Képtelen összeesküvés-elméletnek nevezte Szijjártó Péter azokat a véleményeket, amelyek szerint a kormány a forint gyengítésére játszik. A külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Hírlapnak leszögezte: a gyengébb árfolyamnak nagy veszélyei vannak, és Magyarország nem ezen keresztül szeretné élénkíteni exportját.

A lap pénteki számában megjelent interjúban Szijjártó Péter úgy fogalmazott: túl sok akciófilmet néznek azok, akik olyan képtelen összeesküvés-elméleteket gyártanak, miszerint a kormány a forint gyengítésére játszik. Arra a kérdésre, hogy vannak piaci vélemények, amelyek szerint a kormány a devizaadósok újabb megsegítése után gyengíteni szeretné a forintot, hogy azzal is élénkítse a gazdaságot, kifejtette: "túl azon, hogy a gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak, például azokra nézve, akik devizában adósodtak el, vagy az importőrökre, vagy a helyi önkormányzatokra vonatkozóan, önmagában is butaság a felvetés. Rögzítsük tehát: Magyarország élénkíteni szeretné exportját, de nem a gyengébb forinton keresztül".

A politikus beszélt a keleti nyitás eddigi eredményeiről is: Azerbajdzsánba megindult a magyar szarvasmarhaexport, nagy vasútépítési beruházások finanszírozásáról tárgyalnak Kínával, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek pedig jó esélyei vannak a macedóniai szerepvállalásra.

Vietnámmal is több megállapodást kötött a kormány, amelyek nyomán magyar cégek jelentős piaci lehetőségekhez jutnak a délkelet-ázsiai országban. Az egyik magyar vállalat kezdi meg például a népesség-nyilvántartási rendszer felépítését, de magyar cég alakítja ki az egyik vietnámi tartomány víztisztítási rendszerét is. Emellett hazai vállalkozás épít fel 60 millió euróért egy onkológiai kórházat, és az atomenergetikai együttműködés bővítéséről is tárgyaltak - sorolta.

Mindezek mellett Katar lehet a jövőben a magyar energiabiztonság egyik fontos szereplője. A két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozat keretet adhat azokhoz a megbeszélésekhez, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország miként juthat cseppfolyósított katari gázhoz. Egyeztetnek arról is, miként tudnak magyar cégek részt venni a kuvaiti nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában.

Ismertette továbbá, hogy összesen félszáz stratégiai megállapodást írnak alá a multinacionális nagyvállalatokkal. A stratégiai megállapodások az államtitkár szerint azt jelzik, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok hosszú távra terveznek. "Az a célunk, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegyük, ezért az együttműködések leginkább termelő cégekkel jöttek és jönnek majd létre" - mondta.

 

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szijjarto-sok-akciofilmet-neznek-akik-szerint-a-forint-gyengitesere-jatszunk-400191

A Danske Bank heti régiós összefoglalójának címe: „A Fed és a BoJ ment meg bennünket Magyarországtól és Ciprustól?"

Úgy tűnt, hogy a globális gazdaság kifelé indult a recesszióból, a befektetői bizalom pedig visszatért, a dolgok azonban negatív irányba fordultak – írják a Danske Bank koppenhágai közgazdászai. Az elemzők szerint a sokk ezúttal is az euróövezetből érkezik: a rossz ciprusi mentőcsomag újra elbizonytalanította a nemzetközi befektetőket.

Jelenleg korai értékelni a helyzet globális gazdasági hatásait, az viszont egyértelmű, hogy a válság még nem ért véget, és az euróövezet jelenti a legnagyobb kockázatot úgy a globális fellendülésre, mint a pénzügyi stabilitásra nézve.

A Danske Bank közgazdászai szerint Ciprus nem az egyetlen ország Európában, amelyik bajban van. Magyarország elsősorban az ellentmondásos alaptörvény-módosítással hívta fel magára a figyelmet, továbbá azzal, hogy a korábbi gazdasági miniszter, Matolcsy György került a Magyar Nemzeti Bank élére.

A forint jelentősen gyengült az elmúlt hetekben a problémák következtében – emlékeztetnek a Danske Bank elemzői, akik szerint a magyar kormány populista gazdaságpolitikát folytat, és beavatkozik a folyamatokba.

Az elemzők ugyanakkor úgy vélik: a forint kisé erősödhet, miután a magyar kormány és a jegybank felismeri a piac igényét, hogy visszafogottabb kommunikációra van szükség.

A Danske Bank szerint a Federal Reserve eltökélt, hogy leszorítsa a munkanélküliségi rátát az Egyesült Államokban, a Bank of Japan új vezetése pedig el szeretné érni a 2 százalékos inflációs célt. A dán banknál arra számítanak, hogy mind a Fed, mind a BoJ további lépéseket tesz, ha a ciprusi problémák súlyosbodnak.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ki-menti-meg-a-vilagot-magyarorszagtol-es-ciprustol-400203

A tavaly januári adatnál 3,9 százalékkal magasabb, 146 600 forintos a magyarok nettó átlagkeresete - adta ki a KSH.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 2,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy - figyelembe véve a rég nem látott alacsony inflációt - a reálbérek stagnáltak.

2013 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 82 100 forint volt.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,0 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve átlagosan 1,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete nem változott, 196 300 forint maradt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (458 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 900 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (347 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szol-gáltatás, vendéglátás (146 000 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (162 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (166 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 300, a szellemi foglalkozásúaké 187 700) forint volt, 3,9 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,2 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,6, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,8, a nonprofit szervezeteknél 0,9%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

Suppan Gergely szerint idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. „Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárását követően” – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-a-netto-atlagkereset-friss-adatok-400091

Új frontot nyitott a kormány a multikkal, közműszolgáltatókkal, bankokkal vívott harcában. Törvénybe foglalják a rezsicsökkentést, további ármérséklést terveznek, és a legszegényebb devizahitelesek után már a vállalkozókat is meg akarják menteni. Mekkora árat fizetünk a konfliktusokért, és mit nyerünk velük?

"Szükségem van minden magyar ember támogatására, hogy megmutassuk a gátlástalan, telhetetlen vállalatoknak: nem hagyjuk magunkat" - mondta Orbán Viktor múlt héten a parlamentben, majd kijelentette, hogy a korábbi bírósági döntések ellenére végigviszik a 10 százalékos rezsicsökkentést.

Az árak csökkentését így most már törvénybe akarja foglalni a kormány. A javaslat egyik célja az energiaszolgáltatók "túlhatalmának korlátozása" - mondta Németh Szilárd, a tervezet fideszes előterjesztője kedden a parlamentben. Párttársa, Mágori Józsefné pedig a törvény vitájában azt üzente a szolgáltatóknak, próbálják meg elfogadni, hogy abból a haszonból, amely az elmúlt évtizedekben náluk termelődött, "valamit visszakérünk, és odaadjuk a lakosságnak".

A bankszektor feje felett is ott lóg egy újabb mentőcsomag a devizahiteleseknek (igaz, ez még úgy is elsülhet, hogy a bankok nem járnak rosszul), sőt a miniszterelnök legutóbbi bejelentése szerint a magyar vállalkozásoknak is a segítségére sietne a kormány, hogy valamilyen módon forintra válthassák a hitelüket. A kabinet pénzszerző listáján közben továbbra is ott szerepelnek a nagy telekommunikációs cégek is.

A kormány nem először érvel úgy, hogy kiáll a multikkal szemben az emberek érdekeiért, az elmúlt években egész sor ilyen csatát vívott a kabinet. Összeszedtük a legnagyobbakat, és azt is, milyen sikerekkel vagy károkkal jártak.

A gátlástalan energiacégek nem fejlesztenek...

Az energiaszektor cégeit a 2010-es kormányváltás óta hevesen támadja a kabinet. Bencsik János egykori szakállamtitkár már 2010 szeptemberében keményen fogalmazott: amelyik társaság nem elégszik meg a tisztes profittal, annak nem kell feltétlenül az országban maradnia. Az energiaszolgáltatókat a kormányzati kommunikáció következetesen közellenségnek állítja be, mondván, a cégek talicskával tolják ki az országból a tisztességtelenül szerzett extraprofitot, miközben a magyar lakosság rezsiköltségei az egekbe szöktek.

Orbán Viktor rezsiháborújának csak rövid távon vannak nyertesei. A lakosság az idén januártól valóban spórol (havonta átlagosan ezer forintot) azon, hogy az Országgyűlés törvénybe iktatta a 10 százalékos rezsicsökkentést, és még egy picit megtakaríthat majd akkor, ha az ígéreteknek megfelelően további rezsicsökkentést jelent be a kormány.

Az érem másik oldala viszont az, hogy a cégek korábban a profitjuknál többet fordítottak beruházásokra, a terheik növelése óta azonban szinte lenullázták a költéseiket, márpedig a versenyképes minőség fenntartása beruházások nélkül nem fog menni. Két év alatt 247 milliárd forintról 150 milliárd alá csökkentették a beruházásaikat, ami hosszabb távon azt vetíti előre, hogy az energetikai rendszerek elavulnak.

A bajok nem holnap fognak jelentkezni, hanem évek múltán, amikor az ipari gáz- és áramellátás színvonala, megbízhatósága elmarad a fejlett országokétól. Egy-egy tizedmásodperces áramkimaradást a lakossági fogyasztók észre sem vesznek, de ennek gyakoriságától is függhet az, hogy egy ipari üzem hozzánk települ, vagy inkább más országot választ. Az európai összehasonlításban kiugróan magas rezsiköltségek pedig csak vásárlóerő paritáson értelmezve igazak, vagyis nem az áram drága, hanem a fizetés alacsony hozzá.

Az ádáz bankok nem hiteleznek...

A bankok Orbán Viktor első akcióterve, 2010 júniusa óta folyamatosan a kormány feketelistáján vannak. Nekik jutott a legtöbb kirohanás, és a kormány eddig durván 400 milliárdos különadót sózott a nyakukba, lenyelette velük a 370 milliárdos veszteséget okozó végtörlesztést, és hiába hitegette egyeztetéssel és együttműködéssel a bankszövetséget, a vele kötött írásbeli megállapodást is felrúgta. Orbán Viktor mindeközben olyan üzeneteket küld a szektor képviselőinek, hogy szívesebben látná a külföldi tulajdonosokat az ország határain túl, hogy a bankoknak legalább a fele magyar kézbe kerülhessen.

Az eredmény látványos: a hitelezés tavaly 12 százalékkal esett, a teljes hitelállomány így 2008 óta csökken, vagy jobb években stagnál, a szektor a 2011-es 243 milliárdos óriásveszteség után tavaly is közel 160 milliárdos mínusszal zárt, a banki dolgozók közül az elmúlt öt évben 2-3 ezer embert elküldtek, tavaly tömegesen zártak be a bankfiókok, a magyar gazdaság teljesítménye pedig recesszióba fordult, és a várakozások szerint az idén is recesszióban marad.

A devizahitelesek tömegét viszont jócskán sikerült csökkenteni a banki áldozatokkal, még akkor is, ha a legrászorultabbak megsegítése még várat magára. A banki különadók - hasonlóan a többi válságadóhoz és extra terhekhez - pedig kétségkívül egyensúlyban tartották a költségvetést, és elejét vették, hogy a kormány közvetlenül az emberekre terhelje ennek árát. Elmaradtak az adóemelések, nyugdíjcsökkentések, helyettük követhetetlenebb és áttételesebb úton kapta nyakába a megszorítások egy részét a lakosság, hiszen a bankok és a cégek továbbhárították, amit tudtak.

Csapás a kereskedőkre...

A kormány a kereskedelmi szektort is különadóval sújtotta, annak ellenére, hogy az indoklásban szereplő extraprofit náluk nem jelentkezett. Ezzel együtt a kereskedők alapvető problémája nem a különadó (amely 2013-tól meg is szűnt), hanem a 2007 óta csökkenő fogyasztás. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a cégeknek már a különadó bevezetése előtt sem voltak tartalékaik, mára pedig végképp kifogytak.

A következmény: öt év alatt 10 ezerrel csökkent Magyarországon a boltok, üzletek száma, a nagyobb láncok közül a Bricostore és a Cora kivonult, a plázastop miatt sok egység építését elhalasztották, a cégek visszafogták a beruházásaikat, és elkezdtek spórolni az alkalmazottaikon. Közben a bolti árak emelkedtek, hiszen a kereskedők a pluszterhekből csak annyit nyeltek le, amennyit kénytelenek voltak. Az áremelésnek csupán az szabott és szab továbbra is határt, hogy bizonyos szint felett a vásárlók már képtelenek megvenni a terméket.

Lelassultak a telekomfejlesztések...

A távközlési cégek kicsit másképp reagáltak a 2010 őszén rájuk rótt teherre. Az ágazat három éven keresztül évi 60 milliárd forint pluszpénzt fizetett be, de szereplőit nem állította be ellenségként, gaz multinacionális érdekcsoportként a kormány. Fellegi Tamás, a szaktárca akkori vezetője (maga is a távközlési szektorban dolgozó egykori felsővezető) biztosította a cégeket arról, hogy a telekompiac stratégiai fontosságú, és a válságadót három év után kivezetik.

A vezető társaságok külföldi tulajdonosai többnyire lenyelték a békát, és nem fogták vissza érdemben a fejlesztési programjaikat, arra számítva, hogy 2013-tól visszatérhetnek a régi kerékvágásba. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének adatai szerint a szektor 2008 és 2010 között összesen 500 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és az évi 150-200 milliárd forint közötti ütem még a válságadó évei alatt is majdnem megmaradt.

A cégek részben áthárították a fogyasztókra az adót, részben tevékenységük racionalizálásával lenyelték a terhet. Várakozásaik azonban nem teljesültek, tavaly nyártól kivetették a percalapú telefonadót, majd jött a közműadó, e két új adónem körülbelül ugyanakkora elvonást jelent, mint a válságadó. Ezeknek már ígéret szintjén sem látszik a vége, ezért a piaci szereplők a beruházások lassítása mellett döntöttek.

A távközlés annyira technológiafüggő, hogy folyamatos beruházás nélkül nem létezhet, így csak a modernizáció lassítása jöhet szóba. Hogy mit fogunk ebből érzékelni? Nem nő a megszokott ütemben a mobilhálózatok lefedettsége, a vezetékes hálózatokon a sávszélesség, és az ország a szolgáltatások minőségében és választékában lemarad a fejlett világtól. A telefonálás viszont nem lesz olcsóbb, hiszen a cégek áthárítják a telefonadót fogyasztókra. Míg 2002 és 2010 között az árak reálértéken is 40 százalékkal estek a távközlésben, mára megállt a tarifák csökkenése.

Az Európai Bizottság ráadásul megtámadta a válságadót, a jogsértési eljárás a bíróság előtt van, és ha a várakozások szerint Magyarország elveszíti a pert, 160-180 milliárd forintot kell az államnak visszapumpálnia a szektorba.

Kiűztük a francia utalványosokat...

A kormány alaposan felforgatta az utalványpiacot, kipenderítve a korábbi domináns szereplőket, amelyek éppenséggel külföldi vállalatok voltak. A három francia cég (a Sodexo, a Chéque Déjeuner és az Edenred) kezéből egyik évről a másikra kicsavarták az üzletet: a melegétkezést a bankok által kibocsátott Széchenyi Pihenőkártyán, a hidegétkezést pedig az Erzsébet-utalvánnyal oldották meg úgy, hogy az utóbbi piacon nem engedtek be versenytársat (végül a mai napig lehet melegételt, készételt vásárolni Erzsébet-utalvánnyal).

Az Erzsébet-utalványból 2012-ben 90 milliárd forintnyit vettek át a munkaadók, a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára pedig körülbelül 40 milliárd forint érkezett, vagyis a három francia utalványos céget mintegy 130 milliárd forintos piactól zárta el a kormány. A Chéque Déjeuner február elején bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.

A lépéssel nem érte kár az embereket, igaz előnyhöz sem jutottak, egyszerűen alkalmazkodniuk kellett az új rendszerhez. Az Erzsébet-utalványon elért hasznot az állami cég a saját közlése szerint teljes egészében szociális üdültetésre fordítja, míg korábban a francia cégek gazdagodtak belőle.

 

Forrás : www.origo.hu

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20130318-milyen-eredmenyei-vannak-a-nagy-cegekkel-szemben-vivott-kormanyzati-kuzdelemnek.html

A Népszabadság szerint a tartozás részleges elengedése is szóba kerülhet a devizahiteleseknél; az adósok negyede több pénzzel tartozik, mint amennyit a lakása ér.

A lap szerdai számában ismerteti: a bankok hozzákezdtek a devizahiteleseknek szánt újabb mentőcsomag kidolgozásához. A komplex javaslatot a tervek szerint egy héten belül bemutatják a kormánynak, és az elképzelés véglegesítése után, várhatóan néhány hónapon belül akár el is indulhat a program.

A bankok most az olyan adósok helyzetére keresnek megoldást, akik már legalább 90 napja nem tudják fizetni jelzálogkölcsönük törlesztőrészletét, jelenleg mintegy 110 ezer ilyen devizahiteles van. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő segíthet majd lakásuk megvásárlásával, ám 70-80 ezren e programba nem férnek bele, mert nem felelnek meg a szociális rászorultsági feltételeknek - az ő számukra kínálnának kiutat a pénzintézetek.

A lap úgy tudja, a most összeálló javaslat szerint az egyik lehetőség a forintosítás: a pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, így csökkentve a törlesztőrészletet. A másik opció, hogy az adós marad a devizahitelben, de a késedelmes tartozásának részleges elengedésével alkalmassá tennék arra, hogy élhessen az árfolyamgát adta lehetőséggel, azt ugyanis csak azok kérhetik, akiknek nincs 90 napot meghaladó tartozásuk.

Ezeket a főbb lehetőségeket finomítanák, ötvöznék a bankok a korábban otthonvédelmi kamattámogatás néven futó programmal: bizonyos szociális feltételek esetén, illetve ha az adós a lakását kisebb, olcsóbb ingatlanra cseréli, állami támogatást kaphat hitele törlesztéséhez. A bankok segítséget nyújtanának ügyfeleiknek meglévő otthonuk eladásához, illetve az új lakás megvásárlásához is.

 

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/devizahitelek-a-tartozas-reszleges-elengedese-is-szoba-kerulhet-400016

„Hosszú vita zajlik most már arról Magyarországon is és Európában is, hogy mi minősül ortodox vagy unortodox lépésnek. Vajon a bankbetétek megadóztatása melyik kategóriába tartozik?” – vetette fel a kérdést Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) „Év Befektetője” Gáláján kedden este.

Varga Mihály kiemelte, hogy a magyar kormány ugyan bevezetett bankadót, de sosem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a betéteket megadóztassa, hiszen megtakarítások nélkül csak nagyon nehezen tudnák a bankok hitelezni a beruházásokat.

Az elmúlt napok Ciprus jegyében teltek, a magyar kormánynak továbbra is az az üzenete a magyar vállalkozókhoz, hogy tartsák Magyarországon a pénzüket, hozzák haza azt, ami esetleg külföldön van, fektessék be itt, adózzanak itt” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

„A ciprusi események után már megmosolyogtató, ahogy a magyarországi unortodox lépéseket kritizálják Európában”, mondta el tegnap Barcza György , a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője a Budapesti Értéktőzsde roadshowjának nyitóeseményén kedden.

„Magyarország csak elkezdte az unortodox gazdaságpolitikát, míg Európa most indul ebbe az irányba”, értékelte a cipusi fejleményeket Barcza. Szerinte ezen a téren kettős mérce érvényesül Magyarországgal szemben, mert „ha az unortodox lépést az IMF és az EU találja ki, akkor nincs vele probléma, ha pedig mi találjuk ki, akkor van.”

 

Szerző : Világgazdaság Online

 

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/varga-a-magyar-kormany-soha-nem-gondolkozott-a-betetek-megadoztatasan-400040


Kihirdették Magyarország Legvonzóbb Munkáltatóit. A Munkáltatói Márka Kutatás Magyarországon egyedülálló módon 14,000 válaszadó véleményét tükrözi. A kutatásból az országban jelenleg 10 legvonzóbb cég listája mellett egy sor aktuális munkerőpiaci kérdésre is választ kapunk.

Álláskeresési lehetőségeiket tekintve az informatikusok a leginkább magabiztosak, míg a vendéglátásban dolgozók vagy a beszerzők félnek legjobban állásuk elvesztésétől. A vonzó munkahely 2013-ban szakmától függetlenül biztos megélhetést, folyamatos fejlődési lehetőséget, erkölcsi elismerést és változatos, érdekes feladatokat nyújt.

Az Aon Hewitt és az AIESEC 2012 végén újra elindította a Munkáltatói Márka Kutatását azzal a céllal, hogy feltérképezze a hallgatók, a pályakezdők és a munkatapasztalattal rendelkezők elvárásait és a vállalatokról alkotott véleményét. A Magyarországon egyedülálló kutatásban 14,000-en mondták el véleményüket, ennek alapján állt össze a Legvonzóbb Munkáltatók listája. A válaszadók között 4,200 pályakezdő és 9,800 tapasztalt munkavállaló volt, akik összesen 243 vállalatot értékeltek, emellett pedig számos álláskeresési és munkahellyel kapcsolatos kérdésre is választ adtak.

legvonzóbb munkáltató

A nőknél mások segítése, a férfiaknál mások vezetése a fontos

Az ideális munkahelyről alkotott elképzelésekben a nemeket vizsgálva érdekes eltéréseket találunk. A nőknél némileg hangsúlyosabban jelenik meg a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége is, míg a férfiak jobban figyelmebe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, valamint a szervezet által nyújtott szakmai fejlődési lehetőségeket, de azt is, hogy mennyire van lehetőségük mások vezetésére.

Ha konkrét választásra kerül a sor, a férfiak munkahelyválasztásában inkább szerepet játszanak a kihívó szakmai feladatok, a lehetőség mások irányítására – 9%-uk tartja ezt fontosnak, szemben a nők 4%-ával -, valamint az új dolgok alkotása is kiemelt szempont, míg a gyengébb nemnél nagyobb súllyal esik latba, hogy másoknak segíthessenek – 20% szemben a férfiak 13%-ával – és számukra fontosabb a vállalat társadalmi felelősségvállalása is. (19% vs 15% a 40-nél idősebb korosztályban)

A pályakezdők az egyetemen tájékozódnak...

A Munkáltatói Márka Kutatás eredményei szerint a pályakezdők a tapasztaltakhoz képest gyakrabban hagyatkoznak az állásbörzékre, céglátogatásokra, egyetemi karrierirodákra és tanáraik véleményére, ha egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. A tapasztaltak nagyobb arányban részesítik előnyben a jobportálokat, az adott cégnél dolgozók véleményét és saját tapasztalatukat, de a sajtóhírekre is jobban támaszkodnak.

Felülértékelik magukat a fiatalok ?

A diplomás munkavállalók átlagos fizetési elvárása (a korcsoportok átlagát tekintve) 258,000 forint, míg a diplomával nem rendelkezőké 177,000 forint. A diplomás, 25 évnél fiatalabb korosztály nettó havi fizetési elképzelése jelenleg átlagosan 173,000 forint. A 10-20 évvel idősebbeké (35-44 év) pedig átlag 318,000. A különbség 145,000 forint, ami 10 év munkaviszony alatt a reálisnál kevesebb növekedés lenne. Ez is mutatja, hogy a fiatalabb korosztály valamivel magasabb fizetést képzel el magának a valós lehetőségeknél.

Szakmánként vizsgálva fizetési elvárásaikban az IT-sok pozicionálják legmagasabbra magukat, átlag 293,000 forinttal, őket követik az üzleti tanácsadók és a mérnökök. A jogászok és pénzügyesek nagyjából hasonló, átlag 235,000 forintot szeretnének keresni, utánuk jönnek a marketingesek, majd a beszerzők (213,000 forint), s a sort az újságírók zárják átlag 198,000 havi fizetési elvárással.

Milyen az ideális munkahely ?

A korábbi évekkel összehasonlítva nem tapasztalható jelentős változás az ideális munkahelyek jellemzőiben. A válaszadók túlnyomó többsége számára továbbra is egyértelműen az anyagi-erkölcsi elismerés a legfontosabb szempont, amit a munkáltató stabilitása, hosszútávú megbízhatósága követ, és csak ezután következik a jó munkahelyi légkör. A diplomás munkavállalók számára az összes válaszadó eredményeivel összehasonlítva a stabilitás és a munkahely megközelíthetősége kevésbé játszanak szerepet, hangsúlyosabbak viszont az előrelépési lehetőségek, a szakmai fejlődési lehetőségek, a nemzetközi háttér és az innovativitás. A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, a folyamatos fejlődés lehetőségét és változatos, érdekes feladatokat szeretnék megtalálni az ideális munkahelyen.

Álláskeresési magabiztosság...

Az IT-sok a legmagabiztosabbak az álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, őket a mérnökök és a vegyészek követik. Azok a szakmák, ahol 2013-ban kifejezetten tartanak az álláskereséstől: a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, beszerzés és az oktatás, de az adminisztratív munkörökben sem érzik magukat könnyű helyzetben az álláskeresők.

A válaszadók véleménye alapján Magyarország Legvonzóbb Munkáltatói 2013-ban:

1. AUDI Hungaria Motor Kft.

2. Mercedes Benz Manufacturing Hungary

3. MOL Group

4. Microsoft Magyarország

5. Nestlé Hungária Kft.

6. Cocal-Cola HBC Magyarország Kft.

7. Bosch csoport

8. Richter Gedeon

9. IKEA

10. IBM Magyarországi Kft.

10. L'Oréal Magyarország Kft.

Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. "A vállalatok egyre nagyobb része tudatosan építi munkáltatói arculatát, azzal a céllal, hogy növelje vonzóságát a munkavállalók körében" - mondta el Sziber Éva, az Aon Hewitt Employer Branding szakterületének vezetője. "Az Aon Hewitt Munkáltatói Márka Kutatása pedig egyedülálló segítséget nyújt a munkaerőpiaci kommunikációban, hiszen a vállalatok az eredményeken keresztül jobban megértik, mi alapján választ munkahelyet a magyar munkavállaló, mi fontos ma a mérnököknek, milyen a mobilitásuk a közgazdászoknak, milyen fizetést képzelnek el az informatikusok, honnan tájékozódnak a pénzügyesek…" A kutatás adatai lehetőséget adnak arra, hogy a vállalatok folyamatosan mérjék a brandjük építésébe fektetett erőforrások megtérülését, hiszen egyre inkább elengedhetetlen, hogy a cégek célzottan monitorozzák környezetüket és munkáltatói márkájuk tudatos építéséhez és fejlesztéséhez tisztában legyenek a számukra kiemelten fontos célcsoportok elvárásaival.

 

Forrás : www.cvonline.hu

http://www.cvonline.hu/melyek-a-legvonzobb-munkaltatok-magyarorszagon/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo

Mi vár Magyarországra az idén, mire készül Matolcsy György ?

 

Szakértők szerint bár idén egy "pluszos" nullát sikerülhet összehozni, nem látszik, később mitől indulna be a növekedés − derült ki a CFA magyarországi egyesülete által szervezett elemzői kerekasztal-beszélgetésen.

Az elemzők között közel konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy nulla körüli a magyar gazdaság 2013. évi növekedési kilátása, míg a konkrét prognózisok "plusz" nullás számot várnak.

A CFA által szervezett beszélgetés résztvevői közül Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerüléshez további költségvetésiegyenleg-javító intézkedésekre lenne szükség. Az elemző összességében 0,1 százalékos növekedésre számít. Tardos szerint a fő kérdés nem is az idei nulla közeli állapot, hanem a középtávú növekedési képesség erőteljes csökkenése. Ennél valamivel optimistább képet festett Samu János, a Concorde elemzője, szerinte idén akár 0,5 százalékos növekedést is produkálhat az ország. Azzal azonban egyetért, hogy érdemi felzárkózáshoz legalább 25 százalékos beruházási rátára lenne szükség, amit Magyarország lényegében sosem ért el, idén pedig 17 százalék alá is eshet a mutató.

Lemaradóban az energetikai beruházások

Samu szerint pozitív, hogy a kiadott lakáscélú építési engedélyek száma azt sugallja, hogy ebben a szegmensben idén megindulhat a stabilizáció. A beruházásokkal kapcsolatban mindegyik elemző pesszimista, Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza például azt emelte ki, hogy a hagyományosan nagy beruházásigényű közszolgáltatók visszafogják állóeszköz-felhalmozásukat.

Gárgyán ugyanakkor tart a gazdaságpolitika unortodoxiájától, mint mondja, a választási évben a kormányzati infrastruktúra-, lakásépítési beruházásokat felpörgethetik. Tardos kiemelte, hogy a régióban az energetikai beruházások 2010-ben elérték a GDP 1,5-2 százalékát, miközben Magyarországon 2010−2011-ben csak 0,9 százalék volt ez a mutató, 2012-ben pedig 0,5 százalékra esett. Ebben a szektort sújtó kormányzati intézkedések mellett szerepet játszott az is, hogy a hazai áramtermelés nagy részét földgázerőművek adják, amelyek most szinte mind állnak, mivel a visszafogott kereslet miatt nagyot estek a nagykereskedelmi áramárak, így nem éri meg a földgáz alapú áram-előállítás.

Mire készülhet az MNB ?

A várható jegybanki politikával kapcsolatban már megoszlanak az elemzői vélemények, Samu azt mondta: nem tartja valószínűnek olyan intézkedések bevezetését, amelyek erősen kockáztatnák a forint stabilitását. Ráadásul ahogy közeledett jegybankelnöki kinevezése, Matolcsy György kommunikációját tekintve egyre konzervatívabb vonalat képviselt.

Elsősorban a kedvező külső környezetnek köszönhető, hogy ezzel a gazdaságpolitikával ilyen szinten stabilizálódtak a hozamok, amit egy éve senki sem várt volna − teszi hozzá Gárgyán, de mint fogalmaz, a kredibilitás alacsony, ezért szigorú és aggódó a piac, az új lépések növelhetik a piaci volatilitást. Szerinte csak a rövid lejáratú külső adósságállomány csökkenésével párhuzamosan lehet csökkenteni a devizatartalékot, hiszen ebben az esetben valóban nem indokolt a devizatartalék szintjéből adódó sterilizációs költség. Az elemző szerint kockázatos lehet, hogy a több mint 1 milliárd eurónyi Pemák-kötvény részben a hazai bankrendszerből szippantotta ki a kevés fölös devizalikviditást, amit az jelez, hogy januárban szokatlan mértékben megugrott a vállalati devizahitel-kihelyezés, miközben az ÁKK tájékoztatása szerint a Pemák-értékesítés nagy részét hazai intézmények jegyezhették le.

A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is eltérőek a vélemények, Tardos szerint a kikerüléshez − amiről az EU saját prognózisa alapján dönt − májusig további kiigazításra lehet szükség, amelynek mértéke elérheti a 200 milliárd forintot. Gárgyán szerint rövid távon semleges lenne, ha kikerülnénk, hosszú távon viszont inkább negatív a költségvetési kontroll megszűnte miatt.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mi_var_magyarorszagra_az_iden_mire_keszul_matolcsy.547394.html

Magyarország bruttó hazai terméke 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat megegyezik a gyorsbecsléssel. Az információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent. Tavaly a bruttó hazai termék értéke folyó áron 28 276 milliárd forint, egy főre vetítve 2 millió 844 ezer forint volt.

2012 negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 2,8 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent – jelentette a KSH.

 

 

Az Európai Unió bruttó hazai terméke 0,6 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

A tavalyi negyedik negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi magas bázist követően és az idei aszálykárok következtében 26,4 százalékkal esett vissza. Az ipar hozzáadott értéke 3,8, ezen belül a feldolgozóipar 3,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott – részletezi a statisztikai hivatal.

A jelentés szerint ezt nem tudta ellensúlyozni az egyre jelentősebb súlyt képviselő járműgyártás október-novemberi termelésbővülése, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,1 százalékkal csökkent. Az építőiparon belül az épületek és az egyéb építmények építése is csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,4 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,6 százalékkal csökkent. Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a lakossági és a vállalati hitelek volumenének csökkenése. Az állam által kamattámogatott hitelezés ebben a negyedévben sem tudta jelentősen élénkíteni a lakáshitelezést.

Az időszakban 3,1 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében.

Tovább esik a fogyasztás...

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok többségében (például az élelmiszerek, a közlekedés) csökkent a volumen, míg a lakásszolgáltatások esetében stagnált. A magyarok külföldi fogyasztása és a külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is csökkent.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,9 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal emelkedett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Nem túl bíztató kép a beruházásokról

"A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése – a korábbi negyedévieknél nagyobb ütemű – 5,6 százalékos volt" – írja a KSH. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai a tavalyi magas bázishoz képest is nőttek.

A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül jelentősen emelkedtek a beruházások a járműgyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban, a villamosberendezés-gyártásban és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásban. A szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakban meredek esés, míg az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg.

A készletek állománya a negyedik negyedévben folyó áron 96 milliárd, míg az előző év azonos időszakában 225 milliárd forinttal nőtt. A bruttó felhalmozás 9,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A belföldi felhasználás a tavalyi utolsó negyedévben összességében 2,8 százalékkal csökkent.

Csökkent az export és az import

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 2012 utolsó három hónapjában továbbra is magas, folyó áron 423 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. 2009 harmadik negyedéve óta nem tapasztalt jelenségként mind az export mind az import csökkenést mutatott (-1,1 százalék és -1,0 százalék). Az áruforgalom kivitele 1,2 százalékkal, behozatala 1,8 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozott termékek exportja és importja azonos ütemben növekedett, míg az élelmiszerek, italok, dohánytermékek és a gépek és szállítóeszközök exportja és importja csökkent. Az energiahordozók importvolumene tovább csökkent: a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának csökkenése mellett a természetes és mesterséges gáz behozatala sem érte el az egy évvel korábbit. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 0,3 százalékkal csökkent, míg az importja 3,7 százalékkal növekedett.

Egész évben recesszió volt...

A 2012-es év egészében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,3, a szolgáltatásoké pedig 0,5 százalékkal csökkent. A háztartások tényleges fogyasztása 2 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,5 százalékkal növekedett. Mindennek eredményeként a végső fogyasztás 1,7 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,8 százalékkal, míg a bruttó felhalmozás 11,5 százalékkal maradt el az előző évitől. A belföldi felhasználás 3,7 százalékkal csökkent, míg az export 2,0 százalékkal, az import 0,1 százalékkal emelkedett.

 

Rosszabb az EU átlagánál...

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,9, az ipar 1,3, míg az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatások teljesítménye 0,4 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetbeni juttatások nem változtak. A közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal, míg a végső fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett. Az export 1,7 százalékkal, míg az import 0,5 százalékkal kisebb lett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2012 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Magyarország mellett még 10 tagországban, többek között Csehországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában és Szlovéniában volt alacsonyabb a GDP volumenindexe az EU átlagánál.

Kedvezőtlen kilátások

A Magyar gazdaság várhatóan idén sem növekszik. A Reuters által megkérdezett közgazdászok stagnálásra számítanak, míg a Világgazdaság konszenzusa alapján idén 0,1 százalékkal eshet vissza a gazdaság.

A részletes GDP-adatok azt sugallják, hogy a mezőgazdaság gyenge teljesítménye mellett a gazdaság strukturális problémákkal küzd, az ipar egyes ágazatai leépülőben vannak, és a beruházások is meredeken csökkennek.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/megerositettek-hanyatlik-a-magyar-gazdasag-399361


Az Aon Hewitt és az AIESEC 2012 végén újra elindította a Munkáltatói Márka Kutatását azzal a céllal, hogy feltérképezze a hallgatók, a pályakezdők és a munkatapasztalattal rendelkezők elvárásait és a vállalatokról alkotott véleményét. 14 000-en mondták el véleményüket, ennek alapján állt össze a Legvonzóbb Munkáltatók listája. A válaszadók között 4 200 pályakezdő és 9 800 tapasztalt munkavállaló volt, akik összesen 243 vállalatot értékeltek, emellett pedig számos álláskeresési és munkahellyel kapcsolatos kérdésre is választ adtak. A legjobb munkahely a Mercedes, az Audi és a Mol lett.

A nőknél mások segítése, a férfiaknál mások vezetése a fontos

Az ideális munkahelyről alkotott elképzelésekben a nemeket vizsgálva érdekes eltéréseket találunk. A nőknél némileg hangsúlyosabban jelenik meg a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége is, míg a férfiak jobban figyelmebe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, valamint a szervezet által nyújtott szakmai fejlődési lehetőségeket, de azt is, hogy mennyire van lehetőségük mások vezetésére.

Ha konkrét választásra kerül a sor, a férfiak munkahelyválasztásában inkább szerepet játszanak a kihívó szakmai feladatok, a lehetőség mások irányítására – 9 százalékuk tartja ezt fontosnak, szemben a nők 4 százalékával -, valamint az új dolgok alkotása is kiemelt szempont, míg a gyengébb nemnél nagyobb súllyal esik latba, hogy másoknak segíthessenek – 20 százalék szemben a férfiak 13 százalékával – és számukra fontosabb a vállalat társadalmi felelősségvállalása is.

A pályakezdők az egyetemen tájékozódnak

A Munkáltatói Márka Kutatás eredményei szerint a pályakezdők a tapasztaltakhoz képest gyakrabban hagyatkoznak az állásbörzékre, céglátogatásokra, egyetemi karrierirodákra és tanáraik véleményére, ha egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. A tapasztaltak nagyobb arányban részesítik előnyben a jobportálokat, az adott cégnél dolgozók véleményét és saját tapasztalatukat, de a sajtóhírekre is jobban támaszkodnak.

Ennyi pénzt szeretnénk

A diplomás munkavállalók átlagos fizetési elvárása (a korcsoportok átlagát tekintve) 258 000 forint, míg a diplomával nem rendelkezőké 177 000 forint. A diplomás, 25 évnél fiatalabb korosztály nettó havi fizetési elképzelése jelenleg átlagosan 173 000 forint. A 10-20 évvel idősebbeké (35-44 év) pedig átlag 318 000. A különbség 145 000 forint, ami 10 év munkaviszony alatt a reálisnál kevesebb növekedés lenne. Ez is mutatja, hogy a fiatalabb korosztály valamivel magasabb fizetést képzel el magának a valós lehetőségeknél.

Szakmánként vizsgálva fizetési elvárásaikban az IT-sok pozicionálják legmagasabbra magukat, átlag 293 000 forinttal, őket követik az üzleti tanácsadók és a mérnökök. A jogászok és pénzügyesek nagyjából hasonló, átlag 235,000 forintot szeretnének keresni, utánuk jönnek a marketingesek, majd a beszerzők (213 000 forint), s a sort az újságírók zárják átlag 198 000 havi fizetési elvárással.

Milyen az ideális munkahely ?

A korábbi évekkel összehasonlítva nem tapasztalható jelentős változás az ideális munkahelyek jellemzőiben. A válaszadók túlnyomó többsége számára továbbra is egyértelműen az anyagi-erkölcsi elismerés a legfontosabb szempont, amit a munkáltató stabilitása, hosszútávú megbízhatósága követ, és csak ezután következik a jó munkahelyi légkör. A diplomás munkavállalók számára az összes válaszadó eredményeivel összehasonlítva a stabilitás és a munkahely megközelíthetősége kevésbé játszanak szerepet, hangsúlyosabbak viszont az előrelépési lehetőségek, a szakmai fejlődési lehetőségek, a nemzetközi háttér és az innovativitás. A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, a folyamatos fejlődés lehetőségét és változatos, érdekes feladatokat szeretnék megtalálni az ideális munkahelyen.

Álláskeresési magabiztosság

Az IT-sok a legmagabiztosabbak az álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, őket a mérnökök és a vegyészek követik. Azok a szakmák, ahol 2013-ban kifejezetten tartanak az álláskereséstől: a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, beszerzés és az oktatás, de az adminisztratív munkörökben sem érzik magukat könnyű helyzetben az álláskeresők.

A válaszadók véleménye alapján Magyarország Legvonzóbb Munkáltatói 2013-ban:

1. Audi Hungaria Motor Kft.

2. Mercedes Benz Manufacturing Hungary

3. Mol Group

4. Microsoft Magyarország

5. Nestlé Hungária Kft.

6. Cocal-Cola HBC Magyarország Kft.

7. Bosch csoport

8. Richter Gedeon

9. IKEA

10. IBM Magyarországi Kft.

10. L'Oréal Magyarország Kft.

Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. "A vállalatok egyre nagyobb része tudatosan építi munkáltatói arculatát, azzal a céllal, hogy növelje vonzóságát a munkavállalók körében" - mondta el Sziber Éva, az Aon Hewitt Employer Branding szakterületének vezetője.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ezek-magyarorszag-legjobb-munkahelyei-itt-a-lista-399274

Így bukhatnak könnyedén milliókat a vállalkozások

Számos oka lehet annak, hogy egy kkv nem tud megállapodni egy kockázati- vagy magántőke befektetővel. A Napi Gazdaság annak járt utána, hogy melyek a leggyakoribb buktatók.

Gyakran maga a cégvezető, az alapító jelenti a legnagyobb akadályt egy befektető szemében - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Szombati András, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) gazdasági vezetője, elnökségi tagja, a Primus Capital partnere. Ennek oka, hogy sokan egyszemélyes cégek építenek, melyben minden ügy hozzájuk fut be, márpedig egy nagy növekedés előtt álló vállalkozásnál így könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elegendő kapacitása minden feladat elvégzésére. Ezáltal pedig többek közt lelassul a válaszadási sebesség, ami akár a cég sikerességét is befolyásolhatja, hiszen sokszor azon múlik a siker, hogy mi tudunk-e először megjelenni a piacon az adott termékkel. (Amennyiben befektetőt keres a cégének, úgy ide kattintva olvashatja el a kezdeti lépéseket.)

Egy másik tipikus probléma, hogy nem tudják menedzselni a hirtelen növekedést: például a határon túli terjeszkedés során felvesznek egy külföldi értékesítő munkatársat, akkor sokan nem tudják eldönteni, hogy neki magasabb, vagy alacsonyabb fizetés jár, mint az itthon dolgozóknak. Amikor valaki sorozatosan belefut ilyen kérdésekben és bizonytalan, hogy mi a jó megoldás, akkor előfordul, hogy az a legjobb lépés, ha a cég érdekében félreáll és visszatér a tudós szerepkörébe, a cégvezetést pedig ráhagyja egy arra alkalmasabb személyre - mondta Szombati.

Gyakori hiba, hogy egy cég életében a gyors és sikeres növekedéssel együtt nőtt a rendezetlenség is - erősítette meg Zalai Péter, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. Átláthatatlan szerződéses kapcsolatok, véletlenszerűen alakuló alkalmazotti fizetések és munkaszerződések, a vállalkozás legfontosabb ügyfeleinek kaotikus kezelése, vagy akár csak a beszállítói szerződések kuszasága is lehet gond. De problémát okoz az is, ha a cég működése túlzottan függ a cégalapítótól. Ő tud mindent, ő a fő kapcsolattartó, a legfontosabb üzletkötő, és a pénzügyek egyedüli tudója is. Ezt a fajta kiszolgáltatottságot a befektetők gyakran nem szeretik. (Arról, hogy mit vár el egy befektető az adott vállalkozástól ide kattintva olvashat bővebben.)

Néha engedni kell az elképzelésekből...

Az is gyakori probléma, hogy rosszul ítéli meg a növekedési lehetőségeit az adott cég - emelte ki Szombati, ahogy az is, hogy sokan nem figyelnek oda a fenntarthatóságra, márpedig nem mindegy, hogy a versenyelőny mennyi ideig tartható fent, mikor kell újabb fejlesztéseket végrehajtani. Olyan is előfordult, hogy valaki egyszerűen nem látta át a piaci lehetőségeit - hangsúlyozta a Primus Capital partnere, aki egy példát is említett: egy magyar cipőipari cég kitalált egy új cipőtalp technológiát, melynek a lényege az lett volna, hogy egy kis pumpa segítségével friss levegőt, esetleg gombátlanítót, vagy illatosítót fúj be a cipő talpába. Mivel ma már ennek is külön piaca van, ezért úgy láttuk, hogy illeszkedik a trendekbe, minden adott lett volna sikerhez - mesélte Szombati, majd hozzátette, hogy az egyetlen bökkenő az volt, hogy az cégalapító cipőt akart eladni, nem külön a talpat. Hiába magyaráztuk neki, hogy ezzel akár nagy cipőgyárak beszállítójává is válhat, míg egy új cipővel megjelenni egy ennyire telített piacon szinte lehetetlen próbálkozás, nem lehetett meggyőzni - mondta Szombati András.

A szerződés megkötése is elhúzódhat...
Amennyiben mindent rendben talál a befektető az adott kisvállalkozásban, úgy előfordul, hogy a szerződés megkötése körül alakulnak ki gondok. A leggyorsabb üzlet két hónap alatt köttetett meg - mondta Szombati, majd hozzátette, hogy a Primus Capitalnál a leghosszabb szerződéskötési időszak másfél év volt. "Ez egy viszonylag bonyolult technológiát alkalmazó informatikai vállalkozás volt, így az is időbe telt, hogy egyáltalán megértsük, hogy miért is olyan jó ez a fejlesztés, hogy milliókat öljünk bele" - magyarázta a csúszás okait a szakember. Szerinte nem meglepő, hogy ennyi ideig tart egy szerződés megkötése, hiszen e során számos átvilágításon esik át a cég, a beruházók ugyanis ez alapján tudják kiszűrni, hogy alkalmas-e befektetésre, így minden befektetőre váró vállalkozásnak azt ajánlotta, hogy legyen türelemmel akkor is, ha látszólag nagyon lassan haladnak előre a dolgok.

De van, amikor azon bukik meg egy üzlet, hogy nem elég rugalmasak az alapítók és mindenképpen ragaszkodnak a kulcspozíciókhoz: ilyen volt egy híres magyar cég, amely a 2000-es évek elején több nemzetközi díjat is nyert - közölte a szakember, majd hozzátette, hogy felkeresték ezt a céget és hiába voltak remek lehetőségeik a határon túli piacokon, a cégvezetés ragaszkodott ahhoz, hogy a vezetői posztokon továbbra is a család tagjai üljenek, ez pedig az egész üzletet romba döntötte.

Nem mindig a vállalkozáson múlik...

Sokszor előfordul azonban az is, hogy nem a cég hibájából, de az egész történet egy nagy bukás lesz - mondta Zsembery Levente, a HVCA oktatási bizottságának elnöke, a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Ennek megfelelően megesett már, hogy egyszerűen megváltozott a piac, például megjelent egy új termék, egy új vetélytárs, aki kitolta a céget az addig biztosnak hitt piacról. Olyan is előfordult, hogy államosították azt a területet, ahol egy igen jó reményekkel induló cég próbált volna meg elindulni - mesélte a szakember, aki elmondta azt is, hogy a tulajdonostársak összeveszése miatt is hiúsult már meg befektetés.

Érdemes a szabadalmi rendszernek is jól utánanézni, hiszen Magyarországon nagyon alapos vizsgálat alá vetik az adott terméket, vagy szolgáltatást, ezért például sok cég inkább az Egyesült Államokba megy szabadalmaztatni a termékét - mondta Zsembery, majd hozzátette, hogy azért is fontos lehet odafigyelni erre, mert lehet, hogy egy termék itthon újdonságnak számítana, ám az például ázsiai piacon már valaki előjött ezzel a technológiával.

Nem egyszer találkozunk azzal, különösen például komolyabb innovációra épülő cégeknél, hogy a szellemi tulajdonjogok, a cégben született fejlesztési eredmények jogilag nem részei a cégnek - erősítette meg Zalai is, aki szerint ha a cég legnagyobb értéke éppen a kifejlesztett termékben, innovációban keresendő, akkor megengedhetetlen, hogy az jogilag tisztázatlan vagy a cégtől elkülönült legyen. Ezért már a fejlesztések kezdetén, de bizonyosan a befektető-keresés előtt érdemes átnézni, mit, hogyan is rendeztek a vállalkozás életében a múltban. És ebben az áttekintésben egy külső szem, szakértő nagyon sokat segíthet, mert a befektetői tárgyalásokat is egyszerűbbé és gyorsabbá teheti, de a jövőbeni kockázatokat is mérsékelni lehet a segítségével. (Milyen jogi feltételekkel lehet egy céget, vagy cégrészt eladni egy befektetőnek? Kattintson és megtudja!)

Lehet-e trükközni ?

Sajnos az is sokszor előfordul, hogy az átvilágítás során az auditor valami gondot talál a szerződések körül - mondta lapunknak Zsembery. Egyetértett ezzel Szombati is, aki elmondta, hogy nem a számlákkal való trükközés az aggasztó, ez magyar jelenség, hanem annak mértéke. Ha csak egy-egy ilyen eset fordul elő a cégnél, az nem feltétlenül űzi el a befektetőt, "azt kezelni, fehéríteni kell" - hangsúlyozta.

Amennyiben adókockázat van a vállalkozás egy korábbi szerződésében, úgy előfordul, hogy nem a teljes összeget kapja meg a cég, hanem egy részét - amekkorát a kockázat jelent - egy letéti számlára helyezik - emelte ki Zsembery, aki szerint ilyenkor általában várnak egy évet, és ha nem volt valós a kockázat, akkor visszaforgatják a pénz a vállalkozásba. A gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, hogy az előzetes félelmek ritkán alaptalanok - mondta a szakember, majd hozzátette, hogy előfordult velük, hogy egy informatikai céggel kapcsolatban minden nagyon pozitívnak tűnt, amit a szakértők is megerősítettek, ám az átvilágítás során annyi kockázatra derült fény, aminek következtében a befektetés akár két-háromszorosát is elvihette volna az adóhatóság. Bár ilyenkor megoldás lehet, hogy ez a teher az adott cégen marad, a tevékenységet és az eszközöket pedig egy másik cégbe telepítik, ebben az esetben ez sem ment, mivel a korábbi elkötelezettségek, hitelek fedezetéül pont azok az eszközök voltak megjelölve, amik nélkülözhetetlenek a cég működéséhez - mondta Zsembery.

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Dzindzisz Sztefan

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_bukhatunk_konnyeden_milliokat.546913.html

atlagkereset-2012-ben

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt 2012-ben; nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal emelkedtek 144 000 forintra - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 233 700 forintot, a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 214 900 forintot kerestek tavaly. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt.

A KSH közölte azt is, hogy nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 6,3 százalékkal haladták meg a 2011. január-decemberit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek tavaly. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

A pénzügy és a biztosítás fizet a legjobban...

A bruttó átlagkeresetek 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 459 700 forintot értek el, ezt az információ és kommunikáció követte 410 100 forinttal, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig 403 900 forint volt az átlagos kereset. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek, átlagosan 139 700 forintot, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén 151 400 forint, az építőiparban 163 600 forint volt a bruttó átlagkereset tavaly.

2012. január-decemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 55 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 61,9 százaléka) átlagosan 10 100 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,5 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,2 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.

bruttó átléagkereset 2012

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 144 000 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500 forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt. Eszerint a tavalyi 5,7 százalékos éves átlagos inflációval számolva nemzetgazdasági átlagban a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek a családi adókedvezmény hatását figyelmen kívül hagyva. 2011-ben a 6,4 százalékos nettó keresetnövekedés és az 5,5 százalékos infláció szerény 1 százalék alatti reálbér növekedést hozott még. A közfoglalkoztatottak nélkül számított reálkereset 1,9 százalékkal csökkent 2012-ben, míg a versenyszférában csak egy százalékkal csökkentek a reálkeresetek 2011-hez képest. A decemberi adatok 3,1 százalékos nettó keresetnövekedéssel és 5,0 százalékos inflációval számolva nemzetgazdasági szinten 1,8 százalékos reálkereset csökkenést mutatnak, a versenyszférában mért 6,2 százalékos nettó keresetnövekedés 1,1 százalékos reálkereset növekedést eredményezett éves összehasonlításban.

Növekedtek a rendszeres jövedelmek...

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012-ben átlagosan 5,4 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,0 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A rendszeres jövedelmek decemberben 7,3 százalékkal nőttek a versenyszférában a novemberi 7,2 százalék után, ami nem mutat érdemi elmozdulást a bérkiáramlás ütemére nézve.

A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,5 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

A 235 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Az előző évben, 2011-ben 213 100 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete, 5,2 százalékkal magasabb a 2010. évinél. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 141 200 forint volt, 6,4 százalékkal haladta meg az megelőző évit.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma 2012-ben, 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben. Decemberben 1,793 milliónyian dolgoztak a versenyszférában 38,5 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak, 16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január-decemberben átlagosan 72,4 ezer fő volt, közel négyszerese az előző évinek.

A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint amegvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

 

Forrás : www.cvonline.hu

http://www.cvonline.hu/kik-kerestek-a-legjobban-2012-ben/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo

Mibe fektessem a pénzem? Melyik a számomra legmegfelelőbb államkötvény? Hogyan zajlik a kifizetés... Olvasóink kérdéseire szakértőnk, dr. Borbély László András válaszol.

Pénzügyi tanácsok - A szakértő válaszol! 1. rész Dr. Borbély László András
Szakterülete: adósságkezelés
Elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Mottó: "Ki mondta, hogy befektetni nehéz?"
Szakmai pályafutását kutatóintézetekben kezdte. 1992-ben lett a Pénzügyminisztérium munkatársa. Húsz éve foglalkozik a magyar államadósság kezelésével. 1995, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. megalakulása óta az intézmény helyettes vezetője.

Milyen szempontok alapján döntsek ?

 Pénzügyi tanácsok – A szakértő válaszol! 1. részOlvasónk kérdezte:

„Régóta gondolkodom azon, hogy félretett pénzemet befektetem. De a különböző színes prospektusok és tévés ajánlatok ellenére sem tudok dönteni, mert lássuk be, én nem vagyok szakértő. Mégis milyen szempontok alapján döntsem el, hogy mibe fektessek?” – Katalin (34), Budapest

Dr. Borbély László András szakértő válasza:

Először is azt célszerű eldönteni, hogy meddig tudja nélkülözni a megtakarított pénzét. Általában nagy a csábítás a hosszabb futamidejű befektetésekre, hiszen mind az állam, mind a bankok számára a hosszabb futamidejű forrás sokkal többet ér, és ezért általában hajlandók is magasabb kamatot fizetni. Azért mégis ez az első eldöntendő kérdés, mert általában csak abban az esetben kapja meg az ember a befektetéskor ígért/számított hozamot, ha az előre rögzített lekötés végül is lejár. Természetesen minden lekötés/befektetés a futamidő vége előtt feltörhető, az állampapírok esetében is mindig van visszaváltási vagy eladási lehetőség, de ez többnyire alacsonyabb kamat realizálásával vagy hozamveszteséggel jár.

A második döntési szempont az, hogy a kiválasztott futamidőt tekintve hova fektessen be. Azaz hol érhető el a legmagasabb hozam, természetesen a számunkra még elfogadható kockázatok mellett. Itt is komoly a csábítás, mivel a kockázatosabb befektetések általában nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, ez azonban egyáltalán nincs garantálva. (Van is erről egy régi vicc: hogyan lehet közepes nagyságú vagyonra szert tenni a tőzsdén? Hát úgy, hogy elveszítjük egy nagyobb vagyon egy jelentős részét.) Ha a legbiztosabb befektetést keressük, akkor az állampapírokat érdemes megnézni, amelyek önmagukban is széles termékkört és változatos befektetési lehetőséget biztosítanak. Ha az egyéb kibocsátók (például bankok) betétei és kötvényei is szóba jöhetnek, akkor természetesen még szélesebb befektetési lehetőségekkel lehet találkozni.

Miért biztonságos az állampapír ?

Olvasónk kérdezte:

„Befektetés előtt állok, és barátaim szerint állampapírt vásároljak. Miért mondják biztonságosabbnak az állampapírt, mint bármely más befektetési formát? – Tamás (42), Kaposvár

Borbély László András szakértő válasza:

A befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a magyar állam áll. Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést. Ez a követelés az állammal szemben nem évül el.

 

Korábbi cikkek a témában:


– 7 tévhit az államkötvényről
– 10 tipp, amivel spórolhatunk a rezsin
– Nagy pénzügyi fogalomtár – 1. rész
– „Megfogadtuk: öt hónapig spórolunk!” – 1. rész
– Miért jobb a megtakarítás a hitelnél?
– Hogyan menthetjük meg a pénzünket? – 1. rész
– Hogyan menthetjük meg a pénzünket? – 2. rész
– Mi az államkötvény, és miért jó befektetés?
– Miért éri meg előtakarékoskodni?
– Légy képben! Mi a tőke? Mi a kamat?
– 10 tipp a családi költségvetés megtervezéséhez!

 

Forrás : www.nlcafe.hu

Szakértő : Dr. Borbély László András

http://www.nlcafe.hu/penztarca/20130219/befektetes-allampapir-kotveny-allam-szakerto/#aktualisdoboz

Jelentős adminisztratív terhet, illetve akár bankolási többletköltséget okozat a Magyar vállalkozásoknak egy nyáron élesedő uniós jogszabály, melynek be nem tartása igen borsos bírságokat vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a KPMG.

Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. A jogszabály értelmében minden - beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által történő - derivatív ügyletkötést (legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon) előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell az EU erre a célra kijelölt adatgyűjtő szervezeteinek.

"Ez több ezer Magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik" - véli Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Szerinte az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük.

A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket.

Plusz banki költséget is jelent ?

Mivel az ügyleteket kötéskor bármelyik szerződő fél lejelentheti, ezért Rakó szerint a bankok a náluk létrejött üzletek esetében várhatóan magukra vállalják a jelentési kötelezettséget. Más kérdés, hogy ezért milyen díjat számítanak fel.

Nagyobb problémát okoz az intézkedés ott, ahol a derivatív ügylet bank bevonása nélkül valósul meg két fél között. "Tipikusan ilyenek a vállalatcsoporton belüli ügyletek, amikor a hazai és az anyavállat között kerül sor a többnyire fedezeti célú ügyletkötésre, és ilyenek az árupiacon, elsősorban az energiapiacon alkalmazott, árfolyammozgásokat kivédő fedezeti, illetve nyereség elérése céljából kötött spekulatív célú ügyletek, amelynek mindkét végén energiakereskedő cég áll" - mondja a KPMG igazgatója.

Üzleti titkokról kell nyilatkozni ?

Rakó Ágnes szerint az intézkedés nemcsak az adminisztratív terhek növekedése, hanem az adatok bizalmas jellege miatt is kellemetlenül érinti a vállalkozásokat. "A kötelező jelentés a lehető legrészletesebben tartalmazza a derivatív ügyletek minden adatát, ami a legtöbb esetben súlyos üzleti titkot képez, ezért az érintett cégek Európában sem repesnek az örömtől" - mondja Rakó. Németországban éppen emiatt könyvvizsgáltatni szükséges a kötelező jelentést, illetve az azt alátámasztó folyamatokat és rendszereket, és várható, hogy Magyarországon is hasonló szabályozás születik.

A teher hosszabb távon semmiképpen sem kerülhető meg, hiszen mindkét szerződő fél egyformán jelentéstételi kötelezettséggel tartozik, ezért az erre kijelölt adatgyűjtő szervezetnél a hiány előbb vagy utóbb kibukik, és akkor életbe lép az EU-s léptékek szerint megállapított szankció, amelynek mértéke még nem ismert, de a magyar cégek számára igencsak borsos lehet.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/ado/jon_a_kellemetlen_a_meglepetes_nyartol_itt_az_ujabb_teher.546503.html

A fogyasztói várakozások februárban is tovább emelkedtek, az üzletiek viszont kissé romlottak az év második hónapjában - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérésből. A közlemény szerint a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index alapján számított GKI-Erste konjunktúraindex értéke februárra mínusz 19,5 pont, a januári mínusz 19,6 után. Januárban a négy hónapon át tartó emelkedés révén sikerült megközelítenie tavalyi csúcsát az indexnek, de ez a javulás februárban megtorpant.

Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások rosszabbak lettek, a szolgáltató cégeké nem változott, az építőipariak viszont sokat javultak - írja a GKI. Az ipari bizalmi index értéke megfelel az elmúlt hónapok meglehetősen alacsony átlagának. A februári csökkenés főként a termelési kilátások borúsabbá válása miatt történt, de valamivel rosszabb lett a saját termelésű készletek megítélése is. Az elmúlt időszaki termelésről és a rendelésállományokról alkotott vélemény valamelyest javult, de az exportrendeléseké kissé romlott. Az építőipari bizalmi index értéke - a januári kisebb emelkedés után - februárban erőteljesen növekedett - jelzi a GKI.

A gazdaságkutató kiemeli: két éve nem voltak ilyen kevéssé pesszimisták az építőipari cégek, de így is messze ez a legrosszabb hangulatú ágazat.

Februárban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelemben a januári jelentős emelkedést követően csökkent a bizalmi index értéke. Az eladási pozíció megítélése javult, a készletszinté és a várható rendeléseké viszont romlott. A szolgáltató cégeknél az üzletmenet és a várható forgalom megítélése kissé jobb lett.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé gyengült februárban, az építőiparban viszont jelentősen, a kereskedelemben valamelyest erősödött. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

A GKI kifejti: az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben visszafogottabb lett. Az építőiparban viszont jelentősen csökkent az árcsökkentést valószínűsítők aránya, noha az még így is meghaladja az áremeléssel kalkulálókét. A szolgáltató szférában erősödött az áremelési szándék. A lakosság inflációs várakozása enyhült.

A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban és az építőiparban látványosan kedvezőbb lett, az előbbieknél javulásra számítók aránya csaknem elérte a romlást valószínűsítőkét. Az építőiparban továbbra is nagyon nagy a különbség. A kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott a makrogazdasági perspektíváról alkotott vélemény. A fogyasztók gazdasági helyzetről alkotott véleménye javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben, de tovább nőtt. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja – hívja fel a figyelmet a GKI.

 

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mar-nem-rettegunk-annyira-a-munkanelkulisegtol-398480

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatoknak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) való átadása jogszerű volt és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke volt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hitelszerződés értelmében az MNB-nek nem volt jogi lehetősége, hogy az IMF adatszolgáltatásra vonatkozó igényét elkerülje - tette hozzá. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalkozók ügyleteit nem fedte le a jegybank, csak bankokról adtak információt, "mert az Magyarország érdekében állt".

A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Úgy fogalmazott: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy ne csökkentsék magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról, hogy az a pénz, amit behozott az országba "az nem folyik ki a második oldalon"; és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.

Az MNB nem tud arról, hogy büntetőeljárás indult volna

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból - mondta Simor András.

A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.

A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen résztvevő Domokos László , az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

ÁSZ : Az MNB törtvényt sértett ...

Két szempontból sem volt törvényes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.

Az ÁSZ elnöke a parlament költségvetési bizottságában hétfőn elmondta: a számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a hatályos törvények szerint az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatott volna át egyedi adatokat a bankokra vonatkozóan, és csak akkor, ha a bankok működése a pénzügyi stabilitást veszélyeztette volna.

 

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/simor-a-magyar-emberek-erdeke-volt-hogy-adatokat-adjunk-az-imf-nek-398500

Amennyiben az MNB Monetáris Tanácsa a teljesen egyöntetű piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázispontos csökkentésről dönt, úgy történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyed a jegybanki alapkamat. Ez pedig egyúttal azt jelenti, hogy a várhatóan következő hónapokban is folytatódó kamatcsökkentések hatására a forint marad a 300-as EUR/HUF árfolyam közeli szinten – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A kamatvágási várakozásokat támasztja alá, hogy a legutóbbi kamatcsökkentés óta a forint viszonylag stabilan tartja magát, emellett pedig az azóta napvilágot látott gyenge GDP és ipari termelés adatok, valamint a csökkenésről beszámoló inflációs adatok is a kamatvágás irányába mutatnak – nyilatkozta Horváth István.

A KSH gyorsbecslése szerint A GDP a nyers adatok szerint október-decemberben 2,7 százalékkal csökkent, 2012-t pedig 1,7 százalékos mínuszban zárta a gazdaság. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint az adatot a gyenge agrártermelés, az ipar visszaesése és a belső fogyasztás zsugorodása magyarázza.

Januárban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve.

Ki lesz az Elnök ?

„A holnapi döntésnél sokkal érdekesebb a piacok számára a pénteken megnevezett új jegybankelnök személye. Úgy tűnik, a piac már beárazta az eddigi legesélyesebb forgatókönyvet - amely szerint Matolcsy György kerül az MNB élére -, ezért nagy forint elmozdulásra nem számítunk a várakozásoknak megfelelő bejelentés esetén. Mivel várhatón a következő hónapokban tovább folytatódik a kamatvágás, a forint maradhat a gyengülő pályán, és az első félévben a 300-as EUR/HUF szint közelében tartózkodhat" – vélte Horváth István.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/tortenelmi-melypontra-sullyedhet-a-kamat-300-forint-kozelebe-kerulhet-az-euro-398503

Tavaly decemberben 2,1 csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Az év egészében 1,9 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelem.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben tavaly decemberben 835 milliárd forint, 2012-ben 8257 milliárd forint értékű volt a forgalom.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 decemberében 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az év egészében 0,3 százalékos volt a növekedés.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene decemberben 2,7, 2012-ben 0,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest.

„A bérek és nyugdíjak várható idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom alacsony szinten való stabilizálódására számítunk, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat" – írja Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a stabilizálódást a január-februárban megugró fogyasztói bizalom is előre vetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idei évben.

A GKI felmérése szerint fogyasztói várakozások februárban is tovább emelkedtek, az üzletiek viszont kissé romlottak az év második hónapjában. A cég fogyasztói bizalmi indexe februárban a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben, de tovább nőtt. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja.

„Idén összességében 0,5 százalék körüli mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom" – véli Suppan Gergely. „A továbbra is igen gyenge belső kereslet dezinflációs hatásai miatt azonban a kamatcsökkentési ciklus folytatására számítunk" – tette hozzá.

A KSH szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene decemberben 2,3, 2012-ben 3,0 százalékkal maradt el az előző évitől. Decemberben a forgalom az előző évinél kisebb volumenű volt a bútor-, műszakicikk-üzletekben (12,0 százalék), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (2,2 százalék). Ugyanakkor forgalomnövekedés volt tapasztalható a használtcikk- (11,0 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (5,2 százalék), az illatszer- (5,2 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (2,2 százalék), továbbá az iparcikk jellegű vegyes üzleteknél (1,7 százalék).

A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a dinamikus bővülés az árucikkek széles körére kiterjedő, de összességében csekély súlyú csomagküldő és internetes kiskereskedelemben (33,0 százalék).

Tovább csökkent az üzemanyagtöltő állomások forgalma: az eladások decemberben 1,4, 2012-ben 2,6 százalékkal mérséklődtek.

Az előző hónaphoz mérten decemberben – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése 0,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemé 0,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,9 százalékkal nőtt.

Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2012. III. negyedévben 36,1 százalék volt. A többi régió egyenként 8,8–12,4 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A III. negyedévben az összes régióban csökkent a forgalom volumene, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (4,8 százalék) és a Dél-Dunántúlon (4,5 százalék). A legkisebb mértékű csökkenés (1,2 százalék) Dél-Alföldön volt tapasztalható.

Az Eurostat február 5-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások 2012 decemberében az Európai Unió 27 tagállamában 2,0 százalékkal, az eurózóna országaiban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Decemberben az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok kilenc tagállamban bővülést, tizenháromban csökkenést mutattak. Az unió – arányukat tekintve – jelentősebb országai közül Németországban 4,7 százalékkal csökkent, Franciaországban 2,2 százalékkal, az Egyesült Királyságban 1,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai decemberben 0,9, 2012-ben összességében 2,2 százalékkal maradtak el az előző évtől.

 

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/karacsonykor-is-zuhant-a-kiskereskedelmi-forgalom-398478

Százával érdeklődnek EU-n kívüli befektetők egy ügyvédi irodánál a magyarországi letelepedést biztosító államkötvény-vásárlás iránt. A 250 ezer euróért megszerezhető befektetési célú letelepedési engedély fő vonzerejét az jelentheti, hogy azzal időbeli korlátozás nélkül lehet Magyarországon tartózkodni és üzleti tevékenységet folytatni. Így ráadásul a schengeni övezet előtt is kinyílik az út

„Irodánknál százas nagyságrendben érdeklődnek külföldi befektetők az államkötvénybe történő befektetésért cserébe megszerezhető magyar letelepedési engedély iránt" – mondta el lapunknak Varga János Tamás. A VJT $amp; Partners ügyvédi iroda vezetője kiemelte: a legtöbben Kínából, az Öböl-menti arab országokból és Oroszországból érdeklődnek a lehetőség iránt, de van megkeresésük Iránból, Indiából, Dél-Koreából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából is. Ügyvédi segítségre azért van szükségük a letelepedési engedélyt igénylő befektetőknek, mert az engedély megszerzésére irányuló eljárás ezt kötelezővé tette a szakszerűség és az ügyfelekkel való hatékony kommunikáció érdekében.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében először tartózkodási engedélyt, majd annak birtokában fél év elteltével letelepedési engedélyt kaphat azon harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli befektető, aki igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság az erre a tevékenységre létrehozott vállalkozáson keresztül legalább 250 ezer eurót fektet be egy speciálisan erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű magyar államkötvénybe.

A magyar letelepedési engedély megszerzése azért lehet vonzó az EU-n kívüli állampolgárok számára, mert így egy stabil európai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkban. A magyar letelepedési engedély sem teszi azonban lehetővé számukra, hogy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meghaladó időt töltsenek a többi schengeni tagállam területén. Ugyanakkor, az említett három hónapos korlát mellett, a magyar letelepedési engedély birtokában külön vízum igénylése nélkül utazhatnak a schengeni övezetben üzleti ügyeik intézésére, miközben egy kínai vagy orosz állampolgárnak letelepedési engedély hiányában a többszöri beutazást lehetővé tevő, az üzletembereknek szóló speciális schengeni vízumot általában évente igényelnie kell – emelte ki Varga János Tamás.

Az ügyvéd elmondta: az utóbbi években verseny alakult ki az uniós tagállamok között abban, hogy ki tud kedvezőbb feltételekkel befektetési célú letelepedést kínálni az EU-n kívüli állampolgároknak. A befektetői letelepedés lehetőségének megteremtésével valójában ebbe a versenybe szállt be Magyarország. Varga János Tamás szerint Magyarország a többi EU-tagállamhoz viszonyítva összességében versenyképes feltételek mellett nyújt lehetőséget befektetési célú letelepedésre. Összehasonlításképpen Cipruson például 300 ezer eurót, Portugáliában pedig 500 ezer eurót kell fizetni a befektetési célú letelepedési programok keretében. „Abban mindenképpen egyedülálló a magyar program, hogy míg az említett országokban jellemzően ingatlant kell vásárolni, addig Magyarországon egy, a magyar állam számára kedvező kamatterhelésű és hosszabb futamidejű kölcsönt nyújt a befektető a letelepedési engedélyért cserébe" – mondta.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a befektetési letelepedési programban való részvétellel nem lehet könnyített feltételekkel magyar állampolgárságot szerezni. Amiben könnyítést hoz a korábbi üzleti célú letelepedés feltételeihez képest az az, hogy ebben az esetben nem három évig kell tartózkodási engedéllyel rendelkeznie a befektetőnek ahhoz, hogy letelepedési engedélyért folyamodhasson, hanem csak hat hónapig.

Még várni kell az első engedélyre...

Bár a letelepedési államkötvényről szóló törvénymódosítást már tavaly decemberben elfogadta az Országgyűlés, azonban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz még egyetlen egy igénylés sem érkezhetett be befektetői letelepedés iránt, miután az ahhoz szükséges speciális államkötvény kibocsátásának részletes szabályait meghatározó NGM-rendeletet csak a múlt héten hirdették ki a Magyar Közlönyben. Várhatóan azonban még egy ideig várni kell az első befektetési célú letelepedési engedély kiadására, miután az Országgyűlés gazdasági bizottságának még jóvá kell hagynia azokat a vállalkozásokat, amelyeken keresztül a külföldiek megvalósíthatják a legalább 250 ezer euró összegű befektetésüket. A kijelölt vállalkozásoknak ezt követően pedig még szerződést kell kötniük az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel ahhoz, hogy a speciális államkötvényt megvásárolhassák. „December óta sok érdeklődő várja ugrásra készen a program indulását. Közülük sokan értetlenkedésüknek is hangot adnak, azt kérdezve tőlünk, hogy ha már tavaly decemberben hatályba lépett a vonatkozó törvény, akkor miért nem indult még be a folyamat, és hogy lehet az, hogy két hónappal a törvény hatálybalépése után még az indulás időpontja is bizonytalan" – mondta Varga János Tamás.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző: Tar Gábor

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nepszeru-a-magyar-letelepedesi-kotveny-tobb-szaz-befekteto-erdeklodik-398446

A kórházak rendelőintézetek tartoznak a legtöbbel szállítóiknak, a közintézmények közműtartozása már hét milliárd forintra rúg - derül ki a kincstár adataiból. A legnagyobb adósok között van kormányhivatal is, de bajban vannak az egyetemek is.

Januárban tovább csökkent a költségvetési intézmények lejárt tartozása, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 62,2 milliárd forintra mérséklődött a történelmi csúcsnak mondható 74,1 milliárd forintról, ahol 2012 novemberében állt az állomány. Ugyanakkor egy év alatt bő 12 milliárd forinttal nőtt a számlaállomány, hisz 2012 januárjában még 49,8 milliárdos kifizetetlen és lejárt tartozásról adott számot a Magyar Államkincstár. A gyarapodás mögött egyszerre húzódik meg a költségvetési szervek számának növekedése - az önkormányzatoktól az elmúlt hónapokban számos, adóssággal küzdő intézet kerül a központi költségvetési körbe -, valamint a romló finanszírozási helyzet.

A MÁK adatai szerint 2012 decemberéhez mérve 4,4 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás (pl: központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,3 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada -, 6,8 milliárd forint - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jelentkezik.

A szállítói tartozásállomány 52,8 milliárd forint: a MÁK most első ízben közölte ezen adatok bontását. Ezen belül az államháztartáson belülre fennálló tartozás 4,7 milliárd, amelyből 2,4 milliárd önkormányzati költségvetési szervvel, 1,9 milliárd központi költségvetési szervvel szemben keletkezett tartozás. Az államháztartáson kívüli tartozás 48,1 milliárdos összegéből meghatározó hányadot képvisel az áruszállítás kifizetetlen ellenértéke (35,2 milliárd forint), valamint a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás (7,2 milliárd). A 7,2 milliárd forintos közüzemi tartozás tizede a mintegy 70 milliárd forintos kifizetetlen közületi számláknak. A tartozás a 60 napon túli tartományban 21,7 milliárd forint A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 66, ami csökkenést jelent az előző hónaphoz (83) képest.

Egyetemek, kórházak, kormányhivatalok...

A tartozásállomány meghatározó része - 80,2 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,9 milliárd összegben. Ennek túlnyomó része (45 milliárd forint) államháztartáson kívüli szerv felé fennálló tartozás. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézeteké 30,5 milliárd, az egyetemek, főiskolák tartozása 15,2 milliárd ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7 milliárd forint. Ezek közül is még kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem - amelynek kálváriája immár egy évtizede húzódik. A hatalmas adósság itt is a klinika miatt alakult ki.

A második helyen viszont a Pest Megyei Kormányhivatal található: a kormányhivatalok közül minden második ma már kisebb-nagyobb (jellemzően néhány száz millió forintos) adóssággal küzd. A Pest Megyei Önkormányzat tavaly gyakorlatilag csődbe jutott, így nem meglepő, hogy a nemfizető intézmények listáján a megyei intézmények is szerepelnek egyre nagyobb adóssággal: most új szereplő a kincstár listáján a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely 679 millió forintnyi lejárt számlát nem fizetett ki a beszállítóinak.

A milliárdos adósságot felhalmozó intézmények közé ugyan nem kerültek fel, de több egyetem és főiskola komoly adósságot görget maga előtt: a budapesti Corvinus Egyetem 773 milliós lejárt adóssággal, a Dunaújvárosi Főiskola pedig 853 millióval, de nyíregyházi főiskola és a Kaposvári Egyetem is tartósan alulfinanszírozott hisz hónapról hónapra szerepel az adósok listáján. A listáról viszont teljesen eltűntek a rendőrségek - köszönhetően azok konszolidálásának.

Nagyobb adósok a közszférában (millió forint)

Pécsi Tudományegyetem 4476
Pest Megyei Kormányhivatal 2603
Jávorszky Ödön Városi Kórház 2556
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Baleseti Központ 2437
Fejér Megyei Szent György Kórház 2173
Budapest Fõváros Kormányhivatala 2146
Zala Megyei Kórház 2116
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyõr 1615
Heim Pál Gyermekkórház 1278
Tolna Megyei Balassa János Kórház 1226
Károlyi Sándor Kórház 1200
Gróf Tisza István Kórház 1163
Forrás: MÁK

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Papp Zsolt

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kormanyhivatal_a_legnagyobb_adosok_kozott_itt_a_friss_lista.546230.html

Keresés