Megoszlottak az elemzők véleményei arról, hogy az elmúlt időszak alacsony inflációs számai korszakváltást vetítenek-e előre, vagy csak átmenetileg csökkent le a pénzromlás mértéke idehaza. Abban persze valamennyien egyet értettek, hogy az MNB-inflációs célja alatti számok elsősorban a kormányzati intézkedéseknek köszönhető. De a rezsicsökkentés hatásának kifutása után mi várható, abban megoszlottak a vélemények a Joint Venture Szövetség által szervezett konferencia vezető elemzők paneljében.

Tardos Márton, az OTP vezető elemzője szerint, hacsak el nem rontjuk, akkor komoly esély van arra, hogy tartósan beköszöntött az alacsony infláció kora. A rezsicsökkentések mellett ugyanis látható egy olyan folyamat, amelyet persze a nagyon gyenge kereslet váltott ki, hogy a vállalatok nem tudják megnövekedett termelési költségeiket a fogyasztókra áthárítani, így a költségek csökkentével, a visszafogott bérezéssel próbálják helyreállítani jövedelmezőségüket. Ez a folyamat, a rezsicsökkentések hatásával együtt érdemben hozhatja le az inflációs várakozásokat. Az alacsony szinten lehorgonyozott várakozások pedig hosszú távon alacsony fogyasztói árindexet jelenthetnek.

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mind külső, mind belső sokkok gyorsan el tudják rontani azt az idilli képet, amit Tardos felvázolt. Véleménye szerint kizárt, hogy a következő években ne érje külső sokk a magyar gazdaságot, vagy ne legyenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek alapvetően elmozdíthatják az inflációt a mostani szintjéről. A mostani alacsony szintet egyértelműen ennek köszönhetjük, amit ráadásul a rezsicsökkentések második köre, vagy (az egyelőre csak) a húskészítményekre beharangozott ÁFA-csökkentés még tovább fog fokozni. Emiatt, jegyezte meg, nem is fog teljesülni az MNB inflációs célja, hiszen az 3 +/- 1 százalék, és jó eséllyel idén alatta leszünk. Kondrát szerint, ahogy a mostani alacsony szintben a kormányzati intézkedések a meghatározóak, úgy egyáltalán nem lesz meglepődve, ha a következő időszakban olyan intézkedéseket látnánk, amelyek viszont felfele tolják a pénzromlás ütemét. Így az szakember óv attól, hogy fanfárokat fújjunk.

Az elemzők többsége egyébként úgy látta, hogy 2014 második felére a fogyasztói árak növekedési üteme visszamehet 3 százalék környékére, így a jegybank kamatvágási ciklusának valahol 3,5 százalék környékén kell véget érnie. Ez pedig már viszonylag alacsony reálkamatokat jelent, ami tartósan alacsonyabb, 300 és 310 forint közötti euróárfolyamot hozhat a következő időszakban.

Némileg szintén eltérően látják az elemzők, hogy a fejlődő piacokon az utóbbi időben megfigyelhető piaci turbulenciák mikor és milyen mértékben fogják elérni hazánkat. Azzal egyet értenek, hogy az amerikai gazdaság állapota nem teszi szükségessé a mostani szinten a QE programot, így az részben, vagy teljesen kivonásra fog kerülni. Ez pedig forráskiáramlást okoz majd, illetve már okoz is a fejlődő piacokon. Közép-Európában egyelőre mérsékeltek ez a hatás, de Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint ebből a fertőzésből nem fogunk tudni kimaradni. Tardos szerint is ideérhet a válság, de mivel Magyarország külső és belső egyensúlya is rendben van, így minket kevésbé fog érinteni. Ugyanakkor a környező országokból átgyűrűző hatásokkal viszont kell számolnunk. Kuti Ákos, az Equilor elemzője attól tart, hogy az európai piacok egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy a fertőzés ideérhet, így ha valóban megjelenik, az komoly felfordulást okozhat, amelynek reálgazdasági hatásai is lehetnek.


Forrás : www.mfor.hu / Menedzsment Fórum

Szerző : Sz.P.

http://www.mfor.hu/cikkek/Kondrat__korai_a_fanfarokat_fujni_az_inflacio_miatt.html

Keresés