Igyekeztem alábbiak szerint elegendő magyarázatot adni ahhoz, hogy bárki számára a perirat szándék esetén elkészíthető legyen, de kérem azt, hogy türelmesen és ugyanannyi odaadással használják az iratot, mint ahogy én ezeket igyekeztem elkészíteni.
Kívánok sok sikert a szerintem elkerülhetetlen peres eljárások során, és bízom abban, hogy valamennyit ehhez segíthettem.
Léhmann György
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. irata ==========================================================================
Az adósoknak perlési szándéka esetére tartom lehetségesnek a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perindítást a mellékletben olvasható, és az alábbiakban ismertetett keresetlevél minták alapján.
Korábbi véleményemet most is fenntartva sem pertársasági, sem egyéb érdekközösségen alapul csoportos formában nem javaslom a perindítást, hanem kölcsönszerződésenként, és a hitelezői szerződésszegések különböző fázisait figyelembe véve szerkesztettem meg az egyes periratokat:
1. sorszám alatt: A hitelező egyoldalú indokolatlan szerződésmódosításainak megfelelő törlesztő részletet fizetni még képes adósok túlfizetése miatti elszámolási igény
2. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításoknak megfelelő törlesztő részletet fizetni nem képes adósokkal szembeni felmondás érvénytelenségének megállapítására és elszámolásra vonatkozó igény
3. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításoknak megfelelő törlesztő részletet fizetni nem képes adósokkal szembeni felmondást követő végrehajtási eljárás alatt előterjeszthető végrehajtás megszüntetése, felmondás érvénytelensége és elszámolásra vonatkozó igény
4. sorszám alatt: A hitelezői indokolatlan szerződésmódosításokat, majd a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását lehetővé tevő közjegyzői okiratok miatt lehetséges végrehajtás miatt vagyontárgyaikat elvesztő adósoknak kártérítési igénye érvényesítésére készített keresetlevél mintáim láthatók a mellékletben.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keresetlevél mintáim ténybeli alapjának lényegét hitelezőkkel kapcsolatosan az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa OBH 2958/2006. számú jelentésének alábbi, az OTP-vel kapcsolatos megállapításai jelentik, de a többi devizaalapú kölcsönzéssel kapcsolatos hitelezői cég tevékenységére is vonatkoznak:
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.
A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált" rendelkezésekből.
Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A közjegyzőkkel kapcsolatosan pedig az alábbi című Ombudsmani állásfoglalás idézett összefoglalása képezi az igény ténybeli alapját:
„Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről
.... A pénzintézetek által kötött szerződések jelentős részét közjegyzői okiratba foglalják a felek. A közjegyzői okiratba foglalás költségét minden esetben az adós viseli. A közjegyző eljárására első sorban a közjegyzőkről szóló Kjtv. szabályai vonatkoznak. A Kjtv. szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait, d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának (Kjtv. 120. •). Ha a közjegyző ezt megteszi, az ügyfél a jogi kockázatokat tudatosan vállalja.
A törvényi rendelkezés értelmében az ügylet létrehozatalában részt vevő közjegyző köteles az előtte szerződéskötés céljából megjelenő felek figyelmét arra felhívni, hogy mit jelent a szerződés valamely konkrét rendelkezése, erre vonatkozóan tájékoztatást nyújtani, és meggyőződni arról, hogy az okirat tartalma és a felek valódi szándéka egybeesik.
Megállapítom, hogy Alkotmány 2. • (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, s az annak részeként tekinthető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogot megsértette az Országos Közjegyzői Kamara, mert elmulasztott olyan intézkedéseket, melyek valóban gondoskodnak a pozíciójukban és felkészültségükben sokszor szélsőségesen kiszolgáltatott ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról, továbbá elmulasztotta figyelemmel követni és helyesbíteni a fenti elveknek és törvényes előírásoknak nem megfelelő gyakorlatot. Álláspontom szerint a formális okiratiság mellett, de azt fontosságában megelőzve, ez a legfontosabb (tartalmi, érdemi) kötelezettség."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keresetleveleim jogi alapjának lényegét pedig az alábbi jogszabályhelyekben jelölöm meg:
Ptk. 201. • (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
209. • (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
209/A. • (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
209/B. • (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. • (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.
310. • Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
339. • (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
344. • (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
355. • (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
523. • (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Pp. 366. • Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. •-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
367. • A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.
369. • A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
370. • A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
370/A. • (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
=================================================================================
Rátérve a keresetlevél mintáim használatára általánosságban az alábbiakat célszerű felhasználásuk esetén figyelembe venni.
Keresetlevélmintáimat úgy készítettem el, hogy ott, ahol a perlést elhatározó adósnak kell beírni a többi változatlanul hagyása mellett az iratba, ott vastagon dőlt betűvel és aláhúzva írtam a szöveget, tehát a keresetlevél mintámban az így formázott szavakat ki kell törölni, és helyükre a perelni szándékozó írja be szavait az alábbiak szerint:
a./ A címben fordul elő az első ilyen, perelni szándékozó által, Fővárosi szó helyett beírandó szó a bíróság megjelölésére.
Azt, hogy a peres eljárás helyi, vagy megyei bírósági hatáskörbe tartozik, a perbeli szerződésnek értéke a szerződéskötéskori árfolyamon számítva határozza meg, azaz amennyiben 10 millió forint alatti kölcsönre vonatkozik a szerződés, akkor a helyi bíróságot kell a címben megjelölni, míg az esetben, amennyiben 10 millió forint feletti kölcsönre vonatkozik, akkor a megyei szintű bíróságot kell megjelölni.
Azt, hogy ezen belül melyiket jelölik meg végülis, két lehetőség van. Vagy az ügyletkötés helye szerinti helyi, vagy megyei szintű bíróságot jelölik meg, vagy a hitelező bank székhelye szerinti illetékes bíróságot. Amennyiben pedig látnak a szerződésben kizárólagos illetékességről megállapodást, akkor azt a bíróságot jelöljék meg már a címben is. A bank székhelyét a kölcsönszerződésből megállapíthatják.
b./ A cím után következő Az ide mellékelt kölcsönszerződés ... szavakkal kezdődő kivastagított, aláhúzott hosszú szövegrészt kérem szintén kihúzni úgy, hogy ennek a szövegnek helyére hasonló tartalommal és terjedelemmel írják le a saját ügyük tényállását.
Ugyanígy a kereseti kérelmet megelőző és hosszu terjedelmű összefoglalását az igényüknek az adósnak kell a szövegrészem kihúzása után beírni
c./ Kereseti kérelmet tartalmazó rész után, a keresetlevél utolsó előtti oldalán az iratot mindegyik adós felperesi megjelöléssel írja alá úgy, hogy az aláírás mellett két tanú az aláírást név és lakcím feltüntetéssel hitelesítse.
d./ Az irat utolsó oldalán az általam dőlt és vastag betűkkel beírt adatokat törölje a perelni szándékozó adós, vagy adósok, és hasonló módon, ahogy tettem saját maguk nevét és címét felperesi jelöléssel ismét írja be, valamint lejjebb alperesként a hitelező pontos nevét és címét írják az iratra azt követően, hogy az én jelölésem itt is törlik.
e./ Három példányban küldjék meg a keresetleveleket a bíróság címére ajánlott küldeményként azt követően, hogy az egyes keresetlevélre külön jelzett alábbi teendőket az iraton még elvégezték. Kölcsönszerződésük másolatával és költségmentességi nyilatkozattal együtt felszerelve.
f./ Költségmentességi nyilatkozat a mellékletben ktg.nyomt.pdf. jelölésű mellékletemnél letölthető, majd megfelelő módon kitöltendő. Adóigazolás II.-t nem kell kitölteni, míg az Adóigazolás I-t a felperesek lakóhelye szerinti Polgármesteri Hivatal Adóosztályán kell záradékolni. Munkáltatói igazolásnál a jövedelmeket kell vagy nyugdíjszelvény csatolásával igazolni, vagy munkáltatóval, míg a személyes adatokra és vagyoni nyilatkozatra vonatkozó első két adatlapot megfelelő módon kell kitölteni, dátumozni és aláírni a felperesnek, vagy felpereseknek.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az egyes keresetlevél minták jellegzetessége szerintem az okiratok tartalmából kiderül, amennyiben mégis valahol elakadnának, úgy hívjanak fel, vagy e-mail-ben kérjenek tájékoztatást.
Sajnos hivatkoznom kell arra, hogy amennyiben a szerződés érvénytelenségéről tudva, ezt követően a hitelezővel már bármiféle megállapodásra korábban jutottak szóba kerülhet az, hogy az alábbi, Ptk. 236. •-nál olvasható jogszabályhelyre tekintettel a megtámadhatóság jogát elveszíthették:
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.
Amennyiben a keresetlevél minták bármelyike alapján a bíróság tárgyalást kitűz, fenntartom azon ígéretemet, hogy az ügy iratainak áttanulmányozása után kész vagyok bíróság előtt Önöket a perben díjazás nélkül képviselni.
Siófokon 2011. szeptember 28. napján.
Léhmann György
(A mellékletben a keresetlevélmintákon, költségmentességi nyilatkozaton kívűl a per ténybeli alapjára vonatkozó ombudsmani állásfoglalások is láthatók.) Kérés esetén elérhetőek ...