Összeszedtük, milyen jogi változások és áremelések várhatók az új évben.

Drágulások, változások - BÚÉK 2013!
(Hír24)

2012-ben mindenki számára érzékelhetővé vált az, hogy drágulnak a dolgok: csaknem 6 százalékkal romlott a pénzünk értéke az infláció miatt. Korábban ez nem volt jellemző, az átlagos áremelkedés évek óta a fájdalomküszöb (körülbelül 3 százalék) alatt maradt, így csak kapkodtuk a fejünket az év során.

Kicsit kevésbé vesz majd el a szegények adója...

Az árak emelkedése a szegényebb háztartásokat még jobban sújtotta, mint a gazdagabbakat, hisz nagyon nem mindegy, hogy az infláció miatt fillérre kiszámolt élelmiszerkasszából futja kevesebbre (vagy vacakabb minőségű élelmiszerre) vagy csak kevesebb kütyüt vesz az ember.

Az infláció ráadásul azért is számít a szegények adójának, mert a szegényebbek gyakrabban vannak olyan állásokban, ahol nem emel rutinszerűen év elején fizetést a cég az infláció értékével. Tehát ők 2013-ban minden valószínűség szerint az eddigi kevésnél is kevesebbet fognak tudni vásárolni.

Talán egy kis vigasz, hogy az új évben nem várnak a szakértők olyan brutális drágulást, mint ami 2012-ben volt. A GKI Gazdaságkutató Intézet például5 százalékos inflációra számít, igaz, ezt még a kormány rezsicsökkentési akciója előtt számolták. A jegybank eleve kevésbé durva drágulást vár: 3,5 százalékkal nőhetnek a bank elemzői szerint a fogyasztói árak 2013-ban.

Olcsóbb lesz a rezsi...

A kormány decemberi rezsicsökkentési döntése is mérsékelheti a kiadásainkat – hacsak az energiaszolgáltatók nem terhelik át a lakosságon elmaradt bevételeket a vállalatokra. Ha ez történne, akkor az durván megemelhetné az inflációt (így végső soron mégis a mi zsebünkből venné ki pénzt.)

lakossági gáz, villany és távhő fogyasztói ára 10 százalékkal lesz olcsóbb januártól (ezek hatósági áras termékek, tehát a kormány módosíthatja az árukat, szemben más termékekkel, amelyeknek az árát a piac határozza meg.)

A rezsicsökkentés fontos mankó lehet az infláció miatt szenvedő szegényebbeknek: a kormány számításai szerint a magyar családok 50 százalékánál a létfenntartási kiadás felét meghaladja a rezsiköltség, 20 százalékánál pedig még ennél is magasabb az arány.

A víz ára az idén egy kormányrendelet értelmében nem drágul, de hosszabb távon jelentős változások lehetnek, mivel a víziközmű-cégeket az önkormányzat tulajdonába adják.

Drágább lesz a koszt...

A háztartások szempontjából a másik legfontosabb elem az élelmiszerár. Ebben viszont nem sok jóra számítani. A 2012-es aszály miatt visszaesett termésmennyiség több szegmensben is várhatóan emelni fogja az árakat, mint ez a termelői árak emelkedéséből is jól látható. Összességében 13 százalékkal emeltek áraikon a gazdák, s csak az a kérdés, hogy ez mikor és mennyire gyűrűzik be a bevásárlókosarunkba.

Annyit már most lehet tudni, hogy a magyar konyha talán legfontosabb alapanyagábból, a krumpliból az év elején akár már 300 forint is lehet egy kilogramm. Szintén drágább lett a gabona és ebből következően minden pékáru ára is emelkedett már ősztől, s nem is várható áresés. A zöldségek és gyümölcsök ára minden télen magasabb, de idén az aszály miatt a szokásosnál is jobban – háromszorosára nőhet például a gyökér ára. A süteményekbe valók is sokat drágultak.

Drágul a közlekedés is...

Szintén jelentős tétel sok családban a közlekedés. A már évek óta a csőd szélén tántorgó fővárosi tömegközlekedőcég, a BKK idén is emeli árait: egy szimpla jegy már 350 forintba kerül 320 helyett. (S ezzel párhuzamosan drágulnak a bérletek is.) Viszont legalább forgalomba áll az év folyamán 150 alacsonypadlós busz, végre nyugdíjazva a legszakadtabb veterán járgányokat.

Az autósok számára vegyesek a hírek: az olajpiaci elemzők szerint 2013-ban csökkenni fog a benzin ára, bár persze a várakozásokat egy robbantás, háborús feszültség, tűz, tornádó, hurrikán vagy mélytengeri csőtörés lazán felülírhatja. Nő viszont a parkolás díja: a fővárosban általában 10 százalékkal emelkedik a várakozó autók után felszámolt díj. És persze nagy kérdés, hogy a dugódíjjal mi lesz. 2012-ben végül elvetette a kormány, de még újra elővehetik, ha nem áll jól a közös kassza.

Több minimálbér, nyugdíj és segély...

Januártól 98 ezer forint a minimálbér. Ezzel párhuzamosan nő a szakmunkás minimumbér és a végzettséghez kötött garantált bérminimum is. S mivel több szociális juttatás is a minimálbérhez van kötve, ezek is nőnek. Emelkednek különböző terhességi juttatások, álláskeresési segélyek is.

A nyugdíj is nő: 5,2 százalékos emelés várható, mivel a nyugdíjaknak törvény szerint követniük kell az inflációt.

A közalkalmazottak ezzel együtt sem feltétlenül járnak jól: nyártól csak kivételes esetben lehet majd nyugdíjasnak állami fizetése.nem ez az egyetlen változás a nyugdíjak körül: a Ratkó-korszak népes generációja mindenféle megvonásokra és nehezítésekre számíthat. A jelenlegi nyugdíjrendszer ugyanis hosszabb távon finanszírozhatatlan. Ám a nyugdíjplafon eltörlésével néhányan bankot robbantanak.

2014 a holokausztra való emlékezés jegyében telik majd el, s a kormány úgy döntött, hogy már 2013-ban 50 százalékkal emeli a több mint nyolcezer magyarországi túlélő rendszeres nyugdíjkiegészítését.

Visszakapjuk az egyéni számlákat: a kormány kijelölte ezek vezetésére az ONYF Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságát. Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához – hangsúlyozta a kormány, hozzátéve, hogy a nyugdíjakat továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg.

Új szabályok, új költségek...

A jogszabályok változása ráadásul néhány új kiadást is kötelezővé tett. Így például a kutyatulajdonosok január elsejétől büntethetők, ha a kutyájukban nincsen chip. A chip beültetéséért az állatorvosok 3500 forintot kérhetnek, a chip regisztrálásáért pedig néhány száz forintot, ám mégis jelentős beruházássá teheti az egyperces műveletet, ha az állatorvos vizsgálati díjat is felszámol.

Szintén új adminisztratív elvárás az, hogy lakás adásvételénél a tulajdonosnak a lakáshoz már nemcsak energetikai tanúsítványt kell készíttetniük, hanem a tanúsítványt fel is kell töltenie a tanúsítónak egy internetes adatbázisba.

Az e-tanúsítás célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása, de nyilván a zsebünkre megy majd valamilyen módon ez is.

Átalakuló biztosítási díjrendszer...

Ennél nagyobb változás, hogy a biztosítók 2013-tól már nemcsak évente egyszer, hanem bármikor meghirdethetik majd a díjaikat, akár évente többször is (de legfeljebb 60 naponta). A szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, mely a biztosítási időszak kezdő napján érvényben van. Azaz a következő évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerződőre.

A szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot a fogyasztó teszi. A biztosító az ajánlatot – jogszabályban meghatározott esetekben - a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül utasíthatja el vagy tehet javaslatot az ajánlat módosítására. Sok más dolog is átalakul, bővebb információ a pénzügyi felügyelet tájékoztatójában.

Kevesebb helyen több ügyet lehet majd intézni...

A zsebünket érintő kérdéseken túl is számos jelentős változás lesz az idén. Talán a legfontosabb, hogy megváltozik a közigazgatási rendszer, s megkezdik a munkát a járási hivatalok. Január elsejétől Budapesten 23, vidéken pedig összesen (!) 175 járási hivatal lesz. (Itt megnézheti hol lesz ilyen hivatal.)

A járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést veszik át a településektől. A kormány számításai szerint csak a jegyzőktől évi 5 millió önálló ügy kerülhet át a hivatalokhoz, amelyek egységes rend szerint, hatékonyabban fogják tudni intézni ezeket. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőnél, amelyek intézéséhez a kormány megítélése szerint helyismeret szükséges.

Az ügyfelek dolgát megkönnyíti majd, hogy a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel fogják ellátni feladataikat.

Az átalakítás sok kisebb településen az ügyintézési lehetőségek megszűnését jelenti, s jelentős leépítésekkel is jár. Ez spórolás az adófizetőknek, ám növelheti a munkanélküliséget azokon a településeken, ahol lényegében csak az állam tud munkát adni.

Kevesebb – vagy több – szabadság

Az új Munka törvénykönyvének jelentős része már júlisban hatályba lépett, de a régi törvénynek több rendelkezése januártól hatályos. Az új szabályok szerint több szabadnappal rendelkezhet majd a munkavállaló, s változik a szabadságolás rendszere. Pótszabadnapokat kaphatnak majd egyes dolgozók, míg mások kevesebb szabadnaphoz jutnak. A szabadságolás 2012-es és 2013-as szabályairól szóló összehasonlításunkat megtalálja itt.

Az új szabályok szerint kevesebb végkielégítés is jár, s például nyugdíjas közalkalmazottnak egyáltalán nem jár majd.Erről összefoglalónkat itt olvashatja.

 

Forrás : Hír24

Keresés