Nagyon kedves Barátom, Barabás Gyula - Hitelszövetség - küldte meg részemre az írásom után teljes terjedelmében olvasható,
Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, ennél fogva a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó 2/2011. (XII.12.) PK véleményt a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről címmel.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Csodálatos, a banki kölcsönök adósainak jogait meghatározó, jogtalanságok lelepzésére lehetőséget biztosító olyan jogalkalmazási iránymutatás ez a vélemény, melyet minden tisztességes magyar ember elvárt egy független magyar bíróságtól.
Meghatódva köszönöm meg saját és hozzám forduló ezrek nevében is ezt a művet mindazoknak a magyar bíróknak, akik ha megkésve is, de mégiscsak igyekeztek helyrehozni mindazt a mulasztást, mindazt törvénytelenséget, amit a hitelező bankok csalárd magatartása miatt eddig kénytelen voltak ugy tudomásul venni a károsultak, hogy a hatalomnak ezirányu arroganciája folytán még csak gondolatukban sem remélhették azt, hogy a bíróság előtt a bankokkal szembeni jogaikat érvényesíthetik.
A vélemény terjedelmes indokolása természetesen alaposabb vizsgálatot igényel, míg az 5 pontból álló rendelkező rész világos, egyértelmű megállapításokat tartalmaz az alábbiak szerint:
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. A bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli
A rendelkezés azt jelenti, hogy banki kölcsönszerződések esetén nem érvényesül bírósági eljárásban a kérelemhez kötöttség, hanem ennek fogyasztói szerződésnek minősítését a bíróságnak akkor is meg kell állapítani, ha erre az adós - fogyasztó - nem hivatkozik.
2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.
A rendelkezés azt jelenti, hogy a fogyasztónak - adósnak - nem kell bizonyítani azt, hogy a bankkal a kölcsönszerződés feltételeit és általános szerződési feltételeket nem tárgyalták meg, hanem kétséget kizáró módon a banknak kell bizonyítani azt, hogy megtárgyalták akkor, ha a tisztességtelen szerződési feltétel következményeit el kívánja kerülni.
3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.
A rendelkezés azt jelenti, hogy amennyiben a bank nem tudta bírósági eljárásban minden kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy a kölcsönszerződés, vagy általános szerződés feltételeit az adóssal megtárgyalta, akkor állapítja meg a bíróság a feltétel tisztességtelenségét, és ennek jogkövetkezményeit, ha a bankot és adóst megillető szerződésből megállapítható jogosultságok és kötelezettségek a két fél között nincsenek arányban.
4. Vagyonjogi perekben a pertárgy értéke határozza meg az elsőfokú bíróság hatáskörét akkor is, ha az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes követelésének jogalapját képező, fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt kikötés, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozik vagy azt a bíróság hivatalból maga észleli.
A rendelkezés azt jelenti, hogy bankok által adósok ellen indított peres eljárásban akkor is a felperes kereseti kérelme szerinti pertárgy érték határozza meg a bíróság illetékességét, ha az alperesi adós oldaláról tisztességtelen szerződési feltétel felmerül.
5.a. Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének - általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló - kikötése tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására - az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik.
b. Amennyiben a felperes - ilyen illetékességi kikötés ellenére - a keresetlevelet nem a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is - saját illetékességének vizsgálata körében - fel kell hívnia a fogyasztónak minősülő felet, hogy az illetékességi kikötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. A bíróságnak ezen nyilatkozat tartalmának megfelelően kell rendelkeznie a keresetlevél áttételéről, vagy a kereseti kérelem érdemi tárgyalásáról.
A rendelkezés azt jelenti, hogy az adós nyilatkozatán múlik a szerződésben kikötött biírósági illetékesség esetén az, hogy a bíróság az általános illetékességi szabályok szerinti bíróság előtt tárgyalja az ügyet, vagy sem.
=================================================================================
Hogy mindezeket a rendelkezéseket miért nem lehetett mondjuk már 2004-ben, az EU-hoz csatlakozásunk után meghozni - nem tudom.
Miért kellett ennyi magyar embert ahhoz beteggé tenni, vagy halálba kergetni, családokat szétkergetni ahelyett, hogy a 2004-ben tevékenykedő bírák teljesítsék kötelezettségüket - nem tudom.
De ettől még a mostaniaknak jár köszönet, mert ha a bankokon, vagy közhatalmat gyakorlókon mullott volna, még mindig szorongva mehetnénk igazuk tudatában is a bíróságra az adósok arra gondolva, hogy vajon a mindenfajta befolyás alatt álló bíróságon mi lesz az itélet.
Az alábbi PK vélemény után ez az idő ebben az ügyfajtában elmúlt.
Remélem örökre.
Siófokon 2012. január 30. napján.
Léhmann György
=================================================================================
2/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről
A fogyasztói szerződések érvényességével kapcsolatos perek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel, amelyek megoldása érdekében szükségessé vált egységes jogértelmezés kialakítása.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33.•-ának (1) bekezdése alapján az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a következő v é l e m é n y t nyilvánítja:
1. A bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli.
2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.
3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.
4. Vagyonjogi perekben a pertárgy értéke határozza meg az elsőfokú bíróság hatáskörét akkor is, ha az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes követelésének jogalapját képező, fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt kikötés, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozik vagy azt a bíróság hivatalból maga észleli.
5.a. Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének - általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló - kikötése tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására - az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik.
b. Amennyiben a felperes - ilyen illetékességi kikötés ellenére - a keresetlevelet nem a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is - saját illetékességének vizsgálata körében - fel kell hívnia a fogyasztónak minősülő felet, hogy az illetékességi kikötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. A bíróságnak ezen nyilatkozat tartalmának megfelelően kell rendelkeznie a keresetlevél áttételéről, vagy a kereseti kérelem érdemi tárgyalásáról.
A kötelmi jogban főszabályként érvényesülő diszpozitívitás alól kivételt jelentő, a szerződési szabadságot korlátozó kogens fogyasztóvédelmi magánjogi szabályok léte abból a felismerésből ered, hogy bizonyos kötelmi jogi relációkban a szerződő felek személyében meglévő lényeges különbségek (eltérő szakmai ismeretek, eltérő információk a szerződés tárgyáról stb.) olyan gazdasági-szakismereti egyensúlytalanságot eredményezhetnek, ami szükségessé teheti a gyengébb szerződéses alkupozícióban lévő fél védelmét. Különösen ilyen helyzet az, amikor az egyik fél egyoldalúan és előre határozza meg a szerződési feltételeket, amelyeket a másik fél - a már említett egyensúlytalan helyzet következtében - nem tud megítélni, vagy nincs arra lehetősége, hogy az egyes feltételek módosítását kérhesse, így olyan feltétel is a szerződés részévé válik, amiről tudja, hogy az rá nézve hátrányos.
Az Európai Unió minden tagállamára kiterjedő irányelvek alkotásával törekszik ezt, a jellemzően a szerződéskötéskor meglévő egyensúlytalan helyzet következményeit ellensúlyozni, a kedvezőtlenebb lehetőségekkel rendelkező fél, a fogyasztó érdekeit védeni. Ezekből a jogi normákból - legáltalánosabb tárgyi hatálya miatt - kiemelkedik a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (a továbbiakban: Irányelv). E jogszabály általános céljait tartalmazó preambulum (9) bekezdése rögzíti azt az elvet, mely szerint az áruk megvásárlóit és szolgáltatások igénybe vevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmával és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket. A (21) preambulumbekezdés általánosságban a tagállamok kötelességének nevezi az arról való gondoskodást, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen feltételeket az eladó vagy a szolgáltató fogyasztóval kötött szerződéseiben, de ha a szerződés mégis tartalmaz ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve. A (24) preambulumbekezdés pedig már konkrétan a tagállamok bíróságai és közigazgatási szervei kapcsán mondja ki, hogy megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.
Az Országgyűlés több alkalommal (1997. évi CXLIX. tv., 2006. évi III. tv., 2009. évi XXXI. tv.) módosította a Ptk.-t az Irányelv céljainak megvalósítása érdekében. A magyar bíróságok által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások közül három is kifejezetten az Irányelv és a Ptk. vonatkozó módosításait érintette. Az Európai Unió Bírósága szempontjait is figyelembe véve, a Ptk.-nak az Irányelv rendelkezéseivel és céljaival összhangban történő, egységes értelmezéséhez és alkalmazásához fontos társadalmi érdek fűződik.
1. A fogyasztói szerződés Ptk. 685. • e) pont szerinti fogalmából következően csak az a kötelmi jogviszony minősül ekként, amelyet fogyasztó köt ilyennek nem minősülő személlyel. A Ptk. 685. • b) pontja értelmében fogyasztó az a személy, aki a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köt szerződést. A fogyasztót azonban nem mindig, hanem csak meghatározott relációban (jogviszonyban), akkor illeti meg magánjogi többletvédelem, ha fogyasztói szerződést köt, vagyis ha a gazdasági élet professzionális szereplőjével áll szemben.
A Ptk. a fogyasztó fogalmát tágabban értelmezi, mint az Irányelv 2. cikkének b) pontja, mert a fogyasztó fogalmát nem korlátozza a természetes személyekre. A Ptk. a fogyasztó magánjogi védelme szempontjából azt tekinti lényegi elhatároló ismérvnek, hogy a jogalany a konkrét szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén belül, vagy azon kívül köti-e meg.
A perbeli jogviszony jogi minősítése a bíróság kötelezettsége. Ennek során a bíróság nincs kötve a felek előadásaihoz, hanem - amennyiben az a rendelkezésére álló adatok alapján lehetséges - külön erre irányuló kérelem, hivatkozás nélkül hivatalból is vizsgálnia kell és meg kell állapítania azt, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül-e vagy sem. A fogyasztói szerződés fennállása objektív szempontok alapján határozható meg, nem feltétel tehát, hogy a szerződő felek ismerjék a szerződés fogyasztói rendeltetését. Ha pl. egy hibás teljesítéssel kapcsolatos perben a bíróság észleli, hogy a perbeli szerződés fogyasztói szerződésnek minősül, a Pp. 3. • (3) bekezdése alapján tájékoztatja a feleket a Ptk. 305/A. • (2) bekezdése szerinti fordított bizonyítási teherről. A jogviszony minősítése érdekében azonban a bíróság hivatalból nem rendelhet el bizonyítást. Kétség esetén, vagyis ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül-e vagy sem, a Pp. 3. • (3) bekezdése szerinti tájékoztatásnak arra kell irányulnia, hogy a bizonyítási teher általános szabályának [Pp. 164. • (1) bekezdés] megfelelően a szerződés fogyasztói jellegét a fogyasztónak kell bizonyítania, hiszen a szerződés ilyenkénti minősítése az ő érdekében áll.
2.A Ptk. 205/A.• (1) bekezdése alapján általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ettől különböző az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határoz meg. A lényegi különbség közöttük az, hogy az általános szerződési feltétel esetében az egyik fél a szerződési feltételt több szerződés megkötése céljából határozza meg, míg az egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltétel esetében nincs ilyen cél. Az általános szerződési feltételnek nem fogalmi eleme az, hogy ténylegesen több szerződésben is alkalmazták, hanem elegendő, ha az egyik szerződő fél egyoldalúan azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt több szerződésben kívánja használni. Fogyasztói szerződésnek mindkét típusú szerződési feltétel részét képezheti. Szabályozásukban közös, hogy az ilyen feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy az általános szerződési feltételt, vagy az egyoldalúan, előre meghatározott feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. Ha tehát a felek között nem vitás, vagy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felek között olyan fogyasztói szerződés jött létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerződő fél részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse. Ha a fogyasztóval szerződő fél bizonyítja, hogy a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt akkor az már egyedileg megtárgyaltnak minősül. Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok csak azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételeket csupán azok tartalmát megismerve fogadta el.
3. A Ptk. 209.• (1) bekezdése a szerződési feltétel tisztességtelensége megállapításának szempontrendszerét egységesen határozza meg az általános szerződési feltétel és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esetére. A tisztességtelenség megállapításának két módját ismeri a Ptk.: egyrészt a bíróság mérlegelésére bízza azt, másrészt maga a Ptk., [209. • (4) bek.] illetve a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) nevesít tisztességtelennek minősülő feltételeket.
A mérlegelés során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a szerződésekre vonatkozó diszpozitív szabályokra is, melyek a szerződő felek egyensúlyára, a szerződési kockázatok, jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott elosztásának elveire épülnek. Tisztességtelenségre utal ezért a Ptk. lényeges diszpozitív szabályaitól való eltérés, vagy a jogok és kötelezettségek olyan meghatározása, amely a szerződés céljának a megvalósítását veszélyezteti.
A jóhiszeműség és tisztesség objektív kötelmi jogi kategória, az általánosan elfogadott etikai követelményrendszert juttatja kifejezésre a szerződései feltételeknek a Ptk. 209. • (1) bekezdésében írt szempontok alapján történő értékelésekor. A bíróságnak mérlegelése során e követelmény mércéjén keresztül a szerződés megkötésére vezető minden körülménynek, a kikötött szolgáltatás természetének és az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy a felek közötti más szerződésekkel való kapcsolatának vizsgálatával kell megállapítania, hogy az adott esetben a szerződési feltétel támasztója a másik fél hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul nem idézett-e elő egyenlőtlenséget a szerződéses jogokban és kötelezettségekben [Ptk. 209.• (2) bekezdés].
A tisztességtelenségnek a jóhiszeműség és tisztesség követelményrendszerén keresztül történő megállapítása mellett, a jogalkotó - kizárva a bírói mérlegelést - kifejezetten is meghatározta azokat a konkrét feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Ptk. 209.• (4) bekezdése, amely szerint az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. A Korm. rendelet - nem taxatív módon - olyan szerződési feltételeket nevesít, amelyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek (Korm. rendelet 1.•). Felsorol ezen kívül olyan szerződési feltételeket is, amelyek nem feltétlenül, hanem az ellenkező bizonyításáig minősülnek tisztességtelennek (Korm. rendelet 2.•). Mindezek alapján, ha a vitás szerződési feltétel a Korm. rendelet 1.•-ában felsorolt okok egyike miatt tisztességtelen, a bíróságnak nem kell vizsgálnia a Ptk. 209.• (2) bekezdéseiben felsorolt egyéb körülményeket. Abban az esetben pedig, ha a feltétel a Korm. rendelet 2.•-a szerint minősül, úgy a feltételt támasztó félnek kell bizonyítania, hogy az nem esik a 209.• (1) bekezdésének hatálya alá.
4. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó, fogyasztói szerződésből eredő követelések iránti perekben az alperesi pozícióban lévő fogyasztók az érdemi védekezés keretében gyakran hivatkoznak az általános szerződési feltételek, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt kikötések tisztességtelenségére, és így a Ptk. 209/A. • (2) bekezdés szerinti semmisségére. Az sem kizárt, hogy az alperes a semmisség megállapítása iránt viszontkeresetet kíván előterjeszteni. Végül az is előfordulhat, hogy a helyi bíróság hivatalból észleli a kikötés tisztességtelen voltát. A Pp. 23. • (1) bekezdés k) pontja értelmében a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezért felmerül a kérdés, hogy a helyi bíróság dönthet-e olyan kérdésben, amely önálló perlés esetén a megyei bíróság hatáskörébe tartozna.
A Pp. hatásköri szabályai a perre állapítják meg a hatáskört, a pert pedig a hatáskör szempontjából a felperes keresete alapján kell minősíteni. Mivel nincs olyan eljárási szabály, ami a hatáskört a védekezés bármely formája szerint állapítaná meg, így a per elbírálása körébe tartozó kifogásoknak (érvénytelenségi kifogás, beszámítási kifogás) a hatáskörre nincs kihatásuk, nem adnak alapot a pernek a megyei bírósághoz való áttételére. A helyi bíróság kötelessége tehát, hogy a kereseti kérelem érdemi elbírálása körében akár az alperes kifogása, akár hivatalbóli észlelés alapján megvizsgálja a szerződési feltétel, kikötés tisztességtelenségét. Ha ezt megállapíthatónak találja, az a kereset részben vagy egészben történő elutasítását eredményezheti, de nem minősül ítélt dolognak a vizsgált szerződési feltétel tisztességtelensége tekintetében.
Ha a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, fogyasztói szerződésből eredő követelés iránti perben az alperes viszontkeresetet terjeszt elő az általános szerződési feltétel, illetve egyedileg meg nem tárgyalt kikötés tisztességtelenségének a megállapítása iránt, azt a helyi bíróságnak hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania, és nem rendelkezhet annak a megyei bírósághoz való áttételéről. A Pp. 129. •-ának a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezése ugyanis viszontkeresetre nem alkalmazható.
5.a) Az Európai Unió Bírósága több ítéletében is vizsgálta a fogyasztói szerződésekben alkalmazott illetékességi kikötéseket. A C-240/98. és C-244/98. sz., Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben 2000. június 27-én hozott ítélet 21. pontjában a Bíróság kifejtette, hogy az Irányelv értelmében vett fogyasztói szerződésben alkalmazott, az eladó vagy szolgáltató által előzetesen megfogalmazott és egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, amely szerint a szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékes, megfelel mindazon szempontoknak, amelyek alapján az Irányelv értelmében véve tisztességtelennek tekinthető. Ugyanezen ítélet 22. pontjában az Európai Unió Bírósága rámutatott: egy ilyen feltétel következtében az a kötelezettség hárul a fogyasztóra, hogy a lakóhelyéhez képest esetleg távoli bíróság kizárólagos illetékességének vesse alá magát, ami megnehezítheti megjelenését a bíróság előtt. Kis pertárgy értékü perek esetében a bíróság előtt való megjelenésével járó költségek a fogyasztó számára visszatartó hatásúak lehetnek, és arra indíthatják, hogy teljesen lemondjon jogvédelméről, vagy a bírósághoz fordulás lehetőségéről. Az Európai Unió Bírósága ezért kimondta, hogy egy ilyen feltétel azon - az Irányelv melléklete 1. q) pontja szerinti - feltételek kategóriájába tartozik, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában.
Ugyanezt erősítette meg az Európai Unió Bírósága a C-243/08. sz., Pannon GSM Zrt. kontra Sustikné Győrfi Erzsébet ügyben 2009. június 4-én hozott ítéletének 40-41. pontjaiban, illetve egészítette ki korábbi határozatainak indokait a 32-33 pontokban azzal, hogy az Irányelv által a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítéljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességük vizsgálata során történő megítélésének kötelezettségét is. E kötelezettség teljesítése során azonban a nemzeti bíróságnak az Irányelv alapján nem kell mellőznie a kérdéses feltétel alkalmazását, amennyiben a fogyasztó a bíróság általi kioktatást követően nem kíván hivatkozni a tisztességtelen jellegre és a kötelező erő hiányára.
Az Európai Unió Bíróságának idézett joggyakorlata egyértelművé teszi a tagállami bíróságok feladatát saját, alávetésen alapuló illetékességük vizsgálata során, valamint megerősíti azt is, hogy az Irányelv 6. cikk (1) bekezdése és a Ptk. 209/A. • (2) bekezdése alapján tisztességtelenségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (relatív semmisség).
Az Országgyűlés a 2009. évi L. törvénnyel módosította a Pp. 41. •-át, így annak (5) bekezdése értelmében - 2009. június 30-a után indult perekben - ha az illetékességi kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert - az alperes által megjelölt - a 29-40. •-ok szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett.
A Pp. hivatkozott rendelkezése nem tesz különbséget a fogyasztói, illetve az annak nem minősülő szerződések részét képező általános szerződési feltételek között. Hatálya nem terjed ki a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott, és egyedileg meg nem tárgyalt illetékességi kikötésekre sem. Fogyasztói szerződés esetén - az Irányelv és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó joggyakorlata alapján - a bíróságnak már a tárgyalás előkészítésének szakaszában hivatalból kell vizsgálnia, hogy az illetékességi kikötés a fogyasztóval szerződő fél székhelyéhez, vagy lakóhelyéhez igazodik-e, és ilyen esetben fel kell hívni - határidő tűzésével - az alperest, hogy annak tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. Fogyasztóinak nem minősülő szerződés esetén a bíróságot a Pp. 41. • (5) bekezdése alapján ilyen felhívási kötelezettség nem terheli.
b) Abban az esetben, ha a felperes - ilyen illetékességi kikötés ellenére - a keresetlevelet nem a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is tájékoztatni kell a fogyasztót ezen szerződési feltétel tisztességtelenségéről, és felhívni őt - határidő tűzésével -, hogy kíván-e arra hivatkozni. Amennyiben a fogyasztó a határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, a bíróságnak a keresetlevelet át kell tennie a kikötött bírósághoz. Amennyiben a fogyasztó - határidőn belül tett nyilatkozatában - az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik, a bíróságnak a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalnia.
ERKÖLCSI HULLÁK HÁLÓJÁBAN - I. rész
Mellár Tamásnak október 29-én megjelent – mellékletben olvasható – interjújában az alábbi szövegkörnyezetben még azt állította az újságíró, hogy „a devizacsapdából nagyon elszántan ki akar mászni a kormány",
„A devizacsapdából nagyon elszántan ki akar mászni a kormány, 2012 végére a családokat, azt követően a vállalkozásokat szeretné mentesíteni az árfolyamkockázat alól. Lát olyan megoldást, amellyel ilyen rövid időn belül le lehet építeni a devizaadósságot, vagy át lehet tenni forintba?
Ez nagyon nehéz kérdés, én magam is elkezdtem csodálkozni, hogy ezt hogy lehet megtenni. Jó esetben 10-15 százalék lehet azok aránya, akik a végtörlesztéssel tudnak élni, ez messze nem oldja meg az egész kérdést. Ráadásul pont azokon segít, akiken nem is kéne segíteni. Matolcsy miniszter valami olyasmit mondott, hogy az állam egy bankkal vagy valamilyen intézménnyel összefogva próbálna kedvezményes forinthiteleket nyújtani azért, hogy az emberek kifizethessék a devizahiteleiket. Ez esetleg járható út, de az a kérdés, hogy ezeket a kedvezményes hiteleket ki finanszírozza, mennyi pénz lesz erre a költségvetésben, illetve hogy a bankrendszert mennyire fogja mindez megviselni. Láttam olyan számításokat, amelyek szerint, ha a devizahitelesek 20 százaléka végtörleszt, az 200-300 milliárd forintos veszteséget jelent a bankoknak, és 1 százalékos gazdasági visszaeséshez vezethet. Ez már önmagában problematikus, pedig ez csak a 20 százalék."
Aztán az interjút követő egy héten belül vagy a Mellár Tamás által közölt 200-300 milliárd forintos banki „veszteség", vagy az 1 százalékos gazdasági visszaesés okából kiderült az, hogy a devizacsapdából a jövőben már nem akar még kicsit elszántan sem kimászni a kormány, hanem kimászásra utaló kormányintézkedés helyett a Bankszövetség fog téziseket kidolgozni a devizahitelesek problémájának megoldására az alábbi tájékoztatás szerint:
Devizahitelek: befékezett a kormány
A korábbi várakozásokkal ellentétben a kormány nem tesz újabb lépéseket a devizahitelekkel kapcsolatban.
Nem is terjeszti ki, nem is hosszabbítja meg a végtörlesztési lehetőséget a kormány – derült ki a nemzetgazdasági miniszter, a Bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőinek közös sajtótájékoztatóján. Matolcsy György a végtörlesztésekkel kapcsolatban azt mondta: a kivárás nem tanácsos, az ilyen jó konstrukciók nem szoktak örökké tartani, ez is nevezetesen december 31-ig tart.
Matolcsy beszélt arról is, hogy a Bankszövetségnek megígérte: nem tesz a kormány egyoldalú lépéseket, amíg nincs közös programjuk. A nemzetgazdasági miniszter szerint átfogó együttműködési keretben dolgozik majd együtt a kormány és a Bankszövetség.
Két héten belül a Bankszövetség ki fogja dolgozni azokat a téziseket, amelyekkel meg kívánja oldani a devizahitelesek problémáját – mondta Patai Mihály elnök. Ennek részleteiről azonban nem árult el semmit, de utalt arra, hogy rendkívül komolyan veszik a feladatot, és hat nagybank vezérigazgatója dolgozik rajta.
Matolcsy a bankoktól azt várja, hogy segítsenek a gazdaság dinamizálásában. Hozzátette: a bankadó alapja csökkenthető lesz, ugyanis levonható lesz belőle az az összeg, amellyel több hitelt kihelyez a bank, mint korábban.
A Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét 60 milliárddal emeli meg az állam, ettől azt várják, hogy 600 milliárd forinttal több hitelforrás jut a gazdaságnak.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke elmondta, 23 ezer ember fizette vissza a hitelét eddig így – ez 134 milliárdnyi hitelállományt érintett, és 33,4 milliárd forintos veszteséget okoztak a bankoknak. 43 ezer devizahiteles adta be a végtörlesztési kérelmét, ezek folyamatban vannak. 296 milliárd forintos hitelállományukkal további 71 milliárddal „rövidíthetik meg" a bankrendszert.
Természetesen nem lehet kizárni azt sem, hogy a kormány kihátrálásának oka a devizahitelesek problémáiból elsősorban nem a bankoknak „okozott" kár, vagy az 1 %-os gazdasági visszaesés rémképe volt, hanem a probléma megoldásával miniszterelnök által megbízott Matolcsy miniszternek az a felismerése, hogy miután a 12/2001. Korm. rendelet szerinti állami támogatású kölcsönöknek igénybevételével több ezer luxus üdülő a Balaton parton és másutt felépült, és erre a célra szánt állami pénznek eltűnése miatt volt lehetséges olyan devizalapu kölcsönök bevezetése, melynek folytán még ebben az évben is gigabevételhez jutnak a bankok, valamint a Matolcsy féle egykulcsos jövedelemadó folytán a luxusüdülőkkel rendelkező rétegnek évi 10 millió forintos nagyságrendben a korábbihoz képest többletjövedelmet is biztosítanak, illetőleg a luxusüdülősök által igénybevett devizaalapú kölcsön visszafizetésének könnyítése céljából a szintén Matolcsy miniszter által kigondolt „végtörlesztés" igénybevétele által ezek a luxusüdülősök újabb 10 millió forintos nagyságrendű, az adósoknak 80-90 %-át nem illető kedvezményhez jutottak, Matolcsy miniszter rájött arra, hogy bármit tesz, az mindig a luxusüdülősöknek kedvez, és ezért bízta meg a Bankszövetséget hat nagybank vezérigazgatójának bevonásával arra, hogy téziseket dolgozzanak ki a devizaválság megoldására. Feltehetően bízik abban Matolcsy miniszter, hogy nála különben fogják végezni még ezek az emberek is azt a feladatot, amit eddig neki kellett volna elvégezni.
És ebben az egyben lehet, hogy igaza is van.
=================================================================================
Egyébként pedig mindig tiltakoztam a bankok, mint hitelezők, valamint az adósok között létrejött nyilvánvalóan törvénytelen szerződések által okozott jogkövetkezményeknek államhatalmi-igazgatási eszközökkel történő megoldása ellen. Erre vonatkozóan július 1-én Kossuth szobornál tartott, http://vimeo.com/28509673 beszédemben – mellékletben olvasható – az alábbiak szerint fogalmaztam:
„Az állam tartsa távol magát ezektől a szerződésektől még akkor is, ha tart attól, hogy a bankok bedőlhetnek, újabb konszolidálásra szánt pénzt kérhetnek, vagy éppen az államnak bankoktól remélt különadója kerül veszélybe. Egyedül az élethez való jog alkotmányos kötelezettségének tegyen eleget a lakhatási jog veszélybe kerülése esetén az állam.
Egyébként pedig a most alkotott árfolyamrögzítésre vonatkozó törvényjavaslat módfelett tisztességtelen volt azért, mert az eszerinti szerződés módosítási kötelezettsége az adósoknak arra is utalhat, hogy a Kormány kifejezetten a bankok indokolatlan védelme okából az adósokkal megerősítteti a kölcsönszerződést azért, hogy többé érvénytelenségre a Ptk. 237. • 4. bek-e figyelembevételével ne hivatkozhassanak"
Részben azért tiltakoztam a kölcsönszerződésből, mint magánjogi szerződésből fakadó jogvitákba történő állami beavatkozás ellen, mert a Polgári perrendtartás 1. •-a tartalmából az következik, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogviták eldöntése bíróságra tartozik, részben azért, mert a devizaalapú kölcsönszerződések hitelezőiként megjelölt bankok egyes tisztségviselői a politikai elithez tartozókkal szoros gazdasági, politikai és egyéb kapcsolatban állanak.
Addig, ameddig Siófok Polgármestere az általa indított büntető eljárásban elismeri azt, hogy Siófokon az Aranyparton a OTP ingatlanokat értékesített kedvező vételi feltételek mellett,
majd az erre vonatkozó földhivatali adatok ismeretében megtudhatom azt, hogy ezeket az ingatlanokat többek között polgármesterek, jelenleg is tevékenykedő miniszter és más hasonló emberek szerezhették meg, és ebből alappal feltételezhetem azt, ehhez hasonló számtalan módon a bankvilág a devizaalapú kölcsönszerződéssel lehetséges becstelen pénzszerzés előtt már „kilóra" megvásárolta az őket jogilag feladatuk szerint kordában tartó hatalmon lévőket, csak egy kérésem maradhatott a hatalmi elit felé.
Az, hogy tartsák távol magukat a bankok és az adósok közötti vitától beleértve a bankok és adósok közötti bíróság előtti vitát is. Kérésem szerint csupán annyit tegyenek meg, ha nagyon akarnak segíteni, hogy a bíróságok működéséhez adják meg azokat az anyagi és egyéb feltételeket, melyekkel a várható több tízezer peres eljárás eredményesen és gyorsan lefolytatható.
A vita lerendezése szerintem nem az államra tartozik. Valamint annak vizsgálata sem, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket megállapító bankok az adósoknak okozott veszteség megfizetése esetén nehéz anyagi helyzetbe kerülnek-e vagy sem. És ha a magyar állam, az államot képviselő hatalmi elit mégis oda van attól, hogy a tisztességes bírósági eljárásban hozott ítéletek végrehajtása miatti banki nehézségek az állam számára nehézséget okoznak, azt javaslom nekik, hogy talán akkor tetszettek volna jobban figyelni, amikor az állami hivatalok szemet hunytak a törvénytelen banki magatartás elburjánzása felett.
Azaz jobban járnak akkor, ha ebben az ügyben a saját érdekükben is hallgatnak.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ide kapcsolódóan nem egészen világos előttem Bánáti János Országos Kamarai Elnök Úrnak az a nyilatkozata, amit augusztus 22-én este Róna Péter professzor úrnak válaszolva az ATV-ben – az adás írásos változata a mellékletben olvasható – mondott:
„Más megoldást én sem tudok, mert a kérdés, ahogy professzor úr mondta, összességében tragikus, hiszen ha itt feltesszük, hogy úgy ahogy van az összes szerződésben valami végzetes hiba történt, tehát tételezzük fel, hogy hibás termék, hát akkor megkérdezem, hogy hát akkor mi van.
Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.
Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van ...
Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova."
Először is az Elnök úr éppúgy tudja mint én, hogy az ide alkalmazandó jog – Ptk. 237., 209. • - nem csak az eredeti állapot helyreállítását adja a Róna Péter által elmondott problémákra. Másodszor pedig én úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban arra még csak gondolni is bűn, hogy azért hagyjanak az állampolgárok nyomorúságát előidéző jogtalanság állapotában akár egyetlen szerződést is, mert a jogtalanság kiküszöbölése embermillióknak okoz hátrányt. Nem is értem azt, hogy Bánáti Elnök úr miről beszél.
Hiszen tisztességes és demokratikus jogállamban egy ember jogához képest nincs nagyobb értéke 10 millió ember érdekének, hanem éppen fordítva. Akár 10 millió embernek is kötelessége megszenvedni azt, ha ezen egyetlen ember élete, vagy törvényes joga múlik.
Gondoljunk csak Chilére akkor, amikor néhány bányász a föld mélyén rekedt. Szerintem az egész évi költségvetésüket is kész volt az ország rááldozni ahhoz, hogy a lent lévők feljussanak. A chileiek feltehetően másként gondolkodnak mint nálunk azok, akik össze tudják hasonlítani az ország anyagi veszteségét az emberek jogaival, vagy életével.
Ezt a problémát felvetette Varga István közgazdász is, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja rádióban ez év szeptemberében elhangzott beszédében:
· Alkotó: Kossuth Rádió
Cím: Időt kérek
Hossz: 12:39 perc (23.18 MB)
Formátum: MP3 Stereo 44kHz 256Kbps (CBR)
Az adás írásos változatában – mellékletben olvasható – többek között következőket mondta:
„Hát a polgári jog a gazdaság és társadalom szolgálatában tisztességes és korrekt viszonyainak megteremtéséért illetve megtartásáért született meg. Na most ha megnézzük, hogy ezek a szerződések a Polgári Törvénykönyv első öt paragrafusában írtaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanunk, hogy hármat-négyet azt ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egy joggal való visszaélés, egyértelműen egy feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak akkor, amikor ezt a feltételt elfogadta, én röviden és tömören azt szeretném elmondani, hogy hamarosan komolyan szembe kell nézzünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik".
Erről van szó. És ha a Bankszövetségnek valamint a hat nagybank Vezérigazgatójának Matolcsy miniszter által is elfogadott tézislétesítési feladataira gondolok devizahitel problémával kapcsolatban, akkor megállapíthatom azt, hogy hazánkban a hatalmi elit részéről tulajdonképpen ez a kérdés már eldőlt. Ők a jövőben bizonyítottan a szerződés mellett állanak ki a demokráciával szemben devizahitel ügyben úgy, hogy közben tisztességtelenségüket mentegetve a médián keresztül valamiféle görögországi, talán líbiai, és ki tudja még hányféle rémképpel fognak bennünket riogatni.
Emiatt hallgat mindenkor minden állami tisztségviselő a természetes, a kézenfekvő megoldásról a törvénytelen szerződés jogkövetkezményével kapcsolatosan.
A bírói út igénybevételének lehetőségéről. Mint ördög a tömjéntől úgy kerüli minden kormánytag, vagy hozzájuk tartozó ezzel kapcsolatosan még csak a bíróság, vagy per szónak kimondását is.
Az még csak hagyján lenne, ha Bánáti módon félreértett nemzetféltő gondolattól vezérelve gondolkoznak a bankok elleni perlési lehetőséget mindenképpen mellőzni kívánó hatalmon lévők, a rosszabbik változat az, ha a Balaton parton kedvezményesen OTP-től szerzett ingatlanokra, illetve más hasonló módon szerzett hasznukra gondolva fordulnak szembe a jogállamisági követelményekkel, Varga István fogalmazása szerinti demokráciával.
=================================================================================
Utóbbi problémából fakadó kérdés úgy is megfogalmazható, hogy vajon azért áll ki a hatalmi elit a bankok tisztességtelen szerződési feltételeit tartalmazó szerződések mellett a demokráciát – jogállamiságát – semmibe véve, mert több mint húsz év óta folyamatosan a bankoktól függő bábkormányai vannak hazánknak, vagy azért veszik semmibe a bankok esetleges joghátrányaitól tartva a jogállamiságot jelentő jogintézményeket, mert a mindenkori hatalmi elitet létrehozó személyek a bankok által vagy már meg vannak vásárolva, vagy meg lesznek vásárolva, vagy éppen most folyik a vásárlás.
Erre a kérdésre úgy gondoltam, hogy választ kapok akkor, ha a „Fiatalok állami kezességes kölcsönei" megjelölésű 4/2005. (I.12.) Korm.rend. alapján nyújtott kölcsönökkel kapcsolatosan az ügyészség nyomozást rendel el arra nézve, hogy az Erste Banknál hogy lehet az, hogy a bank kimutatása szerint 2005. május-június hónapban 58500 fő érdeklődött ilyen kölcsönnel kapcsolatosan, majd 56 db. kérelmet fogadtak be, és 495-en kötöttek ilyen szerződést az Erste Banknál.
Feljelentéssel éltem – mellékletben olvasható – majd a következőkben látható választ kaptam:
Azt szerintem mindenki tudja rólam, hogy nem vagyok már gyerek, és így már régóta tudom azt, hogy ha a hatalmi elit valamelyik kegyeltjének viselt dolga miatt az ügyészség felé feljelentéssel élek, akkor teljesen mindegy az, hogy milyen bűncselekmény miatt, és milyen adatok alapján kérem az eljárás lefolytatását, akkor az ügyben a nyomozást rendben nem folytatják le.
Gondoljunk csak a több mint két évvel ezelőtt Somogy Megyei Főügyészség felé továbbított, Dunántúli Regionális Vízművek akkori Vezérigazgatója és csapata tevékenységével kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények miatti feljelentésemre.
Feljelentésem szerint többmilliárd forint kár okozására volt gyanú, majd a Somogy Megyei Rendőr főkapitányságnak fél évig tartó nyomozása után az ügyet vétség gyanújának értékelve áttették a Siófoki Rendőrkapitányságra, és itt egy meghallgatás után a nyomozást megszüntették.
Panasszal éltem az megszüntető határozat ellen, majd újabb könyvszakértői meghallgatás alapján, és két feljelentést kiegészítő iratom előterjesztése után a nyomozást újból elrendelték, a Dunántúli Regionális Vízművek újabb Vezérigazgatója széltében hosszában újságban hangoztatta azt, hogy több száz millió forint kárt okoztak a cégnek korábban. Több mint egy évvel ezelőtt pedig az ügyet a Somogy Megyei Főügyészség ismét átvette a kár nagyságára tekintettel.
Legutóbb elmúlt év szeptemberében hallottam az ügyről, azóta semmit, és őszintén szólva már nem is érdekel. Tudomásul vettem azt, hogy az SZDSZ-hez közeli korábbi vezérigazgatónak illetve társainak még mindig vannak olyan befolyásai, melyek folytán legközelebb gondolom tíz év múlva veszik elő az aktát.
Arról pedig, hogy a Dunántúli Regionális Vízművek jelenlegi Vezérigazgatójának újságnyilatkozataival mi volt a célja, nem tudok, hiszen tudomásom szerint az általa hangoztatott többszázmillió forint károkozás miatt a károkozókkal szemben kártérítési igénnyel cége nem élt.
A körülmények arra utalnak, hogy a két vezérigazgató, vagy mások egymással talán kiegyeztek.
Én nem bántalak téged, te nem bántasz engem alapon.
Abból, hogy sem büntető, sem kártérítési ügy sincs, erre következtetek.
Szóval nem vagyok gyerek, és így feljelentéseimet nem másért, hanem csak azért teszem meg arra érdemes közszereplők ellen, mert részben kötelességemnek érzem, részben azért, mert a feljelentést elutasító határozat indokolása általában az ügyről sokat elárul.
Így például a fentiekben látható határozat indokolásából megállapítható az, hogy nem vitatja az ügyészség azt az állításomat, hogy az ERSTE Bank 2005. május-júniusban állami kezesség vállalással közel 3 milliárd forint értékben nyújtott 495 db. kölcsönt úgy, hogy ugyanebben az időszakra nem egészen 100 millió forint kölcsönösszeg és 56 db. kölcsönkérelem jutott.
Ezeknek a nem vitatott adatoknak alapján következő idézett ügyészi mondatnak alapján pedig bárki beláthatja azt, hogy ha feljelentéseim nem is eredményesek, de a nyomozás megtagadására vonatkozó alábbi indokolás logikája mindenképpen szórakoztató:
„Abból ugyanis, hogy egy pénzintézet által a 2005. május és június hónapokban nagy valószínűséggel a korábban befogadott kérelmek alapján – megkötött kölcsönszerződések száma megközelíti, illetve meghaladja az ezen időszakban befogadott kérelmek számát, nem következik, hogy azokat – vagy azokból némelyeket – kérelem nélkül kötöttek volna."
Csupán a rend kedvéért ismételjük át azt, hogy az ügyészségi határozat szerint is az ERSTE Bankkal kapcsolatosan a kölcsönök darabszámára vonatkozóan két adat van. Mégpedig mindkettő május-június hónapra megadva úgy, hogy az egyik erre az időszakra a befogadott kölcsönkérelmek számát 56 darabban állapítja meg, míg a másik kölcsönszerződések számát 439 darabban jelöli.
Na már most az ügyész, az idézett mondata szerint ennek a két adatnak alapján azt állítja, hogy mivel a befogadott kérelmek száma ugyanarra az időszakra 56 darab, míg a kölcsönszerződés száma 439 darab, akkor „nagy valószínűséggel a korábban befogadott kérelmek alapján" kötötték meg a 439 darab kölcsönszerződést május-június hónapban.
Eszébe sem jut az ügyésznek az, hogy, hogy az állami támogatású kölcsönt lehetővé tevő jogszabály hatálybalépését tartalmazó alábbi rendelkezést megtekintve
8. • (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. február 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 6. •-a 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
észlelje azt, hogy a kérdéses május-június hónapot megelőzően mindösszesen három hónap állt rendelkezésre a kérelmek befogadására az ERSTE Banknak, és mivel május-június hónapban mindösszesen 56 db. kérelmet fogadtak be, valószínűtlen az, hogy az előző három hónapban akár 100 darabot fogadtak be, az pedig képtelenség, hogy 400 darabot.
Az ügyészt mindez nem érdekli, ha a hatalmi kegyelt eljárásáról van szó. Számára az a valószínű, hogy ha két hónapra bizonyítottan 56 darab kérelmet fogadtak be, akkor három hónapra 400 darabot.
Na ugye milyen mulatságos.
Hát ezért, és az ehhez hasonló mulatságos ügyészségi magyarázkodásokért is teszek arra érdemes közszereplő ellen feljelentést.
Ezekből következtetve arra, hogy mára már ténylegesen hazánkban a hatalmi elittel szemben bizonyítottan cselekvőképtelen ügyészség miatt a bűncselekmény elkövetésének megállapítása immár nem a bíróságok feladata, hanem a hatalomban részt nem vevő tisztességes emberek dolga.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Azt pedig sajnálom, hogy ilyen ügyészségi hozzáállás mellett soha nem fogom megtudni azt, hogy vajon azért áll ki a hatalmi elit a bankok tisztességtelen szerződési feltételeit tartalmazó szerződések mellett a demokráciát – jogállamiságát – semmibe véve, mert több mint húsz év óta folyamatosan a bankoktól függő bábkormányai vannak hazánknak, vagy azért veszik semmibe a bankok esetleges joghátrányaitól tartva a jogállamiságot jelentő jogintézményeket, mert a mindenkori hatalmi elitet létrehozó személyek a bankok által vagy már meg vannak vásárolva, vagy meg lesznek vásárolva, vagy éppen most folyik a vásárlás.
Léhmann György
Siófokon, 2011. november 6. napján.
Most retteghetnek csak igazán a bankok
A Legfelsőbb Bíróságon felülvizsgálati eljárásban szeptember 27-én elbírált Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek szerződéseivel kapcsolatos bírósági vizsgálat terjedelmére a Legfelsőbb Bíróság Sajtótitkársága a részitélet kihirdetése után az alábbi mondatokkal fejezte be közleményét:
Végezetül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a per tárgya kizárólag az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények felsorolásának érvényessége. Amennyiben az okok közül egy, több, vagy akár mindegyik tekintetében az új eljárásban az érvénytelenség megállapításra kerül, az azzal a következménnyel jár, hogy az adott körülményben bekövetkezett változásra hivatkozva nem lehetett jogszerűen a konkrét szerződést egyoldalúan módosítani.
Amennyiben az okok közül egy, több vagy akár mindegyik érvényesnek bizonyul, az még nem jelenti azt, hogy az érvényesnek minősített, az ÁSZF-ben, illetve a blankettaszerződésben szereplő körülményben bekövetkezett változás minden további feltétel teljesülése nélkül alapul szolgálhatott a múltban, illetve alapul szolgálhat a jövőben a jogszerű egyoldalú szerződésmódosításra, mivel az egyoldalú jogszerű szerződésmódosításnak további feltételei vannak, melyeket részben a Hitelintézeti törvény 210. • (4) bekezdése részletez és a feltételek egy része jelen részítéletben is rögzítésre került.
Ebből tudhatta meg mindenki azt, hogy az alperes egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának teljes körű vizsgálatára a Legfelsőbb Bíróság előtt ugyanúgy nem került sor, mint az eljárás korábbi szakaszaiban sem, és állapíthatta meg azt, hogy a tárgyalás napja előtt túlzóak volt a sajtóban az olyan megállapítások, hogy „Ettől a pertől rettegnek a bankok", majd tárgyalás napja után a hatályon kívül helyezés miatt az is, hogy „Fellélegezhetnek a bankok".
Én ezt éppen fordítva látom. Hiszen a másodfokú ítélet helybenhagyása esetén mindösszesen a Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek valamennyi szerződésmódosításairól lett volna végérvényesen megállapítva azt, hogy érvénytelen, de ettől még a többi banknak rettegni szerintem azért nem kellett volna, mert más alperes ellen indított perben a bíróság ítéletét azzal mégsem indokolhatta volna, hogy a perben nem vizsgált, Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosítását elbíráló bírósági döntések szolgáltak alapul más Pénzintézet elleni per elbírálása során.
Ellenben azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Partiscum XI. Takarékszövetkezet elleni per felülvizsgálati eljárásában hozott határozatában a hatályon kívül helyezett ügynek újra tárgyalása során vizsgálandó szempontokat ismertette, irányt adott minden devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelensége miatt perelhető pénzintézet elleni hasonló tárgyú bírósági eljárásban követendő szempontokra.
Ugyanis nem kell ahhoz feltétlenül jogegységi döntésnek születni, hogy más bíróságok határozatukban más perekben a Partiscum XI. Takarékszövetkezet elleni perben hozott Legfelsőbb Bíróságnak határozatában olvasható szempontokra, megállapításokra hivatkozzon. A jogalkalmazási gyakorlatban az alsóbb fokú bíróságot köti a Legfelsőbb Bíróság döntése, és ilyen módon egyfajta precedens jog a hazai jogalkalmazásnál létezik.
Mindezeket előrebocsátva és a Legfelsőbb Bíróság határozatának ismeretében annak meggyőző szakmaiságát, érvelésének tökéletes logikáját állítva szerintem most már tényleg retteghetnek a bankok.
Hiszen az alperesi pénzintézet milyenségétől függetlenül az adósok által indított, vagy indítandó egyéni perekben nincs más dolga az alsóbb fokú bíróságnak a jövőben mint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatát, az ott írt szempontokat szem előtt tartva értékelje az egyéni perben beszerzett bizonyítékokat.
Az pedig immár teljesen mindegy lesz az egyéni perek bírósága számára, hogy a Partiscum XI. Takarékszövetkezet alperes elleni közérdekű peres eljárás a jövőben a hatályon kívül helyezést követően miként alakul.
Ezek után ez kit érdekel?
II.
És akkor nézzük meg most konkrétan is azt, hogy miért is látom banki rettegés kiváltására alkalmasnak a Legfelsőbb Bíróság döntését.
A felülvizsgálat tárgyává tett Szegedi Ítélőtáblai ítélet szerint a Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek 2008 június 9-től minden olyan hiteldrágítási intézkedése érvénytelenné vált, melyeket Magyarország hitelbesorolásának és ország kockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával, vagy a bankközi hitelbesorolásnak és ország kockázati felárnak változásával és a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Valamint a hitelintézetekre kötelező szabályozók megváltoztatása, vagy valamilyen jegybanki rendelkezések miatti, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatást is semmisnek nyilvánította az ítélet.
Az ítélet indokolása szerint ezek az érvénytelen intézkedések a Partiscum általános szerződési feltételeinek alapján történtek és azért érvénytelenek, mert az intézkedés alapjául szolgáló szerződési feltételek lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, -és ezért tisztességtelenek.
Az Ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy a magánjogi szerződésekben a felek egyenjoguak, és ebből fakadóan ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is egyoldalúan módosítanának a hitelintézettel kötött szerződés kamat és díjköltségein akkor, ha az adósokra vonatkozó jogszabályok, közterhek, közszolgáltatási díjak, például az elektromos áram, vagy gáz díja, illetve megkélhetési költségeik hátrányosan változnak.
Az Ítélőtábla szerint a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek".
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Azonos jogi alapból indul ki az ítélőtáblai ítélet is, mint az általam terjesztett, perindítási szándék esetén alkalmazható keresetlevél mintáim – a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos Ptk. 209. •, 209/A • és 209/B • rendelkezéseiből –, de a bankok számára lehetséges egyetlen „menekülési" utat biztosító alábbi jogszabályhely alkalmazhatóságával nem foglalkozott kellőképpen:
209. • (6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
Megfelel ez a rendelkezés egyébként a 93/13 EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek is.
Az Itélőtáblai ítéletnek ezt a hiányosságát észlelte felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság, és a hatályon kívül helyezés oka a bizonyítási eljárásnak ezzel kapcsolatos kiegészítése, pótlása.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mellékletben olvasható Legfelsőbb Bírósági részitéletben többek között az alábbiak is olvashatók:
„A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Hpt. 210. • /3/ bekezdés utolsó mondatában írtak alapulvételével a hitelező csak az alábbi feltételeknek megfelelő okokra hivatkozva gyakorolhatja az ügyfélre kedvezőtlenül az egyoldalú szerződésmódosítás jogát:
Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet. Ezt az álláspontot erősítik meg a Hpt. szempontjából háttérjogszabálynak minősülő Ptk. 228-229. •-ainak rendelkezései is.
A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.
Az okokat pontosan, egyértelműen, ellentmondásoktól mentesen kell megjelölni, ahogy azt a Ptk. 228. • /3/ bekezdése a szerződési feltételek vonatkozásában is megkívánja.
Ezek a legfontosabb elvárások az ok-lista tartalmával, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás okainak meghatározásával kapcsolatban."
Ide kapcsolódóan az OTP-nek 2008. február 15-én közreadott „Üzletszabályzat" névvel kiadott Általános Szerződési Feltételei 4.2. pont alatt pedig a következőket írja:
„A Hitelező jogosult a Devizahitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei változnak."
Az egyéni perek bírósága számára jövőben ezekből kiindulva az utóbbi szövegnek alaposabb vizsgálata nélkül is megállapítható lesz az, hogy a törvényi követelményeknek az Általános Szerződési Feltételek említett pontja alatt közöltek nem felelnek meg.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolása a következők szerint folytatódik:
"Ugyanakkor annak megállapításához, hogy egy konkrét esetben az egyoldalú szerződésmódosításra alapos okból került-e sor és erre tekintettel az jogszerűnek minősül-e, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:
Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.
A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.",
Ebből a szempontból nézve a problémát pedig nem lesz más dolga az egyéni perek bíróságának mint az, hogy a hitelező egyoldalú szerződésmódosítása esetén vizsgálja tehát azt, hogy mondjuk a kamatmódosítás közlését ténylegesen mely és milyen mértékű változás idézte elő azoknak az okoknak alapján, amit az Általános Szerződési Feltételekben fentiek szerint egyébként nem a törvény előírásainak megfelelően fogalmazott meg, illetve arányos volt a módosítás a hitelező által bizonyított, adósokkal korábban soha nem közölt változásokkal.
Néhány bekezdéssel később pedig a Legfelsőbb Bíróság szigorúbb megállapítást azzal tesz az Ítélőtáblai ítélethez képest, hogy formai szempontból is vitatja az egyoldalú szerződésmódosítás törvényességét annak ellenére, hogy az Ítélőtábla ezt nem vitatta:
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem lehet tételes vizsgálat nélkül azt kimondani, hogy az ok-listákban foglaltak "formai" szempontból megfelelnek a törvényi előírásoknak. Vannak ugyanis olyan feltételek, melyekkel kapcsolatban felmerülhet például, hogy nem felelnek meg a tételes meghatározás követelményének, hogy bekövetkezésükre az alperesnek esetleg ráhatása lehet, vagy nem eléggé egyértelműen meghatározottak, szubjektív elemeket tartalmaznak, sőt olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése lehet szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott döntés meghozatalának alapfeltétele az ok-listákban felsoroltak egyenkénti megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a Hpt. 210. • /3/ bekezdésében meghatározott, jelen részítéletben részletezett követelményeknek megfelelnek-e. Erre a vizsgálatra a per során nem került sor. A kereset is csak általánosságban hivatkozott a rendelkezések tisztességtelenségére arra alapítottan, hogy az ok-listában felsorolt körülmények nem voltak kellően világosak, átláthatók, kiszámíthatók. Az alperes is csak általánosságban adta elő a kereseti kérelemmel kapcsolatos védekezését. Sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta tételesen az ok-listában foglaltakat.
Egyenkénti, tételes vizsgálatot lát eszerint indokoltnak a Legfelsőbb Bíróság, és eközben egy további érdekesnek mondható problémára utal az „olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése szükséges" szavakkal. Ugyanis az esetben, ha még a Legfelsőbb Bíróság számára is indokolt az általános szerződési feltételeknél használat egyes közgazdasági fogalmak vizsgálata, akkor miként tudta értelmezni a szerződés aláírásakor ugyanezeket akár a közjegyző, akár a laikus szerződés fél.
Sehogy. Ebből pedig az következik, hogy a Legfelsőbb Bíróság utal a szerződésnek akaratnyilvánítási hibáira is e peres eljárás kereteit meghaladó értékeléssel.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság utasítást ad a hatályon kívül helyezést követően közérdekű peres eljárás további menetére, kijelenti azt, hogy
„Legfelsőbb Bíróság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy jelen per tárgya kizárólag annak eldöntése, hogy a keresettel támadott ÁSZF-ek, illetve blankettaszerződések ok-listáiban felsoroltak érvényes feltételek-e. Amennyiben a megismételt eljárás során bebizonyosodna, hogy egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel nem felel meg a Hpt. rendelkezéseinek, és ezért érvénytelen, akkor ez a körülmény önmagában kizárja, hogy az adott ok alapján jogszerűen sor kerülhetett, illetve sor kerülhessen egyoldalú szerződésmódosításra."
Végül kitér az azonnali hatályú felmondással, és biztosítási szerződéssel kapcsolatos problémákra, majd ismerteti a Szegedi Ítélőtáblai ítéletnek helybenhagyott rendelkezéseit, és utal felperesnek 3/4-ed arányú pernyertességével járó perköltség viselésre is.
=================================================================================
Ezek után állítom azt, hogy a bankoknak mos már igazán van okuk rettegni.
Nem azért, mert a Partiscum XI. Takarékszövetkezettel kapcsolatosan milyen bírósági határozatok születtek és várhatóan fognak születni, hanem azért, mert a devizaalapú kölcsönszerződések egyes szerződési feltételeinek semmiségére alapított egyéni peres eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság útmutatása alapján lefolytatandó bizonyítási eljárás, valamint ezek alapján a szerződések értékelésének szempontjai a helyi, vagy megyei bíróságok számára immár adottak.
Nem lehet kétséges a jövőben az, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó, bíróság előtt érvényesíthető kérelmek eredményre vezetnek.
A Szegedi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság tette a dolgát úgy, ahogy tisztességes bíróságtól elvárható.
A többi pedig már nem ezeknek a bíróságoknak dolga.
Vegye mindenki tudomásul, hogy keresetlevelet megírni, vagy a pert kezdeményezni a bíróság a károsultak helyett nem fog.
Siófokon 2011. október 2. napján.
Léhmann György
Igyekeztem alábbiak szerint elegendő magyarázatot adni ahhoz, hogy bárki számára a perirat szándék esetén elkészíthető legyen, de kérem azt, hogy türelmesen és ugyanannyi odaadással használják az iratot, mint ahogy én ezeket igyekeztem elkészíteni.
Kívánok sok sikert a szerintem elkerülhetetlen peres eljárások során, és bízom abban, hogy valamennyit ehhez segíthettem.
Léhmann György
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. irata ==========================================================================
Az adósoknak perlési szándéka esetére tartom lehetségesnek a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perindítást a mellékletben olvasható, és az alábbiakban ismertetett keresetlevél minták alapján.
Korábbi véleményemet most is fenntartva sem pertársasági, sem egyéb érdekközösségen alapul csoportos formában nem javaslom a perindítást, hanem kölcsönszerződésenként, és a hitelezői szerződésszegések különböző fázisait figyelembe véve szerkesztettem meg az egyes periratokat:
1. sorszám alatt: A hitelező egyoldalú indokolatlan szerződésmódosításainak megfelelő törlesztő részletet fizetni még képes adósok túlfizetése miatti elszámolási igény
2. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításoknak megfelelő törlesztő részletet fizetni nem képes adósokkal szembeni felmondás érvénytelenségének megállapítására és elszámolásra vonatkozó igény
3. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításoknak megfelelő törlesztő részletet fizetni nem képes adósokkal szembeni felmondást követő végrehajtási eljárás alatt előterjeszthető végrehajtás megszüntetése, felmondás érvénytelensége és elszámolásra vonatkozó igény
4. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításokat, majd a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását lehetővé tevő közjegyzői okiratok miatt lehetséges végrehajtás miatt vagyontárgyaikat elvesztő adósoknak kártérítési igénye érvényesítésére készített keresetlevél mintáim láthatók a mellékletben.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keresetlevél mintáim ténybeli alapjának lényegét hitelezőkkel kapcsolatosan az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa OBH 2958/2006. számú jelentésének alábbi, az OTP-vel kapcsolatos megállapításai jelentik, de a többi devizaalapú kölcsönzéssel kapcsolatos hitelezői cég tevékenységére is vonatkoznak:
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.
A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált" rendelkezésekből.
Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A közjegyzőkkel kapcsolatosan pedig az alábbi című Ombudsmani állásfoglalás idézett összefoglalása képezi az igény ténybeli alapját:
„Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről
.... A pénzintézetek által kötött szerződések jelentős részét közjegyzői okiratba foglalják a felek. A közjegyzői okiratba foglalás költségét minden esetben az adós viseli. A közjegyző eljárására első sorban a közjegyzőkről szóló Kjtv. szabályai vonatkoznak. A Kjtv. szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait, d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának (Kjtv. 120. •). Ha a közjegyző ezt megteszi, az ügyfél a jogi kockázatokat tudatosan vállalja.
A törvényi rendelkezés értelmében az ügylet létrehozatalában részt vevő közjegyző köteles az előtte szerződéskötés céljából megjelenő felek figyelmét arra felhívni, hogy mit jelent a szerződés valamely konkrét rendelkezése, erre vonatkozóan tájékoztatást nyújtani, és meggyőződni arról, hogy az okirat tartalma és a felek valódi szándéka egybeesik.
Megállapítom, hogy Alkotmány 2. • (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, s az annak részeként tekinthető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogot megsértette az Országos Közjegyzői Kamara, mert elmulasztott olyan intézkedéseket, melyek valóban gondoskodnak a pozíciójukban és felkészültségükben sokszor szélsőségesen kiszolgáltatott ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról, továbbá elmulasztotta figyelemmel követni és helyesbíteni a fenti elveknek és törvényes előírásoknak nem megfelelő gyakorlatot. Álláspontom szerint a formális okiratiság mellett, de azt fontosságában megelőzve, ez a legfontosabb (tartalmi, érdemi) kötelezettség."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keresetleveleim jogi alapjának lényegét pedig az alábbi jogszabályhelyekben jelölöm meg:
Ptk. 201. • (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
209. • (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
209/A. • (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
209/B. • (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. • (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.
310. • Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
339. • (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
344. • (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
355. • (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
523. • (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Pp. 366. • Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. •-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
367. • A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.
369. • A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
370. • A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
370/A. • (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
=================================================================================
Rátérve a keresetlevél mintáim használatára általánosságban az alábbiakat célszerű felhasználásuk esetén figyelembe venni.
Keresetlevélmintáimat úgy készítettem el, hogy ott, ahol a perlést elhatározó adósnak kell beírni a többi változatlanul hagyása mellett az iratba, ott vastagon dőlt betűvel és aláhúzva írtam a szöveget, tehát a keresetlevél mintámban az így formázott szavakat ki kell törölni, és helyükre a perelni szándékozó írja be szavait az alábbiak szerint:
a./ A címben fordul elő az első ilyen, perelni szándékozó által, Fővárosi szó helyett beírandó szó a bíróság megjelölésére.
Azt, hogy a peres eljárás helyi, vagy megyei bírósági hatáskörbe tartozik, a perbeli szerződésnek értéke a szerződéskötéskori árfolyamon számítva határozza meg, azaz amennyiben 10 millió forint alatti kölcsönre vonatkozik a szerződés, akkor a helyi bíróságot kell a címben megjelölni, míg az esetben, amennyiben 10 millió forint feletti kölcsönre vonatkozik, akkor a megyei szintű bíróságot kell megjelölni.
Azt, hogy ezen belül melyiket jelölik meg végülis, két lehetőség van. Vagy az ügyletkötés helye szerinti helyi, vagy megyei szintű bíróságot jelölik meg, vagy a hitelező bank székhelye szerinti illetékes bíróságot. Amennyiben pedig látnak a szerződésben kizárólagos illetékességről megállapodást, akkor azt a bíróságot jelöljék meg már a címben is. A bank székhelyét a kölcsönszerződésből megállapíthatják.
b./ A cím után következő Az ide mellékelt kölcsönszerződés ... szavakkal kezdődő kivastagított, aláhúzott hosszú szövegrészt kérem szintén kihúzni úgy, hogy ennek a szövegnek helyére hasonló tartalommal és terjedelemmel írják le a saját ügyük tényállását.
Ugyanígy a kereseti kérelmet megelőző és hosszu terjedelmű összefoglalását az igényüknek az adósnak kell a szövegrészem kihúzása után beírni
c./ Kereseti kérelmet tartalmazó rész után, a keresetlevél utolsó előtti oldalán az iratot mindegyik adós felperesi megjelöléssel írja alá úgy, hogy az aláírás mellett két tanú az aláírást név és lakcím feltüntetéssel hitelesítse.
d./ Az irat utolsó oldalán az általam dőlt és vastag betűkkel beírt adatokat törölje a perelni szándékozó adós, vagy adósok, és hasonló módon, ahogy tettem saját maguk nevét és címét felperesi jelöléssel ismét írja be, valamint lejjebb alperesként a hitelező pontos nevét és címét írják az iratra azt követően, hogy az én jelölésem itt is törlik.
e./ Három példányban küldjék meg a keresetleveleket a bíróság címére ajánlott küldeményként azt követően, hogy az egyes keresetlevélre külön jelzett alábbi teendőket az iraton még elvégezték. Kölcsönszerződésük másolatával és költségmentességi nyilatkozattal együtt felszerelve.
f./ Költségmentességi nyilatkozat a mellékletben ktg.nyomt.pdf. jelölésű mellékletemnél letölthető, majd megfelelő módon kitöltendő. Adóigazolás II.-t nem kell kitölteni, míg az Adóigazolás I-t a felperesek lakóhelye szerinti Polgármesteri Hivatal Adóosztályán kell záradékolni. Munkáltatói igazolásnál a jövedelmeket kell vagy nyugdíjszelvény csatolásával igazolni, vagy munkáltatóval, míg a személyes adatokra és vagyoni nyilatkozatra vonatkozó első két adatlapot megfelelő módon kell kitölteni, dátumozni és aláírni a felperesnek, vagy felpereseknek.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az egyes keresetlevél minták jellegzetessége szerintem az okiratok tartalmából kiderül, amennyiben mégis valahol elakadnának, úgy hívjanak fel, vagy e-mail-ben kérjenek tájékoztatást.
Sajnos hivatkoznom kell arra, hogy amennyiben a szerződés érvénytelenségéről tudva, ezt követően a hitelezővel már bármiféle megállapodásra korábban jutottak szóba kerülhet az, hogy az alábbi, Ptk. 236. •-nál olvasható jogszabályhelyre tekintettel a megtámadhatóság jogát elveszíthették:
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.
Amennyiben a keresetlevél minták bármelyike alapján a bíróság tárgyalást kitűz, fenntartom azon ígéretemet, hogy az ügy iratainak áttanulmányozása után kész vagyok bíróság előtt Önöket a perben díjazás nélkül képviselni.
Siófokon 2011. szeptember 28. napján.
Léhmann György
(A mellékletben a keresetlevélmintákon, költségmentességi nyilatkozaton kívűl a per ténybeli alapjára vonatkozó ombudsmani állásfoglalások is láthatók.) Kérés esetén elérhetőek ...
Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
Szeptember 9-én a Fidesz-KDNP frakciója elhatározta azt, hogy javasolja a Kormánynak azt, hogy a devizahitelesek az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztését tegye lehetővé, majd tegnapi napon T. Miniszterelnök Úr bejelentette azt, hogy ezt a javaslatot a Kormány elfogadta.
A jogbiztonság súlyos megsértését jelenti ennek a javaslatnak törvénybe foglalása az alábbiak szerint.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az ide mellékelt, Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, 1/2010. (VI.28.) PK vélemény rendelkezik az érvénytelen szerződések érvénytelenségi jogkövetkezményeiről és ebben többek között az alábbi rendelkezések is olvashatók:
„2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. •) - mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén - a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.
5. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza."
Ugyancsak mellékelem a Fővárosi Bíróságnak 15.G.41.074/2010/25. számú, PSZÁF felperesnek Zee Capital Pénzügyi Zrt. alperes elleni általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránti közérdekű peres eljárásban hozott elsőfokú ítéletet, melynek rendelkező része összesen tizennégy szerződési feltételt felsorolva, és ezekre vonatkozóan kimondta azt, hogy „alperessel szerződő valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek."
Szeptember 7-én a PSZÁF főosztályvezetője, Dr. Gáll Tamás Úr kérdésemre elmondta, hogy a PSZÁF által összesen öt darab, most megjelölt közérdekű perrel azonos jogi alapon indított peres eljárásban elsőfokú ítéletben különböző pénzintézeteket hasonló módon marasztalta a bíróság, mint ahogy a Zee Capital Zrt. Esetében tette, ezeket a pénzintézeteket, többek között az AXA Zrt-t felsoroltam és közölte, hogy jelenleg is folyamatban van a többi pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás előkészítése.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Továbbá hivatkozom az ugyancsak ide mellékelt, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának 2007. augusztus 21-i jelentésére, melyben többek között a következő megállapítás is olvasható az OTP tevékenységével kapcsolatosan:
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak.
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.
Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott.
egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.
Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.
Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.
Tekintettel arra, hogy fenti bizonyítékok alapján nincs kétség aziránt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések számos szerződési feltételének semmisége folytán a szerződés az alábbi törvényhelyek alapján semmisség okából részben érvénytelen,
209. • (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
209/A. • (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 2. pontjában írtaknak megfelelően ezennel
h i v a t k o z o m
a Magyarországon kötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés semmiségére azzal, hogy az 1/2010. PK véleményre hivatkozással
m e g á l l a p í t o m
azt, hogy a hatályos törvényi rendelkezése alapján ezeket az érvénytelen szerződéseket sem állami beavatkozással, sem más módon módosítani, vagy egyébként erre az érvénytelen szerződésekre jogot alapítani törvényesen, a jogállamiság követelményeit betartva - nem lehet.
=================================================================================
Kérem arra T. Miniszterelnök Urat, hogy fentiekre tekintettel a devizahitelesek rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésével kapcsolatos törvény-előkészítési eljárás megszüntetése érdekében intézkedjen.
Természetesen nincs akadálya annak, hogy a Ptk. 237. • 2. bek-nek alábbi rendelkezéseivel történő bírósági döntéshozatal, a szerződés érvénytelenségi okainak kiküszöbölése után
„Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről"
Miniszterelnök Úrnak javaslata alapján az Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására visszatérjen.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Annak érdekében, hogy a szerződések érvényessé nyilvánítása minél hamarabb megtörténhessen, a devizaalapú hitelek hitelesei által kezdeményezett peres eljárásokkal kapcsolatosan k é r e m T. Miniszterelnök Urat, hogy
- hívja fel a PSZÁF Elnökét arra, hogy valamennyi devizaalapú hitelezéssel foglalkozó Pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás megindításához szükséges tevékenységet soron kívül végeztesse el,
- kérje meg a Legfelsőbb Bíróság Elnökének megkeresése folytán a magyar bírói kart a vörösiszapos peres eljárásokhoz hasonlóan soron kívüli tárgyalására a devizalapu kölcsönszerződésekből fakadó érvénytelenségi peres eljárásoknak,
- hívja fel a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Urat arra, hogy rendeletalkotással tegye lehetővé a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárásokban peres felek számára felmerülő illeték és szakértői költségek viselése alól mentességet.
Mások nevében természetesen nem nyilatkozhatok, ezért őket felkérem arra, hogy amennyiben kívánnak, úgy lehetőségük van fenti nyilatkozataim elfogadása esetén T. Miniszterelnök Úrhoz szintén kérelemmel élni.
Siófokon, 2011. szeptember 13. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos
Telekommunikáción jelek továbbítását értjük, és általában e definíció részének gondoljuk azt is, hogy mindez nagy távolságon történik, és a kommunikáció elősegítése a célja. Manapság a telekommunikáció fogalmat leginkább olyan adatcsere leírására használjuk, amely elektronikus eszközök segítségével valósul meg valamely hálózaton.
A telekommunikáció szó a görög „tele" - vagyis távoli - szóból és a latin "communicare" - vagyis megosztás - jelentésű szavakból képződött. A szót 1904-ben találta ki Édouard Estaunié francia mérnök és regényíró.
Egy telekommunikációs rendszernek három alapvető összetevője van: egy adó - ami az információt jellé alakítja -, egy adatátviteli közeg - ami továbbviszi a jelet - és egy vevő - ami fogadja a jelet, és dekódolja az információt. A telekommunikáció lehet egyirányú (televíziós vagy rádiós rendszereken keresztül továbbított jel) vagy kétirányú (telefonos vagy számítógépes hálózaton továbbított jel).
A régmúltban füstjelek, dobok, zászlók használata jelentette a telekommunikációt. A modern világban a telekommunikáció olyan elektronikus jeltovábbítók használatát jelenti, mint a telefon, a televízió, a rádió vagy a számítógép.
A távírót és a telefont tartják az első modern telekommunikációs eszköznek. Az első kereskedelmi távíró 1839-ben kezdte el működését. A „hagyományos" telefont 1876-ban találta fel Alexander Graham Bell. Az első kereskedelmi célú telefonszolgáltatás 1878-ban indult.
A rádió, televízió, mobiltelefon és Internet a mostani idők népszerű telekommunikációs eszközei. Sok harmadik világbeli gazdaság produkált kiemelkedő fejlődést a mobil telekommunikáció masszív használatának köszönhetően. Az első kereskedelmi mobilhálózat 1979-ben indult Japánban.
A rádió és televízió a telekommunikáció médiumai - többnyire kereskedelmi, szórakoztató céllal használják őket -, ugyanakkor tömegkommunikációs eszközök is, mint például az Internet.
Az Internetet első ízben 1969-ben használták, mikor egy négy hurokból álló hálózatot, az Arpanetet felállították. Az Internet drámai módon változtatta meg a többi telekommunikációs eszközt: a rádiót, televíziót és az újságokat.
Mióta megjelent az első telefonközpont (PBX), ezen a területen is gyorsan változott a technológia. Manapság egy modern telekommunikációs rendszer Voice-over-IP (VoiP) vagy Session Initiation Protocol (SIP) protokollt használ adatok továbbítására.
A telekommunikáció a gazdaság fontos része. Becslések szerint 2006-ban a telekommunikációs iparág bevétele 1,2 trillió dollár volt, megközelítve a világ GDP-jének 3 százalékát. Az International Telecommunication Union adatai szerint 2006-ban a világ lakosainak 60 százalékának volt telefon előfizetése, 17,8 százalékuk pedig Internet előfizető is volt.
Ugrásszerűen fokozódik az igény az intelligensebb kommunikációs módszerek iránt. Lépést tudunk-e tartani?
Ez több mint szóbeszéd Az egész egy kocsihoz vagy aktatáskához láncolt telefonnal kezdődött: ez volt a "menet közbeni" kommunikáció, amelynek köszönhetően nem kellett többé telefonfülke után kutatni, ha házon kívülről akart valaki telefonálni.
Mára a személyi kommunikációs technológia odáig jutott, hogy filmeket nézhetsz a telefonodon, egész irodát vihetsz bárhová magaddal, illetve közösségi hálózatokkal és streaming médiával veheted körbe magad.
Az ipari ágazatok és önkormányzatok szintén egyre újabb módszereket találnak arra, hogy a szélessáv segítségével könnyebbé tegyék az emberek életét. Röviden, az egészségügy, oktatás, közszolgáltatás, illetve más fontos szolgáltatások soha nem lesznek már olyanok, mint régen, köszönhetően a kreatív gondolkodásnak és a nagysebességű adatátvitelnek.
Egy jól működő világban csaknem bármi digitalizálható, műszerezhető és összekapcsolható. Kellően fejlett kapcsolatokkal, processzorokkal, analitikai és egyéb képességekkel rendelkezünk ahhoz, hogy eszközök milliárdjai folytathassanak egymással párbeszédet és tehessék jobbá a világot.
A foglalt jelzés a múlté Az infrastruktúra növekedése és a távközlési cégek lépéstartása iránti igény akkor okoz fejtörést, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói szélessáv-használat az előrejelzések szerint világszerte 7,9 %-kal fog nőni - a 2008-as 367,6 millió felhasználóról 498,8 millióra 2012-ig.
Az intelligensebb kommunikációs technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása megköveteli a rendszereink új képességekkel és modellekkel való kiegészítését. Ezáltal eszközeink könnyebben fognak adatokat továbbítani és értelmezni, biztonságosabb kapcsolatokat tudnak majd kiépíteni, és meg tudják védeni a személyes adatokat. Ezenfelül a távközlési cégeknek is másképpen kell majd stabilitásukat és naprakészségüket fenntartani - például azáltal, hogy olyan egymáshoz kapcsolódó piacokon terjeszkednek (telemediacy), mint az egészségügy és a közlekedés, továbbá fenntartják a csatornát a kétirányú, intelligens mérőműszerek számára... hogy csak kettőt említsünk.
Ugrásszerűen fokozódik az igény az intelligensebb kommunikációs módszerek iránt. Lépést tudunk-e tartani?
Párbeszédek egy jól működő világ kapcsán.
Nicsak ki beszél?
Egy jól működő világ hangja
Milyen egy beszélgető világ hangja? Száz évvel ezelőtt a válasz rendkívül egyszerű volt: az emberek személyesen vagy vezetékes hálózatokon keresztül beszélgetnek. Ma nemcsak mindenki, hanem minden tárgy is beszél mindenkivel, folyamatos mozgásban.
2011-re a becslések szerint 2 milliárd ember használja majd a Világhálót, és nem csak beszélgetésre. A fogyasztói IP forgalom 90%-át 2012-re az igény szerinti videózás, az IP televízió és az Internet televízió jelenti majd. Az emberek nagy része közösségi webhelyeken keresztül beszél majd a többiekkel, amelyek tagsága a következő három évben eléri az 500 milliót.
Csak Londonban 10.000 biztonsági kamera csatlakozik a Világhálóra, ezek mindegyike napi 24 órányi videót tölt fel. Vagy vegyük például Minnesota állam egyik hídját, amelynek 300 csatlakoztatott érzékelője van, adjuk hozzá azt a 800 másikat, amelyek egy másik hidat figyelnek Hong Kongban, és szorozzuk meg ezeket a világ városaiban föllelhető utak, hidak és épületek millióival. Most adjuk hozzá még az intelligens telefonok, fényképezőgépek, autók és műszaki berendezések milliárdjait, és a több millió mérföldnyi intelligens elektromos vezetéket és úttestet.
Csoda, hogy az IP forgalom három év alatt fél zettabyte méretűre növekedhet? (Egy zettabyte egy trillió gigabyte, vagyis az 1 után 21 nullát tartalmazó szám.)
Egy okosabb világnak okosabb kommunikációs infrastruktúrára van szüksége.
A nagy sebességű, szélessávú összeköttetés, bármilyen fontos is, önmagában nem tesz intelligenssé egy hálózatot. Pont-pont hálózat helyett többirányú hálózatra van szükségünk. Az intelligens hálózatokat fejlett elemzési képességekkel és intelligenciával kell ellátni, hogy azonosítani tudják a csatlakoztatott eszközöket, és a lényeges adatokat gyűjtsék össze. A hálózatokat olyan szabványokra és szoftverekre alapozva kell felépíteni, amelyek eszközök és objektumok trilliói számára teszik lehetővé a "beszélgetést". És új digitális platformokra is szükségünk lesz, amelyeken a telekommunikációs szolgáltatók sokféle szolgáltatást hozhatnak létre és szállíthatnak.
Szerencsére az intelligens kommunikáció már kéznél van. India legnagyobb, magánkézben lévő telekommunikációs vállalata az IBM digitális platformját használva nyújt dinamikusan új szolgáltatásokat százmilliók számára. Egy amerikai kórház átfogó vezetéknélküli infrastruktúrát, vonalkódos rendszert és RFID azonosítást alkalmaz vagyontárgyainak kezelésében és a gyógyszerellátásban, ezzel a páciensek biztonságát és a működés hatékonyságát egyaránt növeli. Egy tajvani hálózatüzemeltető személyre szabott hirdetéseket kínál az előfizető vásárlási mintái alapján, Kína egyik telekommunikációs szolgáltatójának előfizetői pedig közvetlenül együttműködnek a vállalattal az új szolgáltatások kialakításában. California egyik egyeteme az IBM-mel közösen dolgozta ki a parkolási rendszer és a díjfizetés egyesített vezetéknélküli megoldását – elsőként Észak-Amerikában.
Egy gondolkodó, kommunikáló világban a haladás mindenre kiterjed, a tudománytól és orvoslástól az üzletig és technológiáig... a még el sem képzelt lehetőségekig... és emberek milliárdjainak segít abban, hogy csatlakozzanak a globális gazdasághoz. Ha a dolgok kommunikálnak, a rendszerek összekapcsolódnak. És amikor a rendszerek összekapcsolódnak, akkor a világ okosabb lesz.