Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
Szeptember 9-én a Fidesz-KDNP frakciója elhatározta azt, hogy javasolja a Kormánynak azt, hogy a devizahitelesek az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztését tegye lehetővé, majd tegnapi napon T. Miniszterelnök Úr bejelentette azt, hogy ezt a javaslatot a Kormány elfogadta.
A jogbiztonság súlyos megsértését jelenti ennek a javaslatnak törvénybe foglalása az alábbiak szerint.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az ide mellékelt, Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, 1/2010. (VI.28.) PK vélemény rendelkezik az érvénytelen szerződések érvénytelenségi jogkövetkezményeiről és ebben többek között az alábbi rendelkezések is olvashatók:
„2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. •) - mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén - a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.
5. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza."
Ugyancsak mellékelem a Fővárosi Bíróságnak 15.G.41.074/2010/25. számú, PSZÁF felperesnek Zee Capital Pénzügyi Zrt. alperes elleni általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránti közérdekű peres eljárásban hozott elsőfokú ítéletet, melynek rendelkező része összesen tizennégy szerződési feltételt felsorolva, és ezekre vonatkozóan kimondta azt, hogy „alperessel szerződő valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek."
Szeptember 7-én a PSZÁF főosztályvezetője, Dr. Gáll Tamás Úr kérdésemre elmondta, hogy a PSZÁF által összesen öt darab, most megjelölt közérdekű perrel azonos jogi alapon indított peres eljárásban elsőfokú ítéletben különböző pénzintézeteket hasonló módon marasztalta a bíróság, mint ahogy a Zee Capital Zrt. Esetében tette, ezeket a pénzintézeteket, többek között az AXA Zrt-t felsoroltam és közölte, hogy jelenleg is folyamatban van a többi pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás előkészítése.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Továbbá hivatkozom az ugyancsak ide mellékelt, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának 2007. augusztus 21-i jelentésére, melyben többek között a következő megállapítás is olvasható az OTP tevékenységével kapcsolatosan:
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak.
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.
Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott.
egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.
Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.
Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.
Tekintettel arra, hogy fenti bizonyítékok alapján nincs kétség aziránt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések számos szerződési feltételének semmisége folytán a szerződés az alábbi törvényhelyek alapján semmisség okából részben érvénytelen,
209. • (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
209/A. • (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 2. pontjában írtaknak megfelelően ezennel
h i v a t k o z o m
a Magyarországon kötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés semmiségére azzal, hogy az 1/2010. PK véleményre hivatkozással
m e g á l l a p í t o m
azt, hogy a hatályos törvényi rendelkezése alapján ezeket az érvénytelen szerződéseket sem állami beavatkozással, sem más módon módosítani, vagy egyébként erre az érvénytelen szerződésekre jogot alapítani törvényesen, a jogállamiság követelményeit betartva - nem lehet.
=================================================================================
Kérem arra T. Miniszterelnök Urat, hogy fentiekre tekintettel a devizahitelesek rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésével kapcsolatos törvény-előkészítési eljárás megszüntetése érdekében intézkedjen.
Természetesen nincs akadálya annak, hogy a Ptk. 237. • 2. bek-nek alábbi rendelkezéseivel történő bírósági döntéshozatal, a szerződés érvénytelenségi okainak kiküszöbölése után
„Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről"
Miniszterelnök Úrnak javaslata alapján az Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására visszatérjen.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Annak érdekében, hogy a szerződések érvényessé nyilvánítása minél hamarabb megtörténhessen, a devizaalapú hitelek hitelesei által kezdeményezett peres eljárásokkal kapcsolatosan k é r e m T. Miniszterelnök Urat, hogy
- hívja fel a PSZÁF Elnökét arra, hogy valamennyi devizaalapú hitelezéssel foglalkozó Pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás megindításához szükséges tevékenységet soron kívül végeztesse el,
- kérje meg a Legfelsőbb Bíróság Elnökének megkeresése folytán a magyar bírói kart a vörösiszapos peres eljárásokhoz hasonlóan soron kívüli tárgyalására a devizalapu kölcsönszerződésekből fakadó érvénytelenségi peres eljárásoknak,
- hívja fel a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Urat arra, hogy rendeletalkotással tegye lehetővé a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárásokban peres felek számára felmerülő illeték és szakértői költségek viselése alól mentességet.
Mások nevében természetesen nem nyilatkozhatok, ezért őket felkérem arra, hogy amennyiben kívánnak, úgy lehetőségük van fenti nyilatkozataim elfogadása esetén T. Miniszterelnök Úrhoz szintén kérelemmel élni.
Siófokon, 2011. szeptember 13. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos