Négy adóterületen is változást hoz 2013. augusztus elseje. A leghúsbavágóbb a tranzakciós illeték emelkedése, illetve a lekötött betétek és egyéb kamatbevételt generáló ügyletek után járó hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás – emlékeztet a Napi Gazdaság.

A pénzügyi tranzakciós illeték két ezrelékről három ezrelékre nő átutalásnál, és háromról hatra a készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felső határ is megszűnik.

Augusztusól a lekötött betétek és egyéb ügyletek utáni kamatbevételt hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak. Nem terheli eho az augusztus előtt nyitott számlákat, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, vagyis augusztustól jelentős különbség lesz a kétfajta befektetés adója között.

Emelkedik a telefonadó a céges előfizetőknél: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, s hasonló teher rakódik az SMS-ekre is. Ennek fényében a távközlési cégek is módosítják általános szerződési feltételeiket. A módosításokban nem csak a telefonadót érintően lehetnek változások, így érdemes lehet ezeket átfutni - tanácsolja a lap.

Augusztustól lép hatályba az úgynevezett kocsmaadóról szóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell fizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Ez valójában ősszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. A felügyeleti díj a befogadóképesség alapján húsz forint fejenként, s a bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet fordítani. A díjat legfeljebb néhány kerület vezeti be, köztük az egyik leglelkesebb a hetedik.

Augusztustól a Munka törvénykönyvének legújabb módosításaként rendeződik a távolléti díj számítása. Az eredetileg egyszerűsítésnek szánt, egy szorzószámra épülő számítási mód hátrányosan érintette azokat, akik olyan hónapban mentek szabadságra, amelyben kevesebb volt a munkanap. Az egyeztetések eredményeképp a szabályozás a korábbi rendszer szerint működik augusztustól - írja a Napi Gazdaság.

 

Forrás : Napi Gazdaság

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/07/31/igy-valtozik-holnaptol-az-elet-4-rossz-1-jo-hir/#aktualis

Mohácson épít óriásvágóhidat – erősítette meg a város polgármestere a Hír TV-nek.

Szekó József közölte, hogy a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Bonafarm 2016-ig – a szerződés szerint – egy akár kétmillió sertés vágására is alkalmas vágóhidat épít. A beruházás költsége meghaladhatja a 10 milliárd forintot. Ez gyakorlatilag akkora összeg, amennyit a pénzintézet elnöke részvényei eladásából szerzett.

Mint korábban megírtuk, sajtóinformációk szerint Csányi Sándor ma éjjel érkezik haza külföldről, de korábban részvényei eladását az OTP is azzal indokolta, hogy Csányi Sándor a pénzt agrárérdekeltségei fejlesztésére kívánja fordítani.

Bizonytalanok a befektetők, egyelőre nem lehet tudni, miért kezdett részvényeladásba Csányi Sándor. Samu János, a Concorde elemzője a közrádióban úgy fogalmazott: mindenki a sötétben tapogatózik, próbálnak rájönni, mik lehetnek azok a változások, információk, amelyek miatt részvényeladásba kezdett a bankvezér.

Olyan már volt, hogy nagybefektetők komolyabb részvénycsomagokat adtak és vettek, de most olyan ember tette ezt, aki a többieknél több információval rendelkezhet a bank jövőjét meghatározó folyamatokról. Ez okozza a bizonytalanságot – magyarázta.

Samu János szerint Csányi Sándor szerdai indoklásán sok múlik. A bejelentéstől függ, mi vár a részvényekre. Ha olyan hírek érkeznek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy fenntartható az OTP eredményessége, akkor megnyugodhatnak a kedélyek. Rossz hírek ugyanakkor átírhatják a befektetők elgondolásait.

Fontos tényező emellett a devizahiteles mentőcsomagról készülő kormánydöntés is. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az egész bankrendszert érintő program milyen formát ölt. A pénzintézetek és a részvények szempontjából sem mindegy, hogy kizárólag a bankok pénzéből finanszírozzák a mentőcsomagot, vagy lesz egy kockázatmegosztás a bank, az adós és az állam között – tette hozzá a Concorde elemzője a közrádióban.

Az OTP egyébként a jogi fellépés lehetőségét vizsgálja egy rémhírkeltésre alkalmas levél miatt, amely kedden került fel több internetes honlapra. A bank határozottan visszautasította azt az írást, mely szerint a bank 2007-ben kétes pénzpiaci műveleteket hajtott volna végre vagy csődbe ment volna.

A hitelintézet kiemeli: működése megfelel a mindenkor hatályos jogszabályi feltételeknek, amelyet a PSZÁF rendszeresen ellenőriz, valamint tőzsdei cégként gazdálkodásának adatai nyilvánosak és könyvvizsgáló által hitelesítettek. Az OTP Bank az európai stresszteszt alapján Európa harmadik legstabilabb bankja, tőkehelyzete és likviditása kiváló.

Az OTP-vezér májusban azt mondta: a mostani nyolc nagy pénzintézetből pár éven belül csak négy lesz Magyarországon. Csányi Sándor a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, a magyar bankszektorban a nyereség hiánya miatt konszolidációs folyamat következhet, ennek eredménye lehet a nagybankok számának felére csökkenése. Nem nevezett meg ugyanakkor konkrét pénzintézeteket.

Korábban az OTP közölte, tőkéje elég arra, hogy esetleg két magyarországi, illetve több külföldi bankot is megvegyen, de az akvizíciókat konzervatív módon kívánják végrehajtanl – emlékeztet az Origo. Csányi most arról beszélt, hogy két vagy három év múlva az OTP nyereségének 70-75 százaléka származhat a külföldi egységekből a jelenlegi 45 százalékhoz képest. Tíz év múlva ez az arány várhatóan meghaladja a 90 százalékot, miután a bank a bővülő piacokon is felvásárlásokat tervez.

Azt is mondta: a bankok számára a magyar működési környezet kedvezőtlen marad, miután a piaci bizalom – a jegybank kamatcsökkentései ellenére – lassan tér vissza.

 

Forrás: hirado/MNO/FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/07/23/ezert-adta-el-otp-papirjait-csanyi/#aktualis

Újabb 25 bázisponttal, 4 százalékra csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Ez volt a 12. egymást követő kamatdöntő ülés, ahol csökkent az irányadó ráta.

Új történelmi mélypontra vágta a kamatot az MNB, összhangban az elemzői várakozásokkal. Az újabb kamatcsökkentést támogatta, hogy az infláció a monetáris politika számára releváns középtávú időhorizonton a 3 százalékos célszint alatt maradhat. Júliusban 1,9 százalékos volt a pénzromlás üteme, igaz, a maginfláció 3 százalékos.

A kamatpálya további alakulása kapcsán azonban teljesen megosztottak az elemzők. Vannak, akik úgy látják, hogy 4 százalékon megállhat a ciklus, mások akár 2,5 százalékos kamatszintet is el tudnak képzelni.

A bizonytalanságot részben az váltotta ki, hogy Matolcsy György – az MNB új elnöke – megszüntette a kamatdöntések utáni sajtótájékoztatót, így a piaci szereplőknek egy közlemény segít a várható kamatpályáról alkotott kép kialakításában. Igaz, néha – konferencián, vagy más célból tartott sajtótájékoztatón – megszólalnak a központi bank vezetői a várható kamatpálya kapcsán.

Most mégis úgy ítélték meg, hogy Matolcsy György sajtótájékoztatót tart a kamatdöntés után, és iránymutatást ad (forward guidance) a piacnak. A múlt havi kamatdöntés rövidített jegyzőkönyve szerint már ott is szóba került ez a lehetőség.

A jegyzőkönyv szerint egyes döntéshozók felvetették, hogy a „indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni a Monetáris Tanács állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelen helyzetben".

Korábban ugyanis csak arra utaltak, hogy a kedvező külpiaci környezetben folytatódhatnak a kamatvágások, ugyanakkor véleményük szerint indokolt az óvatosság.

Mostanában nem okoz meglepetést a jegybank, most sem tette - véli Duronelly Péter . A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a piac korábban ennél agresszívebb vágást is beárazott, volt, hogy 3,5 százalék alatti kamatot sem tartottak elképzelhetetlennek. A mostani várakozások szerint még egy negyedszázalékos vágás van benne a pakliban. A mostani csökkentésben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön, és a fontosabb kockázatos piacok a júniusi megingások után stabilizálódni látszanak.

A magyar gazdaság fundamentumai nem sokat változtak: a növekedési kilátások lehangolóak, ugyanakkor inflációs nyomásról sem lehet beszélni. A pénzintézeti szektor továbbra is összehúzódik, ami viszont az ország nettó és bruttó külső adósságát is csökkenti, mérsékelve Magyarország pénzügyi kockázatait. A világ jegybankjai részéről összességében inkább további lazítás, mintsem szigorítás várható, ami szintén a kamatvágás irányába hatott. Úgy tűnik, a nemzetközi tőzsdék lerázták magukról a nyár eleji aggodalmakat, viszont figyelemre méltó, hogy a feltörekvő piaci kötvényalapokból hétről hétre jelentős mennyiségű tőke áramlik ki. Ez utóbbi egyelőre nem érezteti hatását a magyar kamatlábpiacon, ezért volt lehetősége az MNB-nek az újabb csökkentésre. Nem kizárt, hogy ez a helyzet az augusztusi ülésen sem fog változni - véli Duronelly.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nincs-megallas-itt-a-12-kamatcsokkentes-az-mnb-tol-408420

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, közölte a KSH.

2013. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 500, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 216 000 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 78 100 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,3 százalékkal haladták meg a 2012. január–májusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,4 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,3 százalékkal, 205 900 forintra emelkedett.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (484 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (434 400 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (155 000 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő-gazdálkodás, halászat (163 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–májusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 600 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 11 480 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–májusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ezen belül a versenyszférában dolgozók rendszeres keresete, illetve a költségvetési intézményeknél – a nem közfoglalkoztatás keretében – alkalmazottak alapilletménye azonos mértékben (3,3 százalék) nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 196 800) forint volt, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,8, a közszférában 4,6, a nonprofit szervezeteknél 5,3 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 240 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2012. január–májusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

2013. január-májusban a versenyszférában és a közszférában is növekedtek a reálkeresetek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. "Nemzetgazdasági szinten a január-májusi időszakban mért 2,4 százalékos infláció mellett 2,2 százalékkal emelkedett a bérek vásárlóereje" – írta az NGM.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-a-magyar-atlagkereset-408209

A hitel 80 százalékát is elengedi a Bank


2013. július 20. A jövő héten lehetünk okosabbak abban, vajon milyen újabb segítséget nyújt a kormány a devizahiteleseknek. Közben email-ben forog egy olyan dokumentum, amiből kiderül: az egyik bank lízingcégével az adósok akár a tartozás 80 százalékának elengedésében is megállapodhatnak. A dolog persze az eddigi tapasztalatok alapján nem annyira egyszerű.

A kormány július 24-én foglalkozik azzal a mentőcsomaggal, amelyről korábban letették a nagyesküt, hogy nem várható. Az elmúlt napokban ráadásul meglehetősen eltérő nyilatkozatok születtek arról, hogyan is mentenék a devizahiteleseket. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője, Navracsics Tibor a Hír tévében még igen óvatosan fogalmazott. Nyilatkozatából úgy tűnt, a Kúria árfolyamréssel kapcsolatos ítéletét ültetnék generálisan át a gyakorlatba. Ennél is több forgatókönyv képzelhető el, de erről most már kár lenne találgatni.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (képünk MTI, Kovács Tamás) szerdán „pontosított", amiből annyi plusz derült ki, hogy a kormány tárgyal az ügyről a bankszövetséggel. A következő nap viszont mindezt felülírta a KIM Reutersnak adott nyilatkozata."A szerződések módosítását indokló körülmény elsősorban a devizaárfolyam-különbség, mivel az adós nem hibáztatható azért, ha képtelenné válik az adósságszolgálatra egy olyan külső ok miatt, amilyen az árfolyam romlása" – idézte a portfolio.hu a Reuters beszámolóját. A szakportál végigvette a különböző lehetséges forgatókönyveket és azok bankszektorra gyakorolt hatását.

A végtörlesztés (többen egyébként most is ilyen kilátást emlegetnek) – és nem is egy egyéb, időközben meghozott intézkedés – láttán bármilyen rendelkezés elképzelhető. Például az, hogy a barnáknak minden visszajár, a vöröseknek azonban semmi. (Legalább félig nem komolyan, és persze csak a hajszínre gondolunk.) Úgy tűnik, a devizahiteleseket képviselő „civilek" és ügyvédek szintén bármit el tudnak képzelni.

Az origo.hu már az idézett Reuters-hír előtt arról írt, hogy az állam a teljes árfolyamkülönbözet elengedését is elképzelhetőnek tartja. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a portálnak elmondta: sok múlik majd a definíciókon, mert az előre nem látható változások körébe szinte bármi beleeshet. Emellett egyébként arról is szót ejtett, hogy „az eddigi mentőakciók érdemi sikereket sem az adósok, sem a pénzintézetek oldalán nem hoztak".

Kivel is tárgyal, nem tárgyal, tárgyaljon a kormány ?

Léhmann György siófoki ügyvéd azt firtatta, hogy a kormány a bankszövetség helyett miért nem az adósokat képviselőkkel ül le tárgyalni. (Megjegyezzük, az ilyen megbeszélésekről nem biztos, hogy mindent azonnal komolyan kell venni, hiszen például Varga ugyan bejelentette, hogy a tranzakciós illeték emeléséről megállapodtak a bankszövetséggel, de a szervezet ezt azonnal cáfolta is.) Léhmann több száz címre eljuttatott levelében arra is kitért, hogy létezik olyan bank, amelyik az adós tartozásának 80 százalékát elengedi minden további követelése megszüntetésével, a szerződés végleges felszámolásával együtt csak azért, hogy a fennálló tartozás 20 százalékához az adóstól hozzájusson.

A pénzintézeti lízingcég aligha örül, de a nyilván nem széles körben kínált ajánlata így közkinccsé vált. A közzétett dokumentumból kiderül: a több mint 3,5 millió forintos tartozástól nem egészen 717 ezer forint befizetésével teljes egészében megszabadulhat ügyfele. Feltétel, hogy a pénz és az szja-nyilatkozat (ekkora elengedésnél jókora adót is kell fizetni) időben beérkezzék.

Problémák pedig ezen a téren is akadnak (ezt persze sok sikertelen végtörlesztő is megtapasztalhatta, de a kilátásban levő csomag is rejthet ilyen veszélyeket). Bármilyen jó ugyanis az ajánlat akkor, ha valaki egyszerűen nem képes még az erősen csökkentett összeget sem előteremteni. Korábban írtunk arról, hogy az egyik bank sokaknak tett olyan speciális ajánlatot, ami akár a hitel felének elengedését is eredményezhette. Mint később megtudtuk: a vártnál jóval kevesebben éltek (tudtak élni) a lehetőséggel. Részben a szoros határidő, részben azonban a szükséges pénz előteremtése okozott gondot.

Kapcsolódó anyagok

 

Forrás : www.azenpenzem.hu

http://www.azenpenzem.hu/cikkek/a-hitel-80-szazalekat-is-elengedi-a-bank/1333/

Íme, az ön ingyen pénze.

A Brian élete című film talán leghíresebb jelenete az, amikor a rómaiak ellen lázítani kívánó népvezér azt kérdezi híveitől: És mit adtak nekünk a kiszipolyozásért cserébe? Mire a tömegből egy bátortalan hang: vízvezetéket. Aztán egy másik: csatornázást. Majd egy harmadik: és az utakat. Majd egy negyedik: az öntözést. És így megy ez tovább, míg Reg, a szónok, gondolati fonalát veszítve ott nem áll romba dőlve, és kínjában nem marad neki más, mint hogy ledemagógozza honfitársait.

Valami hasonló a helyzet az EU-val is. Politikusokidőről időre kritizálják az EU-t. Ki a "birodalmi hozzáállás" ellen emel szót, ki inkább arra hegyezi ki mondanivalóját, hogy hazánk többet fizet a közös kasszába, mint amennyit kap onnét. Ebben a cikkben elégedjünk meg az utóbbi állítás vizsgálatával.

Számokra bontva...

Az Európai Bizottságtól kapott táblázat alapján a csatlakozásunk óta minden egyes esztendőben jelentős pluszt könyvelhettünk el. Íme.

Brutális összegek...

2011 végéig összesen 9,3 milliárd eurót, vagyis úgy 2800 milliárd forintot "nyertünk" az EU-tól a tagságunk révén - ez kicsit több, mint a tavaly államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon. Fejenként körülbelül 280 ezer forintnak felel meg, tehát minden egyes magyar állampolgárra, a csecsemőre is ennyi jut a német, holland, brit, skandináv adófizetők jóvoltából.

Lényegében az összes jelentős magyarországi beruházáshoz kapcsolódik uniós támogatás, ami olcsóbbá teszi ezeket a cégek számára, ezáltal megkönnyíti a tőkefelhalmozást, ami fokozza a jólétet – legalábbis elvben.

Fogalmuk sincs...

És még két érdekesség.

Az egyik: a napokban több parlamenti képviselőtől is kérdeztük a parlamenti folyosón, tudja-e, miként is áll mérlegünk az EU-val, de egyikük sem tudott útba igazítani bennünket. Mentségükre legyen mondva, nehéz a föladat: ilyen szumma ugyanis a költségvetésben nem szerepel, legfeljebb egyes elemei jelennek meg különböző sorokon.

A másik: az uniós támogatás az egyetlen, ami át tudta valamelyest venni a válság kezdete óta elapadt közvetlen tőkebeáramlás szerepét.

Az utóbbi öt évben több pénz érkezett az országba az Európai Uniós tagságunk révén, mint amennyit az összes külföldi cég összesen befektetett. És ez nem demagógia.

 

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/07/05/ennyit-kapott-minden-magyar-az-eu-tol/#aktualis

Az euró többnyire 290 és 300 forint között, a svájci frank pedig 235 és 245 forint között hullámzott az év első felében. A jen viszont erőteljesen gyengült a magyar fizetőeszközzel szemben, kedvező helyzetbe hozva a jenhiteleseket. A friss árfolyammozgásokat, illetve az árfolyamrögzítést is figyelembe véve vajon jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek? Ezúttal is megvizsgáltuk a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából.

Az alábbi fő következtetésekre jutottunk:

- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztőrészletek alapján
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erős forint mellett eladósodottakra igaz
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság előtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztőrészletet, míg a jenhiteleseknél (amíg a gyűjtőszámla nem nullázódik le) megemeli azt.

A befolyásoló tényezők

Példáinkban frank-, euró-, jen- és forinthiteleket hasonlítottunk össze. Ennek során a következő állandó feltételezésekkel éltünk: 1. a hitelek futamideje 20 év, 2. a hitelek folyósítási összege 8 millió forint volt, 3. a hitelek törlesztési módja normál annuitásos, 4. a hitelek rendszeres (nem kamatjellegű) költsége minden esetben 1,5% (becslés), 5. a forinthitelek piaci kamatozásúak (állami támogatás nélküliek), 6. májusra és júniusra a legfrissebb (áprilisi) kamatadattal, és júniusra a 20-áig terjedő időszak átlagárfolyamaival számoltunk. Magát az összehasonlítást pedig a változó tényezők teszik lehetővé, amelyek a következők: 1. a hitelek felvételének időpontja (mikor melyiket érte meg?), 2. a devizahitelek folyósítási és törlesztési árfolyama (milyen árfolyam mellett kellett volna?), 3. a hitelek átlagos kamatszintjének változása. Az alábbiakban e változó tényezőket vesszük végig röviden, majd bemutatjuk számításaink eredményét.

A hitelek felvételének időpontja

A devizahitelek csaknem 100%-át 2004 eleje és 2010 augusztusa között folyósították a magyar bankok, azóta ugyanis csak nagyon szigorú feltételek (pl. a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelem) mellett lehet ilyet jelzálogfedezettel felvenni. A frank- és jenhitelek döntő részét a válság 2008. őszi kirobbanása előtt (jenhitelt csak 2007 szeptemberétől), az euróhitelek jelentős hányadát pedig 2009-2010-ben folyósították. A forinthitelek folyósítása (a végtörlesztési időszakot leszámítva) egyenletesen alacsony volt.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


A devizahitelek folyósítási és törlesztési árfolyama

A frankhitelek 93%-át 175 forintos frankárfolyam alatt vették fel az ügyfelek, szemben a mostani 240 körüli árfolyammal. Az euróhiteleknél 260-280 forint volt a jellemző folyósítási árfolyam a mostani 290 forint fölötti szint helyett, a jenhitelek nagy része pedig 1,4-1,8 forint között került folyósításra, szemben a mostani 2,3 forint körüli árfolyammal. Az azóta bekövetkezett árfolyamemelkedés tehát a devizahitelesek többségénél mind a három deviza esetében jelentős. A jenhitelesek örömére az év elején bejelentett japán monetáris politikai lazítás tovább gyengítette a japán fizetőeszközt egy másfél éve tartó gyengülési hullámot felerősítve. Végül a forinthitel nagy előnye, hogy az árfolyamkockázattal nem kell számolni.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


A hitelek átlagos kamatszintjének változása

A kamatszint szempontjából viszont épp a piaci forinthitelek bizonyultak a legrosszabb választásnak, hiszen még ma is csaknem 5 százalékponttal magasabb ezek átlagkamata, mint a frankhiteleké. Figyelembe kell venni azonban a devizahitelek kamatemelkedését is: 2007 szeptemberéhez képest például ma a meglévő frankhitelek átlagkamata 2,0, az euróhiteleké és a jenhiteleké 0,9, százalékponttal magasabb. Némi növekedés (több mint 0,2 százalékpontos) a forinthiteleknél is történt. A kamatemeléseknek jellemzően egy nagyobb (2009-es) és egy kisebb (2012-es) hulláma volt, azóta kis mértékben csökkent a kamatszint.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Egy példa ...

Az említett tényezőket figyelembe véve megnéztük a 2007 szeptemberében felvett, csupán a devizanem tekintetében eltérő hitelek jelenlegi törlesztőrészletét. A kezdeti törlesztőrészlet alapján a sorrend: 1. jen (48 ezer forint), 2. svájci frank (56 ezer), 3. euró (66 ezer), 4. forint (88 ezer). A jelenlegi törlesztőrészlet alapján már más a sorrend: 1. jen (75 ezer), 2. euró (82 ezer), forint (89 ezer), frank (103 ezer). A legfontosabb (már tudható) szempontnak számító átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján pedig szintén 1. jen (74 ezer), 2. euró (77 ezer), 3. frank (84 ezer), 4. forint (93 ezer) a sorrend. Tehát a kezdetekkor, jelenleg és az összes eddigi törlesztőrészlet alapján is a jen bizonyult a legjobb választásnak. A második helyen kezdetben a frank állt, mára azonban az utolsó helyre került. A legrosszabb választásnak a kezdetekkor a forinthitel tűnt, ma viszont már a frankhitel törlesztőrészlete a legmagasabb, összességében azonban még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet a 2007 szeptemberében hitelt felvevők közül.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Mit változtat ezen az árfolyamgát ?

Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a piaci árfolyamok 2017 júniusáig a jelenlegi szinten maradnak. Mint ismeretes, a rögzített árfolyam a frank esetében 180 forint, az euró esetében 250 forint, a jennél pedig 2,5 forint. A frank- és euróhitelesek esetében mindez könnyítést jelent jelenleg, a jenhitelesek számára viszont magasabb a most 2,3 forint körüli piaci árfolyamnál. Ezzel a jogszabályalkotói "félreárazással" azonban csak addig magasabb az árfolyamrögzített hitel törlesztőrészlete a piacinál, amíg a gyűjtőszámla-tartozás le nem nullázódik (ezt már nem veszi figyelembe az alábbi ábra: ha ez bekövetkezik, akkor a piaci árfolyam a mérvadó). Relatív értelemben a frankhitelesek számára nyújtja a legnagyobb könnyítést az árfolyamgát, viszont az euróhitelesek törlesztőrészlete lesz abszolút értelemben a legalacsonyabb. 2017 közepétől a példában szereplő hitelek esetében az alábbiak szerint alakul a törlesztőrészlet: a frankhitelesé a mostani 103 ezer forintról 110 ezer forintra, az euróhitelesé a mostani 82 ezerről 85 ezerre nő, a jenhiteleseké viszont 73 ezerre csökkenhet, továbbá - mivel a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás a piacinál magasabb rögzített árfolyam miatt negatív lesz - még előtörleszthet is a jenhiteles.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Mikor melyiket volt érdemes felvenni ?

A fenti példa konkrét időpontban (2007 szeptemberében) felvett hitelekre vonatkozott. Csakhogy a bekövetkezett árfolyamváltozások miatt nem mindegy, mikor adósodott el valaki. Feltételezhetjük, hogy voltak olyan időszakok, amikor utólag, a mából visszatekintve a frank- vagy éppen a forinthitel bizonyult a legjobb választásnak. A különböző időpontokban felvett hiteleket hasonlítjuk ezért össze a kezdeti, a jelenlegi és az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján. Mint az alábbi ábrán is látható, a kezdeti törlesztőrészlet alapján egyértelműen 1. jen, 2., frank, 3. euró, 4. forint a sorrend attól függetlenül, mikor adósodott el az illető.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


A jelenlegi átlagos törlesztőrészlet azonban nagyon eltér a kezdetitől: a 2008 végén folyósított jenhitelek esetében a legalacsonyabb (kevesebb, mint 60 ezer forint), a 2008 nyarán folyósított frankhiteleknél pedig a legmagasabb (csaknem 110 ezer forint) a húsz évre felvett 8 millió forintos hitelek törlesztőrészlete.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Ami a kezdetek óta bekövetkezett relatív törlesztőrészlet-emelkedést illeti, szintén a frankhitelek törlesztőrészlete emelkedett a leginkább (akár 80%-kal), a 2005-ben felvett forinthitelek törlesztőrészlete viszont több mint 10%-kal is alacsonyabb lehet most, szintén a kezdetinél.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Hogy mikor melyik devizában volt érdemes eladósodni, azt nem a kezdeti és nem is a jelenlegi, hanem a kifizetett teljes törlesztőrészlet összege (esetleg ezek jelenértéke) dönti el. Mivel a futamidő egészére erről még nincs adatunk, érdemes az eddigi törlesztőrészletek összegéből, illetve átlagából kiindulni. Ez alapján a forinthitelek, illetve a 2008 nyarán felvett frankhitelek teljesítettek a legrosszabbul, a 2006 nyarán felvett devizahitelek, valamint a válság kitörése után folyósított jenhitelek azonban kiemelkedően jó döntésnek bizonyultak eddig. Nagy átlagban kijelenthető, hogy az eddigi törlesztőrészletek alapján a devizahitelesek jobban jártak a forinthiteleseknél.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


A kezdeti törlesztőrészlethez képest persze sokakat ért kellemetlen meglepetés még akkor is, ha átlagos eddigi törlesztőrészletük nem a legmagasabb másokéhoz viszonyítva. Leginkább a 2008 nyarán felvett devizahitelekre (közöttük is a jenhitelekre) igaz ez, hisz akkor volt a legerősebb a forint.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek


Következtetésképpen kijelenthető, hogy egy adott időpontban átlagosnak számító (!) devizahitel 2008 nyarát leszámítva minden időszakban jobb döntésnek bizonyult az eddig befizetett törlesztőrészletek alapján, mint egy átlagos akkori, piaci kamatozású forinthitel. A kezdetihez képest azonban a devizahitelesek sokszor elviselhetetlenül nagy törlesztőrészlet-emelkedést voltak kénytelenek elszenvedni. Ezen most a jenhitelesek kivételével enyhít az árfolyamgát, amelyre most már határidő nélkül jelentkezhetnek az ingatlanfedezetes devizahitellel rendelkezők.

 

Forrás : www.portfolio.hu

Szerző : Palkó István

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/friss_adatok_totalis_bukasra_allnak_a_frankhitelek.185627.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Az Áfa nem hozzáadottérték-adóként működik, azt szinte kizárólag a végső fogyasztó fizeti, mert az értékesítési láncolat tagjai többféle módon eltitkolják forgalmukat, így az általuk fizetendő áfa jó részét elcsalják. A fordított adózás bevezetése nem jelent érdemi segítséget, mert a NAV ellenőrzési kapacitásainak lekötése sokszor biztatást jelent a „hagyományos" szektorok áfacsalói számára. A csalás módszerei is egyre kifinomultabbak: már nem a visszaigénylés, hanem az áfa-minimalizálás a divat, sok cég pedig Budapestre költözik és eltűnik a tömegben. Az áfacsalások által okozott kár ezermilliárdos is lehet évente.

Hozzáadott érték helyett a végfogyasztót sújtja az Áfa

Az általános forgalmi adó - uniós nyelvezetben Hozzáadott Érték Adó (HÉA) - jellegéből adódóan hozzáadott érték típusú adó, mert a termeléstől a végső fogyasztásig zajló fogyasztási láncban minden egyes láncszemnek (pl. termelő, feldolgozó, kereskedő) az utolsó láncszemet kivéve csak az általa hozzáadott érték után kell az adót megfizetni. Így a termék, szolgáltatás végső ára tartalmazza a benne lévő összes hozzáadott értéket, mely után a végső fogyasztó megfizeti az általános forgalmi adót, amelynek teljes összege – elméletileg - az államot illeti. A közbenső láncszemek, termelők, kereskedők a rájuk átterhelt általános forgalmi adót levonhatják, s ezzel csak az általuk termelt hozzáadott érték után kell adózniuk.

Ugyanakkor látható, hogy az általános forgalmi adó ténylegesen és valójában a végső – belföldi - fogyasztást adóztatja, amelyben az igénybe vett szolgáltatások és termékek után a végső felhasználó - döntően a lakosság és az idegenforgalom - megfizeti a törvényben rögzített mértékű közterhet. Az adómentes tevékenységet végző gazdálkodók, szervezetek a hozzáadott adó rendszerében szintén végső fogyasztónak minősülnek, ugyanis a tevékenységükhöz szükséges beszerzések általános forgalmi adóját nem vonhatják le, azok beépülnek a termékeik, szolgáltatásaik ellenértékébe.

Az értékesítési láncolatban viszont minden egyes láncszemmel megnövekedik a lehetőség a végső fogyasztó által ténylegesen megfizetett adó elcsalására, kiszóródására. A rendszerből eredő logikus következmény lett a fiktív számlagyártás rendszere az egy-két éves cégekkel és eltűnő tulajdonosokkal, cégképviselőkkel egyetemben; mindez a magyar gazdaság rákfenéje.

A végső fogyasztási adó másik költségvetéstől elvonó módszere a bevétel eltitkolása, a nyugta és számlaadási kötelezettség elmulasztásának rendszere, mellyel minden végső fogyasztó naponta rendszeresen találkozik, szinte mindegyik fogyasztási területen. Mindennapos dolog a zsúfolt strandokon, szórakozóhelyeken való fogyasztás esetén a nyugtaelmaradás, a kiskereskedőknél (különösen a külföldi, sokszor azonosíthatatlan és később elérhetetlen tulajdonosú kereskedésekben), a kisiparosnál, stb. tekintettel arra, hogy a legtöbb végső fogyasztót (lakosságot) nem érdekli, hogy kap-e nyugtát, illetve legtöbb esetben nem kér számlát, mivel a fogyasztásához költség-elszámolási szándék nem kapcsolódik. Gyakorlattá lett az is, hogy az a magánszemély, aki nem kér számlát, kedvezményt kap, így a végső fogyasztó is érdekeltté válik a bevétel- és az áfa-eltitkolás rendszerében.

Nem megoldás a fordított áfázás...

Napjaink híradásaiban rendszeresen visszatérő hír a különböző ÁFA csalások feltárása, bemutatása, s mivel egyes területeken igen elszaporodott jelenséggé vált a számlagyártásokra, illetve közösségi kereskedelemre épülő ÁFA csalás, az elmúlt időszakban ezeken a területeken (építőipar, mezőgazdaság) bevezették a fordított adózás rendszerét, mely gazdasági „ÁFA" alanyok esetén nem a számlakibocsátó (értékesítő, szolgáltatásnyújtó), hanem a vevő kötelezettségévé tette a fizetendő ÁFA felszámítását.

A fordított adózás rendszerében azonban a vevők jogosultak is a felszámított ÁFA levonására, így ebben a rendszerben tényleges ÁFA fizetés nem történik, csak az adóbevallásokban tüntetnek fel egy kvázi megfizetendő és levonható adóértéket. Az érintett területeken a fordított adózás bevezetésével visszaesett az ÁFA csalások száma, mértéke, de mert a számlakibocsátó gazdálkodóknak ÁFA fizetési kötelezettségük nem keletkezik, rendkívüli mértékben megnőtt az ÁFA visszaigénylések száma és gyakorisága, mivel a beszerzéseik utáni adót visszakérik. Ezek a többnyire jogos visszaigénylések könyvelői tapasztalatom szerint az adóhatósági ellenőrzések kapacitását szinte teljes egészében lekötik, s elvonják az adóhatóság energiáját a valódi csalások feltárásától és felkutatásától.

Az ÁFA csalási területek fordított adózással való leszűkítésével a csalások száma - megítélésem szerint - nem csökkent és nem mérséklődik, s mivel az adóhatóság kapacitását lekötik a jogos visszaigénylések ellenőrzései, még inkább vérszemet kaptak az ezen a területen szabálytalankodók. A hamis számlázások rendszerével nemcsak a megfizetett adó elcsalása, hanem a vállalkozásból való adómentes jövedelem kivét lehetősége is megnyílik, mely meghatározó forrása a munkavállalók „zsebből történő" jövedelem kiegészítésének is.

A profi csalók már nem igényelnek vissza és Budapestre települnek...

Az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos adóellenőri és könyvelői tapasztalatom, hogy a hatóság szinte csak az ÁFA visszaigénylésekre fókuszál, s ezt felismerve az ÁFA csalók nem visszaigényléseket adnak be, hanem kismértékű fizetendő adókat, ahol sok fizetendő adókötelezettség keletkezne, ott a bevallásban fiktív számlák alapján, vagy számlák nélkül a fizetendőtől valamivel kevesebb levonható adót is feltüntetnek, s a bevallott kis összeget meg is fizetik. Így elkerülik az adóhatóság érdeklődését, illetve ha esetleg pár év múlva sorra kerülnek, addigra a tulajdonos- és székhelyváltozások nyomán már bottal üthetik nyomukat a hatóságok.

Ugyanakkor a hozzáadott értékadó rendszerből eredően nem csak a fiktív számázás rendszerével, hanem kis összegű, valós számlákkal, de igazából személyi szükségletek kielégítését célzó beszerzésekkel is általánosan csökkentik a fizetendő adó mértékét a vállalkozások, ezeknek legjellemzőbb esete, amikor tehergépjárművel rendelkező társaságokban a személygépkocsikba való gázolajbeszerzés Áfáját is levonásba helyezik. A viszonylag kis összegek, illetve a bonyolult bizonyítási eljárások miatt ennek ellenőrzése nem éri el az adóhatóság ingerküszöbét, azonban a „sok kicsi sokra megy" elv érvényesülése okán összességében jelentős adótól esik el így is a költségvetés.

A hatósági vizsgálatokkal szembeni védekezésként tendencia lett az elmúlt években a problémásabb, adóhatósági megállapításokkal sújtott és/vagy nagy összegű (ÁFA) adótömeget mozgató vállalkozásoknak budapesti székhelyre való áttelepülése, mivel a fővárosi adóhatóságnál kisebb az esélye egy adóhatósági ellenőrzésnek. Ennek oka, hogy a fővárosba való tömeges székhelyáthelyezéssel, az ott koncentrálódó nagyobb vállalatokkal, a vállalkozások nagyobb számával az adóhatóságnak arányában jóval kevesebb kapacitása van az illetékességi területén lévő ellenőrzésre, mint a vidéki adóhatóságoknak.

Mára az általános forgalmi adó hozzáadott értékadóként való szabályozása túlbonyolított, túldimenzionált szabályozássá vált, mely nem csak az adózóknak, hanem az ellenőrző hatóságoknak és bíróságoknak is sokszor értelmezési problémákat okoz, rengeteg vitát, pert eredményezve, az ellenőrzési kapacitásokat indokolatlan mértékben lekötve.

A közösségi kereskedelemben, a közösségi ÁFA adóalanyok között is a fordított adózás rendszere működik, mely intézmény lényegében alátámasztja az általános forgalmi adónak végső fogyasztási adóként való működését.

Számoljunk !

Az általános forgalmi adónak a fentiekben tömören leírt visszásságai miatt a végső fogyasztók által ténylegesen megfizetett adóból a költségvetésből kieső, kiszóródó összege megítélésem szerint több ezer (!!!) milliárd forint, mely figyelemmel az állami költségvetés éves bevételi főösszegeire (2011.év: 13.223 Mrd Ft, 2012.év: 15.314 Mrd Ft) a mindenkori költségvetés legnagyobb problémáját, s a gazdasági fejlődés akadályát jelentik.

Tudom, hatalmas számokról írok, s álláspontom különösen kirívó annak tükrében, hogy az ÁFA csalások mértékét igazából még sosem merték megbecsülni, de ha a végső fogyasztási adó minőségében végiggondoljuk, hogy mennyi bevételnek kellene a hazai lakossági és idegenforgalmi fogyasztásból befolynia, akkor több adatsor is igencsak elgondolkodtató.

Vizsgáljunk meg például két, a végső fogyasztásban számottevő és viszonylag pontosan számszerűsíthető tételt:

A lakossági villamos energia fogyasztás a MAVIR adatai szerint 2011.évben 10.879 GWh volt, 44 Ft/kWh bruttó átlagárral számolva ennek összértéke 479 Mrd Ft, melyből az ÁFA tartalom - a 2011.évi 25%-os ÁFA kulcs alapján - 20%, azaz 96 Mrd Ft, a lakosság ezt nagy valószínűséggel megfizette az áramszolgáltatóknak.

A belföldi benzinfogyasztás a Magyar Ásványolaj Szövetség honlapján fellelhető adatai szerint 2011.évben 1,293 Mrd liter, mely 380 Ft/l átlagáron bruttó 491 Mrd Ft forgalmi értéket képez, melynek a 20%-os ÁFA tartalma 98 Mrd Ft. A benzin általános forgalmi adója az esetek döntő részében nem vonható le, így a forgalom utáni általános forgalmi adónak a költségvetésbe be kell(ene) folynia a hozzáadott értékadó rendszerben is.

Csak a fenti két tétel alapján közel 200 Mrd Ft ÁFA bevétel illeti meg a költségvetést, és akkor még nem beszéltünk a belföldi végső fogyasztás meghatározó többi eleméről: élelmiszerek, gyógyszerek, ruházkodás, földgáz, gázolaj, műszaki eszközök, személygépjárművek, idegenforgalom, telekommunikáció, szórakoztatóipar, stb., stb.. Látható, hogy ennek a két tételnek a súlya, aránya eléri a 10%-át a ténylegesen befolyt 2.220 Mrd ÁFA összegnek. A 10 százalék vélhetően a ténylegesnél jóval nagyobb arányt mutat, jelezve, hogy a költségvetésbe befolyt áfabevétel igen-igen kevés.

Kapcsolódó anyagok :

 

Forrás : www.ado.hu

Szerző : Rák Tamás

http://ado.hu/rovatok/ado/hogyan-viragzik-az-afacsalas

A pénzügyi hatóság óva inti a Kúriát attól, hogy meggondolatlanul semmissé nyilvánítsa a devizahitel-szerződéseket.

Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédő szervezet, a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly PSZÁF-elnök kifejti, miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a devizahitel-perekben.

A szervezet levele szerint "egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél", ha a bíróság megkérdőjelezi a devizahitelek jogszerűségét.

A PSZÁF a perekben tipikusan előforduló felvetésekre válaszul határozottan kijelenti, hogy a devizahitelek igenis devizahitelek, vagyis "a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak", ami azért fontos, mert egyes adósvédő szervezetek és ügyvédek azzal keresnek fogást a szerződéseken, hogy valójában nem állt mögöttük devizatranzakció.

Ez lenne, ha...

A legérdekesebb az Origo szerint annak számszerűsítése, hogy mi történne, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét, és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással egyfajta végtörlesztésként.

Ez esetben az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük, és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna. A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a korábbi államilag szabályozott végtörlesztés több mint ötszöröse, a bankrendszer saját tőkéjének 70 százaléka volna, és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük, a Forint is nagyon meggyengülne. Ez pedig még akár államcsődöt is okozhatna.


 

Forrás : Origo/Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/06/17/a-pszaf-szerint-allamcsodot-okozhatnanak-a-devizahitelesek/#aktualis

Az MNB egyelőre tovább csökkentheti az alapkamatot, hiszen az infláció alacsony, ha azonban a közelmúltban a világban lezajlott hozamemelkedés tartós lesz, az a hazai kamatcsökkentési ciklus végét hozhatja a QUAESTOR Zrt. vezető elemzője szerint.

Háda Bálint pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a fejlett piaci kötvényhozamok emelkedését részben az amerikai jegybanki pénznyomtatás lassításának lehetősége, részben az optimista gazdasági növekedési várakozások okozzák. A likviditáskivonás rossz időzítése azonban a pénzáramlások megfordulását hozhatja, finanszírozást vonhat el például a periférikus országokból, és rövid távon profitrealizálási hullámot indíthat el a börzéken is.

A pénzügyi tanácsadó cég 2013 végére 4,50 százalékos alapkamatot vár, a 2014. év végi előrejelzésében pedig 5 százalékos jegybanki alapkamat szerepel.

 

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/elemzo-vege-lehet-az-mnb-kamatvagasi-ciklusanak-405760

A Forint megbillent, az OTP és a Magyar Telekom pedig nagyobb esést produkált, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter új megszorításokat jelentett be.

Emelkedik a tranzakciós illeték, a telekommunikációs adó, valamint egyéb bevételnövelő lépéseket is bejelentett Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

A lépésekre elvileg nem lenne szükség, hiszen a költségvetési hiány így is az EU által elvárt 3 százalék alatt maradhat. Ugyanakkor elemzők szerint a kormány így teremti meg a választások előtti osztogatás alapjait.

Az euró jegyzése 291 fölé szaladt, miután délelőtt 290 alatt is mozgott a jegyzés.

Az OTP 0,8 százalékos esést mutat, így 4 900 forinton jegyzik a bankpapírt. A bankpapír 4 880 forintról fordult. A Magyar Telekom 2,5 százalékkal esett, 350 forint környékére.

A BUX 0,5 százalékos esést mutat, míg a többi európai tőzsdeindex 0,8-1,5 százalékos emelkedést tud felmutatni délelőtt.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/utik-a-forintot-az-otp-t-es-a-magyar-telekomot-is-varga-szavaira-405869

A fogyasztáshoz kapcsolódó adó mértéke elmarad a korábban vártaktól, ezért változtatásra van szükség - mondta Varga Mihály.

Az eredményt nem szabad elvesztenünk, ezt meg kell tartanunk - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. Vannak olyan folyamatok, amelyek jók az emberek számára, például az infláció csökkentése, ám ezek nem feltétlen jó az államkassza szempontjából. Nem szabad Málta sorsára jutva visszakerülni a deficiteljárásba, ezért újabb intézkedésekre van szükség - mondta.

Két javaslat kerül ma a parlament elé - mondta Varga Mihály . Kezdeményezik a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit is. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad.

A távközlési adó módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében.

A kormány javasolja, hogy legyen állami garancia amellé a hitelfelvétel mellé, amely az e-útdíj bevezetésében segíti a fuvarozókat.

301 milliárdot tervezett a kormány a tranzakciós illetékből az egész évre, ehelyett májusig 52 milliárd folyt be - indokolta a miniszter a lépést.

92 milliárd forintos zárolás jön a májusi döntés értelmében, ez érinti a közmédiát is - válaszolta egy kérdésre Varga. A zárolás mértékét a médiahatóság tudomásul vette - mondta. A háztartások rendkívül gyorsan reagáltak az új illetéktípusra, ezért is folyt be kevesebb szerinte.

Varga azt is közölte, hogy a korábbi csomag második pillérét újragondolják. Létrehoznak egy alapot, amiből finanszírozhatják a nagyberuházásokat, így például a stadionépítéseket.

A reklámadó bele fog kerülni a költségvetés módosításába, az ebből várható bevétellel is számolni fognak.

Arra a kérdésre, hogy családonként milyen hatása lesz a megszorításoknak, Varga annyit mondott: ez a fogyasztási szokásokon múlik.

Az új intézkedések 2013. augusztus 1. -jétől léphetnek hatályba.

„A bevételnövelő lépéseket kiadásnövelő intézkedések követhetik, azaz a költségvetési szigorítás a lazítást készítheti elő" – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán . A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint azért is jelenthették be most a bevételnövelő lépéseket, mert az Ecofin ezen a héten szavaz arról, hogy Magyarország ellen megszűnjön-e a túlzottdeficit-eljárás.

Az Európai Bizottság ugyan 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre is a legfrissebb prognózis szerint, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten belengetett bizonyos lazító lépéseket. „A pedagógusok életpályamodelljének bevezetése például kiadásnövelő intézkedés, ami növelheti a hiányt is, és ezt ellensúlyozzák a bevételnövelő lépések" – mondta Török Zoltán.

A tranzakciós illeték emelése a „legnagyobb falat", ami éves szinten 50-70 milliárd forintos pluszbevételt is hozhat az államnak, a teljes Varga-csomag pedig a 120 milliárdot is meghaladhatja, ami a GDP 0,4%-a – vélte Török. Idén időarányosan 50 milliárd körüli lehet a többletadó-bevétel.

„A tranzakciós adó tervezett módon történő emelése ugyanakkor nem mond ellent a készpénzfelvétel szankcionálásának" – tette hozzá.

„Az intézkedésekre véleményünk szerint nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5%-a teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva" – vélte Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. „A pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból" – tette hozzá.

„Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozásunk szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolások az év második felében akár feloldásra is kerülhetnek, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet" – hangsúlyozta a közgazdász.

Suppan szerint „a most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését".

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-uj-csomagja-csapas-volt-a-kiszamithato-gazdasagpolitikara-405867

A nyugdíjpénzekre is adót vet ki a Kormány

A piaci verseny hiánya miatt a bankok könnyen át fogják tudni hárítani az ügyfelekre a magasabb tranzakciós illetéket és az ehóval megemelt kamatadót, az önkormányzati adósságállományra kivetendő 7 százalékos adót viszont mindenképpen ők fizetik meg. Rossz hír, hogy a hétfőn benyújtott javaslat szerint a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs nem tesz kivételt a TBSZ vagy a nyesz számlákra, amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt.

A tőzsdei cégek közül a Magyar Telekom mellett súlyosan érinti a Varga csomag több intézkedése az OTP Bankot is, amelynek árfolyama hétfőn a bejelentést követően meredeken lefelé vette az irányt.

Hogy a tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsának duplára emelésének mekkora lesz a hatása a bank jövedelmezőségére, az egyelőre kérdéses, hiszen az eddigi tapasztatok szerint a hazai hitelintézetek könnyen át tudták hárítani a pluszterhelést az ügyfeleikre. A kormányzat az áthárítással kapcsolatban korábban csak annyit jelzett, hogy a bankok közötti éles verseny miatt erre nem kell számítani, ám sajnos éppen a lakossági folyószámla piac területén a hazai piac szerkezetére jellemző vezető-követő modell miatt egy-egy bank piaci dominanciája olyan jelentős, hogy egyértelműen ármeghatározó a többi bank felé. Ez pedig a költségek ügyfelekre történő kartell-szerű áthárításának a legmegfelelőbb környezet, így feltételezhető, hogy az elemzők által egyébként régóta várt tranzakciós illeték felemelése különösebben nem fogja rontani a bankok eredményét. Helyette viszont a lakosságnál csapódik le ez az adónem.

Megszűnhet az MSCI Magyarország Index ?

Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, a hétfői döntés következtében Magyar Telekomnál jelentősen csökken a részvényenkénti fair érték, ami tőzsdei szempontból azért is különösen veszélyes, mert ha 330-340 forint (részvényenként 1,518 dollár) közelébe esik az árfolyam, akkor kikerülhet a Telekom az MSCI Magyarország indexből, és így a feltörekvő piaci indexből is. Ez pedig akár a teljes MSCI Magyarország index megszűnéséhez vezethet, hiszen a Richter tavaly novemberi kiesése miatt csak két részvény maradna bent, a szabályok szerint így viszont nem működhet ország index. Így tehát az OTP és a Mol is kiesne a feltörekvő piaci indexből a legrosszabb szcenárió szerint - hívja fel a figyelmet az Equilor, amely szerint a Magyar Telekom számára 2-4, és az OTP Banknak nagyjából plusz 10 milliárd forint közvetlen adóterhet jelentenek a hétfői bejelentések.

Megadóztatják a TBSZ-t

Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.

A bankbetéteseknek mindenképpen rossz hír a kamatadó megemelése, hiszen eleve egy csökkenő kamatkörnyezetben elveszítheti a bankbetét a vonzását, bár - teszi hozzá Tóth - a törvényjavaslat szerint az államkötvények után kifizetett kamatjövedelem is adóköteles lesz, így a két megtakarítási forma közötti versenyt ez önmagában nem torzítja, csak akkor, ha a konkrét törvény az állampapírokra kivételt helyezne. Ha ez megtörténik, akkor a háztartások megtakarításáért folyó verseny újabb fejezetet vehet, és az állam elszívó hatása erősebben érvényesülne.

Negatív a nyereségre...

Tóth szerint a bank nyereségére ugyanakkor biztosan negatívan hatnak az intézkedések, hiszen éppen az OTP rendelkezik a betéti piacon azzal a domináns helyzettel, ami nem is kizárólag a versenyre, hanem a lakosság jövedelmi helyzetére, illetve az egyéb megtakarítási lehetőségek attraktivitására érzékeny. A Buda-Cash egyenlőre tartja az első negyedéves publikációt követően kiadott 5800 forintos célárát, de mint azt a brókerház elemzője ehhez hozzáteszi: benne van a pakliban, hogy ezt revideálni kell. Főleg, mivel a cég brókerei nem fundamentális, hanem piaci alapon inkább az 5500 forint körüli fair árat látják egyelőre igazoltnak.

Tóth azt mondja, hogy a bankban megmaradt a felértékelődési erő, mivel régiós összevetésben továbbra is komoly, mintegy 30 százalékos diszkonttal forognak a papírjai. Igaz, ennek oka éppen az a hektikus gazdaságpolitikai környezet, ami folyamatosan kockázatokat jelent a bank jövedelmezőségére. Ilyen például a mostani Varga csomag is. A Buda-Cash egyenlőre tartja az év végi 140 milliárd forintos nettó eredményvárakozását is, de ezzel kapcsolatban is most a lefelé mutató kockázatok erősödtek meg.

Újabb bankadó...

Amit viszont biztosan nem fog tudni áthárítani az ügyfelekre, az az állam által idén átvett, illetve részben törlesztett önkormányzati adósságállományra kivetésre kerülő 7 százalékos bankadó - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Az elemző úgy számolja, hogy az OTP esetében ez az idei évre egy 17-18 milliárd forintos, vagyis részvényenként 60 forintos egyszeri tételt jelenthet. Ez önmagában nem olyan sok, bár a többi intézkedéssel együtt azért nem véletlenül érezte meg a bank árfolyama a befektetői meglepettséget.

A tranzakciós illeték megemelését Gabler szerint is át tudja hárítani a bank az ügyfelekre, ám az önkormányzati adósságra tervezett bankadót nem, azt ki kell fizetni. Mindezek ellenére a bank fair értéke magas, ami miatt nem indokolt a tartós esés, sőt a délutáni kereskedésben vissza is kezdett korrigálni az árfolyam a napközbeni mélypontról.

A részvényenkénti könyvszerinti értéke az OTP-nek 5500 forint, és nem sok fundamentum indokolja, hogy ez alatt kereskedjenek a részvényekkel, ezért Gabler is lát felülértékelési potenciált a bankban. Mint mondja, különösen a céltartalékolás terén teljesíthet jól az OTP, ami bőven kompenzálhatja a többlet terhet. Ami még a fundamentumokat illeti, negatívan hat a csökkenő hazai kamatkörnyezet, ami szűkíti az itt elérhető hozamokat, viszont a bank emiatt feltehetően növeli majd a külföldi hitelkihelyezést, ami viszont továbbra is magas kamatmarzsokat, vagyis a hazai szűkülő kamateredmény kompenzációját teszi lehetővé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azért kellett adót emelni, hogy elegendő többlet legyen közterhekből, s akkor se boruljon a 3 százalékos hiánycél, ha „nem várt események" jönnének.

Megkérdeztük a minisztériumot, miért volt szükség a hétfőn meghirdetett újabb adóemelésekre. Vagyis a készpénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték duplázására és az átutalásokra kiszabott sarc, illetve a távközlési adó 50 százalékos emelésére, a bányajáradék felsrófolására és arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást kiterjesszék a kamatjövedelmekre is.

Az NGM hangsúlyozta, a magyar társadalom rengeteget tett a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszűnésért, de az eredményt azonban meg is kell tartanunk, meg is kell védenünk. Ennek érdekében hozta meg az intézkedéseket a kormány, és hétfőn be is nyújtotta a parlamentnek. Megjegyezték azt is, hogy egy, az előző szocialista kormányok hibájából közel egy évtizeden át húzódó folyamat végére tud a mostani kormány pontot tenni, amikor megszűnik hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárás.

Mindenképpen 3 százalék alatt...

Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány GDP-hez mért legfeljebb 3 százalékos aránya mellett – tették hozzá. Azt akarják elérni, hogy ez a cél akkor is teljesüljön, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlené válnának. Ezért tartják szükségesnek, hogy kellő nagyságú közteherbevétel-többlet álljon rendelkezésre. Sőt, azzal is érveltek, hogy a kormány a hosszú távú gazdasági növekedés és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében is döntött úgy, hogy az államháztartás egyenlegét tovább javító intézkedéseket hoz.

A benyújtott adóintézkedések – megszavazásuk esetén – akár 100 milliárd forinttal is javíthatják a költségvetés helyzetét – válaszolta az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn.

Nem érinti a családokat. Vagy mégis ?

Az intézkedések nem érintik a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat – közölte lapunkkal az NGM. Hanem elsősorban a magas profitot termelő ágazatokban tevékenykedő, a belföldi piacon jelentős erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat, illetve a kamatjövedelemben részesülőket vonja fokozottabb adóterhelés alá.

Azonban azt is elismerték, hogy bár a tranzakciós illeték a pénzforgalmi szolgáltatókat terheli, azok – a jogszabályok betartása mellett – üzletpolitikájuknak megfelelően döntenek arról, továbbhárítják-e az illetéket az ügyfelekre. Megemlítették, hogy a jogszabálynak megfelelő gyakorlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálja, és ha a továbbterhelés jogtalan, eljárnak a pénzügyi intézménnyel szemben.

A minisztérium azzal is tisztában van, hogy az áthárítás eltérő módon valósult meg a különböző kereskedelmi bankoknál, számlacsomagoknál és tranzakcióknál. Azonban úgy vélik, tudatos fogyasztói magatartás mellett minimalizálhatók az áthárítás miatti többlet banki költségek, illetve hogy a költségek áthárításának gyakorlatát az erőteljesebb verseny korlátozza. Az utóbbit a kormány is segítené. Mint megtudtuk, dolgoznak egy olyan szabályozás kialakításán, mely megakadályozza a banki erőfölénnyel való visszaélést, és segíti az árverseny fokozását, valamint a bankváltás megkönnyítését.

Populista módon emel adókat a kormány...

A Jobbik jelentős adóemeléseknek tekinti a hétfőn bejelentett kormányzati pénzügyi intézkedéseket. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint ráadásul a kabinet „populista" módon úgy tesz, mintha az intézkedésekkel a multinacionális cégeket vagy a bankokat adóztatná, miközben a terhek teljes áthárítását lehetővé teszi, így azokat valójában az emberek viselik.

A párt szerint ezekkel az intézkedésekkel a kormány fokozza a magyar gazdaság lemaradását és régiós leszakadását, ahelyett, hogy mindent megtenne a lakosság és a gazdaság adóterheinek csökkentése érdekében. Volner János úgy vélte: a tervezett változtatásokkal a Fidesz-kormány valójában az emberek életszínvonalát és a gazdasági válságból történő kilábalás esélyeit is radikálisan csökkenti.

Kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat Varga Mihály

Az LMP véleménye szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter „egy fikarcnyival sem jobb", mint elődje, Matolcsy György, mert ugyanazt a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatja – mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.

A képviselő feltette a kérdést: ha annyira sikeres a gazdaság, mint amennyire a Fidesz állítja, akkor miért van szükség „egy ilyen orbitális méretű megszorító csomagra"? A politikus azt mondta, a hétfői bejelentés keresztülhúzta azokat a korábbi reményeket is, hogy Varga Mihály érkezésével némi kiszámíthatóság jelenik a magyar gazdaságpolitikában.

Hangsúlyozta: a tranzakciós adó emelése ismételten az egyszerű embereket fogja leginkább érinteni.

Adóemelésekkel nem lehet kikecmeregni abból a válságból, ahová Magyarország jutott – jelentette ki. Az utolsó pillanatban végrehajtott adóváltoztatások ráadásul csak a kiszámíthatatlanságot növelik – tette hozzá.

Az LMP szerint egy olyan új gazdasági fordulatra lenne szükség, amelynek során az oktatásba, az egészségügybe és olyan egyéb szférákba fektetnek be, amelyek képesek magas hozzáadott értéket előállítani – közölte.

Újabb megszorítások...

Az emberek kiadásait tovább növelő megszorító csomagnak tartja az MSZP a hétfőn bejelentett pénzügyi intézkedéseket.

Mesterházy Attila MSZP-elnök hétfői sajtótájékoztatóján úgy reagált: ezek az intézkedések az egész társadalmat az eddiginél nehezebb helyzetbe hozzák, a munkavállalókat, a kis- és közepes vállalkozásokat, a nyugdíjasokat egyaránt. Hozzátette: a kormány eddigi gyakorlatának megfelelően a megszorítások egy részét nem közvetlenül, hanem cégeken keresztül terheli az emberekre.

Az MSZP szerint nem további megszorításokra, hanem a növekedést beindító gazdaságpolitikai fordulatra van szükség – mondta a pártelnök.

A Fidesz támogatja...

A kormánypárt támogatja a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által hétfőn bejelentett pénzügyi intézkedéseket, mert azok a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését szolgálják, egyúttal ismét a méltányos közteherviselés gazdaságpolitikáját bizonyítják – mondta sajtótájékoztatóján Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője.

A politikus emlékeztetett rá, hogy Brüsszelben a héten döntenek a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás végleges megszüntetése ügyében. A Fidesz támogatja a bejelentett kormányzati javaslatokat, azok ugyanis azt szolgálják, hogy az emberek végre felszabaduljanak az alól a nyomás alól, ami Magyarországon volt a szocialisták miatt, akik egyszer sem tudták teljesíteni az államháztartásra vonatkozó európai uniós előírást – mondta.

A szóvivő szavai szerint az adóátrendezések ismét a méltányos közteherviselés gazdaságpolitikáját bizonyítják.

 

Forrás : FN24/MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/17/ezert-kell-adot-emelni%281%29/#aktualis

Exkluzív interjú !

Akár már öt éven belül csatlakozhat az eurózónához Magyarország, mivel kifejezetten pozitívak a magyar gazdaság kilátásai − mondta a Napi Gazdaságnak Varsóban Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets elnöke. A nemzetközi befektetési guru szerint nem kell attól tartanunk, hogy a Fed visszafogja kötvényprogramját és megáll a tőkebeáramlás a feltörekvő térségbe.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Magyarországon úgy emlegetik a Franklin Templetont, mint az ország legnagyobb magánhitelezőjét, hiszen a teljes államadósság több mint tíz százaléka van a cég kezében. Hogy látja most Magyarországot?

− Pozitívak vagyunk Magyarország kilátásaival kapcsolatban, mert szerintünk a kormány gazdaságpolitikája piacbarátabb irányba fog elmozdulni. Éppen ezért jó befektetési lehetőségeket látunk a magyar piacon, például az OTP Bankban. A fentiek miatt úgy gondoljuk, hogy ha nem romlik el nagyon a hangulat és nem okoz komoly negatív meglepetést Magyarország, akkor a piac kifejezetten vonzó lehet.

Mi a véleménye a magyar kötvénypiacról a rekordalacsony hozamok mellett?

− Nem vagyok kötvénypiaci szakértő, ezért a konkrét helyzetről nem tudok sokat mondani, de azt mindenképp elmondhatom, hogy a hozamok mellett a nemzeti deviza árfolyama is sokat számít egy piac megítélésekor. Összességében továbbra is viszonylag pozitívnak ítélem meg a magyar kötvények kilátásait, a hozamcsökkenés ellenére a magyar és az amerikai állampapírok közti különbözet továbbra is kimondottan vonzó.

A Franklin Templeton Magyarország legnagyobb magánhitelezője, a március végi adatok szerint összesen 10,3 milliárd dollárnyi magyar állampapír volt a cég amerikai és luxemburgi alapjaiban. A februárban kibocsátott 3,25 milliárd dollárnyi új devizakötvény mintegy negyedét a Templeton vette meg, vagyis továbbra is bíznak a magyar államban. Az érintett kötvényportfólió tetemes részét Michael Hasenstab kezeli a cégen belül.

Hogy ítéli meg a forint kilátásait?

− Szerintem a közelmúlt 285 körüli csúcsánál már nem nagyon lesz erősebb a magyar deviza, viszont a korábbinál sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb árfolyamra számítunk.

Jövőre parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. Ennek mekkora a politikai kockázata?

− Nincs komoly kockázata. Magyarország jelenleg az Európai Unió tagja, nem tud igazán radikális változásokat végrehajtani semmilyen kormány. Szerintem elképzelhetetlen a gyökeres fordulat, mert a költségvetésnek rendben kell lennie az ország uniós tagsága miatt. Egyébként pedig választások előtt mindig kockázatot jelent, hogy egy kormány elkezdhet költekezni, ebben nincs semmi rendkívüli.

A kelet-közép-európai régióban mostanában a bécsi tőzsdét is birtokoló CEESEG és a varsói értéktőzsde esetleges együttműködése a legnagyobb sztori. Hogy látja a régiós tőzsdék kilátásait?

− Az biztos, hogy a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre lesz szükség a tőzsdék között, több helyen lesz közös kereskedési platform és más területeken is várható együttműködés. Egy ilyen lépéssel vonzóbbá válhatnának a régiós tőzsdék a befektetők szemében, mivel könnyebb lenne kereskedni ezeken a piacokon.

Nyugat-Európa túl van már a válság nehezén?

− Én nagyon pozitívan látom Európa, az eurózóna jövőjét, szerintem az államok, a kormányok fontos leckéket tanultak meg az elmúlt években, ebből profitálhatnak. A kontinens már elérte a mélypontot, nem számítok arra, hogy újabb és újabb országok kerülnének bajba az eurózónában.

Szükség lesz a jövőben egy nagyobb hatáskörrel rendelkező közös elnökre az Európai Unióban?

− Ez még túl korai, előbb folytatni kell az együttműködést, még erősebbé válni, aztán a jövőben talán majd eljöhet a szorosabb politikai unió ideje is.

Ön szerint tagja lehet majd egyszer Magyarország az eurózónának?

− Mindenféleképpen, hiszen az ország az EU tagja, nincs más választása.

Mikor juthatunk el ide? Tíz év múlva?

− Talán hamarabb is, öt éven belül.

Manapság mindenki a Fed kötvényprogramjának lehetséges végéről beszél. Milyen hatással lehet a közép-európai piacokra, ha az amerikai jegybank elkezdi elzárni a csapot?

− Nem hiszem, hogy a Fed politikája gyökeresen megváltozna, szerintem amíg nem csökken tovább drasztikusan a munkanélküliség, addig folytatni fogják a jelenlegi laza monetáris politikát és a pénz továbbra is keresni fogja a lehetőségeket a feltörekvő piacokon.

Mekkora munkanélküliség mellett tartja elképzelhetőnek a kötvényvásárlás leállítását vagy lassítását?

− Talán négyszázalékos ráta mellett.

Akkor az várhatóan nem idén és nem is 2014-ben fog eljönni.

− Lehet, hogy soha nem jön el, a kötvényvásárlás örökre fennmarad. Amíg egyáltalán van munkanélküliség, addig miért kellene leállítani a programot? − ez a nagy kérdés.

És a program havi 85 milliárd dolláros keretösszege is örökre fennmaradhat?

− Igen, én így gondolom. Kivéve akkor, ha az infláció számottevően emelkedni kezd − ez lehet az egyetlen dolog, ami megállíthatja a Fedet.

Mark Mobius 1937-ben született New Yorkban, német és Puerto Ricó-i szülőktől, 1987 óta dolgozik a Templetonnál. A cég honlapja szerint jelenleg két amerikai és egy luxemburgi alapban találhatók magyar részvények, melyeket Möbius kezel. Az amerikai alapokban egyrészt közel kétmillió dollárnyi (mintegy 450 millió forint) OTP-részvény, egy másik alapban pedig 4,7 millió dollárnyi (bő egymilliárd forint) Egis-papír található. Luxemburgban az elnök által kezelt Templeton Eastern Europe Fund 452 millió eurós összes vagyonának 5 százaléka van OTP-papírokban, vagyis ez további 6,8 milliárd forintos pozíciót jelent.

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Beke Károly

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ez_var_a_forintra_es_magyarorszagra_a_guru_szerint_exkluziv_interju.556425.html
Az árfolyamküszöb központi eszköze lesz a Svájci Nemzeti Bank monetáris politikájának a belátható jövőben is - mondta Jean-Pierre Danthine, a jegybank alelnöke egy montreali konferencián. Szavai azt a reményt keltik a magyar frankhitelesekben, hogy a frank árfolyama a jövőben sem mehet 250 forint fölé, amíg az euró árfolyama 300 forint alatt tartózkodik.


A jelenlegi defláció helyett inflációra számít az év végére a svájci jegybank alelnöke, Jean-Pierre Danthine. A számok "pozitívak" lesznek év végére- fogalmazott.

Ma, és a belátható jövőben nélkülözhetetlen eleme a jegybank monetáris politikájának az árfolyamküszöb - mondta Jean-Pierre Danthine, utalva arra, hogy 2011 szeptembere óta nem engedi a svájci jegybank, hogy 1,2 alá csússzon a frank árfolyama az euróval szemben.

Reménykeltő hír érkezett Svájcból a frankhiteleseknek


A svájci frank még mindig túlzottan erős és szükség esetén kész a jegybank akár változtatni is azt az 1,20-as árfolyamküszöböt, amelyet még 2011 szeptemberében vezetett be az euróval szemben - többek között ezeket mondta kevesebb, mint egy hónappal ezelőtti nyilatkozatában Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke. Szavait akkor intenzív frankgyengülés követte.

2013.05.22 12:13 Megszólalt a svájci jegybankelnök, esik a frank!

Reménykeltő hír érkezett Svájcból a frankhiteleseknek

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/remenykelto_hir_erkezett_svajcbol_a_frankhiteleseknek.185124.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Egy friss felmérés szerint a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagosan havi bruttó 118 ezer forintot keresnek. Feleannyit, mint a diplomások.

A szakközépiskolát végzett pályakezdők átlagosan 118 ezer forintot keresnek, ami messze elmarad az országos 221 ezer forintos átlagfizetéstől, valamint 50 százalékkal alacsonyabb a diplomás pályakezdők fizetésénél - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb adataiból.

A Workania azt vizsgálta meg, hogy azoknak a fiataloknak, akik a diploma helyett valamilyen szakközépiskolai végzettséget szereztek, milyen fizetési elvárásai lehetnek jelenleg a munkaerőpiacon.

A legmagasabb fizetésre a gyártás-termelés területén számíthatnak a 17-24 év közötti szakmunkás pályakezdők: egy elektrotechnikus átlagfizetése bruttó 148 900, egy hegesztőé 147 200 forint, míg egy esztergályos 145 900, egy CNC gépbeállító pedig bruttó 143 600 forintot kereshet.


Fotó: Kummer János

A következő jól fizető terület az építőipar, ahol havi 130-140 ezer forint között kereshetnek a fiatal dolgozók: az ácsok, a szobafestők, az asztalosok, a villanyszerelők, a gáz- és vízvezeték-szerelők mind ide tartoznak, de a fodrászok és pékek fizetése is ebben a sávban mozog.

Rosszabb a helyzet a vendéglátóipar, valamint az autóipar területén: az autószerelők havi bruttó átlagbére pályakezdőként 107 ezer forint, míg például a szakácsok is átlag 116 ezer forintot, a pincérek pedig 130 ezer forintot keresnek.
A legalacsonyabb fizetésre a varrónők, a bádogosok, a lakatosok, valamint a kárpitosok számíthatnak - írja a Workania.

Egy korábbi OECD-felmérés Magyarországon a nőknél 187, a férfiaknál 244 százalékos eltérést mutatott ki a közép- és felsőfokú végzettségűek keresete között, utóbbiak javára. Ez az adat az OECD-átlagnál is jóval magasabb volt. A kutatás azt is megállapította, hogy a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése pozitívan hat a GDP-re is.

A magyar kormánynak viszont, mint tudjuk, meggyőződése, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szüksége a munkaerőpiacnak.

 

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/karrier/2013/06/12/feleannyit-keresnek-a-szakmunkasok-mint-a-diplomasok/#aktualis

A Forint az euróval szemben 3 hét alatt majdnem 16 forintot gyengült. Az XTB elemzője szerint a befektetők egyre inkább ódzkodnak a további kamatvágásoktól.

Ma 301 forint felett is járt az euró. Összehasonlításképpen május 26-án az árfolyam még jóval erősebb régióban, 285 környékén mozgott. Balogh Balázs, az XTB brókercég piaci elemzője szerint ma a forintkereskedést leginkább a legfrissebb inflációs adat befolyásolta. A drágulás éves szinten a márciusi, rekordalacsony 1,7 százalék után, áprilisban 1,9 százalékos volt. Márciusról áprilisra a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek.

Annak ellenére, hogy a makroadatokkal elég jól állunk, a forint mégis hetek óta gyengülő pályán mozog. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a pénzpiacok az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi lazításának, a QE3-nak a lassításától, leállításától tartanak. Emiatt pedig a biztonságosabb befektetések felé fordulnak a feltörekvő országok eszközeinek (így például a forintnak) a rovására. Másrészt a törökországi zavargások sem kedveznek a magyar fizetőeszköznek. További fejleményként az inflációs adatra való piaci reakció is azt mutatja, hogy a befektetők már nem igazán szorgalmazzák a további kamatvágásokat – összegezte Balogh Balázs.

A magyar fizetőeszköznek Varga Mihály múlt heti nyilatkozata sem tett jót. A nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádió műsorában úgy fogalmazott, hogy eredetileg év végéig 4,5 százalékos alapkamattal számoltak, most ehhez képest egy százalékponttal is alacsonyabb lehet az irányadó ráta, ha a feltételek változatlanul maradnak.

Az XTB szakértője továbbra is arra számít, hogy idén a hátralévő hét jegybanki kamatdöntés közül négynél a „szokásos" 25 bázisponttal nyesi meg az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. „Az utóbbi hetek látványos forintgyengülése akár óvatosabbá is tehetné a Matolcsy György vezette jegybankot, de azt is látni kell, hogy például március 27-én a 304 forintos euróárfolyam mellett is meglépték a 25 bázispontos vágást" – emlékeztetett a piaci elemző, aki nem tartja helyes iránynak, ha elsősorban a forintjegyzésekre figyel az MNB.

Drágább lesz a tankolás...

A hazai deviza a dollárral szemben is gyengült: a múlt héten 7, a héten eddig 3 forintot. Ez az üzemanyagok árát is drágítja. Piaci értesülések szerint a Mol szerdán bruttó 2-2 forinttal emeli a gázolaj és a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát.

Langyos hetük van a befektetőknek...

Míg az előző két hétben sorra jelentek meg piacbefolyásoló makroadatok, addig a héten csak a Bank of Japan konferenciája és a német alkotmánybíróság ülése számít fontosabb mozzanatnak. A német alkotmánybírák az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjáról, illetve az állandó euróövezeti mentőalapról tanácskoznak kedden és szerdán.

Tőzsdei tipp...

A japán jegybank továbbra sem enged a mennyiségi lazításból, ami hosszú távon felfelé tornászhatja a dollár-jen és az euró-jen devizapárokat. Az XTB szakértője csak haladóknak ajánlja, hogy a szigetország devizájával kereskedjenek. Szerinte hiba lenne a japán monetáris politikával szembemenni, így inkább a jen gyengülésébe érdemes beszállni. Ilyen beszállási pont lehet a dollárral szemben a 96-97-es szint.


Forrás : FN24/MTI

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/06/11/matolcsyeknak-uzennek-a-befektetok/#aktualis

Megszűnhet az eljárás...

Az Európai Bizottság a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja szerdai ülésén - közölte Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős európai biztos szerdán, twitter-oldalán.

„A költségvetés fenntarthatóságára a jövőben is ügyelni kell, és egyidejűleg sokat tenni a gazdaság növekedéséért és a munkahelyteremtésért" – ismertette új bejegyzésében Andor László, hogy mit kér Magyarországtól az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatója szerint javasolják, hogy Magyarország mellett Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia kerüljön ki a deficiteljárás alól.

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya - áll a dokumentumban.

Itt vannak az ajánlások !

A kormány hajtson végre „hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát a kiadás-megtakarításra összpontosító, szükséges intézkedések meghatározásával és a programidőszak alatt a középtávú költségvetési célnak megfelelően tartsa fenn a költségvetés rendezett pozícióját" – ajánlja Magyarországnak az Európai Bizottság.

Brüsszel azt is javasolja a kormánynak, hogy „segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit elsősorban a pénzügyi szektorbeli tőkefelhalmozási képesség javítása révén, többek között a jelenleg az ágazatra rótt külön terhek csökkentésével".

„Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat" – írják.

Szerintük a kormányának lépéseket kell tennie, hogy szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget, például ifjúsági garancia segítségével.

„Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével" – fejtik ki.

Úgy látják, a kormánynak segíteni kellene „az oktatás különböző szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé való átmenetet". „Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében" – írják.

Javasolják, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat, eközben biztosítsa a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap azt mondta, ha szerdán döntés születik Brüsszelben a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről, akkor nagy az esélye annak, hogy a költségvetési zárolásokon kívül nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre.

Az Inforádió keddi, Aréna című műsorában a gazdasági tárca vezetője tájékoztatott arról, hogy a belügyi tárca kivételével jóváhagyták a költségvetési zárolások tervét. Az egyenlegjavító intézkedések nagyjából 2 százalék körüli zárolást jelentenek az intézményeknél, ami kigazdálkodható - tette hozzá.

Varga Mihály megismételte, hogy a lépésekre azért van szükség, hogy az Európai Bizottság biztosítottnak lássa a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartását, és így javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

Nagyobb a mozgástér...

Az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak – különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője úgy látja, kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani – tette hozzá a közgazdász.

Nem lesz korlátlan osztogatás...

Az eljárás megszüntetése aligha jelenthet korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költségvetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) államháztartási egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenlegjavító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére koncentráljanak.

 

Szerző : MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/hivatalos-megszunhet-a-9-eve-zajlo-eu-s-eljaras-magyarorszaggal-szemben-404575

Varga Mihály szerint minden egyenlegjavító lépés, így a reklámadó is "jól jöhet" a végső értékelésnél, amikor az Európai Bizottság arról dönt szerdán, megszünteti-e a Magyarország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárást.

A nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Hír TV Magyarország élőben című műsorában hangsúlyozta: a kormány még nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Európai Bizottság (EB) kiengedi-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól, a bizottság két nap múlva közli a döntést. Varga Mihály hozzátette, hogy Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos előzetes álláspontja szerint a költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése elegendő lesz a hiány 3 százalék alatt tartásához.

"Én ma annak adok nagyobb esélyt, hogy erre a kettőre mindenképpen szükség lesz", és szerdán derül ki, hogy a harmadik, a bevételek növelésére irányuló intézkedéseket is szükségesnek tartja-e a bizottság.

Varga Mihály úgy fogalmazott: "van egy titkos fegyverünk", vagyis egy további bevételnövelő lépés arra az esetre, ha Brüsszel szerint a zárolás és a beruházások folyó finanszírozásának felfüggesztése nem elegendő.

A reklámadóról a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a magyar kormány törekedett arra, hogy 3 százalék alatt legyen hiány, Brüsszel pedig mindig további intézkedéseket akart, pedig kiderült, ezekre nem lett volna szükség. A magyar kormány szerint 2013-ban plusz intézkedések nélkül is elérhető lenne a 3 százalék alatti deficitcél, ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás alól való kiengedés a bizottság kompetenciája, így került a javasolt intézkedések közé a reklámadó is - hangsúlyozta Varga Mihály.

Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a kormány a reklámadóval akar nyomást gyakorolni nagyobb médiacégekre, hogy azok olcsóbban adják el magyarországi leányvállalataikat, valamint hogy nem volt-e korai bejelenteni a reklámadót, Varga Mihály elmondta: nem volt korai, mert minden egyenlegjavító lépés "jól jöhet a végső értékelésnél", és ez is azt mutatja, hogy a kormány elszánt arra, hogy teljesüljön a 3 százalék alatti hiány.

Hozzátette, hogy egyetlen nagybankot sem adtak el a bankadó bevezetése miatt, "nem attól kell tartani, hogy ettől lesz veszteséges, vagy ettől kerül eladás közeli állapotba néhány ilyen cég (...), egyszerűen a média egy olyan terület, ahol évente 170 milliárd forint fordul meg, megy át; aki reklámozni tud, az nyilván elszánja magát bizonyos lépésekre. A közzétevő pedig van olyan helyzetben, hogy ebből a reklámtortából (...) valamit visszaadjon az államnak közteherviselés címszó alatt" - fejtette ki Varga Mihály.

Elmondta, a kormány a szerdai kormányülésen dönt arról, beterjeszti-e a reklámadóról szóló javaslatot, és ha igen, akkor milyen tartalommal.

A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy lesz-e választási költségvetés, ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, elmondta: ezt nem tartja elképzelhetőnek, hiszen ez nem lenne "bölcs döntés" azután, hogy Magyarország "nagy nehezen" elér egy eredményt. A kormány olyan költségvetést készít, amely 2014-ben is 3 százalék alatti hiányt tesz lehetővé; ha ez nem így lenne, nem is engednék ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól.

Varga Mihály szerint egy kedvező döntés az egész gazdaságra pozitív hatással lenne, csökkenhetnek a kockázati felárak és a kamatszint, emellett így biztosítható, hogy Magyarország ne essen el 500 milliárd forintnyi uniós támogatástól.

A pedagógus béremelésről kifejtette: ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor lesz béremelés, ő pedig optimista a tekintetben, hogy a második negyedévben is az elsőhöz hasonlóan kedvezően alakul a gazdaság teljesítménye. Varga Mihály elmondása szerint az erre szánt összeg nincs betervezve a költségvetésben, "de meg lehet csinálni".

Az árfolyamrögzítés igénylési határidejének 2017. június 30-ig történő meghosszabbításáról a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: hétről hétre nő a belépők száma, és az időpont kitolása lehetőség azoknak, akik eddig nem tudtak döntést hozni arról, belépjenek-e. Kérdésre elmondta, hogy az ügyben egyeztettek a Magyar Bankszövetséggel is.

Nincs napirenden egy új árfolyamrendszer bevezetése, de egy valutatanács felállítása sem, e helyett jelenleg azt vizsgálják, megvalósítható-e - és ha igen, milyen formában - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése.

Varga Mihály kiemelte: a pénztárgépek összekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) az idén 80-90 milliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetésnek.

 

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-reklamado-jol-johet-es-van-egy-titkos-bevetelnovelo-fegyverunk-404461

Keresés