiknál is folyamatos növekedést eredményez. A földrajzi koncentráció és integráció viszont azt is jelenti Gereffi és Lee szerint, hogy a termelést egyre nehezebb lesz új helyszínekre átszervezni, a gyárak és vállalatok egyre jobban beágyazódnak a helyi társadalomba, aminek hatására a munkások és civil szervezezetek egyre hatékonyabban tudják majd a munkakörülmények javítását követelni. Ennek jelei azonban a Foxconnon és társain egyelőre nem látszanak.

Top-10 mobilexportőr 2012-ben (dollár)
1. Kína 81 453 710 179
2. Dél-Korea 12 096 875 838
3. Hongkong 11 011 640 876
4. USA 7 357 495 208
5. Tajvan 6 053 259 822
6. Magyarország 5 211 723 000
7. Németország 4 760 119 284
8. Mexikó 4 410 426 909
9. India 2 849 564 613
10. Csehország 2 020 335 904
Forrás: UNComtrade

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/honnan_jonnek_a_mobiltelefonok_itt_a_lista.564153.html

A totális pénzügyi bukta számos esetét sorolja fel saját tapasztalatai alapján egy szakértő, felhívva a figyelmet arra, milyen bárki könnyen elvesztheti az összes megtakarított pénzét akár nyugdíj előtt, ha csak egy kicsit is óvatlan. Nem csak a szélhámosoktól kell óvakodni.

 alt

A betéti kamatok brutális csökkenésének időszakában minden bizonnyal sokan keresnek olyan befektetési lehetőségeket, amelyekben sokkal jobban fial a pénzük. Mielőtt döntenénk, érdemes figyelembe venni Dana Anspach tanácsadó listáját, amely a biztos vagy majdnem biztos buktához vezető befektetési stratégiákat sorolja fel. A fix honoráriumért - azaz nem értékesítési jutalékért - dolgozó szakértő a MarketWatchon megjelent cikkében tuti buktának (code red) nevezi azokat a vissza-visszatérő hibákat, amelyek eredményeként valaki elveszti minden pénzét.

Az első megszívlelendő eset kevés embert érinthet Magyarországon, ám bizonyára vannak, akik úgy gondolják, hogy vállalatuk biztos lábon áll, ezért érdemes a munkaadó-munkavállaló kapcsolatnál szorosabb, tulajdonosi viszonyt kialakítaniuk vele. Anspach egyik korábbi ügyfele az Intelnél dolgozott vezető beosztásban. Javadalmazása egy részét részvényekben kapta. A papírok egy részét nem tudta szabadon forgalmazni, de voltak olyan részvényei is, amelyeket bármikor eladhatott.

alt

Ne bízz a munkaadódban !

A tanácsadó beszámolója szerint számtanszol felhívták a figyelmét arra, hogy ne higgyen cége örökkévalóságában, azaz ne tartsa minden pénzét Intel-részvényekben. Amikor 73 dollárt értek a papírok, akkor 11 millió dollárt ért csomagja, ám amikor 22 dollárra eset az ár, már csak 3,3 milliót.

Az utóbbi is szép pénz, ám nagyságrendileg szerényebb lehetőségeket kínál birtokosának, mint a 11 milliós vagyon. Tanulság: ha a tanácsadója a kockázat mérséklését javasolja, hallgasson rá!

Az ingatlanüzlet szakma

Sokakat elcsábít az ingatlanpiac, ám nem kevesen végzik tuti buktával ingatlanüzleteiket. Anspach egyik jó barátja 12 ingatlanbefektetéssel rendelkezett 2007 végén, amelyek értéke hárommillió dollár volt. Néhány év alatt majdnem mind végrehajtás alá került. A szakértő tapasztalatai szerint csak annak érdemes ingatlanokat tartania ingatlanokat, akinek nagyon mély a zsebe.

A jelzáloghitelt és a karbantartás költségeit, illetve a rezsit akkor is fizetni kell, amikor nincs bérlő, ezért akinek nincs elég jövedelme vagy vagyona erre, az könnyen pofára eshet. Tanulság: az ingatlanpiaci befektetés önálló szakma. Nagyot csalódhat, aki azt hiszi, hogy vesz valamit, aminek értéknövekedése vagy bérbeadása könnyű passzív jövedelemhez juttatja.

Ugyanez a helyzet a hitelből végrehajtott befektetések esetén. Ezek általában csak akkor működnek, ha minden terv szerint, simán megy. Ha például valaki elveszti az állását vagy tőzsdei befektetésben utazik, és részvénypakettjének értékváltozása miatt plusztőkét kell betolnia az üzletbe, végzetes pénzzavarba kerülhet. Tanulság: a hitelből végrehajtott befektetések többször omlanak össze, mint ahányszor gazdaggá teszik a befektetőt.

Ne hallgass a taxisra !

Előfordult, hogy a tanácsadó maga is fejre állt, mert hagyta magát meggyőzni egy tuti befektetésről. Egyik barátja áradozott egy cégről, amelynek részt vett a közgyűlésein és alaposan elolvasta pénzügyi jelentéseit is. Így biztos volt benne, hogy a vállalat néhány éven belül megtriplázza piaci értékét. Amikor olcsónak látszott a papír, Anspach is vett egy csomagot néhány ezer dollárért. Egy idő múlva már csak pár száz dollárt ért pakk, ezért a részvények többségét eladta. Néhányat ugyanakkor megtartott, hogy emlékeztesse a tényre: szerencsejátékot játszott, amelyen bukott.

Hasonlóan járt az a nyugdíj előtt álló "befektető", aki a GM csődje idején minden megtakarítását az autógyártó papírjaiba fektette, mert úgy gondolta, hogy miután a kormány megmenti a céget, sokat kaszálhat az üzleten. A részvények ára azonban egy ideig tovább csökkent, az illető pánikba esett, és mindet eladta. Később erősödött a GM, de ez már nem nyújtott vigaszt egy életen át felhalmozott pénze elvesztéséért. Tanulság: ne tegyük fel családunk vagy magunk sorsát az ismerősök, vagy a bennfentesek jó tanácsaira, vagy saját rögeszméinkre! Tartsuk többféle befektetésben pénzünket!

Ne utánozod a nagyokat !

A legmenőbb befektetők állandóan mozgatják a pénzüket, keresik az éppen legjobb megtérülést ígérő lehetőségeket. A kilencvenes évek végén sokan minden pénzüket technológia részvényekbe akarták tolni, a kétezres évek elején jött az ingatlanpiac, majd 2011-ben az arany. Nem tanulnak abból, hogy a nagy emelkedéseket mindig nagy zuhanások követik. Tanulság: a befektetések állandó váltogatása olyan, mint amikor valaki a zsúfolt autópályán szlalomozva akar előre jutni. Ez is, az is általában azzal végződik, hogy hátrébb kerül.

Hátrább az egókkal !

Az egyik legbiztosabb módja pénzünk elvesztésének, ha hagyjuk beetetni magunkat. Anspach egyik ügyfele négymillió dolláros befektetést vitt el a bankjától azért, mert egy cég az utca túlsó oldalán válogatott ügyfeleknek kínált, exkluzív befektetési lehetőséggel kecsegtette. Minden pénzét elbukta.

Tanulság: messze kerüljük el azt, aki az egónkra akarja alapozni befektetési tanácsát. Ha azért bízzuk rá a pénzünket egy alapra, mert személy szerint gurunak tartjuk a vezetőjét, akkor ne sajnáljuk a pénzt egy tőle független auditor foglalkoztatására, aki felülvizsgálja az illető döntéseit. Így van esélyünk időben észrevenni, ha szélhámossal van dolgunk.

A biztosítás az biztosítás

A járadékra - elsősorban nyugdíjjáradékra - jogosító megtakarítások nem befektetések, hanem biztosítások. Az a céljuk, hogy mérsékeljük egy meghatározott helyzettel - például a nyugdíjaskorral - járó kockázatokat. Anspach számos esettel találkozott praxisában, amikor valakik vegyes biztosítást vásároltak - például olyat, amely haláluk esetére meghatározott összeget vagy életjáradékot ígért -, ám nem azt kapták, amire számítottak.

Csalódottságukban kiszálltak a programból, hatalmas pénzt veszítve ezen. A tévedés alapja minden esetben az volt, hogy befektetést láttak a rendszeres megtakarítással járó termékben, pedig nem erről volt szó. Az ilyen esetek nem tartoznak a tuti bukták fogalomkörébe, de közel állnak ahhoz.

Kire hallgassunk ?

Ugyanez mondható el arról, amikor valakik nem veszik figyelembe pénzügyi tanácsadójuk ösztönzését. Anspach megemlít egy esetet, amikor milliós nagyságrendű összeg elhelyezéséhez kérték a tanácsát. Az általa ajánlott befektetési csomag 6-7 százalékos hozamot ígért, ezért barátai egy másik szakértőre hallgattak, aki 12 százalékot ígért.

Ezt követően egy rakás illikvid, ám a közvetítőnek jelentős jutalékot kínáló eszközbe forgatta az illetők pénzét, amit majdnem mind elbuktak. Tanulság: óvakodjunk a befektetési termékeket kínáló cégek jutalékáért dolgozó tanácsadóktól.

A bankok erkölcsi kötelességének tartja a miniszterelnök, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára.

Megerősítette Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a rezsicsökkentésről, a családi adókedvezmény kiterjesztéséről és a devizahiteles mentésről szóló hírt. Sőt, azt sem zárta ki, hogy még tovább csökkentik a rezsiköltségeket, de ezt szerinte a magyar gazdaság teherbíró-képességétől kell függővé tenni.

A miniszterelnök kifejtette: a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el, vagy egyáltalán nem is vettek fel hitelt, de a bankoknak erkölcsi kötelessége a devizahitel-szerződések módosítása. A kormányfő hozzátette: véleménye szerint a szerződések megkötésekor a bankok rosszhiszeműen jártak el, mert a kockázatot egyedül az adósnak kellett viselnie.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: ha a bankok november 1-ig nem rendezik a szerződéseket, akkor beavatkozik a kormány, és erre már megvannak a számítások is.

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/09/06/orban-a-bankok-erkolcsi-kotelessege-a-modositas/#a3

Erősödött a forint péntek délután a főbb nemzetközi devizákkal szemben: az eurót 300 forinton jegyezték röviddel fél négy után, míg reggel 301,79, csütörtökön délután pedig 301,92 forint volt az árfolyam.

Devizapiaci kereskedők szerint az Egyesült Államokból érkező munkaerő-piaci adatokból arra lehet következtetni, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed nem fékezi le kötvényvásárlási programját. A svájci frank árfolyama pénteken délután 242,75 forint volt a reggeli 243,45 és az előző délutáni 243,67 forintot követően.

A dollárral szemben is erősödött a forint: az amerikai fizetőeszköz 228,20 forint ért a bankközi kereskedelemben délután, míg reggel még 230 forinton, csütörtökön délután pedig 230,14 forinton jegyezték. A japán jen árfolyama 2,3030 forint volt nem sokkal fél négy után, míg reggel 2,3038, előző délután pedig 2,3001 forinton állt a jegyzés.

 

Forrás : MTI

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/09/06/nagyot-erosodott-a-forint/#a3

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizahitelekkel kapcsolatban olyan megoldást fog támogatni, amely végleg rendezi a problémát - nyilatkozta Balog Ádám a Heti Válasznak.

A jegybank alelnöke a hetilap csütörtökön megjelenő számában kifejti: a lakossági devizahitel-állomány az ország egyik legsúlyosabb megoldandó problémája, nemcsak szociális, hanem konjunkturális és pénzügyi stabilitási szempontból is. Olyan megoldásra van szükség, amely mindháromra tekintettel van.

A jegybank olyan megoldást fog támogatni, amely nemcsak egy vagy öt évre, hanem – még ha nem is egy lépésben – végleg rendezi a devizahitelekkel kapcsolatos problémát, mégpedig úgy, hogy közben nem sérülhet az ország pénzügyi stabilitása, sőt, a gazdaság kockázati megítélése is javul - mondta.

Az MNB növekedési hitelprogramját értékelve azt mondta, a legoptimistább várakozásaikat is felülmúlja az új hitelek bővülése. Az eddigi adatok alapján arra számítanak, hogy a második, devizahitel-kiváltást segítő pillér keretösszegét is minimum 70 százalékban le fogják hívni.

Ami a harmadik pillért illeti: a bankok valóban nem éltek a felkínált devizacsere-ügyletekkel az előzetesen vállalt mértékben, hogy kifizessék rövid lejáratú külső adósságaikat. A rendelkezésükre bocsátott összeg negyedét, körülbelül 500 milliárd forintot vettek igénybe erre a célra. Fő okként a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanságot jelölték meg. Ha ez megszűnik, akkor elképzelhető, hogy mégis szükségük lesz erre a pillérre, ezért hosszabbította meg a tendereket a Monetáris Tanács a 2,5 milliárd eurós korlát eléréséig vagy visszavonásig.

A tanács a másik két pillér meghosszabbításáról még szeptemberben dönt, de előtte megkérdezik a bankokat, és értékelik a három hónap eredményeit - mondta az alelnök.

 

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-mnb-vegleg-megoldana-a-devizahitelesek-problemajat-411162

A bankoknak ki kell javítani a devizahitelek hibáit, különben jön a forintosítás – erről döntött a Fidesz és a KDNP Visegrádon. A pénzintézeteknek november elejéig az ügyfelek javára kell dönteniük. A frakcióülésen az is eldőlt, hogy 11,1 százalékkal csökken a rezsi, csak még azt nem tudni pontosan, hogy mikortól. A választások közeledtével ennyivel nem érte be a kormány: a harmadik ígéret szerint, aki eddig nem tudta érvényesíteni a családi adókedvezményt, annak nagyobb esélye lesz erre jövőre.

Újabb rezsicsökkentés...

A fűtési szezon kezdetével 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára - jelentette be Rogán Antal , a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Visegrádon, a kormánypárti frakciószövetség évadnyitó ülésének helyszínén. A politikus azt mondta, a rezsicsökkentés vagy október 15-én, vagy november 1-jén lép hatályba.

A 11,1 százalékos mértéket azzal magyarázta, hogy így csökkenhet a tavaly decemberi árakhoz képest az áram, a gáz és a távhő ára 20 százalékkal idén decemberre.

A bankoknak javítani kell...

Rogán arról is beszélt, hogy a Fidesz-KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsa ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára.

A Fidesz a devizahitelek kialakulásáért a bankokat tartja felelősnek, ez egy hibás termék - nyomatékosította Rogán Antal.

Ha a bankok november 1-jéig nem módosítják az ügyfelek javára a devizahitel-szerződéseket, a várható parlamenti döntés iránya "elég egyértelmű", ugyanis a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését fogják célul tűzni, "és ezeknek gyakorlatilag a forintosítását végrehajtani" - fogalmazott Rogán Antal.

Szerinte alapvetően úgy kell igazságot szolgáltatni a devizahiteleseknek, hogy annak terheit a bankoknak kell viselniük, és elsősorban az ő feladatuk, hogy "a devizahitelesek számára helyreállítsák azt a helyzetet, amit ők a maguk részéről várható kockázatként mérlegelhettek abban az időszakban, amikor a hiteleket felvették".

Szintén kérdésre Rogán Antal azt mondta, most azt várják a pénzintézetektől, hogy üljenek le a devizahitelesek képviselőivel, egyezzenek meg velük, és ha ez nem történik meg, "belép" az állam. Azt is hozzátette, hogy szerinte nem fenyegeti veszély a bankrendszert.

A frakcióvezető tájékoztatása szerint ma Magyarországon körülbelül 510 ezer olyan devizahitel van, amelynek esetében a lakás veszélyben forog. Bár a végtörlesztéssel, az árfolyamrögzítéssel és az eszközkezelővel már eddig is segítettek mintegy 360 ezer családnak, azonban azokat is támogatni kell, akik ma még "a devizahitelek régi terheit nyögik" - mondta.

A politikus hangsúlyozta ugyanakkor azt is, az nem indokolt, hogy a devizahitelesek jobban járjanak, mintha ugyanabban az időszakban forintban adósodtak volna el.

„Látszik, hogy elhúzódik az alku a bankok és a kormány között" – mondta a Világgazdaságnak Samu János . A Concorde makrogazdasági elemzője szerint a novemberi időpont azt jelenti, hogy a felek még messze vannak a megállapodástól.

Több adókedvezmény...

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig azt közölte, hogy kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, amelyet így a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni. Hozzátette, ezzel körülbelül 50 milliárd forint marad a családok zsebében.

Rogán Antal az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a családi adókedvezményt január 1-jével biztosan kiterjesztik, segítve ezzel az alacsony keresetű családokat. A KDNP javaslata azért jó, mert 260 ezer családnak többletjövedelemmel jár együtt, 110 ezer család esetében pedig "a bruttó jövedelem gyakorlatilag nettóvá válik" - mutatott rá.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hozzáfűzte, a családi adókedvezményt január 1-jével biztosan kiterjesztik, segítve ezzel az alacsony keresetű családokat.

A kormánypárti frakciószövetség évadnyitó ülésének helyszínén Harrach Péter arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is támogatja a családi csődvédelem intézményét, amelyről jelenleg zajlik a tárcák közötti egyeztetés.

„Az adókedvezmény kiterjesztése szociális szempontból kedvező, ahogyan a rezsicsökkentés is" – mondta Samu János. „Még így is lesznek azonban olyan alacsony jövedelműek, akik nem tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt" – mutatott rá a Concorde elemzője. „A progresszió megmarad a rendszerben, vagyis a magasabb jövedelműek nagyobb kedvezményt kapnak, de ez egy elmozdulás a társadalmi igazságosság felé."

Extra Gyed...

Rogán azt is közölte, hogy az úgynevezett gyed extra bevezetése is szóba került a tanácskozáson, ahol a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy dolgozza ki a részletes szabályokat, és a költségvetéssel együtt "hozza vissza" a témát a parlament elé. A garanciális elemeket még ki kell dolgozni - hangsúlyozta. A gyed extra a kismamák munkaerő-piaci visszatérését segítené, lehetővé válna ugyanis, hogy ha a gyed lejárta előtt akarnak munkába állni, akkor akár egy év alatt megkaphassák azt a teljes támogatást, amely a gyed keretében járna - ismertette korábban a frakcióvezető.

Rogán a sajtótájékoztató végén közölte, a frakcióülést délután folytatják, egy áramszünet után, amely - mint fogalmazott - "szinte kísértetiesen akkor" történt, amikor a rezsicsökkentés végső számáról megállapodtak.

 

Szerző : MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/megmenekulnek-a-devizahitelesek-csokken-a-rezsi-adokedvezmeny-jon-411189

Megoszlottak az elemzők véleményei arról, hogy az elmúlt időszak alacsony inflációs számai korszakváltást vetítenek-e előre, vagy csak átmenetileg csökkent le a pénzromlás mértéke idehaza. Abban persze valamennyien egyet értettek, hogy az MNB-inflációs célja alatti számok elsősorban a kormányzati intézkedéseknek köszönhető. De a rezsicsökkentés hatásának kifutása után mi várható, abban megoszlottak a vélemények a Joint Venture Szövetség által szervezett konferencia vezető elemzők paneljében.

Tardos Márton, az OTP vezető elemzője szerint, hacsak el nem rontjuk, akkor komoly esély van arra, hogy tartósan beköszöntött az alacsony infláció kora. A rezsicsökkentések mellett ugyanis látható egy olyan folyamat, amelyet persze a nagyon gyenge kereslet váltott ki, hogy a vállalatok nem tudják megnövekedett termelési költségeiket a fogyasztókra áthárítani, így a költségek csökkentével, a visszafogott bérezéssel próbálják helyreállítani jövedelmezőségüket. Ez a folyamat, a rezsicsökkentések hatásával együtt érdemben hozhatja le az inflációs várakozásokat. Az alacsony szinten lehorgonyozott várakozások pedig hosszú távon alacsony fogyasztói árindexet jelenthetnek.

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mind külső, mind belső sokkok gyorsan el tudják rontani azt az idilli képet, amit Tardos felvázolt. Véleménye szerint kizárt, hogy a következő években ne érje külső sokk a magyar gazdaságot, vagy ne legyenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek alapvetően elmozdíthatják az inflációt a mostani szintjéről. A mostani alacsony szintet egyértelműen ennek köszönhetjük, amit ráadásul a rezsicsökkentések második köre, vagy (az egyelőre csak) a húskészítményekre beharangozott ÁFA-csökkentés még tovább fog fokozni. Emiatt, jegyezte meg, nem is fog teljesülni az MNB inflációs célja, hiszen az 3 +/- 1 százalék, és jó eséllyel idén alatta leszünk. Kondrát szerint, ahogy a mostani alacsony szintben a kormányzati intézkedések a meghatározóak, úgy egyáltalán nem lesz meglepődve, ha a következő időszakban olyan intézkedéseket látnánk, amelyek viszont felfele tolják a pénzromlás ütemét. Így az szakember óv attól, hogy fanfárokat fújjunk.

Az elemzők többsége egyébként úgy látta, hogy 2014 második felére a fogyasztói árak növekedési üteme visszamehet 3 százalék környékére, így a jegybank kamatvágási ciklusának valahol 3,5 százalék környékén kell véget érnie. Ez pedig már viszonylag alacsony reálkamatokat jelent, ami tartósan alacsonyabb, 300 és 310 forint közötti euróárfolyamot hozhat a következő időszakban.

Némileg szintén eltérően látják az elemzők, hogy a fejlődő piacokon az utóbbi időben megfigyelhető piaci turbulenciák mikor és milyen mértékben fogják elérni hazánkat. Azzal egyet értenek, hogy az amerikai gazdaság állapota nem teszi szükségessé a mostani szinten a QE programot, így az részben, vagy teljesen kivonásra fog kerülni. Ez pedig forráskiáramlást okoz majd, illetve már okoz is a fejlődő piacokon. Közép-Európában egyelőre mérsékeltek ez a hatás, de Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint ebből a fertőzésből nem fogunk tudni kimaradni. Tardos szerint is ideérhet a válság, de mivel Magyarország külső és belső egyensúlya is rendben van, így minket kevésbé fog érinteni. Ugyanakkor a környező országokból átgyűrűző hatásokkal viszont kell számolnunk. Kuti Ákos, az Equilor elemzője attól tart, hogy az európai piacok egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy a fertőzés ideérhet, így ha valóban megjelenik, az komoly felfordulást okozhat, amelynek reálgazdasági hatásai is lehetnek.


Forrás : www.mfor.hu / Menedzsment Fórum

Szerző : Sz.P.

http://www.mfor.hu/cikkek/Kondrat__korai_a_fanfarokat_fujni_az_inflacio_miatt.html

Egyebek közt a mi devizánkon fog csattanni az ostor, ha az USA-nak jó.

Az Egyesült Államok jegybankjának jelzései, mely szerint a vártnál erősebb gazdasági növekedésre válaszul hamarosan elkezd szigorítani a monetáris politikán - vagyis leállítja a pénznyomdát, és esetleg kamatot is emel -, aggasztó hullámokat indítottak el a feltörekvő piacokon, amely hullám ma már Magyarországot is eléri – foglal össze egy elemzést a Pénzügyi Szemle blog. A részletes elemzés itt érhető el.

alt

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Eszerint a feltörekvő piaci befektetési alapokból nyár eleje óta áramlik ki a tőke, s romlik a helyi pénz értéke. Ami az USA-nak öröm – vagyis a gyorsuló növekedés és egyre egészségesebb gazdaság – az a feltörekvő piacok számára könnyen bánatot jelenthet – véli a blog. Ha ugyanis a Fed elzárja a pénzcsapokat, az a feltörekvő piacok számára lassuló tőkebeáramlást, sőt esetleg pénzkivonást is eredményezhet. Ez pedig együtt jár a hazai deviza gyengülésével, amire a jegybankoknak előbb-utóbb devizapiaci intervenciókkal és kamatemelésekkel kell reagálniuk.

Az új irány ráadásul jó eséllyel nem egy-két napra dőlt el: könnyen lehet, hogy a pénzbőséggel együtt járó békeévek, amikor gond nélkül lehetett csökkenteni a kamatokat, véget értek.

Különösen nagy bajban azok az országok vannak, akik fokozottan rá vannak utalva a külföldi befektetők jóindulatára, vagyis külföldi hitelekből túlköltekeznek és/vagy tetemes külső adósságot cipelnek – állapítja meg a blog. A globális likviditás szűkülése hazánkat is eléri, amit a 300-as euróárfolyam és a nyár eleji mélypontok óta emelkedő állampapírpiaci hozamok is jeleznek.

Forrás :  FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/08/22/veszhelyzetben-a-forint/#aktualis

Egyenesen „Baljós árnyak” címmel publikálta OTP-elemzését a Concorde Értékpapír, de a többi elemző és újságíró is inkább fanyalog, általában aggasztó folyamatokra, a mélyben romló számokra hívja fel a figyelmet. Főleg a nem fizető hitelek arányának emelkedése aggasztó.

alt

Bár látszólag kiváló az OTP második negyedéves eredménye, mégsem örülhetünk igazán – írja Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője. „A vártnál jóval erősebb számokat tett közzé ma reggel az OTP Bank. Az elemzői várakozásoknál 34 százalékkal magasabb, mintegy 40,6 milliárd forint profitot termelt a bank a második negyedévben. Mindezt úgy, hogy ez az összeg már tartalmazza azt az extra 13,5 milliárd forint tranzakciós illetéket, amelyet a Varga-csomag keretében utólag vetettek ki a bankokra” – foglalja össze a számokat röviden.

Számottevő romlás a háttérben...

altA díjbevételek 19 százalékkal emelkedtek, jóval a várakozások felett. A bank nem adott magyarázatot a váratlan emelkedésre, a gyorsjelentés alapján annyi látható, hogy a díjbevételek emelkedése nagyrészt a magyarországi operációnak köszönhető. Kérdés, hogy ez fenntartható-e.

Csakhogy „a mögöttes folyamatok tekintetében számottevő romlás tapasztalható, különösen gyenge negyedévet zárt az orosz leányvállalat” - folytatják. A nettó profit a már gyengének mondott első negyedévhez képest is harmadolódott. Az első félévben az orosz bank mindössze tízmilliárd forint profitot termelt, miközben az éves elemzői várakozások még mindig 40 milliárd forint közelében mozognak. A gyenge orosz teljesítmény mögött a hitelportfólió drasztikus romlása húzódik meg.

Kevesebb a céltartalék, de jó-e ez ?

A hitelállomány romlása nem állt meg az orosz határon, gyorsuló romlásról számolt be a bank Ukrajnában és Magyarországon is. A negyedév során 90 milliárd forintnyi hitel dőlt be a pénzintézetnél, az előző negyedéves 48 milliárd forint után. Ez 2010. második negyedéve óta a legnagyobb romlás az OTP-nél.

(Forrás: Concorde Értékpapír)
(Forrás: Concorde Értékpapír)

„A portfólió-romlás nem látszik meg a számokon, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy bank kevesebb céltartalékot képzett, mint amennyit a fent említett romlás indokolna. Magyarul, a rossz hitelekre jutó céltartalék-fedezettség csökkenése révén alakultak ilyen kedvezően a számok” – teszi hozzá az elemző. A banknak az első negyedévesnek megfelelő céltartalékolási politika mellett 27 milliárd forinttal több tartalékot kellett volna képeznie most.

Fenntartva lettek pesszimistábbak...

A brókercég szerint a hitelportfólió-romlás üteme aggasztó mértéket öltött. Az orosz bank gyenge teljesítménye miatt az eredményvárakozások további csökkenésével számolnak. Fenntartják ugyan egyenlő súlyozás ajánlásukat, de ez egy kisebbfajta leminősítéssel egyenértékű: „de megítélésünk szerint a kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak” – fűzik ugyanis hozzá a Concorde-nál.

Buda-Cash: Csak első blikkre jó

A Buda-Cash Brókerház napi jelentése szerint csak első blikkre jó az OTP gyorsjelentése. Ők is azzal kezdik, hogy a vártnál lényegesen magasabb negyedéves eredményről számolt be az OTP. Az egyszeri tételektől megtisztított adózott nyereség 52,3 milliárd forint, ami „28 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, az elemzői várakozások átlagát pedig közel 20 százalékkal múlja felül”.

altA folyamatok azonban vegyes képet mutatnak. Gyorsult a portfólió-minőség romlása, „főként az orosz és az ukrán operációknál látható e téren növekvő probléma, emiatt a két leánybank eredménykilátásait növekvő kérdőjelek övezik”- írják. A  jutalék- és egyéb bevételek pozitív meglepetést okoztak.  Lényegében ennek és a jelentősen csökkenő adófizetési kötelezettségnek köszönhető a kedvező negyedéves eredményadat. Összességében tehát vegyes képet mutat a gyorsjelentés, a vártnál jobb főszám ellenére egyáltalán nem biztos a pozitív árfolyamhatás – vélik a társaságnál.

Erste: növekvő céltartalékolás

Az Erste napi hírlevele egyelőre nem kommentálja a gyorsjelentést, csak a fontosabb számokat emeli ki. Eszerint az OTP az általuk vártnál 19 százalékkal, míg a piaci konszenzusnál 31 százalékkal jobb adózott eredményt ért el a II. negyedévben. „Ennek elsődleges oka a megugró díj és jutalékbevétel, ami kompenzálta a magasabb adóterheket. A vártnál magasabb lett a nem kamatjellegű bevétel is, elsősorban a devizapozíciókon elért nyereség és a magasabb céltartalékolás miatt.”

(Forrás: Privátbankár Dealbook)
Friss árfolyamok>>>

A cégnél hasonló számokat emelnek ki, mint a többiek: „A nem teljesítő hitelek aránya 20,8 százalék, míg a fedezettség 78,6 százalék volt. A nettó kamatbevételek alakulása megfelelt a vártnak. A betét-, és a hitelállomány nagyjából azonos mértékben csökkent. A céltartalékolás negyedéves összehasonlításban 9 százalékkal nőtt, ami elsősorban a külföldi (orosz, ukrán és bolgár) leányoknak tudható be” – fejezik be.

A szakújságírók is fanyalognak...

Az önálló elemzéseket készítő gazdasági szaksajtóban három helyen is olyan vélemények jelentek meg eddig, amelyek a felszínen jónak, a mélyben inkább felemásnak vagy romlónak tartják a bank eredményét, sőt csalókának a pozitív meglepetést.

 

Forrás : privatbankar.hu

http://privatbankar.hu/penzugyek/baljos-arnyakat-latnak-az-otp-felett-260486

Csúnyán elszámolták magukat Orbán Viktorék - Lesz itt még tennivaló

 

alt
Bár több adónem is jól teljesített az idei első félévben, a gazdálkodói befizetéseknél jelentős az elmaradás. Erősen kérdéses, hogyan pótolja a kiesést a kormány.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke...

Az első hat hónapban érkezett adóbevételek alapján az Orbán-kormánynak az idén lesz még tennivalója. A részletes adatok szerint nagy különbségek vannak ugyanis a tervek és a tények között, s az idő előrehaladtával sem látszik javulás. Az áfa, az szja vagy a jövedéki adó hozza nagyjából az előirányzatot, a társasági adó és az új adónemek azonban egyelőre halványan szerepelnek. A fő probléma, hogy a kabinet elszámolta az új adónemek adóvonzatát. Azt még sikerült belőni, hogy az átalakítások miatt az  egyszerűsített vállalkozói adó (eva) iránti érdeklődés tovább csökken − nagyjából ötödével kevesebbet hoz várhatóan az idén az adónem, mivel több mint tízezren átléptek a kisadózók tételes adója (kata) hatálya alá −, ám a többi sor egyelőre nem túl biztató.

 

A kata lett a népszerűbb, de ez is messze alulmúlja a várakozásokat. A tervek 74 milliárd forint bevételről szóltak, ám decemberig ez nem jön össze. Reálisan a bevétel fele is túlzó elvárás volna. Még rosszabb a helyzet a másik slágernek tervezett adónem, a kisvállalkozói adónál (kiva): fél év alatt négymilliárd forint sem folyt be belőle. Lehet ugyan azt mondani, hogy később népszerű lesz az adónem vagy az adóelőlegek alapján korai temetni, ezzel együtt valószínű, hogy a kiva nem lesz siker. Különösen hogy 130 milliárd forint az éves cél. Ráadásul a hiányzó több mint százmilliárd forint nem bukkan elő más adónál (például legalább a társasági adónál). Sőt az utóbbinál kezelhető mértékű, de a tervekhez képest néhány milliárd forintos elmaradás figyelhető meg. Vagyis a gazdálkodó szervezetek a kormány terveihez képest alsó hangon százmilliárd forinttal kevesebb adót fizetnek majd be.

Ezt a többi főbb adónem biztosan nem képes kompenzálni. Az általános forgalmi adónál (áfa) egyelőre elmaradás figyelhető meg, mivel a korábban 70 napra kitolt kiutalási határidő eddig duzzasztotta az áfabevételeket, most azonban nőtt a kiutalások volumene. A személyi jövedelemadóban (szja) az előirányzatnak megfelelő bevételek generálódtak, ami valamivel több a tavalyinál. Ez azonban nem a több szja-fizetőnek köszönhető, hanem annak, hogy kisebb az igénybe vett kedvezmény.

A kormány az augusztus elsejétől életbe léptetett adóemelésektől remélhet még pluszbevételt. A legnagyobb tételt a tranzakciós illeték hozza majd, köszönhetően a nem túl elegáns eljárásnak, amely egyszerűen előírta az adóalanyok számára a korábbi igen jelentős elmaradás visszapótlását a költségvetésbe. A tervek éves szinten 300 milliárd forintról szóltak, ehhez képest fél év alatt 70 milliárd se folyt be. A távközlési adó emelése is hoz 15-20 milliárdot, s valamennyi csurran-cseppen a kamatjövedelmeket terhelő hatszázalékos egészségügyi hozzájárulásból (eho) is. Ez nem lesz hatalmas összeg, mivel a módosítók kivették a fizetési kötelezettség alól az állampapírt és a tartós befektetési számlára tett összegeket.

A pluszforrások ugyanakkor nem biztos, hogy mindenre elegendők lesznek. Az elúszó kiva és kata mellett ugyanis más pótlásra is szükség volna. A pénztárgépek cseréjéből következő fehéredés generálta 95 milliárd forint egy részéről már lemondott a kormány, ezt is ellentételezni kell. Az elektronikus útdíj az első havi adatok alapján hozhatja a fél évre várt 75 milliárd forint bevételt. A különadók közül a biztosítási és a távközlési adó nagyjából megfelel a vártnak, ám még egy kis pluszbevétel sem volna elég a teljes bevételi oldalnak. A regisztrációs adó pedig némi élénkülést mutat, a használt autók importjának köszönhetően.

Főbb adóbevételek alakulása 2013-ban 

Adónem (Milliárd forint )
Éves terv Tény (I. félév)
Társasági adó 321,0 151,7
Kata 74,3 11,4
Kiva 130,2 3,8
Szja 1657,8 814,9
Áfa 2953,0 1314,0
Jövedéki adó 947,0 411,0
Regisztrációs adó 14,0 7,2
Tranzakciós illeték 301,0 68,6
Távközlési adó 44,0 20,0
Biztosítási adó 27,5 12,9
Forrás: kormany.hu
 
Nem látszik, hogyan alakulnak a jövedékiadó-bevételek. A féléves adatok alapján ötszázalékos mínuszban állnak az üzemanyag-értékesítésből származó bevételek, összességében pedig három százalék alatti a mínusz. Nem is ez a kérdés, hanem a júliustól átalakított dohányeladási szabályok. Egyelőre nem tudni, milyen hatása lesz a bevételekre az újfajta rendben működő dohányboltoknak.
 
 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/ado/csunyan_elszamoltak_magukat_orbanek_lesz_itt_meg_tennivalo.561497.html

A magas lakástulajdon-hányad növeli a munkanélküliséget, elnyújtja a munkába járással töltött időt, ráadásul az ingatlanpiac gyakran összeomlik, maga alá temetve a lakástulajdonosok egy jelentős részét.

alt

Kutatások bizonyítják, hogy a magas lakástulajdon-hányad nem segíti az építőipar fellendülését, nem hoz létre szebb és jobb minőségű lakásokat, sőt, merevebb munkaerőpiacot, magasabb munkanélküliséget, a munkába járás átlagos idejének növekedését, és kevesebb számú vállalkozást eredményez. Aki elkezd „keresni”, és nincs saját lakása, Magyarországon többnyire egy szép házról vagy lakásról álmodik, a közgazdaságtan logikája alapján ugyanakkor megeshet, hogy élete egyik legrosszabb befektetése előtt áll, amivel még ráadásul a társadalom egészének is árt. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Lakas_nagy.jpg

Ha van saját lakásod, az jó, ha nincs, akkor sajnálnak. Ez többnyire igaznak bizonyul Magyarországon. Franciaországban, Németországban, vagy épp Japánban ugyanakkor az emberek mindössze felének van saját lakása. Oroszországban, Nepálban vagy Mexikóban rendre 80 százalék fölötti ez az arány. Ki a gazdag, ki a szegény, akinek van saját lakása, vagy akinek nincs?

Az emberek többségének legnagyobb, sőt gyakran egyetlen befektetése a lakóingatlana, ami ugyanakkor mind az egyének, mind a teljes gazdaság számára egy improduktív tőkebefektetés. A lakóingatlan nem teremt munkahelyet, leköti a lakosság befektethető tőkéjét, és olyan kockázatokat hordoz, mint például a közelmúlt ingatlanpiaci lufija és összeomlása, a svájcifrank-hiteleken keresztül elszenvedett árfolyamkockázat, a hitelkamatok emelkedése, vagy épp az ingatlanadó bevezetésének lehetősége. (Egyik korábbi posztunkban bemutatott, hasonló témát boncolgató elemzés elérhető itt.)

Adam S. Posen és kutatótársa, Tomas Hellebrandt egy elemzésükben kimutatták, hogy a történelem legtöbb pénzügyi és reálgazdasági összeomlásáért pont az ingatlanpiaci buborékok voltak a felelősek, vagyis egyik másik befektetési eszközosztály sem okozott még annyi bajt a múltban, mint az ingatlan- és lakáspiac. Ezek alapján a lakásvásárlóknak érdemes feltenniük a kérdést: biztos, hogy életük legnagyobb befektetését jól választották meg?

A lakóingatlan a közhiedelemmel ellentétben tehát közel sem kockázatmentes, és az általa megtermelt hozam sem kiemelkedő. Mindenki számára ismerős a jelmondat, mely szerint inkább fizessem a saját lakásom törlesztőrészleteit, mint az albérletet, mondván az elsőnél magamnak gyűjtök, a másodiknál kidobom a pénzt az ablakon.

Kutatások ugyanakkor bizonyítják, hogy ez a jelmondat közel sem állja meg a helyét - igaz, a bemutatott tanulmányok következtetései elsőre meredeknek tűnnek -, sőt jellemzően azok a gazdaságok az erősebbek, ahol alacsonyabb a saját tulajdon aránya a lakáspiacon.Meglehet, hogy ezek alapján az államnak nem is a lakáshoz jutást kellene támogatnia, hanem az albérleteket?

 

Forrás : penzugyiszemle.hu

http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/08/01/ovakodj_a_sajat_lakastol

Megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését. Mindenki jól nézze meg a kivonatot, tudni kell, az egyik adónemben fennálló túlfizetés nem egyenlíti ki automatikusan a másik adónemben fennálló tartozást, az átvezetést kérni kell az adóhatóságtól! A hátralékot minél előbb rendezni kell, pár ezer forintos tartozás is tízezer forintra duzzadhat néhány év alatt.

alt

Október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól. Folyószámla-kivonatot csak az kap, aki legalább egy adónemben több mint 1000 forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túlfizetése van. Késedelmipótlék-értesítőt pedig csak az találhat a postaládájában, aki fizetési kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért 2012-re vonatkozóan késedelmi pótléka keletkezett. A NAV mindkét esetben az adófolyószámla 2012. december 31-ei állapotát veszi alapul.

Az elektronikus bevallók ugyanakkor nem kapnak postai értesítést esetleges tartozásukról, vagy túlfizetésükről. Ők az ügyfélkapus regisztrációt követően - a netes felületen - folyamatosan nyomon követhetik folyószámlájuk alakulását. Augusztus elejétől pedig már megtekinthetik az előző évre vonatkozó késedelmipótlék-levezetésüket is.

A folyószámla-kivonat illetve a pótlékértesítő átvétele után célszerű azt a saját nyilvántartások adataival összehasonlítani - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Ha az egyeztetést követően valaki eltérést tapasztal, észrevételt tehet személyesen az ügyfélszolgálatokon, telefonon a 40/20-21-22 számon a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül, vagy írásban, amelyhez a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető "Folyószámla-kivonatra észrevétel" elnevezésű nyomtatvány nyújt segítséget.

Arra azonban továbbra sem figyelmeztet az adóhatóság közleményében, hogy az esetleges túlfizetés, illetve egy másik adónemben szereplő tartozás nem egyenlítik ki egymást automatikusan. Elaltathatja az adózókat, ha túlfizetés szerepel az adó-folyószámlájukon valamely adónemben, ami több, mint amennyi tartozásuk van egy másik adó- vagy illetékszámlán. Ebben az esetben ugyanis az adóügyekben nem kellőképpen tájékozott adózó számára csak annyi derül ki a folyószámlájából, hogy a többlete meghaladja a tartozás összegét. 

A két összeg azonban nem egyenlíti ki egymást automatikusan, kérni kell a túlfizetés átvezetését a másik adónemben meglévő tartozás rendezésére. A kimutatott hátralékot érdemes azonnal megfizetni, vagy a többlet átvezetését kérni, pár ezer forintos tartozás is tízezer forintra duzzadhat néhány év alatt a bírságokkal és a pótlékokkal együtt. 

Nem számít feltétlenül jó hírnek, ha valamely adónem számláján többlet szerepel. Előfordulhat például, hogy valaki ugyan megfizette az adóját, viszont nem adott be bevallást. A folyószámla ezért úgy néz ki, mintha a kelleténél több adót fizetett volna be, miközben csak az esedékes kötelezettségének tett eleget. Az adóbevallás elmulasztásáért viszont akár 100 ezer forint bírságot is kiróhat az adóhatóság, és egyből negatív lesz az adózó egyenlege.

Ha az adózónak nincs adótartozása, és eleget tett a bevallási kötelezettségeinek, akkor akár vissza is kérheti a túlfizetését. Ebben az esetben azonban nagy esély van arra, hogy ellenőrzi az adóhatóság. Ehelyett célszerű inkább a később esedékes adókötelezettséget rendezni a túlfizetés összegéből. Előtte azonban mindenképpen érdemes tájékozódni arról, hogy valóban szerepel-e többlet az adózó folyószámláján!Ha viszont az adózónak évekig nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ügyelnie kell arra, hogy a többletet még az elévülési időn belül visszakérje. hivatalból törli az adóhatóság.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog 5 év elteltével elévül. Vagyis a többlet átvezetését sem lehet kérni egy másik adószámlán fennálló tartozás kiegyenlítésére. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. 

Kapcsolódó cikkeink:

 

Forrás : penzcentrum.hu

http://www.penzcentrum.hu/adozas/sok_penzt_elbukhatsz_nezd_meg_az_adofolyoszamladat.1037265.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Mától ismét jelentősen változik a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.). A módosítások több, azóta egyértelművé vált problémára is megoldást nyújtanak, ugyanakkor – mivel jelentős részben a bérszámfejtés területét érintik – az évközi változtatás sok vállalkozás nyilvántartásának átállítását megnehezítheti.

A csütörtöktől életbe lépő változások végre rendezik a távolléti díj számításának anomáliáit. A jövőben emiatt már nem fordulhat elő, hogy egyes hónapokban jobban megéri szabadságra menni, miközben más hónapokban a szabadság idejére kifizetett alacsonyabb távolléti díj miatt a havi bér esetleg még a szerződés szerinti havi alapbér összegét sem érte el. A minimálbéreseknél az is bizonytalan helyzetet okozott, ha emiatt a számítási mód miatt még a törvényi minimumot sem érte el a járandóság – közölte a Trenkwalder.

Szintén a távolléti díj számításával kapcsolatos az a változtatás, amely nagyban egyszerűsíti a bérszámfejtők munkáját. Augusztus 1-jétől megszűnik a tételes bérpótlékolási kötelezettség a távolléti díj számításakor, tehát nem kell figyelembe venni a dolgozó tervezett beosztását a szabadsága ideje alatt. Ez alól a szabály alól továbbra is van egy kivétel, mégpedig az állásidőre járó bér számítása. Itt ugyanis továbbra is figyelni kell azt, hogy a munkavállaló milyen műszakban dolgozott volna.

Most válik igazán kötetlenné a kötetlen munkaidő: a munkáltató eddig ugyanis rendelkezhetett a munkavállaló munkaidejének felével. Egy európai bírósági döntés nyomán a munkáltatónak írásban kell átengednie a teljes munkaidő beosztásának jogát. Ettől függetlenül a munkáltató eseti jelleggel továbbra is előírhatja a kötelező megjelenést, tehát bizonyos szűk körben továbbra is rendelkezhet a munkavállaló munkaidejével.

Az Mt-hez kapcsolódó rendelkezések életbe lépése alig két héttel követi a táppénzszámítási szabályok július 15-i módosítását, amely minden munkavállalót érint. Ennek részeként a jövedelemigazolást a jövőben csak írásos kérésre kell kiadni a munkavállalónak, illetve megszűnik a jövedelemigazolási tömb is. Ez utóbbi módosítás egy immár anakronisztikussá vált gyakorlatot, a kézzel kitöltendő, szigorú számadású nyomtatvány vezetési kötelezettségét szünteti meg.

„Miközben kedvező fejlemény, hogy a jogalkotó lépésről lépésre orvosolja a Munka törvénykönyve tavalyi bevezetése során napvilágra került problémákat, a gyakori, jellemzően évközben bevezetett változások különösen azokat a vállalkozásokat állíthatják komoly kihívások elé, amelyek saját, kis létszámú bérelszámoló részleggel igyekeznek követni a rendelkezéseket" – magyarázza Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezetője. „A jogszabályok hektikus bevezetésére jó példa a táppénzszámítási eljárások egyébként előremutató, két héttel ezelőtti változása, amelyet nemcsak évközben, de ráadásul hónap közepén léptettek hatályba."

Fehér Tamás hozzátette: „Tekintettel arra, hogy a sűrű változások időszaka még korántsem ért véget, sok cég számára a költséghatékonyság mellett ez a tény is komoly szempont lehet, amikor a bérszámfejtési szolgáltatások tapasztalt szolgáltatóhoz történő kiszervezéséről kell döntést hozniuk."

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/most-valik-igazan-kotetlenne-a-kotetlen-munkaido-409041

A devizahitelek forintosítása a megoldás, de nincs elég pénze a költségvetésnek. A jelzálog alapú devizahitelek valamilyen módon történő forintosításával segítheti a kormány a devizahiteleseket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A miniszter úgy fogalmazott: a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során körvonalazódott, hogy "valószínű olyan megoldást kell alkalmazni, amely valamilyen módon forintosítja ezeket a hiteleket".

Varga Mihály kifejtette: a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devizahiteles volt Magyarországon, az elmúlt években a végtörlesztéssel, az árfolyamgát bevezetésével, a Nemzeti Eszközkezelő elindításával, illetve a különböző banki ügyfélsegítő programokkal 488 ezer embernek sikerült valamilyen segítséget adni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék, és szeretnének segíteni azoknak az embereknek, akiket az eddigi megoldások nem értek el.

Arra kell valamilyen megoldást találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és "a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni" - jelezte Varga Mihály, hozzátéve, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban.

Az érintettekről elmondta: az elsőszámú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. "Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg" - fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk "nem tudunk segíteni" - mondta Varga Mihály.

Kifejtette: az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Kiemelte: a tárgyalásokon neki - az állam mellett - nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel.

Varga a TV2 műsorában arra is kitért ugyanakkor, hogy az államnak nincs elég pénze a devizahitelesek megmentésére. Azt is mondta, ha meg tudnak állapodni a bankszövetséggel, akkor kompromisszumos javaslat lesz, de ha nem, akkor a kormány önállóan dönt.

Mindez megerősíti Rogán Antal (Fidesz frakcióvezető) korábbi szavait, aki szerint akkor is intézkedéseket hoznak, ha nem születik megállapodás a bankszövetséggel.

A Kossuth Rádióban Varga arra a kérdésre, hogy miként lehet majd kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte: "a hitelt mindenkinek fizetnie kell", csak azokon tudnak és akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A miniszter jelezte: kapkodni nem kell, de megoldást kell találni, legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak.

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad.

Varga Mihály kiemelte: az, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott jutni idáig, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt és még jelentős tartalékai is maradnak, azt jelenti, helyes irányba indultak el. Jelezte: az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamatszolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország.

 

Szerző : MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-devizahitelek-forintositasa-a-megoldas-de-nincs-eleg-penze-a-koltsegvetesnek-409032

Hiába a kedvező nemzetközi makroadatok, a forint gyengülő pályán maradhat: a devizahiteles mentőcsomagnak és a rendületlen kamatvágásnak köszönhetően.

Folytatódik a jegybanki kamatcsökkentési ciklus, amelynek végén 3-3,5 százalék lehet az irányadó ráta – ezt még múlt kedden közölte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntő ülést követően. Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint a 300 közeli euró részben arra vezethető vissza, hogy a piac beárazza a korábban vártnál alacsonyabb alapkamatot, vagyis az enyhítési ciklus folytatását. Korábban ugyanis a befektetők arra számítottak, hogy 4 százalékig tarthat az irányadó ráta csökkentése, és ezt követően kivár a jegybank. A legutóbbi Matolcsy-nyilatkozat viszont ezt írta felül. Az alapkamat jelenleg 4 százalékos.

Eközben Varga Mihály megint üzent a bankoknak, miszerint ősszel – a bankokkal vagy nélkülük – létrejön az újabb devizahiteles mentőcsomag. A vezető elemző szerint a nemzetgazdasági miniszter üzenete azt erősíti meg, hogy fel lehet készülni a nyár végi forintgyengülésre.

Magyarországon a devizaalapú jelzáloghitel-állomány meghaladja a 4000 milliárd forintot. Ha a kormány egy újabb végtörlesztést választ megoldásként, akkor a devizahitelek visszafizetése miatt is veszíthet még erejéből a hazai deviza. A szakértő szerint a kabinetnek a mentőcsomag kidolgozásánál nincs túl nagy mozgástere, hiszen tartania kell a GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási hiányt. „A nagy kérdés, hogy ki vállalja a terheket? Az államon kívül érthetően csak a bankok és a lakosság jöhetnek szóba. A piacok számára a pénzintézetek további terhelése negatív lépés, hiszen ezzel a bankok továbbra sem tudják kivenni a részüket a hitelezés beindításában, és a gazdaság talpra állításában. Ha pedig a lakosság kap újabb terheket, akkor az rövid távon visszavetheti az egyébként is halvány fogyasztást" – összegezte Soós Róbert.

300 alatt, felett...

Tegnap pár fillérrel haladta meg az eurójegyzése a 300 forintot. A délelőtti órákban az árfolyam 299 és 300 között mozgott. Az XTB kereskedési szakértője elmondta: a következő ellenállás (technikai támaszszint) 301,5 forintnál található. A piac egyelőre várja a kormány megoldási terveit a devizahitelekkel kapcsolatban. Radikális program esetén elképzelhető, hogy 301 fölé kerülhet az euróárfolyam. Természetesen másik oldalon nem érdeke az államnak a túlzottan gyenge forint, hiszen ez emeli a devizában lévő államadósságot és a devizahitelesek törlesztőrészleteit is – tette hozzá az elemző.

Nesze semmi, fogd meg jól !

A nemzetközi piacokon a hét kiemelkedő eseménye az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülése. A testület tegnap adott ki egy közleményt, amelyben nem volt túl sok újdonság. A makroadatok tükrében az amerikai jegybank csökkentheti vagy szinten tarthatja a jelenlegi kötvényvásárlások szintjét, vagyis tovább zakatolhat még a pénznyomda. Emellett az infláció kapcsán kisebb aggodalmat lehet kiolvasni a sorok között. A Fed ugyanis 2 százalékos inflációs céllal dolgozik, az amerikai fogyasztói árindex viszont tartósan ez alatt van. Mindezek arra utalnak, hogy várhatóan szeptemberben még nem fogják kivezetni a QE3 mennyiségi lazítást. A tegnap közzétett amerikai GDP-adat akár reménykeltő is lehetne, de megítélése a statisztikai módszertan-váltás miatt kérdéses. Az amerikai gazdaság a második negyedévben a várt 1 százalék helyett 1,7 százalékkal bővült.

A befektetők most már a hét másik kiemelt adatát várják. A mezőgazdaságon kívüliek foglalkoztatottsági szintjét (nonfarm payroll) pénteken teszik közzé a tengerentúlon.

 

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/tozsdei-tippek/2013/08/01/varga-es-matolcsy-gyengiti-a-forintot/#aktualis

Ezt a hónapkezdetet nem fogjuk szeretni

alt

Négy adóterületen is változást hoz augusztus elseje. A leghúsbavágóbb a tranzakciós illeték emelkedése, illetve a lekötött betétek és egyéb kamatbevételt generáló ügyletek után járó hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás.

 

alt

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Több változásra is fel kell készülni augusztus elsejétől. Ezek közül a legfontosabb az emelkedő pénzügyi tranzakciós illeték, ez két ezrelékről három ezrelékre nő átutalás esetén és három ezrelékről hat ezrelékre készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felső határ is megszűnik.

Az augusztustól lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkező kamatbevételt hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve egyáltalán nem az augusztus előtt nyitott számlákra. Fontos, hogy az eho nem terheli az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, vagyis augusztustól jelentős különbség lesz a kétfajta befektetés adója között.

Szintén kellemetlen változás, hogy a telefonadó a céges előfizetőknél emelkedik: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, s hasonló teher rakódik az sms-ekre is. (Nem ritka az a megoldás, hogy magánszemélyek is céges flottában vannak az így elérhető alacsonyabb tarifák miatt, így az adóemelés e körnek tehernövekedést jelent - a szerk.) Ennek fényében a távközlési cégek is módosítják általános szerződési feltételeiket. A módosításokban nem csak a telefonadót érintően lehetnek változások, így érdemes lehet ezeket átfutni.

Nincs vége még az adóknak, augusztustól lép hatályba ugyanis az úgynevezett kocsmaadóról szóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Ez valójában ősszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. A felügyeleti díj a befogadóképesség alapján húsz forint fejenként, s a bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet fordítani. A díjat legfeljebb néhány kerület vezeti be, köztük az egyik leglelkesebb a hetedik.

Van jó hír is...

Valamennyi jó hír is marad augusztusra: a munka törvénykönyvének legújabb módosításaként rendeződik ugyanis a távolléti díj számítása. Kissé félresikerült az eredetileg egyszerűsítésnek szánt, egy szorzószámra épülő számítási mód, amely egyebek mellett hátrányosan érintette azokat a dolgozókat, akik olyan hónapban mentek szabadságra, amelyben kevesebb volt a munkanap. Még több gondot okozott a számítás azoknál a munkavállalóknál, akik nem klasszikus munkarendben dolgoznak. A szenvedésekkel teli utólagos egyeztetések eredményeképp a szabályozás a korábbi rendszer szerint működik augusztustól. Azt nem garantálta a jogszabály, hogy a munkaügyi ellenőrzések alkalmával a jogbizonytalanságból adódó hibákat nem szankcionálják.

 
 
Forrás : www.napi.hu

 

Szerző : F. Szabó Emese
 
http://www.napi.hu/ado/igy_valtozik_az_eletunk_augusztustol_az_on_zsebe_is_megerzi.560755.html
 
 

 

 

Keresés