A ma 56 éveseknek nincs érettségi osztályzata. 1974-ben úgy döntöttek a Párt oktatáspolitikusai, elég beírni a bizonyítványba, hogy a diák megfelelt a matúrán, vagy sem.

Az 1956-ban született korosztály nem tudja megmondani, hányast kapott matekból vagy magyarból az érettségin, ugyanis bizonyítványukból hiányzik az érdemjegy. Papírjuk persze van a vizsgáról, de abban csak az áll, hogy a diák megfelelt, esetleg jól megfelelt vagy nem felelt meg. E különleges évfolyam mind a mai napig kisebb bonyodalmat okoz a felvételi eljárásban, ugyanis ki kellett dolgozni, hogy mit ér a mai pontrendszerben a jól, és a csak simán megfelelt. (Előbbi középszint 100 százaléknak, utóbb középszint 79 százaléknak számítandó be.)

Más szempontból is szerencsésnek mondhatók a ma 56 évesek. Az akkori hatalom a gyerekeket túlterheltnek gondolta, akiknek túl sok tananyagot kell elsajátítani, ezért kettőre csökkentette a kötelező vizsgatárgyak számát: magyarra és írásbeli matematikára. Így aztán például történelemből vagy más tárgyakból még „megfelelt” értékelésük sincs.


Jól megfelelt, megfelelt, nem felet meg
Fotók: Kummer János

Az 1974-ben érettségizetteknél csak a Tanácsköztársaság idején maturálók „jártak jobban”: akkor ugyanis a Közoktatási Népbiztosság a „30. K. N. sz.” rendeletével 1919. május 12-én egyszerűen eltörölte az érettségit az osztályozással, a hittanoktatással, a latin- és a görögnyelvórákkal együtt. (A középiskolát ekkor végzett diákokra már nem dolgozták ki a mai rendszerre való átváltás paramétereit, kevéssé valószínű, hogy több mint 110 évesen még valaki felvételizni szeretne.)

 

Első korszerűsítés

1979-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „Az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák korszerűsítésének tervei” címmel rakta le az új vizsgareform alapjait. Újra öt kötelező vizsgatárgyat írt elő, kialakította a közös felvételi írásbeli vizsgák rendszerét, továbbá a felvételi pontszámstruktúrát (60 középiskolai, hozott és 60 felvételi, szerezhető pont), a tantárgyközpontú felvételi vizsgát, és újra bevezette a kötelező történelemérettségit.

Ez a rendszer (és felfogás) gyakorlatilag egészen 2005-ig, a kétszintű (és a kompetenciákat jobban vizsgáló) érettségi bevezetéséig „tartotta magát”.

 

Második korszerűsítés

A kétszintű érettségiről szóló első döntés még 1996-ban született. 2003-ban és 2004-ben próbavizsgákat tartottak, 2005-től pedig egységesen bevezették a középfokú tanulmányokat lezáró középszintű és emelt szintű érettségi vizsgát. Az első évben leginkább a botrányoktól (idő előtt kikerültek a tételek, ezzel majdnem meg is bukott az akkori miniszter, Magyar Bálint) volt hangos a sajtó, noha gyökeresen átalakult a rendszer (a tananyagközpontú felfogás helyett a tudás felhasználására helyeződött a hangsúly).


50 százalék helyett 20

Ugyan az eredeti elképzelés – miszerint az emelt szint lenne a felvételi, a középszint pedig csak a középiskola lezárása – nem valósult meg, hiszen a felsőoktatás elfogadja a középszintű bizonyítványt is, mégis alapjaiban változtatta meg a rendszert a 2005-ös változás. Olyan országosan egységes szisztémát alakított ki, amely a különböző iskolatípusokban tanulók teljesítményét összemérhetővé teszi, egyszersmind kiváltja a továbbtanuláshoz szükséges korábbi felvételit.

 

Harmadik korszerűsítés

Hoffmann Rózsa jelenlegi oktatási államtitkár nem kívánja radikálisan átalakítani a kétszintű érettségi rendszerét, de már beiktatása óta hangoztatja, hogy meg fogják szigorítani a vizsga követelményeit. 2010 augusztusában tarthatatlannak nevezte lapunknak, hogy "míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is”.

Nemrég jelent meg az érettségiről szóló új jogszabály tervezete. Ez amellett, hogy a vizsgarendszer – valóban régen aktuális – racionalizálását célozza, többek között a vizsgatárgyak számának csökkentésével, az előrehozott vizsgák lehetőségének szűkítésével megemelné a kettes (de csak a kettes) eléréséhez szükséges minimumszintet 20-ról 25 százalékra. (Erről bővebben itt olvashat.)

 

Előzmények

Magyarországon 1851-ben jelent meg az a rendelet, amely bevezeti a gimnáziumi érettségit írásban „anyai vagy oktatási nyelvből” és latinból, szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajz és történelemből, valamint természettanból. Akkoriban a konkrét érettségi tételeket az iskolák igazgatói terjesztették fel az érettségi elnököknek, akiknek azt el kellett fogadniuk. Minden iskolában tehát más-más tételeket kaptak a tanulók.

1884-ben jelent meg az első magyarországi önálló Érettségi Vizsgálati Utasítás, amely szabályozta a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. Ez minden iskolatípusra (gimnázium, reáliskola) egységesen öt szóbeli érettségi tantárgyat határozott meg: magyar, latin, magyar történelem, matematika, fizika. Reáliskolákban a latin helyett németből kellett szóbelizni. Négyfokozatú rendszert alkalmaztak: jeles, jó, elégséges, elégtelen. 1895-ig csak a fiúk érettségizhettek, de ekkor királyi rendelet jelent meg arról, hogy nők is felvehetők az egyetemek bölcsészeti és orvosi karára, valamint gyógyszerészeti tanfolyamaira. Ehhez persze az kellett, hogy a lányok is maturálhassanak. Az érettségi rendszeren ezután már csak kisebb módosításokat hajtottak végre az évszázad első felében.


Hétfőn magyar!

1948-ban bevezették a szakérettségis tanfolyamokat, amelyek 1955-ig folyamatosan működtek. Ez kezdetben egyéves, majd 1951-től kétéves bentlakásos tanfolyam volt olyan középiskolát nem végzett munkás- és parasztfiatalok számára, akik itt két év alatt elsajátították a középiskolai anyagot, majd érettségi vizsgát tettek. Szakérettségivel azután főiskolai vagy egyetemi szakon folytathatták tanulmányaikat. A hét év alatt mintegy 15–20 ezer munkás- és parasztszármazású fiatalt, illetve felnőttet juttatott be a felsőoktatási intézményekbe a kormány. (Az érettségi ilyen időleges formája a középiskolázás szempontjából hátrányos helyzetű társadalmi rétegek gyorsított ütemű szakmai és kulturális felzárkóztatását szolgálta, egy, a rendszernek elkötelezett értelmiség kialakítását, azaz direkt politikai célokat.)

Központosítás, kétszintűség

Az ötvenes években gyökeres változás következett be a rendszerben. 1949-ben központosították az érettségi tételeket, 1952-ben pedig bevezették az egyetemi felvételi vizsgát, amelynek eredményeképp az érettségi egyre inkább csak a középiskolai tanulmányok záróvizsgájává vált. Ezzel az évek során egyre jelentéktelenebbé és formálisabbá vált, ugyanis a felvételi vizsga jelentette a továbbhaladás próbakövét. Ez így volt a már említett 1979-es reform után is.

A 2005-ös reform radikálisan változtatta meg ezt a helyzetet, eltörölte a felvételit, azóta elvileg kizárólag a középiskolás jegyek és az érettségi eredmények határozzák meg a felvételi esélyeket. Az új felsőoktatási törvény ebben némileg némi visszarendeződést mutat, bizonyos feltételekkel újra engedélyezi az egyetemeknek a szóbeli felvételi vizsgákat.

Május 7-én a magyar nyelv és irodalom tesztekkel indul a tavaszi érettségi szezon (Ugyan pénteken már nemzetiségi nyelvekkel megkezdődött, de az mindössze néhány száz diákot érint). Idén összesen több mint 137 ezer diák ad számot tudásáról emelt és középszinten, 181 tárgyból lesz középszintű és 65 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

 

Szerző : BI

Forrás : FN24

Nem beszélünk zöldségeket ! Olvass tovább, és meglátod !


Zöld tea

A zöld tea a legjobb zsírégető ital, mivel már napi egy csésze fogyasztása is hihetetlenül felpörgeti az anyagcserét. Az emésztőrendszerbe került zsírokat azonnal lebontja, így nagyobb étkezések előtt célszerű inni egy bögrével. Ha a napi három főétkezés előtt elkortyolod, akkor könnyedén búcsút mondhatsz a súlyproblémádnak. Az éhségérzetet is csökkenti, ezáltal jelentős kalóriamennyiséget tudsz megspórolni vele. Ráadásul remek antioxidáns, a fiatal és szép bőr megtartását is segíti.

Zöld kávé

A feketekávéval ellentétben, a zöld kávéban benne marad a klorogénsav, amely jelentősen gyorsítja az anyagcserét. Ez a különleges hatóanyag a szénhidrátok zsírrá alakulását is meggátolja. Ezentúl, ha fáradtnak érzed magad, bátran kávézz, de csak a zöldet válaszd! Ne aggódj, a fáradtságot ez is ugyanúgy elűzi, a benne levő koffein ráadásul hosszabb távon és nem hirtelen fejti ki hatását, így egész nap frissebb leszel tőle.

Alga

Az anyagcsere-pörgető algát nemcsak étrend-kiegészítő formájában szedheted, hanem, bármilyen furcsán hangzik, meg is eheted. A kínai étteremben érdemes mindig algasalátát kérni. Az alga nemcsak a zsírt égeti, hanem méregtelenít is, így ideális tavaszi táplálék. Vitamin- és ásványi anyag tartalma olyan kimagasló, hogy szinte felér egy multivitamin-tablettával. Magas rosttartalma hozzájárul az egészséges emésztéshez.

Avokádó

Az avokádó nagyon egészséges gyümölcs, bár salátákba téve, vagy krémként fogyasztva inkább zöldségként tartjuk számon. Bár elsőre magasnak tűnik a kalóriatartalma (160 kcal/100 g), mégis megszabadítja a szervezetet a káros zsíroktól, ezt az áldásos hatását pedig glutathion tartalmának köszönheti. Telítetlen zsírokat tartalmaz, B-vitaminjai pedig jótékony hatással vannak az anyagcserére. A benne található lecitin az emésztést segíti. Még egy érv nyári fogyasztása mellett: védi a bőrt a napozás káros hatásaitól.

Brokkoli

A brokkoli leginkább rákellenes hatása miatt népszerű, de a fogyókúrák során is elmaradhatatlan. Bővelkedik kalciumban és rostban, ezáltal gyorsítja az anyagcserét. Magas kalciumtartalma miatt, edzéssel párosítva, szép, szálkás izmaid lesznek tőle. A benne található króm segíti a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék emésztését, egyensúlyban tartja a vércukorszintet. Vegetáriánusoknak kifejezetten ajánlott magas vastartalma miatt. Csak párold, és ne főzd túl, hogy megmaradjon értékes vitamin- és ásványi anyag tartalma.

Spárga

A spárga nem véletlenül lett Hollywood kedvenc étele, alig tartalmaz kalóriát, egyáltalán nincs benne zsír és koleszterin. Anyagcsere-pörgető és méregtelenítő hatása igen közkedveltté teszi. A májat és a vesét regenerálja, tisztító hatása egyedülálló. Egy spárgadiéta nemcsak súlyunkat csökkenti és egészségünket óvja, hanem a bőr tónusát is rövid időn belül láthatóan javítja. Így nem kell aggódnunk a fürdőruhában a narancsbőr miatt.  

Uborka

Az uborka is negatív kalóriás zöldség, 100 grammban csupán 9 kalória rejlik, 96%-a víz. A benne található tartonsav nem engedi, hogy zsír halmozódjon fel a szervezetben. Káliumban gazdag, így jó vizelethajtó. Méregtelenítő kúrához kiváló, mivel kihajtja a szervezetben felhalmozódott káros és felesleges anyagokat. A rost és a vitaminok nagy része a héjában található, így nem tanácsos meghámozni. Érdemes italként is kortyolgatni, hiszen az uborkalé kellemes hűsítő ital, amely alakunknak is kedvez, szemben a buborékos, cukros üdítőkkel.

 

Fotó : Profimedia - Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

Szerző : Váczy Anikó

Hasznos tudnivalók...

Egy felmérés szerint a lakosság még mindig hisz a kullancseltávolítás népi módszereiben, amelyek gyakran több veszélyt jelentenek, mint gondolnánk.

Azoknak, akik a jó idő beköszöntével kirándulni indulnak, nem árt tudniuk, hogy már javában tart a kullancsszezon. A kullancsok szinte bárhol belénk mászhatnak, az erdei kirándulások során, a parkban, a játszótéren ugyanúgy, mint a kertben, de még a városban is összeszedhetjük őket.

 

Kullancsveszély erdőn, mezőn, nagyvárosban...

Kullancsveszély erdőn, mezőn, nagyvárosban

A leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség a Lyme-kór, a fertőzött kullancs bélrendszerében található baktérium, amelyet a vérszívás után pár órával öklendez vissza a sebbe. A Lyme-kór ellen nem véd a védőoltás. A fertőzések gyakran semmilyen kezdeti tünetet nem produkálnak, de később sok esetben súlyos bőrgyógyászati és idegrendszeri szövődményeket eredményeznek. Ha viszont körültekintően járunk el a kullancs eltávolításakor, akár a bakteriális fertőzések kialakulását is megelőzhetjük. Ezzel együtt a vérszívót minden esetben érdemes ellenőrzésre beküldeni a patikákban található kullancsbeküldő készletek segítségével, a Lyme-kór ugyanis gyógyítható, ha a kezelést időben megkezdik.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy noha már sokan használnak a gyógyszertárakban kapható speciális eltávolító eszközöket, a lakosság 9 százaléka még mindig krémmel vagy olajjal kenegeti, 7 százaléka csavargatja, 4 százaléka pedig megnyálazott gyufával próbálja kiszedni vagy inkább előcsalogatni a kullancsot. Ez utóbbi módszerben leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hisznek, négyszer annyian, mint szakmunkás társaik. A kutatásból az is kiderül, hogy a 18-29 évesek a legóvatosabbak, 37 százalékuk nem nyúl a kullancshoz, és amint lehet, orvoshoz fordul, 28 százalékuk pedig helyes technikával, csipesszel vagy cérnával szedi ki bőre alól.

"A szakszerű kullancseltávolításhoz szerencsére ma már a legtöbb gyógyszertárban beszerezhető kullancseltávolító csipesz vagy kanál. Az eltávolított kullancsot abban az esetben is érdemes bevizsgáltatni, ha a csípést követően semmilyen tünetet nem észlelünk, ugyanis a csípés körül megjelenő kokárda formájú piros folt kevesebb, mint az esetek felében jelenik meg" - nyilatkozta Kónya Márton, biológus.

A szakember kiemelte, hogy Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, megközelítőleg minden tizedik kullancs hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot. Magyarországon a friss fertőzések száma évente tízezerre tehető.

A kutatást az NRC végezte a Netpanel segítségével. Az eredmények a 18-49 éves lakosságra reprezentatívak nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.


Forrás : www.hazipatika.com

Összefogásra lenne szükség és probléma, hogy a tónak nincs "gazdája".

60 éven belül meghalhat a Balaton

Alapvető szemléletváltásra van szükség a balatoni üdülőrégió táj- és vízgyűjtő használatban, valamint a tó vízszintszabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője csütörtökön, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén Keszthelyen. A szakember kutatók álláspontját összegezve kifejtette, a klímaváltozás, a csökkenő mennyiségű csapadék, valamint az a tendencia, hogy a csapadék egyre kisebb hányada jut el a tóig, oda vezethet, hogy mintegy 60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton. Hangsúlyozta, bizonyos intézkedésekkel - például az időszakonként keletkező többletvizek megtartásával és tárolásával - a tó életét meg lehet hosszabbítani, de ehhez szükség lenne a régió összefogására. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.

A vízszintcsökkenés miatt több év után ismét aktuális a kotrás több balatoni strandon és hajózási útvonalon.


Civertan Stúdió felvétele

A BSZ elnökségi ülésén többen is szóvá tették, hogy nincs igazi gazdája a Balatonnak, továbbá az érintett hatóságok központjai nemcsak fizikai, hanem "szellemi" értelemben is távol helyezkednek el az üdülőrégiótól, döntéseikre rányomja bélyegét a helyismeret hiánya. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT), amely legfőbb felelőse kellene hogy legyen a tó körüli teendőknek, ma már nincs a feladathoz kellő kompetenciája és forrása. A településvezetők panaszkodtak egyebek közt a fejlesztéseket nehezítő jogszabályi és engedélyeztetési rendszerre, valamint a védett nádasok okozta nehézségekre is.

Idén egyébként várhatóan egész nyáron rendkívül sekély lesz a Balaton.

 

Forrás : MTI

A HD TV páratlan élményt nyújt a televíziózásban. De mi a helyzet akkor, ha a szemüveg, amin keresztül nézzük, nem nyújt megfelelő pontos és éles látást?


Egy egyedülálló technológiának és a 3D szemmérésnek köszönhetően az szemüvege maximálisan személyre szabható az Ön keretviselési és tekintési szokásai, valamint a szemek anatómiai sajátosságai alapján.

Tudta Ön, hogy 40 éves kor felett a szem fokozatosan elveszíti természetes alkalmazkodóképességét, az apró betűk összemosódnak és az olvasnivalót egyre távolabb kell tartanunk a szemünktől, hogy élesen láthassuk? Ez egy természetes folyamat, amely előbb‐utóbb mindenkinél bekövetkezik és presbyopiának nevezzük.

A megoldás a VARILUX multifokális (progresszív) szemüveg, melyet több mint 50 éve fejlesztett ki az azóta is világvezető Essilor. A VARILUX az első olyan szemüveglencse, amely látható választóvonal nélkül biztosít éles képet minden távolságra: közelre, munkatávolságra (számítógép előtt) és távolra egyaránt.

A VARILUX lencsék már teljes mértékben személyre szabottan készíthetők.
Egy speciális mérőberendezés segítségével megvizsgáljuk a szemüvegviselő keretviselési‐ és tekintési szokásait és ez alapján olyan lencsét készítünk, amely kifejezetten a viselő igényei szerint kerül kialakításra.

Egy egyedülálló fejlesztés -az Eyecode‐ segítségével pedig már a két szem egymástól eltérő anatómiai sajátosságait is mérni tudjuk és a lencse tervezésekor figyelembe tudjuk venni. Ez a 3D mérési eljárás a világon egyedülálló, így a személyre szabott VARILUX lencsék a legmodernebb és legmagasabb szintű technológiát képviselik az iparágban.

AZ EREDMÉNY: 5‐SZÖR PRECÍZEBB, NAGY FELBONTÁSÚ HD LÁTÁSÉLMÉNY*.
Napjainkban 400 millió VARILUX szemüvegviselő élvezi a tökéletes látás élményét egy szemüveggel minden távolságra. Az ő elégedettségük a mi garanciánk.

Találja meg az Önhöz legközelebbi Varilux Master of Vison (Látás Mestere) optikai üzletet, vegyen részt egy 3D szemmérésen, hogy Ön is élvezhesse a Nagy felbontású HD Látásélményt!

 

Bővebb információ: www.varilux.hu

A Nagy Felbontású HD Látásélmény 40 éves kor alattiaknak, már egyfókuszú lencse kivitelben is elérhető.

A személyre szabott Varilux szemüvegeket keresse a Varilux Master of Vision - Látás Mestere címet elnyert optikai szaküzletekben. A pontos listát megtalálja a www.varilux.hu oldalon.
* Eyecode-dal ellátott szemüveglencsék összehasonlítása a hagyományos szemüveglencsékkel.

 

Forrás : Essilor

Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a D-vitamin hiányban szenved.


A D-vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, hiánya pedig nem csak a csontok épségét veszélyezteti. A következőkben ezért összegyűjtöttük, milyen betegségek ellen nyújt védelmet a D-vitamin.

Vitamin is, hormon is

A D-vitaminról valóban a legtöbb információ a csontritkulás megelőzésében betöltött szerepét hangsúlyozza. Tévedés lenne azonban azt gondolnunk, hogy egyedül a csontanyagcserében van meghatározó szerepe – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus. Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban „csak vitaminnak” gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik szervezetünkben. Ez nem meglepő, hiszen a D-vitamin szerkezete nagy mértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (pl. mellékvese hormonjaihoz, a nemi hormonokhoz), amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Ilyenek pl. az immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségekben ma is használt bizonyos készítmények. A sokrétű kutatás  bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú.

Nélkülözhetetlen elem

A D-vitamin az emberi testben számos szervünkre van hatással.

- A csontrendszer számára azért fontos, mert a D vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Érthető, hogy a vitaminhiány a csontritkulás rizikóját növeli.

- Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a  gyulladásos  folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb és ezért pótlása előnyös

- Az izomzatra gyakorolt hatása abban rejlik, hogy segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ezáltal az elesés kockázatát,  tehát így csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai  fájdalmas izom összehúzódását is  jelentősen mérsékli.

- Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya

- Az elhízottakban a D-vitamin szint meglepő módon alacsony. Az elhízással foglalkozó ún. obezitológiai kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában és a megfelelő fogyókúrákban.

- A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.

- Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban  lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.

- Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosokban a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket  tapasztaltak.

D-vitamin hiányában fellépő leggyakoribb tünetek

-    Gyermekeknél angolkór (rachitis)

-    Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése

-    Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is)

-    Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)

-    Pajzsmirigygyulladás

-    Izomgörcsök

-    Fáradtság, levertség

-    Haj fokozott hullása

-    Ízületi gyulladás

-    Hátfájás

A hiánybetegség veszélye azoknál a legnagyobb, akik kimozdulni képtelenek (csecsemők, öregek, betegek), illetve várandósoknál és azoknál a nőknél, akik az egész testüket elfedő ruhát hordanak.

Napi szükséges mennyiség

Az RDA alapján meghatározott mennyiség 100 - 200 NE, gyermekeknek, időseknek 400 - 800 NE, terhesség és szoptatás ideje alatt a nőknek 800 - 1 000 NE fogyasztása ajánlott.

Az újabb kutatási eredmények alapján a legtöbb szakértő napi 1000 - 2000 NE mennyiség bevitelét tartja szükségesnek egy átlagos felnőtt részére. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható. A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok, így a gyermekeknek és a kamaszkorúaknak 10 µg D-vitamin napi fogyasztása ajánlott. A kimozdulni képtelenek, továbbá várandósok, szoptatós anyák, és idősek számára is a napi 10 µg bevitelét ajánlják.

A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.

 

Forrás: www.endokrinkozpont.hu

Tények és tévhitek a zsírfogyasztásról

A zsírokkal való foglalkozás ma mindennapos, és nem csak a szigorúan vett tudományos szakirodalomban, de a mindennapi közbeszédben, ismeretterjesztő anyagokban, médiában is. Sok mindent azonban rosszul tudunk erről a létfontosságú anyagról!

A zsírok élettani és kórélettani szerepe valóban jelentős, de az előbb említett és érzékelt közfigyelem ellenére gyakran sok tévhittel, felszínes ismerettel lehet találkozni.

A zsír élettani szerepe

A zsír energiaértéke: 37 kJ/g (9 kcal/g), energiasűrűsége (az egységnyi tömegre jutó energia) a legnagyobb. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint zsírokból az energia-bevitel 15-30 százaléka származhat. A napi 10000 kJ (2400 kcal) energia-bevitel mellett az elfogyasztott zsír mennyisége legfeljebb 80 g lehet(ne). Magyarországon, de az európai országokban is az ajánlott mennyiségnél jóval többet fogyasztanak. Itthon, ma az összenergia-bevitel kb. 37-38 százaléka származik zsírfelvételből.

A szervezetbe jutó teljes zsírmennyiségbe bele kell számítani az ételek készítéséhez használt zsiradékot, zsírokat, illetve olajokat, valamint az élelmiszerekben, élelmiszer alapanyagokban lévő ún. rejtett zsírokat is. Az elfogyasztott zsírok mennyisége mellett - hatásuk szempontjából -, azok összetételének is igen jelentős szerepe van. A zsírok és olajok kémiai szempontból jórészt trigliceridek, azaz glicerinből és zsírsavakból épülnek fel.

 

A zsírok három csoportja

- telített zsírsavak, amelyek nem tartalmaznak szénláncukban kettős kötést, - egyszeresen telítetlen zsírsavak, amelyek szénláncukban egy kettős kötést tartalmaznak, - többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek szénláncukban kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak.

A táplálkozástudományi ajánlások szerint a telített zsírsavak mennyisége a teljes energia-bevitelnek legfeljebb 10%-át, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké mintegy 12-14%-át, a többszörösen telítetlen zsírsavaké 6-8%-át tegye ki.

A telítetlen zsírsavakat (attól függően, hogy a minden zsírsavra jellemző láncvégi metilcsoporttól számítva hányadik szénatomnál található az első kettős kötés) n-3, n-6 és n-9 zsírsavcsoportokra bontjuk. (A metilcsoport szénatomját a görög ábécé utolsó betűjével jelölik, azért az "n" helyett "omega" is használatos és ugyanazt jelenti.) Egészségi állapotunkat ezeknek az aránya is befolyásolja.

A telített zsírsavak elsősorban a szobahőmérsékleten is kenhető zsiradékokra jellemzők. A növényi és állati olajok gazdagok telítetlen zsírsavakban, és ilyen hőmérsékleten folyékonyak. A többszörösen telítetlen zsírsavak egy részét, az esszenciális zsírsavakat - ellentétben a többi zsírsavval -, az emberi szervezet nem képes előállítani, ezeket a táplálékkal kell bevinni. Az ide tartozó linolsav (n-6) nagy mennyiségben található a napraforgóolajban, az α-linolénsav (n-3) pedig repce- és a szójaolajban előforduló összes zsírsav mintegy 8%-át teszi ki.

Az egészség megőrzéséhez az n-6 zsírsavak mennyisége a napi étrendben nem lehet több mint négyszerese-tízszerese az n-3 zsírsavakénak. Hazánkban ez az arány erősen eltolódott az n-6 zsírsavak irányába. A tengeri halak olaja azért különösen értékes, mert olyan n-3 zsírsavakat, eikozapentaénsavat (EPA), dokozahexaénsavat (DHA) tartalmaz, amelyek csökkentik a vérrögképződés valószínűségét az érrendszerben. Napi 200-300 mg-ot célszerű ezekből a táplálékkal felvenni.

A koleszterin

Zsírszerű anyag a koleszterin is, amelynek igen fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében és sok más életfolyamatban. Az ember szervezete képes a szükséges mennyiség előállítására. Túlzott mértékű bevitele azonban növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét, ezért naponta legfeljebb 300 mg vihető be a táplálékkal. A koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban fordul elő. Növényi eredetű táplálékaink koleszterinmentesek, de tartalmazhatnak a koleszterinhez hasonló szerkezetű anyagokat, ún. növényi szterinek. Ezek nagy része nem szívódik fel, sőt némelyikük csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A táplálkozás-epidemiológiai adatok bizonyítják és ma már a közgondolkozásban is ismert, miszerint gyakrabban szenvednek érelmeszesedésben azok, akiknek a vérében a koleszterin szintje magas. Ezt a szintet a táplálékkal bevitt koleszterinen kívül az étkezések során elfogyasztott zsírok mennyisége és minősége is befolyásolja; a telített zsírsavak növelik, a telítetlen zsírsavak csökkentik. A szív- és érrendszeri betegségek elkerülése szempontjából az alacsony zsír- és koleszterintartalmú élelmiszerek előnyösek.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

A „jó” szerető abban különbözik a „kezdőtől”, hogy már nem veszi annyira halálosan komolyan az egészet. Heti gyors Mester Dórával.


Hogyan legyünk jó szeretők?


"Félek, nem vagyok elég jó!" - Nem tudom mi lehet a levegőben, de a héten három fiatal nőtől is hallottam szóról szóra ezt a mondatot. Beszélgettünk arról, hogy honnan is kerül belénk a nőiesség, a kisugárzás, és mindaz az önbizalom, ami ezeket képes táplálni. A téma természetesen a szex kapcsán jött elő; onnan, hogy hogyan lehet igazán jónak lenni az ágyban. A klasszikus topik: hogyan legyünk „jó” szeretők.

Hogyan legyünk jó szeretők?Összehasonlítgatósdi

Gondolom más nőknek sem ismeretlen, hogy folyton méricskéljük, hasonlítgatjuk egymáshoz magunkat. Ehhez azért azt is hozzátenném, hogy ezt szükségszerűen csak a rendelkezésre álló információk alapján tudjuk tenni. A másik szebb, vonzóbb, több pasi legyeskedik körülötte és izgibb sztorikkal tud előállni, ha az ágyjelenetek kerülnek szóba. Ez éppen elég is ahhoz, hogy jól befrusztráljuk magunkat, és valamiért a saját életünket sikeresnek gondolt barátnőinkhez képest sokkal kevésbé érdekfeszítőnek, kevésbé értékesnek gondoljuk.

De miért is felejtkezünk el ilyenkor arról az egyszerű tényről, hogy mindaz, amit a másikról tudunk, mindig csak részinformáció? A legritkább esetben tudunk arról, hogy a másiknak is izzad randin a tenyere, hogy nem is esett annyira jól az a bizonyos csókolózás, egyáltalán, hogy milyen erőfeszítésbe is kerül a legszebbnek, legmenőbbnek lenni. A saját élményeinkben persze ezek a részletek nagyon is ott vannak, ettől szenvedünk, és szeretnénk azt hinni, hogy vannak nők, akiknek minden jobban sikerül. A kérdés már csak az, hogy az állandó kifelé figyelés, a másokkal való összehasonlítgatás helyett nem érdemesebb-e ugyanezt az energiát saját önbizalmunk dédelgetésére fordítani.

„Elég” jó

És ezzel nem azt akarom mondani, hogy olyan nagyon egyszerű lenne a befelé figyelés. Ahhoz, hogy képesek legyünk értékelni magunkat, szükségszerűen a külvilághoz képest is el kell valahová helyeznünk a történeteinket. Talán ebben is a jó arányok megtalálása lehetne a cél. Ahogy az élet más dolgaiban, a szexben sincs értelme arról beszélni, hogy „objektíve” ki a legjobb, mi a legjobb. Ezen a téren, - bármennyire is az ellenkezőjét sugallja a média – sosem lehetünk a „legjobbak”, sőt, egyáltalán nincs is értelme ezt a dolgot így közelíteni. Mindig azzal a konkrét pasival, abban a konkrét helyzetben leszünk valamilyenek és a „jóság” számomra sokkal inkább azt jelenti, hogy mi hogyan érezzük magunkat egy-egy randin, vagy szeretkezés közben. Két felnőtt ember találkozása – legyen szó egyéjszakás kalandról vagy életre szóló szerelemről – nem kellene, hogy bármiféle megfelelésről szóljon.

Olyan világban élünk, úgy szocializálódunk, hogy kisgyerek korunktól folyamatosan vizsgázunk, megfelelünk valakinek: a szüleinknek, az óvónéninek, a tanárainknak, a főnökeinknek, de – kérdezem én – nem visz ez kicsit félre akkor, ha partnerszexről vagy párkapcsolatról van szó? A sok éven át belénk nevelt megfelelési kényszert nem egyszerű az ajtón kívül hagyni, én mégis abban hiszek, hogy két ember kölcsönös szimpátiáján nyugvó bármilyen találkozásban mégsem lenne helye ennek ez érzésnek. Szeretkezés közben - jó esetben - nincsenek ott a szüleink, a nálunk menőbb barátaink, a tanáraink vagy az óvó nénik. Ott mi, ketten vagyunk, és nem versengés, hanem kölcsönös örömszerzés céljából.

Gyakorlat (is) teszi a mestert

És ezzel nem akarom leértékelni a „jó” szeretőségben a tapasztalati tudás jelentőségét. Sőt. Nagyon is sokat számít, hogy tudom milyen egy másik ember illata, közelsége, hogy milyen érzés teljesen meztelenül lenni egy másik előtt. Milyen megérinteni egy férfit, ott  lent is! Milyen kézbe fogni egy nyugalmi vagy épp izgalmi állapotban lévő hímtagot, közelről találkozni a nedveivel, illatával. Teljesen megértem, ha valakit bizonytalanná tesz, ha ezt még nem, vagy ritkán tapasztalta. Valahogy megint a főzés jut erről eszembe – elnézését kérve mindenkitől, aki nem otthonos a konyhában. Elméletben sosem lehet úgy tudni, hogy milyen a rántás, ha kész, milyennek kell lennie a tészta állagának, mikor kelt meg az élesztő. Ezeket látni, szagolni, tapintani kell.

Hogyan legyünk jó szeretők?

 

De akik főznek, azt is tudják, hogy az ezredszerre készített ételt is lehet odaégetni, túlfőzni, vagy bénázni egy addig ismeretlen alapanyaggal, recepttel. A „jó” szerető, - ahogy a gyakorlott háziasszony- szerintem abban különbözik a „kezdőtől”, hogy talán már nem veszi annyira halálosan komolyan az egészet. Én emlékszem milyen trauma volt életem első – és alaposan elrontott - kelt tésztáját a kukába dobni, ma már ugyanezt könnyű szívvel teszem és keresem helyette az új megoldást. A tapasztalt, és kellő önbizalommal rendelkező szeretőnek, ha valami, az az előnye, hogy bátrabban meg meri kérdezni, hogy mi hogyan esne a másiknak jól, mer kérni, el meri mondani, ha valami új számára, és persze bátrabban áll elő saját ötleteivel, vágyaival.

Ne félj!

Volt egy lány, aki bő huszonéves koráig még egyáltalán nem rendelkezett szexuális tapasztalattal. Ez félelemmel és bizonytalansággal töltötte el, sok kezdődő kapcsolata emiatt nem is folytatódott. Egyszer egy fiúval azonban messzebbre is jutottak, de a gátlásaikat nem tudtál átugrálni, félbemaradt a szeretkezés. Következő alkalommal a lány elhatározta, hogy elmondja mi az oka a félénkségének. Őszintén beszélgettek erről, majd a tettek mezejére léptek. Azt mesélte, hogy olyan volt az egész, mintha ólom súlyok estek volna róla le, sokkal szabadabban tudtak figyelni egymásra és mindketten nagyon élvezték onnantól a szexet. Mert önmagában bármennyi gyakorlatunk is van, minden szeretővel újra és újra kell kezdeni tanulni magunkat és a másikat is. Ezt viszont akármennyi tapasztalattal a hátunk mögött meg lehet tenni. Ez a fajta bátorság nem tapasztalat, hanem hozzáállás kérdése. Azt talán már nem is kell mondanom, hogy ez viszont sokkal több lehetőséget sodor majd az utunkba, mint ha a félelmeinkkel babrálunk és nem merjük az első lépést sem megtenni.

 

Forrás : www.nlcafe.hu

Szerző : Mester Dóra

Visszaszorul az influenza...

 

Azt jósolják, hogy az éghajlatváltozás több veszéllyel járhat bolygónkra nézve: a tengerszint megemelkedhet, megszaporodhatnak a természeti katasztrófák. Lehetséges azonban, hogy a világ felmelegedésének egyik előnyeként visszaszorulhat az influenza?


A rövid válasz: még nem tudjuk. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy az influenza nehezebben terjed a meleg és párás levegőben. Elképzelhető, hogy az idén tapasztalt enyhe tél is hozzájárult ahhoz, hogy az idei influenzaszezon eddig viszonylag enyhének bizonyult.

Az influenza átvitelének arányát azonban számos tényező befolyásolja, köztük a népesség vírus elleni immunitásának szintje és az emberek kölcsönhatásainak módja, ezért a szakértők szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen hatást fog gyakorolni a klímaváltozás.

A kutatók évek óta keresik a választ arra, miért fordul elő gyakrabban az influenza télen. Még mindig nem tudjuk a választ, de a szakértőknek van néhány elmélete. Christopher Olsen, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora szerint a hidegebb, szárazabb levegő lehetővé teszi, hogy a vírusrészecskék hosszabb ideig a levegőben maradjanak és nagyobb távolságokat tegyenek meg. A másik tényező az lehet, hogy télen az emberek gyakrabban tartózkodnak zárt terekben és annyira összezsúfolódnak, hogy az megnöveli a fertőzés lehetőségét.

2011 októbere és 2012 januárja között olyan alacsony volt az influenza aktivitása, hogy a hivatalos influenzaszezon az Egyesült Államokban csak februárban kezdődött meg. Ez volt 24 éve a legkésőbb kezdődő influenzás időszak. Ezzel párhuzamosan rendkívül enyhe tél uralkodott Észak-Amerikában. Olsen szerint azonban csak az, hogy az enyhe tél és az enyhe influenzás szezon egybe esett, még nem jelenti azt, hogy összefüggés van a kettő között. Az is elképzelhető, hogy az enyhébb influenzaszezonhoz az influenza elleni védőoltások nagyobb aránya és az influenza tudatosságával összefüggő jobb higiénia is hozzájárult.

További kutatásokat kell végezni, melyek során az influenza átvitelét vizsgálják a trópusi éghajlaton, és alaposabban kell elemezni az influenza aktivitása és az időjárási minták közötti összefüggéseket ahhoz, hogy alaposabban megérthessük a klímaváltozás az influenza átvitelére gyakorolt hatásait.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton.

Egy olyan vérvizsgálaton érdemes részt venni, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét.


Miért fontosak a foszfolipidek ?

Szakmailag közismert tény, hogy vér alvadása legoptimálisabban akkor jön létre, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak - ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. Ezen felületekre képes rákötődni az az ún. alvadási faktor, amelynek az előalakjából enzim lesz. A foszfolipidek jelentősége éppen abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha tehát ezek a tényezők adottak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak betegségei, jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, a másik póluson pedig a vérzékenység. Az immunrendszer ugyanis minden bonyolult anyag ellen képes ellenanyagot termelni, ha az nem saját. Ha viszont ez az idegen-saját felismerőképesség felborul, akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag termelést. Ez az antitest leköti az foszfolipideket és létrejön az ún. anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, ám erős kihatása lehet a terhességre.  A jelenség megértéséhez  tudni kell, hogy a méhlepény egy  nagyon  agresszív szerv, amely ereket bocsát a méhbe és megnyit bizonyos űröket, amelyekben vér kering.  Vagyis ezen az úton kerül a méhlepénybe az a vér, ami a magzatot táplálja. Éppen ezért ha a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.

 

Felkészüléssel kivédhető

A főként szerzett formában jelentkező anti-foszfolipid szindróma okozta helyzetet súlyosbítja, hogy a többedik várandósságnál egyre előrehaladottabb terhességben hal el a magzat. Vagyis először nagyjából a 8-12. héten következik be vetélés, másodjára esetleg csak a 18. hétnél, később pedig akár még későbbi szakban. Ez egyre nagyobb kétségbeesést okoz a pároknál, hiszen minden próbálkozást egyre nagyobb tragédiaként élnek meg.

„Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az anti-foszfolipid szindrómát, akár már az első vetélésnél.  Egy vérvételhez kötött hatékony kivizsgálási forma segítségével ugyanis könnyű megtudni, valóban erről van-e szó. Ha kiderül, hogy igen, létezik egy nagyon egyszerű megoldás: tervezetten kell vállalni a terhességet, méghozzá alvadásgátlás védelmével. Az alvadásgátlást aztán végig kell vinni a várandósság alatt, ami egyáltalán nem befolyásolja a magzat fejlődését. Vagyis egy viszonylag egyszerű megoldással egészséges kisbaba születhet. Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni, de az eredmény minden bizonnyal megéri” - ismerteti Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus.

 

Fotó: Profimedia - Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

Akár betegségeket is előidézhet...

A vitaminhiány tünetei függenek attól, hogy milyen vitaminból, vitaminokból van kevesebb a szükségesnél. A teljesség érdekében vegyük sorra mindet!

A-vitamin

Az A-vitamin szükségletnek csak egyharmadát vesszük fel kész vitaminként (retinolként) - májból, tojásból, vajból stb. - , a többi elővitamin, elsősorban béta-karotin formájában jut a szervezetünkbe. Az A-vitamin a májban raktározódik. Hámvédő vitamin és szemünk éleslátásáért is a retinol "dolgozik". Hiányában szaruhártya-hiperkeratózis, valamint farkasvakság fordul elő és a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége is csökken. Az A-vitamin hiánya főleg az idősek körében gyakoribb, általában a vitaminban szegényebb étrendjük miatt. Táplálkozással túladagolása szinte lehetetlen, mert a szervezet a táplálék karotin tartalmából csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyi szükséges a napi működéshez.

D-vitamin

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin. Ez a hormonhatású vitamin akkor képződik, amikor a bőrünket UVB sugarak érik, ezért napi legalább 10 perces szabadban tartózkodás (fedetlen fejjel és karral) ellátja a szervezetünket a kellő D-vitamin mennyiséggel, ám időjárástól függően október végétől-november elejétől a napsütéses tavasz beköszöntéig nem jut a bőrünk elegendő UVB sugárzáshoz, ezért D-vitamin-pótlásra van szükség.

A D-vitamin alapvető feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, az egészséges csontozat és fogazat fenntartása. Hiánya a csontok ásványi anyag-tartalmát csökkenti, ezért könnyebben törhetnek, deformitások, csontritkulás és rachitis (angolkór) alakulhat ki.

E-vitamin

Az egyik legjelentősebb antioxidáns hatású zsíroldékony vitamin az E-vitamin. Mivel hatásait sejtszinten fejti ki, az öregedés folyamatát és első jeleit is késlelteti. Egészséges emberben, kellően változatos étrend, növényi olajok használata mellett, a táplálkozási eredetű E-vitamin-hiány nem fordulhat elő. Zsírfelszívódási zavar esetében kell E-vitamin-hiánnyal számolni és megfelelő módon pótolni. Az E-vitamin nem csak az öregedést képes késleltetni, de hatékonyan védi az immunrendszert a károsító anyagokból, mint például a cigarettafüstből származó méreganyagok ellen is. Alkalmas a Parkinson-kór kezelésére és az Alzheimer-kór lefolyását is befolyásolja.

K-vitamin

A K-vitaminról sokkal kevesebb ismeret él a köztudatban, mint a fenti három "népszerűbb" vitaminról, pedig ez is igen fontos feladatokat lát el. Szervezetünkben többek között a véralvadást előidéző fehérjék - véralvadási faktorok - képződéséhez nélkülözhetetlen. A béltraktus baktériumai képesek ezt a vitamint előállítani, sőt a napi szükséges K-vitamin 80 százalékát ezek a baktériumok szintetizálják. A táplálékkal vesszük föl a maradék 20 százalékot K-vitamin-hiány a szervezetben, egészséges bélrendszernél szinte kizárt. Hiánya bél- és májbetegségben szenvedőket érinthet gyakrabban. D-vitaminnal együtt segít a csontritkulás megelőzésében.

A vízoldékony vitaminok

A vízben oldódó C-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminok, a niacin (B3), folsav (B9), pantoténsav (B5) és biotin (B7) napi szükségletének kielégítése fontos, hiszen a szervezetből ezek a vitaminok gyorsabban ürülnek.

A B1-, B2-vitamin és a niacin a megfelelő energiafelhasználást segítik és a szemek, bőr és az idegrendszer épségéért is felelnek. B1-vitamin vagy más néven a tiamin a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában vesz részt. Hiánya éhezés, diétás megszorítás vagy egyoldalú étkezés következtében alakul ki. A riboflavin (B2-vitamin) az oxidációs folyamatokban egy enzimalkotó rész, hiánya bőr és nyálkahártya tüneteket okoz. A riboflavint nagyon sok élelmiszer tartalmaz, ezért izolált hiánya nem fordul elő. A niacin szintén enzimalkotórész, legismertebb hiánybetegsége a pellagra. Főként a sok kukoricát fogyasztók körében fordulhat elő, mert benne niacin antagonista-anyag található.

A B6-vitaminnak többek között az aminosavak és az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében van fontos feladata. Egy felmérés szerint a nők fele nem jut hozzá a napi ajánlott mennyiségű B6-vitaminhoz. A fogamzásgátlót szedő nőknél ez az arány még sokkal magasabb. Már kisebb mértékű hiánya is növeli a szervezetben a homocisztein szintet, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli. Súlyos B6-vitaminhiány tüneteként bőrbetegségek jelennek meg, dermatitisz és akne jellemzően. Az idegrendszerre is hatással van, ezért a bőrtünetek előtt álmatlanságot, depressziót és esetenként görcsrohamokat lehet megfigyelni.

Az egyetlen B-vitamin, amit a szervezetünk hosszabb ideig képes tárolni, a B12-vitamin, főleg a májban raktározódik. Megfelelő mennyiségű gyomorsav szükséges, hogy a táplálékkal felvett fehérjékből szabaddá váljon a vitamin, ezért hiányához vezethet a csökkent gyomorsavtermelés. Ilyenkor fáradtság, depresszió, idegkárosodás okozta zsibbadás és bizsergés jelentkezhet a végtagokon.

A biotin (H-vitamin, B7-vitamin) és a pantoténsav (B5-vitamin) a zsírok és szénhidrátok felhasználásában és egymásba való átalakulásában vesz részt. Biotin hiányában étvágytalanság, bőrelváltozások, vérszegénység, érzészavar és koleszterinszint-emelkedés jelentkezhet. A pantoténsav többek között a hajunk színét és a növekedést befolyásolja. Hiánya hasfájást, hányingert, álmatlanságot, gyengeséget és érzészavart eredményezhet.

És végül, de nem utolsó sorban az igen népszerű C-vitaminról. Manapság C-vitaminhiány nagyon ritkán fordul elő, és nem a régen gyakori skorbut kezelésére vagy elkerülésére használjuk. Hatása az egész testre kiterjed. Erősíti a hajszálerek falát, a kollagén képződőséhez szükséges, egészségesen tartja az izmokat és az ínszalagokat, valamint az ínyt. Vízben oldódó antioxidáns, amely a szabad gyökök károsító hatása ellen véd. Átlagosan napi 100-150 mg C-vitamin ajánlott, ami már 3 deciliter frissen facsart narancslében megtalálható. Napi 500 mg-nál nagyobb bevitel nem ajánlott (vesekő esetén sem). A C-vitamin fokozza a vas (http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas) felszívódását, ezért vashiányban mindig C-vitaminnal együtt pótoljuk a vasat. Az E-vitamin működését is segíti, együtt szedve magasabb lesz a vér E-vitamin koncentrációja és az antioxidáns ezáltal újrafelhasználhatóvá válik.

 

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, 2012. márciusi hírlevél

Tévézik, netezik és zenét hallgat egyszerre? Nem baj!

 

Nem feltétlenül rossz dolog, ha egyszerre többféle médium is ontja ránk az információkat - ez derül ki egy friss tanulmányból.


Azok, akikkel rendszeresen előfordul, hogy a média különböző eszközeit egy időben használják, egy adott feladat elvégzése során könnyebben integrálják a több érzékszervet igénybe vevő információkat - állítja a Hong Kong-i Kínai Egyetem két kutatója. Kelvin Lui és Alan Wong azt tanulmányozta, hogy milyen hatással van a figyelemmegosztás a teljesítményre: a Psychonomic Bulletin & Review-ban megjelent tanulmányuk szerint egyenesen hasznos is lehet az információözön.

Az úgynevezett "multitasking"-nak, azaz a többféle feladat egyidejű végzésének negatív hatása sokakat foglalkoztat. Az aggodalom érthető, hiszen nem ritkán látjuk, hogy - különösen a fiatalok - zenehallgatás és filmnézés közben chatelnek, e-mailt írnak, miközben legalább egy játék is fut a számítógépükön. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy bizonyos kognitív funkciók valóban sérülnek ilyenkor, mert a figyelem szétforgácsolódása azt eredményezi, hogy a feladatmegoldás szempontjából fontos információk egyszerűen elvesznek információk rengetegében.

Lui és Wong viszont a "multitasking" esetleges előnyeit vizsgálta két csoportban: az egyikben olyanok voltak, akik gyakran éltek a figyelemmegosztásnak ezzel a formájával, a másikban pedig olyanok, akik többnyire egy dologra szoktak összpontosítani. A két kutató elsősorban arra volt kíváncsi, mennyire képesek a két csoport tagjai automatikusan integrálni a vizuális és a hallás útján érkező információkat.

Kiderült, hogy a 19-28 éves fiatalok közül a "rendszeres figyelemmegosztók" eredményesebben oldották meg a váratlan hangeffektusokkal kombinált vizuális feladatot, míg a másik csoport tagjainak nem nyújtottak segítséget a feladat közben hallott hangok.
Egyelőre korai lenne egyértelmű ok-okozati összefüggésekről beszélni, de annyi biztos, hogy a különböző érzékekre ható információk összesítése könnyebben megy azoknak, akik megszokták a sokcsatornás információáramlást.

Forrás : www.medicalnewstoday.com

 

Gondolkodtál már azon, hogy melyek azok az ételek, amelyek annyira egészségtelenek, hogy jobb lenne elkerülni őket? Egyes adalékanyagok, úgymint a hidrogénezett növényi olajok, az akrilamidok és a nitrátok bizonyítottan káros hatásúak.



Akkor fogod csak tudni eredményesen elkerülni a kockázatos élelmiszereket, ha már sikerült azonosítani a potenciálisan veszélyes összetevőket, melyek rákkeltő hatásúak lehetnek. Ezek egy része a kajához tett olyan adalékanyagok, vegyi anyagok, melyek megváltoztatják vagy fokozzák az étel ízét, megőrzik az eredeti állagát, vagy épp tartósítják az adott ételt. A kulcsfontosságú lépés az ilyen anyagok elkerülése során, hogy ismerd őket, így amikor legközelebb vásárolni mész, már odafigyelhetsz, mi kerül a kosárba.

A rákos sejtek (tumor) fejlődését részben segíti a magas vércukorszint, ugyanis azt használják fel önmaguk életben tartásához. Ezért van az, hogy ha sok édességet, vagy hozzáadott finomított cukrot, egyszerű szénhidrát tartalmazó dolgokat eszel, ajkkor azzal jelentősenmegnöveled a véredben keringő cukor mennyiségét (glükóz), a rákos sejtek (tumor) pedig ebből fognak táplálkozni, így könnyebben és nagyobb mértékben tudnak szaporodni és terjedni a szervezetedben. Nincs olyan biológiai rendszer, ami sejtszintű biokémiai folyamatait a megfelelő „energiahordozó vagy nyersanyag” nélkül el tudná látni, életképes lenne nélküle, így van ez a rákos sejtek esetében is.

Ezért az egyik rákellenes stratégia az, hogy olyan étrendet folytatsz, amely segít csökkenteni a rákos sejtek terjedésének kockázatát, például alacsony glikémiás indexű ételeket választasz. Tehát kerülöd a finomított cukorféleségeket, mindet.

Ugyanígy a finomított lisztféleségeket, például fehérliszt, kerülöd az édesítőszerek használatát és legfőképp tartózkodsz a hozzáadott édesítőszert tartalmazóüdítőktől és más hasonlóan cukros innivalóktól. A visszafogott szénhidrátfogyasztás nem csak a rákos sejtek terjedését segít csökkenteni, hanem azáltal a magas vércukorszint, vagyis a 2-es típusú diabétesz kialakulása is megelőzhető.

Milyen, elkerülendő összetevőket kell keresni a termékek címkéin: magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup, finomított cukor, szacharóz, fehér liszt és az abból készült dolgok, fehér rizs.

A hidrogénezett növényi olajok veszélyei

A hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi olajok szintén kockázati tényezőt jelentenek az egészségre nézve, hiába természetes és akár még egészséges kiindulási anyagból készülnek. Az eljárás során az olajat hevítik hidrogén jelenlétében és fém katalizátorok mellett. Az eljárással jelentősen megnövelhető a termék szavatossági ideje, azonban a folyamat során nem elhanyagolható mennyiségű transz zsírsav keletkezik, ami káros és rákkeltő, a termék címkéjén az összetevők felsorolásánál pedig csak a 0,5 g-nál nagyobb mennyiséget kell feltüntetni adagonként (tálalási vagy adott mennyiségre vonatkoztatott) a transz zsírsavakból.

Ezzel csak az a baj, hogy a gyártók kijátsszák a feltüntetési kötelezettséget azzal, hogy az adagok méretével manipulálnak, úgy módosítják a termék adagolását, hogy az egységre vonatkoztatott összetevők felsorolásánál a transz zsírsavak mennyisége ne érje el a 0.5 grammot, így nem kell feltüntetni a címkén se. Sajnos így működik a modern termékismertető, összetevő lista megalkotása, például megadják, hogy egy falatnyi termékben mi minden van, de az nem egyenlő egy „normál adag” étellel, ugye hogy nem.

Amellett, hogy a transz zsírsavak rákkeltő hatásúak, még egy sor szív és érrendszeri problémáért is felelőssé tehetőek, rontják az anyagcsere hatékonyságát, és szintén ezek tehetők felelőssé a hasi zsírpárnák kialakulás miatt, melyek idővel nyomják a belszerveket (szív, máj), ami szintén nem egészséges. Ráadásul nem minden zsírsav „rossz”, a baj csak az, hogy az esszenciális zsírsavak sérülnek, eltávolításra kerülnek a hidrogénezés folyamata során.

Pedig az esszenciális zsírsavakra nagy szüksége van a szervezetnek. Komoly problémát jelent az, hogy a transz zsírsavak által kiszorulnak az esszenciális zsírsavak, ugyanis azokat helyettesítve elfoglalják a helyüket, de nem töltik be az esszenciális zsírsavak szerepét. Így csak „döglött” súlyt jelent a szervezet számára (torzult a szerkezetük, hiányoznak létfontosságú elemek, viszont azok helyén káros anyagok vannak).

A hidrogénezés után a folyamaton átesett zsírsavak már nem képesek ugyanazt a biokémiai funkciót betölteni, amire eredetileg hivatottak lennének (életfontosságú sejtfunkciók támogatása: agysejtek működésének segítése, hormontermelés, mirigyek működésének elősegítése, oxigéntranszportban való részvétel, sejthártya működése, emésztési és védekezési folyamatok, esszenciális zsírsavak hiányába e funkciók elégtelenek lesznek).

Az élelmiszergyártók természetesen nem részletezik ezen problémákat a termék címkéjén, miért is tennék? A szervezetednek bizony szüksége van az esszenciális zsírsavakra és úgy van programozva, hogy addig legyen folyamatos a táplálékbevitel, amíg meg nem kapja a szükséges tápanyagokat. Tehát ha csak transz zsírsavak kerülnek a szervezetedbe, akkor sose lesz a szervezetednek megelégedettség érzése, mivel nem kapja meg a számára szükséges tápanyagokat.

A probléma pedig ebből következik: a rákos sejteknek sok cukorra és alacsony oxigénszintre van szükségük az optimális terjedésükhöz (ami pont a számunkra nem jó), így éppen a kövér ember esetében találják meg a számukra ideális környezetet.

Az akrilamidok, mint az egyik fő veszélyforrás

A transz zsírsavak jellemzően gyakran a sütési folyamat során képződnek, így ennek kapcsán érdemes szót ejteni ezen kockázati tényezőkről is.

Az akrilamidok nem hozzáadott anyagok, hanem a sütési folyamat során keletkeznek. Rendszerint ha sok keményítőt tartalmazó ételeket (például burgonya) magas hőnek sokáig ki vannak téve, akkor akrilamidok képződnek. Egy svéd tanulmány szerint az akrilamidok képesek rákot okozni és ezt patkányokon végzett kísérletekkel be is bizonyították. Az emberre gyakorolt hatását és keletkezésének körülményeit pedig intenzíven és behatóan vizsgálják napjainkban is.

Nátrium-nitrit és nitrátok

Az élelmiszergyártók szánt szándékkal adagolnak nátrium-nitritet az egyes ételekhez. Ezt a karcinogén vegyületet leginkább a feldolgozott húsfélékhez adagolják (hot dog, szalonnakészítmények és minden olyan étel, mely élénk, pirosas színével jelzi, hogy még friss). Évtizedekkel ezelőtt a húsárukat még konyhasóval tartósították, azonban a huszadik század közepétől az élelmiszergyártók áttértek a nátrium-nitritre, mint tartósítószerre a nagyüzemi termelés során. Ez a kémiai anyag felelős a húskészítmények élénkpirosas színéért, amit a vevőkidőközben teljesen megszoktak és előnyben részesítenek minden mással szemben.

Azonban manapság, amikor a hűtési technikák szinte tökélyre lettek fejlesztve (hűtőszekrények, fagyasztók széleskörű elterjedése) és már nem kell tartani az étel romlásától (baktériumfertőzések, főként botulizmus kockázata), az élelmiszergyártók mégis folyamatosan nátrium-nitritet adagolnak a húskészítményekhez azért, hogy ezen termékek frissnek és kívánatosnak látszódjanak. A nitritek önmagukban még nem okoznának problémát. Ráadásul a táplálkozás során több nitrit kerül a szervezetbe növényi eredetű forrásból, mint húsfélékből. Azonban az emésztési folyamatok során a nátrium-nitritből nitrózamin képződik és ez az anyag lesz felelős a problémáért. A nitrózamin egy erőteljes rákkeltő hatású anyag, azonban nem minősül összetevőnek (mert ugye eredetileg nem volt az élelmiszerben), így jelenléte gyakran figyelmen kívül marad. A nitrózaminok előfordulhatnak még olyan élelmiszerekben melyek savanyítási eljárással, füstöléssel, olajban sütéssel készülnek (sör, sajt, halkészítmények és természetesen a dohányfüstben is jelen vannak). Az összetevők ismerete még nem elég ahhoz, hogy össze lehessen állítani egy precíz feketelistát a káros élelmiszerekről, melyeket mindenképp kerülni kellene. Hanem figyelmesen és aktívan kell olvasgatni a termékek címkéit és keresni a káros anyagokat vagy az azokra utaló jeleket. Íme, az öt leginkább kerülendő élelmiszer.

- Hot-dog: A rákellenes szervezetek szerint a gyerekeknek nem szabadna többet enni, mint 12 adagot egy hónapban (jobb esetben még ennyit se kéne), mert kockázatos. Ha mégse tudnád megállni, akkor keress olyanokat, melyekben nincs vagy csak csekély mennyiségű a káros anyag tartalom.

- Feldolgozott húskészítmények, bacon szalonnák: A húsban szinte ugyanannyi nátrium-nitrit található, mint a hot-dogban. Egyesek esetében nincs nitrit, de azok ritkábbak és rendszerint a biotermékeket áruló üzletek polcain találhatod azokat. A bacon szalonna szintén jelentős mennyiségű telített zsírsavat is tartalmaz, ami szintén növeli a rák kockázatát, beleértve a mellrákot is. Minél jobban visszaszorítod ezen ételek fogyasztását, annál többet teszel az egészségedért, főként a szíved fogja meghálálni a zsíros ételek kerülését.

- Fánk (és más olajban sült tésztaféleségek): Ezek jelentős mértékben tartalmaznak hidrogénezett növényi olajat, fehérlisztet, cukrot és nem mellékesen akrilamidokat. Lényegében az egyik legrosszabb, rák előidéző ételcsoport, amivel csak találkozhatsz. A legtöbb élelmezési szakértő egyetért abban, hogy ezek a legkárosabb élelmiszerek és sajnálatos módon a gyerekek igen sokat fogyasztanak ezekből.

- Sült krumpli: Már az elkészítése se bíztató, hidrogénezett olajban és magas hőmérsékleten sütik a krumplit, sőt egyes gyorséttermi láncoknál még cukrot is adnak hozzá, hogy minél ellenállhatatlanabb legyen az. Nem csak a vérerekre káros, mivel eltömik azokat a felhalmozódott transz és telített zsírsavak, hanem emellett még akrilamidokat is tartalmaz, így igen erős rákkeltő hatású és tiltani kéne a forgalmazását.

- Chips, édes és sós sütik: Az előbbiek sok sót, akrilamidot, zsírt, az utóbbiak pedig rendszerint fehérlisztet, cukrot és sok transz zsírsavat tartalmaznak. Ráadásul nem elég csak figyelmesen elolvasni a termék címkéjét, hanem dekódolni is kell annak tartalmát, ugyanis a gyártók trükköznek és megpróbálják megtéveszteni a vásárlókat másféle elnevezések használatával. Így gyakorlatilag elrejtik a káros összetevőket az óvatlan vásárlók elöl. Például: az MSG.t letudják azzal, hogy csak az élesztőkivonatot tüntetik fel, amiben benne van a monoszódium-glutamát, vagy addig manipulálnak javasolt adagok (vagy az egységre vonatkoztatott tápérték táblázattal) méretével, amíg azt nem tudják ráfogni, hogy a termék transzzsírsavaktól mentes, még akkor is, ha jókora adag van benne a káros anyagból.

Azon kívül, hogy csökkentik vagy elkerülik az említett ételféleségek fogyasztását az ember, még mit tehetnek meg a rák megelőzésének érdekében?

Az alapfelállás igen egyszerű: csak feldolgozatlan és lehetőleg egészben kapható élelmiszerféleségeket kell enni, lehetőleg nővényi eredetűeket túlnyomó részben.

Olyan ételeket kell előnyben részesíteni, melyek bőségesen tartalmaznak omega-3 zsírsavat és más esszenciális zsírsavféleségeket. Sok zöldség-gyümölcsfélét érdemes fogyasztani (soknak rákellenes képességet tulajdonítanak, de legalábbis jó antioxidáns hatást). A rendszeres testedzés szinte elengedhetetlen, mert a tumor nem képes fejlődni jó oxigénellátottságú környezetben. A vércukorszintet pedig normalizált értékeken kell tartani. Valamint mindenképp kerülni kell a gyorséttermeket és az „annyit eszel, amennyi beléd fér” típusú helyeket, mert ezek szinte hemzsegnek a rákkeltő anyagoktól.

Természetes C-vitaminban gazdag ételeket kell enni, mert ez a vitamin akadályozza meg a nitrit nitrózaminná alakulását és segít erősíteni az immunrendszert. A D-vitamin kiváló rákellenes hatással bír, ezért mindenképp napozz eleget, úgy 10-15 percet alkalmanként, naponta legalább (a szolárium csak rákot okoz). Mindig gondoskodj a szervezeted megfelelő vízellátottságáról, mert a szervezet csak így képes hatékonyan megszabadulni a felhalmozódott méreganyagoktól. Kerüld a dohányzást és az alkoholfogyasztást/drogozást, valamint tartózkodj a különféle kozmetikai és illatszerektől, mivel gyakorlatilag mindegyik tele van potenciálisan rákot okozó vegyi anyagokkal.

A rák megelőzése szinte létkérdés és magán a megelőzésen van a hangsúly, a WHO szerint is a rákos esetek 70%-a megelőzhető lenne egyszerű életmód és étrendbeli változtatásokkal.

Forrás : www.hotdog.hu

A benne lévő antioxidánsok legyengítik a baktériumokat...


Amerikában tudósok egy csoportja bizonyította, hogy a vörös áfonyában található hatóanyagok meggátolják a fogszuvasodás kialakulását.

A kutatók a Rochesteri Egyetemről teszteltek két antioxidánst, a quercetint és a myricetint, a fogszuvasodáskor megjelenő Streptococcus mutans baktérium ellen.

Nem arról szólt a kísérlet, hogy a betegek ettek volna áfonyát, hanem laborban tesztelték, hogy az antioxidánsok milyen hatást gyakorolnak a baktériumra. Bizonyítást nyert a kísérlettel, hogy ilyen körülmények között a baktériumok képtelenek elősegíteni a plakkok kialakulását, hiszen az antioxidánsok legyengítették őket.

Ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mekkora adag szükséges a plakk kialakulásának megakadályozásához, további vizsgálatok szükségesek.

 

 

 

 

Forrás: Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület

Milyen foglalkozás illik személyiségünkhöz? Egy egyszerű tipológia...

 

Segítség szülőknek és azoknak, akik váltanának


Legyen szó akár arról, hogy mi akadtunk meg és döntünk úgy, szakmát váltunk, akár arról, hogy gyermekünket szeretnénk jó irányba terelni, a személyiségtipológiák mindig segíthetnek megtalálni a tulajdonságainkhoz legjobban passzoló foglalkozást.

Szakértők szerint minél komplexebb az érdeklődési körünk, annál nehezebb a dolgunk, már ha döntenünk kell, milyen szakma vagy tudomány az, ami mellett elköteleződünk. Az sem ritka, hogy valaki sem a közép-, sem a felsőfokú tanulmányai után nem látja világosan, mit is kezdene magával, ilyenkor - ha minden kötél szakad- akár szakember segítségét is kérhetjük. Az egyetemi, főiskolai karrierirodákban, állásbörzéken és a Kortárs Segítőknél bármikor kaphatunk pályaorientációs tanácsokat, akár a munkaügyi központokban.

A vacillálást és keresgélést megkönnyíthetik azonban első körben az önismereti tesztek is: az alábbiakból érdemes kikeresni azt a típust, amiben leginkább magunkra (pályaválasztó gyermekünkre) ismerünk, az irány pedig adott.

1. A realisztikus

    Mi jellemző rá? Aktív, kitartó, élvezi a kétkezi munkát és inkább magában tevékenykedik, mint csapatban. Szívesen van a szabadban, a fizikai munka sem áll távol tőle. Szereti inkább magától, autodidakta módon elsajátítani a munkafolyamatokat. Élvezi, ha munkájának van valamiféle "kézzelfogható" eredménye. Szívesen dolgozik eszközökkel, állatokkal, növényekkel, a célokra, tényekre koncentrál.

    Hogy látja saját magát? Praktikus, realista, feltalálja magát bármilyen körülmények között.

    Mit kerüljön? A társas, szociális tevékenységeket, ahol rá van szorítva a másokkal való kapcsolatteremtésre (tanítás, gyógyítás, help-desk).

    Milyen foglalkozás való neki? Mérnök, állatorvos, sofőr, szakács, villanyszerelő, rendészet.

2.  Kutató személyiség

    Mi jellemző rá? Elemző, intellektuális, figyelmes, élvezi a tudományos elfoglaltságokat. A mindennapokban is szeret mindent jó alaposan megvizsgálni, az apró részleteket sem téveszti szem elől. A kihívások éltetik,remekül összpontosít, inkább önállóan szeret dolgozni.

    Hogy látja saját magát? Precíz, intellektuális, gondolkodó.

    Mit kerüljön? A túlságosan szabályozott munkakörben leginkább csak fuldokol, és a vezető szerepkör sem feltétlenül fekszik neki.

    Milyen foglalkozás való neki? Technikus, biológus, szociológus, vegyész, orvos, fordító, építész, fizikus, meteorológus, gyógyszerész.

3. Művészi személyiség

    Mi jellemző rá? Intuitív, élvezi a kreatív tevékenységeket (zenélés, képzőművészet, színészet, építőművészet, dizájn). Rugalmas, de nem híres alkalmazkodási képességéről. Lobbanékony, érzelmes és mindenre nyitott. A munkában éli ki eredetiségét, képzelőerejét, sajátos ötleteit.

    Hogy látja saját magát? Eredeti, kifejező, független, kötöttségektől mentes.

    Mit kerüljön? Túlságosan keretek közé szorított tevékenységek, monotonitás, egyhelyben végzett munka, ami nem igényel kimozdulást.

    Milyen foglalkozás való neki? Újságíró, belsőépítész, rendező, színész, író, táncos, divattervező, grafikus, zeneszerző, tánctanár, karmester, operatőr, bohóc, asztrológus, díszlettervező, lakberendező, fényképész, kirakatrendező, divattervező.

4. Szociális személyiség

    Mi jellemző rá? Humanista, türelmes, szeret másokon segíteni (amolyan Terézanyu). Az emberi kapcsolatok állnak a középpontban nála. Ha kell, tapintatos és meggyőző tud lenni, képes hatni embertársaira. Keresi a lehetőséget, hogy csapatban dolgozhasson, a beszélgetés, az emberi szó az egyik nagy problémamegoldó fegyvere, a családban, iskolában, közösségben is mindig ő a konfliktusrendező.

    Hogy látja saját magát? Segítőkész, barátságos, megbízható.

    Mit kerüljön? Gépekkel való foglalatoskodás, a kizárólag egyedül megoldandó feladatok.

    Milyen foglalkozás való neki? Tanár, tanácsadó, ápoló, terepeuta, asszisztens, könyvtáros, szociális munkás, jogtanácsos, edző, felszolgáló, úszómester, házmester, portás, nyomozó, mentős.

5. Vállalkozó személyiség

    Mi jellemző rá? Életerős, kaland- és társaságkedvelő, magabiztos. Könnyen meggyőz másokat, remek előadó, helytáll vezetői pozíciókban, ügyesen boldogul a gazdaság világában is. A pénz hajtja leginkább, szereti, ha a visszacsatolásokat az jelzi az életében, hogy folyamatosan előrébb tud lépni. Lételeme a szervezés, az irányítás.

    Hogy látja saját magát? Energikus, céltudatos, társaságkedvelő.

    Mit kerüljön? Unalmas tevékenységek, az alaposságot, tudományosságot, rendkívüli pontosságot megkövetelő munkák.

    Milyen foglalkozás való neki? Menedzser, közgazdász, politikus, kereskedő, vállalkozó, ügynök, eladó, sportmenedzser, anyagbeszerző, szállodavezető, ügyintéző.

6. Konvencionális személyiség

    Mi jellemző rá? Nagyon alapos, lelkiismeretes. Szabályos ritmusban éli mindennapjait, szereti alaposan megszervezni az életét és szeret egyértelmű utasításokat végrehajtani. A szervezett tevékenységeket kedveli, alkalmazkodóképessége páratlan. Szívesen végez fantáziátlan vagy kreativitást nem igénylő munkát is. Inkább végrehajtó típus, riasztják az ismeretlen kihívások.

    Hogy látja saját magát? Nett, pontos, kitartó.

    Mit kerüljön? A kreativitást, egyéni ötleteket és megoldásokat kívánó munkákat.

    Milyen foglalkozás való neki? Titkárnő, könyvelő, informatikus, recepciós, ügyintéző, hivatalnok, irodai alkalmazott, pénztáros, telefonkezelő, raktáros.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Kiss Verus

A vizelési gondokért a prosztata lehet felelős...

Kínos percek a mosdóban

Sok idősödő férfi él át naponta kínos perceket nehezen kontrollálható vizelési panaszok miatt. Jó tudni, hogy ezek a nehézségek férfiaknál legtöbbször valamilyen prosztatagonddal függnek össze.

Mi a prosztata ?

A prosztata egy viszonylag kicsi, gesztenye alakú szerv, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Tejszerű nedvet termel, amely az ondó része, segíti a hímivarsejtek mozgását és anyagcseréjét. Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik.

Mivel a prosztata szorosan körülfogja a húgyvezetéket, az esetleges elváltozásai, megnagyobbodása, daganata a vizelet útját akadályozhatja. Gyakori (különösen éjszaka jelentkező) vizelési inger mellett vizeletürítési nehézségek jelezhetik a bajt: nem sikerül tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet gyengén vagy csak cseppenként jön, előfordulhat a vizelés közben csípő, égető érzés, hidegrázás. A prosztata betegségeinek korai szakaszukban egyébként kevés a tünete, ezért is kell a vizelési panaszokat komolyan venni, az okait kivizsgálni.

Mi baja lehet ?

A prosztata leggyakoribb betegségei a prosztata-gyulladás és a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. Ezeknél szerencsére jóval ritkább a prosztata rákos megbetegedése. A tünetek mindhárom betegségcsoport esetében hasonlóak: a vizelési nehézségek mellett fájdalom jelentkezhet a herezacskó mögötti területen, illetve fájdalmassá válhat az ejakuláció is.

A prosztatagyulladás bármilyen életkorban előfordulhat, a leggyakoribb oka baktériumfertőzés. A prosztatagyulladás akadályozza a vizeletürítést a hólyagból, a hólyag így fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amit égető érzés kísér, vér vagy genny jelenik meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás esetében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom és a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a vizelés.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása ötven év felett már a férfiak egyharmadát érinti. A megnagyobbodott prosztata az eredeti méretének többszörösét is elérheti, így szűkíti, összeszorítja a húgyvezetéket, akadályozza a vizelést, úgynevezett túlfolyásos inkontinenciát okozhat. Gyakoribbá válik a vizelés, éjszaka különösen sokszor jelentkezik az inger, de a vizeletsugár nehezen indul meg és nehéz befejezni is az ürítést. A vizelés zavarai, akadályozottsága más betegségeket is elindíthat, így például a pangó vizeletben elszaporodó baktériumok fertőzést, hólyag- és vesegyulladást, -károsodást, hosszabb távon veseelégtelenséget is okozhatnak.

A prosztatarák a tüdő és a vastagbélrák után a harmadik leggyakoribb daganatfajta a férfiak körében. Alattomos elváltozás, korai szakaszban alig mutat tüneteket. Első tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizelés égető érzéssel jár, a vizelet színe rózsaszínre változhat, az ürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Ha felfedezik korai szakaszban, jól gyógyítható. Előrehaladott állapotú prosztatarák kezelése során, ha besugárzás vagy műtét válik szükségessé, mellékhatásként előfordulhatnak más jellegű inkontinens panaszok is: a besugárzás hiperaktív hólyagot eredményezhet a hólyagnyálkahártya irritációja következtében, a daganat miatt végzett műtét során pedig sérülhet a záróizom, vagy az azt mozgató idegek, ezért átmeneti vagy tartós inkontinencia léphet fel.

Hogyan kezelhető a férfi inkontinencia ?

Ne felejtse el: nincsen egyedül, rengeteg embernek van vizelettartási nehézsége, ezért ne szégyelljen beszélni róla orvosával. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az ilyen kellemetlenségeket a korosodással elkerülhetetlenül együtt járó gondoknak tekintik, és beletörődnek, pedig van rájuk megoldás, kezelési lehetőség. Mindenképpen tanácsos utánajárni a jelenség okainak, mihamarabb szakorvoshoz fordulni, hiszen ezek a kellemetlenségek más, súlyosabb betegség jelei is lehetnek. Nem kell félni az urológustól: csekély kellemetlenséggel ugyan jár a prosztatavizsgálat, de az egészsége, gyógyulása, életminősége nyilván megér ennyit!

Az adott prosztatabetegség kezelése oldhatja meg az általa okozott vizelési gondokat. Stressz inkontinencia esetén - amikor köhögés, tüsszentés, erőlködés során cseppen el a vizelet - hasznosak lehetnek a medencefenék gyakorlatok, a medencefenék izmainak összehúzása és elernyesztése.

Késztetéses inkontinenciánál - amikor a vizeletvesztést hirtelen parancsoló inger előzi meg - az úgynevezett antikolinerg gyógyszerek képesek meggátolni a hólyaggörcsöt okozó idegi impulzusokat. Hólyagtréning is hatásos lehet, amelynek segítségével megtanulhatja elnyomni a hirtelen jelentkező vizelési ingert. Ha pedig nem sikerül teljesen felszámolni a vizeletvesztés veszélyét, jó tudnia, hogy számos inkontinencia termék létezik, pl. speciálisan férfiak számára kifejlesztett betét, ami jelentősen javíthat az életminőségén.

Figyeljen az étrendre !

Vannak kifejezetten prosztatabarát táplálékok, amelyek antioxidáns-, flavonoid- és ásványi anyagtartalmuknak köszönhetően valamelyest védenek a prosztatagondoktól. Ilyen például a paradicsom, a szója és a tökmag. Egészséges az olajos magvak, a nyers zöldségek, gyümölcsök, a barna rizs, a bab, a borsó, a hidegen sajtolt növényi olajok (olíva, szezámolaj) fogyasztása is. Ugyanakkor az elhízás, a túlzott húsfogyasztás, a zsíros ételek, az alkohol, a sok koffein viszont megnöveli a prosztatabetegségek, köztük a rák kockázatát.

Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Kiss Éva

Finisben a Tisza-tavi Ökocentrum

 

Poroszlón jártunk és megnéztük, hogyan élnek majd a vidrák és vizák Európa legnagyobb édesvízi akváriumában. A Tisza-tavi Ökocentrumot április végén nyitják meg hivatalosan, de a mai nyílt napon Bornemisza János polgármester vezetett körbe minket, mesélte el az épület és a környék történetét.

 

A Tisza-tavi ökocentrum helyszínrajza

 

Először 2001-ben merült fel az ökocentrum ötlete, elsősorban a Tisza-tó üdülési szezonjának meghosszabbítása érdekében. Egy szakértői bizottság körbejárta a lehetséges településeket (pl. Tiszabábolna) és Poroszló mellett nemcsak a csodálatos természeti környezet és a Tisza-tó közelsége szólt, de a 33-as út biztosította jó megközelíthetőség is és a helyiek lelkesedése (ami ma ránk is átragadt). 2009. november 29-én végül aláírták a támogatási szerződést, a teljes költségvetés 2,2 milliárd Ft, ebből 1,9 milliárd Ft EU-s forrásből, 300 millió Ft pedig önerőből származik.

Az ökocentrum fogadóépülete

 

A fogadóépület 4 szintes, kettő a földfelszín alatt, kettő felette, mindez 2.600 m2-en. Az első szint (amely tulajdonképpen a "földszint") a fogadótéré (információs rész, büfé, ajándékbolt). A -1 és -2 szint az akváriumok szintje, míg a felső szinten 3D-s mozi (a környéken még hagyományos mozi sincsen, nemhogy 3D-s), irodák, 100 fős konferenciaterem és a kilátó található, ahonnan szinte a teljes Tisza-tó belátható. Az akadálymentes épülethez 72 férőhelyes parkoló tartozik, a kapcsolódó park 7 hektáros. A Kertai László Ybl-díjas építész tervezte fogadóépület is a természetre asszociál, formája egy éppen felszálló szürke gémre hasonlít, melynek láthatjuk szárnyait, de farktollát is. A kivitelezési munkákért a Market Zrt. felel.

Az akvárium látványterve

 

Az ökocentrumban található Európa legnagyobb édesvízi akváriuma (a német Duna Múzeum legnagyobbja is "csak" 40 m³-es), amely nemcsak mérete és alakzata miatt különleges. Fenntartása nehezebb, mint egy sósvizű tropicariumé, főként az algásodás miatt. A medencék teljes feltöltéséhez mintegy 1 millió liter víz kell. Az alagút akrilból készült (ez jobb, mint az üveg, mert torzításmentesen javítható), a világon összesen 70 tonna készül, ebből 5,5 tonna Poroszlóra került. Egyúttal ez volt a legdrágább rész az egész komplexumban, 80 millió Ft-ba került.

Az akvárium befejezés előtt

 

Az akvárium fölötti szinten kisebb-nagyobb akváriumok és terráriumok is lesznek, a földbe vájt üveglapokon keresztül pedig leláthatunk a lenti medencékre.

Kilátás a toronyból (dámvad etető,

 

Épült egy kültéri terasz, amely a szúnyoghatár felett van, így nyáron is élvezhető. Őshonos fajoknak szánják az egész területet, lesz itt nádi farkas, békák tava, de még birkák is. A kültéri medencékben vidrák és kormoránok is helyet kapnak. Lesz dámszarvas-etető, vizes játszótér gyerekeknek, fűzfa-labirintus, szabadstrand, akadálymentes horgászhelyeket is kialakítanak, és tanösvények vezetnek mindenhová. A tájházban (halászati skanzen) pedig nemcsak bemutatják az eszközöket, de ki is próbálhatjuk azokat. Az ökocentrumhoz 15 (motoros) csónak is tartozik, melyet önállóan vagy szervezetten is igénybevehetünk, 12 GPS-be programozott túraútvonalból választhatunk, kondícionktól függően lehet rövidebb (5-6 km) vagy hosszabb (40 km).

A nádifarkas lakóhelye

 

A tanösvény

 

 

Forrás : www.vizpartifejlesztesek.blog.hu

Toxikus összetevője okozhatja a hagyományos gyógyászatot kedvelő Tajvanon az összes húgyúti rákos eset több mint felét.

Népszerű gyógynövény növeli a rákos esetek számát
(Wikipédia)

A farkasalmában (aristolochia) található arisztolsavat, amely gyakori összetevője a fogyást segítő, ízületi fájdalmakat és az emésztést támogató ázsiai gyógynövénykeverékeknek, rákkeltő vegyületként tartják számon. A farkasalmát évezredek óta alkalmazták a népi gyógyászatban szerte a világon, mára azonban kiderült, hogy súlyos vesekárosító és húgyúti rákot okozó kockázata is van.

Korábbi felmérések szerint Tajvanon a lakosság mintegy harmada használt a megelőző évben arisztolsav-tartalmú gyógynövényt, amitől nem független, hogy az országban csaknem négyszer gyakoribb a veserák és a húgyutak rákja, mint a nyugati országokban.

Arthur Grollman, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint ezek ritka tumortípusok és a világ országai közül Tajvanon a legnagyobb az előfordulásuk. A tanulmányba 151 húgyúti rákkal diagnosztizált pácienst vontak be, akik 60 százalékánál kimutathatók voltak az arisztolsavhoz köthető genetikai mutációk.

A kutatómunka tanulsága szerint ez a sav különleges, egyedi sérülést okoz a vesekéregben, valamint növeli a TP53 jelű, tumorelnyomó génben egy bizonyos mutáció előfordulását. Grollman arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a természetes és a hagyományos nem mindig jelent egyet a biztonságossal.

 

Forrás : PNAS/MTI/Hír24

Egy új teszt kifejlesztésében is segíthet az eredmény...


A tartósan fennálló szemremegés a Parkinson-kór korai jele lehet, a szemgolyó mozgásának tesztelése segítheti a betegség megállapítását - vélik vizsgálataik alapján amerikai kutatók.

Az Archives of Neurology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz 112 Parkinson-kóros páciens szemmozgásvizsgálatát végezték el, valamint az összehasonlításhoz hatvan egészséges emberét is.

A feladatban részt vevő önkénteseknek számítógépes képernyőn kellett követniük egy tárgy mozgását. Valamennyi Parkinson-kórral élő embernél folyamatos szemremegést tapasztaltak, függetlenül attól, hogy szedtek-e gyógyszereket vagy sem. Szemremegésük megakadályozta őket abban, hogy a mozgó célpontot tekintetükkel stabilan követni tudják.

Ugyanezt a problémát az egészségesnek vélt kontrollcsoportban csak két embernél figyelték meg - idézte a HealthDay című ismeretterjesztő portál.

George Gitchel kutatásvezető szerint eredményük azt mutatja, hogy egy, a szemgolyó mozgásának ellenőrzésére kidolgozandó teszt alkalmas lehetne a Parkinson-kór korai diagnózisára.

Forrás : www.hazipatika.com

A rossz lehelet nem is igazán betegség, hanem egy kellemetlen állapot, hiszen a saját szájszagunkat nem érezzük, viszont különféle jelek utalhatnak a problémára. Ilyen a vastag lepedék a nyelven, a fémes, kesernyés szájíz vagy a kiszáradt szájüreg is.

 

A szájszagot sok minden okozhatja - tudjuk meg az Első Magyarországi Online Fogászati Egyesülettől -, így pl. erős aromával rendelkező élelmiszerek, cigaretta, alkoholfogyasztás, de ezek csak átmenetileg rontják el a leheletünket és ideg-óráig tartanak.

A fentieken túl a szájszagot betegségek is okozhatják, melyek nem feltétlenül időszakosak. Ilyen lehet a cukorbetegség, amit aceton szagú lehelet kísér, illetve a vesebetegség is. Ez utóbbinál ammóniára emlékeztető szagot lehet érezni. A legtöbb esetben viszont azt lehet mondani, hogy a rossz lehelet oka a rossz szájhigiénia.

Ha a fogakra, pótlásokra, esetleg az ínyre ételmaradék tapad és az bomlani kezd, kellemetlen szaggal jár együtt. Ha a szag állandósul, az vastagabb fogkőlerakódásra enged következtetni vagy valamilyen ínybetegség van kialakulóban. Jó hír viszont, hogy a betegség kezelését követően, illetve a fogkő eltávolítása után a szájszag az esetek többségében megszűnik.

 

Forrás: Fogaszat.org

Keresés