Amerikai kutatók szerint a jéghegy csak az elkövetés eszköze volt, a valódi bűnös a Nap, a Hold és egy délibáb.

Megtalálták a Titanic-katasztrófa tetteseit

Április 15-én lesz éppen száz éve, hogy az annak idején elsüllyeszthetetlenként beharangozott hajó mégis elsüllyedt, és ezzel 1517 embert helyezett hullámsírba. (A centenárium alkalmából egyébként 3D-ben támasztják fel a másfél évtizede bemutatott filmet.)

Mindeddig azt hittük, hogy a katasztrófát rossz kormányzás okozta, azonban Donald Olson és Russel Doescher, a San Marcos-i Texas Állami Egyetem asztronómusai szerint a Titanicot elsüllyesztő jéghegynek nem kellett volna ott lennie, ahol volt. Az egészről a Hold tehet. Meg a Nap.

A kutatók által gyűjtött adatok alapján a Hold 1912 januárjában 1400 éve nem látott közelségbe került a Földhöz, ráadásul a Föld épp akkortájt ért pályájának Naphoz legközelebbi részéhez. A két texasi állítja, ha mindezt összeadjuk, az átlagosnál jóval nagyobb árapály jelenséget kapunk - szerintük ez mozdította ki azt a bizonyos, roppant méretes jéghegyet eredeti helyéről, ez felelt az akkoriban megjelent, szokatlanul sok jégért.

De persze ez csak a megoldás egyik fele, hiszen józan paraszti érveléssel azt lehetne mondani, hogy minél nagyobb egy jéghegy, annál könnyebb észrevenni.

Igen ám, de a Titanic épp a katasztrófa idején haladt a meleg Golf-áramlatból, a hideg Labrador-áramlatba, a hőmérsékleti különbségek az áramlatok feletti légkörben is megmutatkoznak, kölcsönhatásuk pedig optikai csalódásokhoz vezet. Elméletük ezen része a két amerikai szerint azt is megmagyarázza, hogy a California nevű teherhajó miért nem látta meg korábban a Titanicot.

Persze a két asztronómus szerint sem megdönthetetlen az elméletük, csupán annyit állítanak, hogy akár így is történhetett, hiszen (szerintük) elég sok adat támasztja alá elképzelésüket.

 

Forrás : Hír24

Napkitörés veszélyezteti a Földet

Évek óta nem látott erejű napkitörés veszélyezteti a Földet a következő napokban - jelentette szerdán az Egyesült Államok Űridőjárás Előrejelző Központja.

Napkitörés veszélyezteti a Földet

A napkitörés kedden kezdődött, és a hatása amerikai idő szerint szerda éjfél, közép-európai idő szerint csütörtök kora reggel éri el a Földet. Ez öt éve a legnagyobb ilyen jelenség, és az ereje még növekvőben van.

A kitörés okozta mágneses vihar áramkimaradást okozhat az elektromos hálózatokban, és a rádiósugárzása megzavarhatja a műholdak és repülőgépek navigációs rendszerét, csökkenti a pontosságukat. Kutatók szerint távközlési gondok is jelentkezhetnek, és a sugárzás valószínűleg arra kényszeríti a repülőgépeket, hogy letérjenek az Északi- és a Déli-sarkvidék fölött vezető útvonalakról. Számítani lehet a sarki fény megélénkülésére is.

 

Forrás : MTI

Nyilvánosságra hozták az idei Mobile World Congress kategória győzteseinek listáját.

Nem múlhat el szakmai kiállítás, seregszemle anélkül, hogy ne szavazná meg egy szakmai zsűri, hogy kik voltak a legjobbak abban az évben. Az MWC-n is tartják ezt a remek szokást, így be is tudunk számolni az eredményekről. Rengeteg kategória van, ezekből most csak a fontosabbakat emelnénk ki, akit érdekel a teljes lista, az itt olvashatja el.


Az egyik legmeglepőbb eredmény kétségtelenül a Legjobb Új Mobileszköz kategóriában született, mivel ezt a 41 megapixeles kamerával robbantó Nokia 808 PureView nyerte, valószínűleg a finnek legnagyobb örömére. Sokkal kisebb meglepődést okozott a koreai gyártó, mivel a Samsung lett az Év Készülékgyártója, és a Galaxy S II vitte el a Legjobb Okostelefon elismerést is.



A Nokia egy másik díjat is begyűjtött, mivel a Legjobb Belépő Kategóriás Mobil mezőnyben a Nokia C3-01 győzedelmeskedett, amit többféleképpen is lehet értelmezni, de a Nokia minden bizonnyal ennek is örült. Az Apple idén is lecsúszott a mobilos díjakról, de vigasztalódhatott a Legjobb Mobil Táblagép (létezik nem mobil táblagép is?) elismeréssel, amit természetesen az iPad 2 miatt kapott meg a gyártó. Alkalmazások terén is záporoztak a díjak, amiből egyet (Legjobb Végfelhasználói Alkalmazás) a Rovio vitt el az Angry Birds Rioval, a Leginnovatívabb elismerést a SwiftKey nevű alkalmazás nyerte, a legjobb szolgáltatás pedig a Google Maps lett. Végül kiemelendő még a zsűri különdíja a Legjobb Mobil Alkalmazásért, amit a WhatsApp nevű üzenő program nyert.

 

Forrás : www.technet.hu

41 megapixeles mobillal sokkol a Nokia !

Ilyen hatalmas felbontású kamerás mobil érkezésére bizony nem sokan számítottunk.

     A Nokia a Mobil Világ Kongresszuson bejelentette a Nokia N8 utódmodelljét, a Nokia 808 PureView-t. Magával a telefonnal (Symbian Belle, 1,3 GHz-es CPU, 4 colos kijelző) majd egy kicsit később kívánok foglalkozni, itt és most első körben tekintsük át röviden, hogy mit is tud az új jövevény kamerája!


     Tessék megkapaszkodni: a Nokia 808 PureView kamera moduljának lelke nem más, mint egy 41 millió képpontot számláló képérzékelő. Ennek segítségével 4:3-as képarány mellett maximum 7152x5368 pixeles (38 megapixel), 16:9-es módban pedig maximum 7728x4354 pixeles (34 megapixel) állóképek készíthetők. Jó hír, hogy ezt a hatalmas pixel mennyiséget ezúttal sem egy parányi méretű szenzorra zsúfolták rá. A képérzékelő ugyanis 1/1,2 colos méretű, vagyis 2,5-szer nagyobb, mint az N8-ban lévő szenzor, a pixelek pedig 1,4 mikronosak.



     Optikai zoom ugyan nincs a fedélzeten, azonban az N8-on debütált intelligens zoomot sikerült jelentősen továbbfejleszteni. Ennek eredményeképpen, amennyiben 5 megapixeles üzemmódban fotózunk, 3-szoros veszteségmentes zoom áll rendelkezésünkre. 1080p Full HD felbontású (30 fps) videók készítésekor 4-szeres, 720p HD videók rögzítésekor pedig 6-szoros veszteségmentes zoom használható. Az sem semmi, hogy a H.264-es formátumú videók maximális bitrátája 25 Mbit/s!



     Említést érdemel továbbá az f2,4-es fényerejű Carl Zeiss optika, a 26 milliméteres nagylátószög, a villámgyors autofókusz, a 15 centiméteres makró közelpont, a nagy fényerejű xenon vaku, illetve a LED-segédfény. Izgalmasan hangzik, nemdebár? A forgalmazás várhatóan májusban fog megkezdődni...

Forrás : www.technet.hu

Gyári hibás tévékért perelték be anno a Samsungot Amerikában, most pedig végre belenyugodott a Samsung, hogy valamit tennie kell.

Pattogás, majd egy idővel már be sem kapcsol a készülék: több évre visszamenőlegesen érinti a Samsung tévék egy részét a gyári hiba, amely valójában aprócska, de annál fontosabb alkatrész hibájából ered: a tápegységben lévő egyik kondenzátoréból.


Az érintett modellek közt LCD, plazma és projektoros tévék is szerepelnek. Az érintett modellek listáját megtalálják itt a cikkben, illetve a Samsung hivatalos honlapján is. Jó hír, hogy csupán a 2008 december 31 előtt gyártott modellek érintettek, feltehetően azért, mert ezek után a Samsung leváltotta a kondenzátorok beszállítóját.


A megegyezés értelmében a Samsung azon vevőknek, akik már nem is rendelkeznek a hibás modellel, de bizonyítani tudják, hogy rendelkeztek egyel, maximum háromszáz dolláros kártérítésre számíthatnak. Ezen kívül a koreai cég állja a javítási költségeket, valamint kifizeti a korábbi javításokét is.

Púpos kondenzátor: minden baj okozója

Púpos kondenzátor: minden baj okozója


Azt nem tudni, hogy pontosan mennyibe is fog ez a Samsungnak kerülni, vagy pontosan mennyi potenciálisan hibás készüléket adtak el, de annyi biztos, hogy milliókba, és akár hétmillió készülék is érintett lehet. A Dailytech kérdéseire válaszolva a Samsung képviselője azt is megerősítette azonban, hogy bármely, 2006 utáni gyártott TV, amely hasonló kondenzátor-gondokkal küzd, szintén számíthat az ingyenes javításra.

 

Forrás : www.technet.hu

Szerző : Nagy Balázs András

Repül a, repül a kis Masat

Mérföldkőhöz érkezett a hazai űrkutatás: ma állt Föld körüli pályára az első magyar műhold. Az eseményt a fejlesztőcsapattal izgultuk végig.


A kis Masat (Fotó: MTI/Komka Péter)

Tudományos eredményekről élvezetesen és érthetően írni sosem könnyű feladat. Ha műszaki teljesítményről van szó, az tovább nehezíti a dolgot. Árnyalja a képet az is, ha a beszámoló készítője bölcsész. Ha ráadásul nő, akkor közel járunk a lehetetlen küldetés kategóriájához. Úgy döntöttem, ezúttal mégis harcba szállok a sztereotípiákkal. A téma ugyanis igencsak érdekfeszítő: nem más, mint az első magyar műhold felbocsátása a világűrbe. A hírek szerint a startot élőben lehet végigizgulni a fejlesztő csapattal a Műegyetemen. Ígéretes program hétfő délelőttre.

Amikor rákeresek a Facebookon az eseményre, szorongással vegyes izgalommal olvasom: történelmi pillanat szemtanúi lehetünk ma. Mágikus vonzerővel bíró szavak ezek, különösen egy újságíró számára. Elszántan nekivágok hát a városnak.

Pontban 10-kor érkezem a műegyetem új, modern, ám kissé steril épületébe. Az előadóban még csak alig kéttucatnyian téblábolnak. A percek múlásával aztán egyre gyorsabb ütemben gyűlik a közönség is. Az ivararány nem meglepő: nagyjából tíz hímneműre jut egy női érdeklődő. Ezen némiképp javít a többi újságíró érkezése. Megkönnyebbülök.

Fél 11-re csaknem tele van az előadó. Kisvártatva feltűnnek a fejlesztő csapat tagjai, arcukon várakozásteljes mosollyal, tejeskávészínű, Masatos egyenpólóban. Első körben a Vega hordozórakéta 11 órás startjára várunk. Ez az az eszköz, amely a kis Masatot a világűrbe transzportálja.

Hogy éppen mi történik az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán helyet foglaló Kourou űrközpontban, azt az ígéretekhez hűen óriáskivetítőn szemlélhetik az egybegyűltek. Hogy a rakéta indításig is hasznosan teljenek a percek, Horváth Gyula felvezetésével meg is kezdődik a kicsit több, mint kétórás szeánsz. A projektmenedzser bemutatja a műholdbiznisz résztvevőit, majd egy rövid történeti áttekintés következik.

Megtudjuk, hogy műhold-részegységek már csaknem negyven éve készülnek Magyarországon, de hosszú ideig kellett várni arra, hogy az első komplett készüléket valaki létrehozza. Végül, 2007-ben jött a mérföldkő, amikor is lelkes egyetemisták és doktoranduszhallgatók elhatározták, hogy a CubeSat nevű nemzetközi projekt keretében megépítik az első magyar műholdat. A CubeSat szabványnak megfelelően egy 10x10x10 centis élhosszúságú, egy kilogramm tömegű berendezést hoztak létre, mely aprócska mérete ellenére több mint kétezer alkatrészből áll. A Masat keresztnevet a magyar és a satellite kifejezések ötvözeteként kapta a kisded. A készülék feladata az elképzelések szerint az lesz, hogy föld körüli pályára állása után adatokat gyűjtsön környezetéről, és továbbítsa azokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem E épületének tetején létesített vevőállomására. Emellett a kis jószág követésében rádióamatőrök is részt vesznek. Mint kiderül, Kubától kezdve Ausztrálián át egészen Kínáig több százan jelezték részvételi szándékukat. Bár maga a Masat-projekt elsősorban oktatási célokat szolgál, a küldetés tapasztalatait a későbbiekben a hazai űripar is hasznosíthatja majd.

Közben már csak alig pár perc maradt a startig. Szökik az adrenalin, tetőfokán az izgalom a teremben. Csöndben meredünk a vetítővászonra. A visszaszámlálás utolsó percében síri csend honol az előadóban. Pontban 11-kor aztán felizzik a hajtómű, és a magasba emelkedik a Vega.

Némi megkönnyebbülés hullámzik át a termen, de az ováció még várat magára. A nagy eredmény az lesz majd, ha Masat elhagyja a hordozórakétát és megkezdi önálló űrpályafutását. És a küldetés több okból is kockázatos…

A Vega, azaz az anyahajó

Mint kiderül, nemcsak a magyar kockaműhold debütálásának vagyunk tanúi, hanem az anyahajó, vagyis a Vega hordozórakéta első repülésének is, ami pluszveszélyeket is rejtegethet. A Vega különlegessége, hogy úgy képes a rakományát a világűrbe juttatni, hogy vezérlésének köszönhetően más-más állomáson tudja kirakni az utasokat, vagyis különböző pályára képes azokat állítani. Masat nem magányos utazóként vágott neki a világűrnek: nyolc másik műhold társaságában utazott, melyek közül hét hozzá hasonló, egyetemi fejlesztésű kis készülék, a nyolcadik utas pedig nem a halál, hanem egy nagyobb rádióamatőr műhold. Maga a Vega több részegységből áll, ezek terv szerint, egymást követően válnak le a berendezésről, ez a kivetítőn is világosan látszik. Minden egyes stációnál szolidan örvendezik a közönség.

Megtudjuk, hogy a záróakkord az lesz, amikor az utasok is elhagyják a rakétát, és beállnak előre meghatározott pályájukra. Erre a felbocsátást követő 71. percben számíthatunk. Masat, miután elhagyta a rakétát, bekapcsol, ám félórán át még csöndben lesz, ennyi idő elteltével tud ugyanis annyira eltávolodni utastársaitól, hogy „kutyaközönséges mérőszalagból” készített antennáját kinyissa, és jelet adjon magáról földi követőinek. Ha minden jól megy, akkor elsőként Kuba fölött hallat majd magáról, és Magyarország fölött napi három-négy alkalommal halad el. Egy ellipszis alakú pályán mozog majd.

Amikor legközelebb jár a Földhöz, akkor 300, amikor a legtávolabb, akkor pedig több mint 1400 kilométeres távolságból tudósítja bolygónk érdeklődő lakóit, amit a rádióamatőrök a következő telemetriai adatok segítségével:

MASAT1000
1 00006U 12006F 12044.46627998 .00000000 00000-0 28115-3 0 11
2 00006 69.4856 238.7662 0796254 45.0851 191.9481 14.06356736 11

Az egyszerű drukkerek pedig a Facebookon és az egyetem honlapján is nyomon követhetnek. Aki pedig testközelből is szeretné látni a kockaműhold egyik ikertestvérét, az megteheti a BME holnap nyíló kiállításán.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor őkockasága három hónapig működik majd a világűrben. Körülbelül ennyit bír ki az elektronikája a mostoha hőmérsékleti és nyomásviszonyok között. 1,5-3 éven keresztül viszont fent lesz az űrben, majd miután eléri a Föld légkörét, lelassul és elég.

Ennyi tudás birtokában a hatvanadik perc tájékán már mindenki idegesen fészkelődik. A feszültséget oldandó kapunk még némi adalékot arról, hogy ha minden jól megy, akkor Magyarország is rövidesen tagja lehet az Európai Űrügynökségnek (ESA), ami nagyban megkönnyítené a hasonló projektek kivitelezését. Bár a belépő a klubba nem csekély, ám a tagságért fizetendő éves díj rendszerint busásan megtérül. A készítők most abban bíznak, hogy a Masat misszió remélhető sikere elhatározásra sarkallja a döntéshozókat, és belátják, hogy érdemes az űriparba fektetni.


Repül a, repül a... (Fotó: MTI/Európai Űrügynökség/S. Corvaja)

Közben arról érdeklődünk, mit hoz az élet Masat után. Horváth Gyula elmondja: nem véletlen, hogy a kisműhold a Masat-1 nevet kapta. Valószínűleg lesz ugyanis több utódja is a berendezésnek. A készítők azt remélik, hogy ezek már nagyobb és bonyolultabb műholdak lesznek, melyek segítségével összetett kísérletek is végrehajthatók az űrben, amihez egyébként bőven rendelkezésre áll a tudásállomány hazánkban.

S a jövő optimista reményeinek felvázolása után azon kapjuk magunkat, hogy elérkezett a várva várt perc. És óramű pontossággal 12 óra 11-kor el is hagyja az anyahajót Masat, amit a teremben üdvrivalgás fogad. A vastapsba torkolló ujjongás percekig tart. Felemelő pillanatok ezek. Párásak a tekintetek, boldogok a büszke „szülők.” És az újságírók is, hiszen végre jó híreket közölhetünk. Egy maréknyi magyar kutatócsapat öt éve dédelgetett álma a szemünk láttára teljesült. Horváth Gyula diadalmasan kijelenti: pályára állt Magyarország első műholdja, a küldetés stabil.

Mérnökök, büszke családtagok és bölcsészek együtt örvendeznek.

Hajrá, Masat, szurkolunk Neked!

 


Forrás : Hír24

Szerző : Szentes Adél

Szavakat olvastak ki az agyból

Agyba ültetett elektródák és egy számítógépes modell segítségével amerikai kutatóknak sikerült megfejteni, milyen szavakra gondolnak a kísérleti alanyok.

Forrás: Pasley et al.

A deep (mély) és jazz szavak spektrogramja

      Kómában fekvő és bezártságszindrómában szenvedő betegekkel való kommunikációban jelenthet áttörést a Kalifornia Egyetem (Berkeley) kutatói által kidolgozott számítógépes modell. A program az agyhullámok vizsgálata alapján képes volt rekonstruálni a szavakat, amelyekre a kísérletben résztvevő személyek gondoltak.

     Brian Pasley és kollégái az agy halántéklebenyének úgynevezett superior temporalis gyrusát (STG) vizsgálták. A terület a hallás feldolgozásával áll kapcsolatban, és azon magasabb rendű agyi területek közé tartozik, amelyek segítenek a hallott hangok nyelvi értelmezésében.

     A kutatók agyba ültetett elektródákkal tizenöt ember STG agyhullámait vizsgálták különböző szavak és mondatok lejátszása közben. (Az alanyoknak agydaganat vagy epilepszia miatt volt szükségük agyműtétre.) Ezt követően számítógépes modellel ábrázolták, hogy a különböző frekvenciájú hangokra mely agyterületek reagáltak.

     Később a már éber alanyokat megkérték, hogy írásban mutatott szavakra gondoljanak, és az agy aktivitása alapján a kutatók képesek voltak kitalálni, hogy milyen szót olvastak. Sőt néhány szót még rekonstruálni is tudtak a számítógép segítségével, ami meghatározta az agyhullámok hangbéli jelentését. A kutatók eredményeiket a PLoS Biology folyóiratban publikálták.

 

Forrás : www.origo.hu

Percek alatt regenerálni lehet az idegeket egy új eljárással


A sérült vagy elvágott idegek regenerációja hónapokig vagy akár évekig is tarthat az emlősöknél, ha egyáltalán sikerül. Egy új módszerrel ez az idő drasztikusan lerövidülhet, és a regeneráció hatásfoka is jóval nagyobb.

      Amerikai kutatók bejelentették, hogy olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel az emlősök elvágott idegei napok vagy hetek alatt visszanyerik működőképességüket az eddigi több hónapos vagy akár több éves gyógyulási folyamat helyett. A kutatócsoport azt a mechanizmust leste el, amelyet a gerinctelenek használnak károsodott axonjaik (az idegsejt hosszú idegnyúlványa) regenerációjához. A kutatók eredményeiket a Journal of Neuroscience Research folyóirat legújabb számában publikálták.

     "Olyan eljárást fejlesztettünk ki, amellyel percek alatt regenerálhatjuk az elvágott idegeket, így az általuk szabályozott funkciók napok alatt részlegesen helyreállhatnak, és kettő-négy hét alatt gyakran szinte teljes a működés helyreállása" - mondta George Bittner, a cikk vezető szerzője, a Texasi Egyetem professzora. "Ha a klinikai kipróbálások alatt továbbfejlesztik, ez a módszer nagy előnyt jelent majd a mostani eljárásokhoz képest, amelyek rendszerint tökéletlenül állítják helyre az elveszett funkciót, és ezt is legjobb esetben hónapok alatt."

     A kutatócsoport azokat a mechanizmusokat tanulmányozta, amelyet az állati sejtek használnak a sejthártyáikat ért károsodások kijavítására. Különös figyelmet fordítottak a gerinctelenekre, amelyek sokkal hatékonyabban képesek regenerálni axonjaikat, mint az emlősök. Az axon az idegsejt testéből kiinduló hosszú nyúlvány, amelynek révén a sejt a többi idegsejttel vagy az izmokkal kommunikál.

     A mostani kutatási siker Bittner felfedezéséből ered. A kutató észrevette, hogy a gerincteleneknek az idegsejt testétől elválasztott axonjai nem degenerálódnak napok alatt, ahogy az emlősökben történik, hanem hónapokig vagy akár évekig is életben maradnak. A gerinctelenek elvágott axonjai képesek újra összekapcsolódni, sokkal gyorsabban és jobb hatásfokkal, mint az emlősöké.

     A kutatócsoportnak sikerült átvinni a gerinctelenek által használt módszert patkányokra. Sikerült helyreállítaniuk a patkány combjában elvágott ülőideg összeköttetését, és ennek révén az állatok egy hét múlva már képesek voltak használni a végtagjukat. 2-4 hét alatt helyreállt a legtöbb funkció, sőt egyes esetekben az összes funkció. A kutatók bíznak abban, hogy a patkányokon elért eredményeket az embereknél is meg lehet ismételni. "Úgy véljük, hogy ez az eljárás alapvető változást hoz az idegsérülések kezelésében" - mondta Bittner.

 

Forrás : www.origo.hu

A jövő navigációs rendszere...


      Stratégiát váltott az iGO My way navigációs szoftvert fejlesztő budapesti NNG Kft., a cég korábban szinte kizárólag a hagyományos hordozható, kézi PNA készülékekre fejlesztett szoftvereket, ez a piac azonban telítődött, s így a társaságnak új lehetőségeket keresett. Mára több mint húsz nagy európai, ázsiai és amerikai autóipari cég beszállítója.

 


      Három év alatt mintegy 20 millió eurót fordítottak fejlesztésre, aminek eredményeképpen az idén már megjelennek az általuk fejlesztett beépített navigációs szoftverek az autókban, köztük több prémium sportmárkában is. A cég a szerződései miatt nem nevezheti meg a márkákat.

    

 

     

      Balogh Péter ügyvezető igazgató elmondta, a beépített autós navigáció egyre inkább az alapfelszereltség része lesz, s három év múlva már a forgalomba hozott gépkocsik többségében lesz ilyen berendezés. Néhány év múlva pedig tömegesen megjelennek majd például a szélvédőre vetített 3D-és adatok és információk, s a kijelzők is egyre inkább integráltan, élményszerűen működnek majd, hasonlóan az okostelefonokhoz. Az interaktív vezetés részeként egy újabb megoldás a hang-, illetve kézmozdulatokkal történő vezérlés, autóirányítás lesz. Az okostelefonok elterjedése ugyanis egyre inkább megnöveli az emberek igényét a könnyű, élményszerű kezelhetőség iránt - tette hozzá.

     A jövő navigációs berendezése internetkapcsolatot is igénylő szolgáltatások segítségével folyamatos információáramlást biztosít, s ez újabb lehetőségeket nyit. Egy új felhasználási terület az autóbiztosítás lehet, hiszen a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett a berendezés alkalmas lesz arra is, hogy információkat rögzítsen a gépkocsi tulajdonosának vezetési stílusáról. Ennek alapján számítja ki a biztosító a díjat, ami ezután már nem az életkortól, márkától, teljesítménytől, lakóhelytől függ, hanem a balesetek szempontjából a két legfontosabb tényezőtől, a vezetési stílustól és a vezetett kilométerek számától.

     A navigáció hosszabb távon a forgalomszervezést is segíti majd, hiszen ha sok autóban lesz ilyen berendezés, akkor egy központ az egyedi útvonaltervezések alapján érzékeli, hol lesz a legnagyobb az utak terheltsége, és alternatív útvonalakat ajánl a közlekedés optimalizálására.

     Segíthet a balesetek felderítésében azzal is, hogy ha például egy autóban kinyílik a légzsák, akkor erről információt küld a központba. Onnan, ellenőrizve az információt, megpróbálják felhívni a vezetőt, s ha nem érik el, akkor feltételezve, hogy baleset történt, kiküldik a helyszínre a mentőket és a rendőrséget.

 

Forrás : www.vezess.hu

Egy zsírsav a férfi termékenység titka

Az Illinois Egyetem tanulmánya szerint omega-3 zsírsav szükséges annak az ívnek a létrehozásához, amely a kerek, éretlen spermasejtet a rendkívül hosszú farkú, csúcsos fejű úszóbajnokká változtatja.


     "A normál ondósejt egy olyan ívszerű szerkezetet, úgynevezett akroszómát tartalmaz, amely azért létfontosságú a megtermékenyítéshez, mert ez ad helyet, szervezi és koncentrálja azokat az enzimeket, melyek segítségével a spermium a petesejtbe hatol" - magyarázza Manabu Nakamura, az egyetem biokémia professzora. A Biology of Reproduction legújabb számában közzétett tanulmány első ízben mutatta ki, hogy a dokozahexaénsav (DHA) létfontosságú az akroszóma építőelemeinek egyesítéséhez. "A DHA nélkül ez a lényeges struktúra nem jön létre, és az ondósejtek nem működnek" - állítja a tanulmány társszerzője, Timothy Abbott.
 
    A termékenységükért aggódó férfiaknak érdemes végiggondolni, mely élelmiszerek tartalmaznak DHA-t. A tengeri halak - például a lazac és a tonhal - kiváló omega-3 zsírsavforrások.

     A kutatók akkor fedezték fel a DHA szerepét az egészséges spermium létrejöttében, amikor olyan egereken kísérleteztek, amelyekben hiányzott a DHA szintéziséhez szükséges egyik gén. A spermaszám, a spermiumok alakjának és motilitásának vizsgálatával, valamint a szaporodás sikerességének mérése után kiderült, hogy a DHA-hiányos hím egerek gyakorlatilag meddők voltak. Amint azonban a DHA-t bevezették az egerek étrendjébe, a termékenység teljesen helyreállt.

     A kutatók konfokális lézeres pásztázó mikroszkóp segítségével vizsgáltak vékony szövetszeleteket a spermium fejlődésének egymás utáni szakaszaiban. Kimutatták, hogy DHA hiányában az enzimeket tartalmazó vezikulák ugyan kialakulnak, de nem egyesülnek és hozzák létre az ondósejt felépítésében annyira fontos ívet.

     
Nakamura szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert a DHA nagy mennyiségben fordul elő a specifikus szövetekben, a herén kívül többek között az agyban és a retinában is, ezért a felfedezés az agyműködéssel és a látással kapcsolatos kutatásokat is befolyásolhatja.

Forrás : www.hazipatika.com

Szeretnéd tudni, meddig élhetsz?

Ha lehetőséged volna rá, elvégeztetnéd azt a vértesztet, amiből kiderül, hány év adatott meg neked a földi életből?

Szeretnéd tudni, meddig élhetsz?
      Jeanne Calment 122 évet és 164 napot élt - a bizonyítottan leghosszabb emberi élet az övé volt (AFP)

     Úgy tűnik, sokkal többet számít, mit hordozunk a génjeinkben, mint az, hogy milyen az életvitelünk. Ha arra pontosan nem is tudnak válaszolni a tudósok, hogy hány esztendőre számíthatunk, az viszont már a közeli jövő ígérete, hogy megmondják, van-e esélyünk a 100 évre.

     A tudósok eddig 281 olyan genetikai markert azonosítottak be, amely kapcsolódik a hosszú élethez, miután megvizsgáltak 8000 nyugdíjast, akiknek az átlagéletkora 104 év volt (a legfiatalabb 91, a legidősebb 119 esztendős volt) - a kontrollcsoport tagjai valamennyi életkorcsoportból kerültek ki.

     Meglepő módon a magas életkort megérők közül többen is egészségtelen életet éltek, amiből arra következtettek a bostoni egészségügyi iskola kutatói, hogy genetikájuk felülírta a nem megfelelő életmódot. Egyébként csupán a genetikai adatok figyelembevételével, 71%-os pontossággal meg tudták jósolni, kik élnek 102 évnél is többet, és 85%-os pontossággal, hogy kik jutnak túl a 105 esztendőn is.

     A kutatók által megvizsgált gének nagy része Alzheimer-kórhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, diabéteszhez és szabadgyök-károsodásokhoz kapcsolódott, ez utóbbi például fontos szerepet játszik az életkorral járó betegségek kialakulásában. „Ez nagyon érdekes, mert az általunk látott bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a szuperszázévesek egészen a kilencvenes éveikig nem válnak magatehetetlenné, és úgy tűnik, el tudják kerülni az öregedéssel járó betegségeket” - árulta el a kutatás vezetője, Thomas Perls professzor.

     A kutatás során az is kiderült, hogy a magas életkor nem magyarázható egyetlen génnel, hanem annál sokkal összetettebb génegyüttesről van szó: ehhez 250 ezer genetikai variációt néztek át, mire leszűkítették a végső 281-re. A professzor szerint további kutatásokkal ki tudják deríteni, hogy egyes emberek hogyan tudják „megúszni” a betegségeket, abban is reménykednek, hogy új gyógyszereket, kezeléseket is ki tudnak fejleszteni az olyan kórokra, mint például az Alzheimer. Az igazi siker pedig az lesz, amikor egy olyan vértesztet tudnak tökéletesíteni, amelynek segítségével a jelenleginél pontosabban meg tudják ítélni a várható élettartamot.

     Perls professzor az eredmények ellenére is mindenkinek azt javasolja erősen, hogy éljen egészséges életet, biztos, ami biztos.

 

Forrás : Hir24/Daily Mail

Kínában csapódhat földbe az űrszonda

Orosz szakértők szerint az indításkor 14 tonna össztömegű szonda lezuhanó darabjainak teljes tömege mintegy kétszáz kilogramm

Kínában csapódhat földbe az űrszonda
(Roszkozmosz)

     A legújabb információk szerint Kínában, a Góbi sivatagban csapódhatnak földhöz a meghibásodott orosz Fobosz (Phobos)-Grunt űrszonda darabjai vasárnap, magyar idő szerint 19 óra 40 perc tájékán - közölték orosz rakéta-űripari források.

     Korábban az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz több helyszínt is megjelölt az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán térségében. A különböző helyszínek megjelölése azzal magyarázható, hogy hol felgyorsul, hol lelassul az űreszköz haladása a légkörben.

     Orosz szakértők szerint az indításkor 14 tonna össztömegű szonda lezuhanó darabjainak teljes tömege mintegy kétszáz kilogramm. Nem kell attól tartani, hogy a szonda mérgező üzemanyaga a légkörbe kerül, mert alumíniumtartálya 100 kilométeres magasságban kilyukad, és tartalma elég.

 

Forrás : MTI

Megállítjuk a jégkorszakot?

Egy tudóscsoport szerint jégkorszak felé haladunk, amit azonban „semlegesít” majd az emberi üvegházgáz-kibocsátás. Az elmélet jó, a hiba annyi, hogy most is jégkorszakban élünk.


Jégkorszak nem lesz. Van (Fotó: Shutterstock)

      Még a  Jégkorszak című film sem kell hozzá, hogy a szó hallatán szőrmébe burkolózó kőkori emberekre, mamutokra, kardfogú tigrisekre gondoljunk és elégedettség töltsön el, hogy mai, igencsak kellemes klímánkon élhetjük kényelmes életünket. De kezdjük az elején. Cikkünk onnan indult, hogy a távirati iroda beszámolt brit, amerikai és norvég kutatók tanulmányáról, miszerint az emberi szén-dioxid-kibocsátás miatt később köszönt be a következő jégkorszak.

      Az előző eljegesedés körülbelül 11,5 ezer évvel ezelőtt ért véget, azt azonban nem tudni pontosan, hogy mikor számíthat az emberiség a következőre. A nemzetközi kutatócsoport becslése szerint 1500 éven belül kezdődne meg az új jégkorszak, hacsak ki nem tolódik a globális felmelegedés következtében. Ha azonnal megszűnne minden üvegházgáz-kibocsátás, a szén-dioxid szintje akkor is emelkedett maradna legalább 1000 évig. Ez azt jelenti, hogy a jégkorszakba való átmenet később kezdődhet el a számítottnál – idézi az MTI.

A jég nem „alapállapot”

     Mindez teljesen logikusnak tűnik, ámde az igazság az, hogy jégkorszak nem lesz, hanem van. Immár mintegy 32 millió éve, és még sokáig nem is lesz vége. Definíció szerint ugyanis akkor beszélünk jégkorszakról, ha a Föld legalább egy pólusa tartósan eljegesedik. Manapság pedig ugye mindkét sarkot tartós jég borítja – mondta el az FN24 megkeresésére Török Kálmán geológus, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) tudományos főmunkatársa. Ettől függetlenül a légkörbe jutó úgynevezett üvegházgázok valóban az eljegesedés ellen hatnak.

Mi az üvegházgáz?

      Egyes gázok nagy magasságba jutva a légkörben megakadályozzák a földfelszínről visszavert infravörös sugarak távozását, jó részüket visszaverik a földre. Ezáltal a földfelszín erősebben felmelegszik, hosszabb távon nő a globális átlaghőmérséklet. Kicsiben ugyanez történik az üvegházakban, vagy melegházakban, ahol az átlátszó üveg vagy fólia helyettesíti a légköri gázokat. A felmelegedést okozó gázok közül legnagyobb mértékben a szén-dioxid és a metán van jelen a Föld légkörében.


     A jégkorszakok periodikusan követik egymást, a legutóbbi négy átlag 200 millió évente köszöntött be. Az eljegesedés mértéke és ideje nagyon változó volt, sőt még egy-egy perióduson belül is vannak hidegebb és melegebb időszakok, ez utóbbit interglaciálisnak nevezzük. Manapság, és az elmúlt néhány ezer évben épp ilyen, jégkorszakon „belüli” interglaciálist élünk – magyarázza a geológus. Érthető emberi tulajdonság, hogy mindig jelen korunk viszonyaihoz mérten szemléljük a világot, ezért nem is meglepő, hogy a legtöbbünk szemében a „mamutok kora” jelenti a jégkorszakot, a jelen pedig az átlagos, „normál” állapotot. Ez azonban nem több, mint rossz szóhasználat. Földünk történetében ugyanis az az idő dominál, amikor még a sarkokon sem volt eljegesedés.

Az Egyenlítőig „befagyott”…

      A jégkorszakok beköszöntét főként csillagászati periodikák, ezek „összejátszása” okozza. A teljesség igénye nélkül ilyen galaxisunk forgása, a Föld forgástengelyének dőlésszöge, vagy éves Nap körüli pályájának módosulásai. Témánk szempontjából fontosabb, hogy a légkör vízgőz-, metán- és szén-dioxid tartalma is nagyban befolyásolja az átlaghőmérsékletet. A tudósok ma már számos nagy léptékű, tömeges kihalási eseményt kötnek az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának változásához.

     Akár csillagászati okok, akár a gázkoncentráció, vagy ezek összeadódása okozza a lehűlést, a folyamat egy idő után önmagát gerjeszti. A fehéren csillogó jég ugyanis visszaveri a napsugarak túlnyomó többségét, így minél nagyobb területet borít hó és jég, csillagunk annál kevésbé képes felmelegíteni a bolygó felszínét – magyarázza Török Kálmán. Ez egész extrém helyzetet is okozhat: 750-580 millió évvel ezelőtt a Föld szinte teljes területét jég borította, a sarkoktól kiindulva egyes helyeken egészen az Egyenlítőig. A világ több tízmillió évig fagyos álomba merült.

      Szerencsénkre azonban az időszak vége felé kezdődött erős vulkáni tevékenység annyi üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe, ami megfordította a folyamatot és megkezdődött a felmelegedés. A jégtől való szabadulás pedig valóságos robbanást indított el az élővilágban mind a fajok, mind az egyedszám tekintetében. A nyomás megszűnése mondhatni felpörgette az evolúciót.



Délen könnyebben fagy

      A jegesedést elősegítő harmadik fontos tényező a lemeztektonika. A jég értelemszerűen a sarkokon alakul ki először, és ha a sarkvidéken éppen szárazföld fekszik, a hó formájában lehullott csapadék összeáll, jéggé préselődik, majd a lehűlés arányában halad az Egyenlítő felé. Ha a viszont a pólus környezetét tenger borítja, és történetesen meleg tengeráramlatok tartják „ostrom alatt”, a jég csak jóval nehezebben, sokkal kisebb területen tud kialakulni és terjeszkedni.

     Gondoljunk a Föld mai képére. A Golf-áramlat az egyenlítőn felmelegedett víztömeget észak felé hajtja, hatására például a sarkkörön túl fekvő Murmanszk kikötője egész évben jégmentes, míg a többszáz kilométerre délre elhelyezkedő Arhangelszk évről-évre befagy. Ez a jelenség ellenben az Antarktisz környékén teljesen ismeretlen.

     Jelen jégkorszakunk is a déli féltekén, a Déli-sark környékén kezdődött, amikor az oligocénben, ezelőtt 30-32 millió évvel a Föld déli pólusán lassan kialakult az állandó jégtakaró. Az Északi-sarkot ekkor még nyaranta nyílt tenger borította. Az eljegesedés annyira lassan vált világszintűvé, hogy például a Kárpát-medence éghajlata 10 millió éve még szubtrópusi volt. Erre következtethetünk az alacsonyabb tájakat borító tenger mészkövekben fennmaradt élővilágából. Az Északi sarkon pedig „mindössze” 4-5 millió éve alakult ki az egész évben kitartó jégtakaró.

     Török Kálmán szerint a klímaváltozás nagyon összetett jelenség. amelyet több tényező együttesen határoz meg. És hogy a mostani jégkorszaknak mikor lesz vége? Ezt ma még senki nem tudja megmondani. Annyi biztos, hogy a légkör üvegházgáz mennyiségének növekedése a jegesedés ellen hat, származzanak ezek a gázok természetes forrásból, vagy emberi tevékenységből.

 

Szerző : Bihari Dániel

Forrás : Hír24

Január elején zuhanhat le a mérgező űrszonda...

A Fobosz-Grunt szonda az orosz űrhivatal - a Roszkozmosz - előrejelzései alapján január 6. és 19. között csapódik be a Földbe.

Január elején zuhanhat le a mérgező űrszonda
                                                                                 Fotó : (NASA)

     A Fobosz-Grunt űrszonda még november 9-én indult volna a Mars nagyobbik, Phobosz nevű holdjára, de végül meghibásodás miatt Föld körüli pályán ragadt. A szonda azóta is a bolygó körül kering.

     November 22-én az Európai Űrügynökség szakértői fel tudták venni a kapcsolatot a szondával, majd az orosz Roszkozmosz is, de a szonda irányítószerkezetét nem sikerült felébreszteniük, így az Európai Űrügynökség december 5-én lemondott a Fobosz-Gruntról, és a küldetés újraindításának lehetőségeiről.

     Most profi és amatőr csoportok próbálkoznak világszerte modellezni miképpen változik az "eltévedt" űrszonda pályája, és próbálják meghatározni hol és mikor zuhanhat vissza a Földre.

     A szerkezet jelenleg 201 és 275 km-es távolságban mozog a Földtől az északi szélesség és déli szélesség 51 foka közötti területek fölött.

     A Roszkozmosz számításai alapján a több mint 13 tonnás szondából mindössze 200 kg hullik vissza a Földre.

     Aggodalmakra ad okot, hogy a Fobosz-Grunt üzemanyagtartálya tíz tonna mérgező anyagot dimetilhidrazint és dinitrogén-tetraoxidot tartalmaz.

     Az orosz hatóságok abban reménykednek, hogy a veszélyes üzemanyag megsemmisül a légkörbe való visszatérés során.

 

Forrás: BBC NEWS

Japán kémműholdat indított a világűrbe

     Japán újabb kémműholdat juttatott hétfőn a világűrbe, hogy erősítse területének az észak-koreai fenyegetéssel szembeni védelmét és megfigyelje a szigetországot sújtó természeti katasztrófákat. A radarral felszerelt műholdat egy H-2A típusú japán gyártmányú hordozórakéta szállította, amely közép-európai idő szerint 2 óra 21 perckor indult az ország délnyugati részében lévő Tanegasima űrközpontból – közölte a japán űrkutatási ügynökség (JAXA).

       A műhold éjszaka vagy felhős égbolton keresztül is képes több száz kilométeres távolságról felderíteni az egy méteresnél nagyobb tárgyakat. Földrengés, szökőár, tájfun vagy más természeti katasztrófák esetén képes adatokat gyűjteni az okozott károkról.

     Japán eddig három, kamerával felszerelt kémműholdat juttatott a világűrbe. Az ázsiai ország 2013 tavaszáig egy újabb műholdat akar Föld körüli pályára helyezni, két hasonló típusú űreszköze ugyanis meghibásodott. A műholdas információgyűjtésről és megfigyelésről az 1998-as észak-koreai rakétakísérletek után döntöttek.

Az indítás rendben zajlott, de azt nem tudni, hogy sikerrel pályára állt-e a kémműhold.

     A H-2A rakétát a Jaxa és a Mitsubishi Heavy Industries közösen fejlesztette ki. 2001 óta használják, legutóbb szeptember végén helyeztek vele Föld körüli pályára egy nappali felvételek készítésére alkalmas kamerával felszerelt kémműholdat. Biztonsági okokból az űrügynökség további adatokat nem közölt.

 

Forrás : MTI

Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt...

 

     A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezőek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévő életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.

      Miközben a Föld teljes térfogatának - a magtól az atmoszféra felső rétegéig - csak egy százaléka kedvező élő organizmusok számára, a Mars esetében ez három százaléknyi lehet - igaz, a bolygó felszíne alatt a Charley Lineweaver asztrobiológus által vezetett kutatócsoport szerint.

    "A lehető legegyszerűbben közelítettük meg a kérdést. Vettük az összes létező információt, és összeraktuk őket, hogy megnézzük, megfelelnek-e a feltételek az élet számára. A válaszunk pedig az, hogy igen. Vannak a Marson hatalmas térségek, amelyek összeegyeztethetőek a földi élettel" - hangoztatta az Ausztrál Nemzeti Egyetem asztrobiológusa.

     Lineweaver, akinek a tanulmánya az Astrobiology című folyóirat hétfői számában jelent meg, emlékeztetett arra, hogy a Mars felszínén az átlagos hőmérséklet mínusz 63 Celsius-fok, és a bolygón uralkodó alacsony nyomás azt jelenti, hogy a víz folyékony állapotban nem fordulhat elő, mivel a felszínen elpárolog: ezért a feltételek a földihez hasonló élethez csak a felszín alatt megfelelőek, ahol a talaj súlya adja a megfelelő nyomást.

 

Forrás : www.origo.hu

Keresés