Enyhítsük a tüneteket megfelelő táplálkozással!


Tavasztól őszig a legtöbb ember allergiás panaszokkal küszködik. Kinél enyhébb, kinél alattomosabb módon jelentkezik, ám tüneteik kezelésének nagy részében segítséget nyújthat a jól felépített étrend.

Van, aki az allergiát nem is betegségként éli meg, "csak" egy átmeneti, kellemetlen állapotnak, melyet mindenféle eszköz segítségével igyekszik elkerülni, vagy annak hosszát lerövidíteni. Nézzük végig az éléskamra által kínált lehetőségeket a megelőzésre, a fellépő tünetek enyhítésére, illetve a fokozódó panaszok elkerülésére!

A szénanátha a leggyakoribb tünet

Szezon előtt
Célszerű az allergiaszezon előtt egy orvosi kezelést elvégezni, ezzel a módszerrel a szervezet allergénre (túlérzékenységet okozó anyag) való érzékenysége csökkenthető (hiposzenzibilizáció). A terápia panaszmentes időszakban 3-5 hétig tart, melynek során elkezdik hozzászoktatni az immunrendszert az allergénhez. Ennek dózisát fokozatosan addig emelik, amíg a páciens még képes tolerálni a bevitt mennyiséget.

A légzőszervi allergiák közül az úgynevezett szénanátha (allergiás rhinitis) a leggyakoribb, amely Magyarországon több mint egymillió embert érint. A betegségre való hajlam örökletes, de a panaszokkal rendelkezők számának rohamos növekedésére több teória is létezik. Ide sorolható a magas légszennyezettség, a dohányzás, a manipulált és szintetikus anyagokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása, illetve a túlzásba vitt fertőtlenítő hatású tisztító- és tisztálkodási szerek használata.

A szénanáthának két formája ismert. Az egyik az évszaktól függő (szezonális) allergiás nátha, a másik az egész évben fennálló (perennialis) szénanátha. Az előbbit általában pollenek (fa-, fű- és gyompollenek) és a penészgombaspórák okozzák, míg az utóbbiért főleg a házi poratkák, a toll vagy az állati szőr a felelős. Jellegzetes tüneteik: tüsszögés, orr- és szájpadviszketés, orrfolyás, orrdugulás és könnyezés.

Légúti asztma

Az asztmás elváltozásról elmondhatjuk, hogy olyan civilizációs betegség, mely legfőképpen a fejlett országok lakosságát érinti. A beteg hörgői kisebb ingerekre is görccsel reagálnak, emellett a nyálkahártyában gyulladás, duzzanat és nyákképződés jön létre. Ezek következtében fulladásérzés és légszomj kínozza a beteget. Számos tényező szerepet játszik a kialakulásukban. Ilyenek például az öröklött hajlam, a koraszülöttség, csecsemőknél az anya dohányzása, kisgyerekeknél a légúti vírusfertőzések, a légszennyezettség, ételek (tej, tojás, sajt, szója, búza, mogyoró, dió, kagyló stb.) által kiváltott allergiák, munkahelyi allergének (izocianátok - vegyiparban, gyógyszeriparban előforduló allergén vegyületek, fenyőgyanta, fodrászati kellékek stb.) és egyéb allergének (például pollen, poratka, penészgomba, állatszőr, pókháló) vagy a megterhelő lelki hatások.

Mindkét allergiás betegség esetében immunrendszerünk fokozott reakciójáról és a nyálkahártya gyulladásos folyamatáról van szó, ezért a terápiát ezeknek a panaszoknak az orvoslására érdemes építeni.

Az allergiások diétájának céljai

- Erősítsük meg a légzőrendszert! Fogyasszunk magas C-, E-vitamin-, cink- és szeléntartalmú ételeket, melyek antioxidáns hatásuk révén védik a tüdőszövetet a károsító anyagokkal szemben. Forrásaik a zöldségek (paprika, brokkoli, zöldbab, tök, patisszon, saláták) és a gyümölcsök (meggy, szeder, málna, egres) nagy része, növényi olajok, teljes kiőrlésű gabonák. Ezek a tápanyagok a teljes immunrendszert felkészítik az allergiára hajlamosító fertőzések legyőzésére.

- Kerüljük a hisztamintartalmú alapanyagokat! A hisztamin egy szöveti hormon, ami allergiás betegeknél a légutak gyulladását, nyálkahártyák duzzanatát, fokozott nyákképződést, valamint a hörgőfal simaizomzatának összehúzódását okozza. Vannak élelmiszerek, amelyeknek magas a hisztamintartalma. Ennek alapján a diétában kerülni kell a konzerváló szereket, a citrusféléket, az olajos magvakat, az alkoholt, a csokoládét, az érlelt sajtokat például camembert, cheddar, rokfort), a sós, pácolt, füstölt készítményeket, valamint a zöldségek közül a hüvelyeseket, a paradicsomot, a savanyú káposztát, a parajt és a szóját. Az ételeket friss alapanyagokból készítsük, mert tárolás közben hisztamin tartalmuk növekszik.

- Fogyasszunk rendszeresen antihisztamin hatású flavonoidokkal (a hisztamin termelését vagy működését gátló vegyületek) rendelkező nyersanyagokat! Ilyenek a csalán, a gingko biloba, a zöld tea, a bogyós gyümölcsök, a kékszőlő, az articsóka, a lilahagyma, a rozmaring, a zsálya és a kakukkfű.

- Megfelelő alapanyagokkal könnyítsük a tüdő munkáját, és tisztítsuk a légutakat! Fokozott magnézium-bevitellel segíthetjük a hörgőfal izomzatának ellazulását, a köhögési roham csökkenését. Forrásai: teljes kiőrlésű gabonák, avokádó vagy a zöld színű zöldségek. A többszörösen telítetlen zsírsavak segítségünkre lehetnek a gyulladásos tünetek csökkentésében, válogathatunk a hidegen sajtolt növényi olajok közül. Különböző vizekkel és gyógyvizekkel (Pi-víz, lúgos víz, oxigénes víz, csökkentett deutérium tartalmú víz) segíthetjük a nyálkahártya tisztulását, a nyák távozását a szervezetből.

- Figyeljünk a keresztreakciókra! Bizonyos pollenekre érzékeny szervezet allergia szezonban számos élelmiszert is allergén anyagként kezel, melyek fogyasztásakor a panaszok súlyosbodhatnak. A parlagfű-allergiások kerüljék például a dinnyeféléket, a paradicsomot és a banánt, a fekete ürömre érzékenyek a zellert, a sárgarépát és bizonyos fűszereket (ánizs, kömény, koriander, petrezselyem, kapor), míg a nyírfaallergiások a barackot, cseresznyét, mogyorót és a kaprot száműzzék a tányérjukról.


Nyári gyümölcsallergia

Nyáron ugyancsak előfordul a gyümölcsök iránti érzékenység. Rendszerint a gyümölcsökre kialakult allergiás panaszokat valamilyen légúti pollennel szembeni érzékenység előzi meg, melyek oka az említett keresztreakció. A leggyakoribb tüneteket okozó gyümölcsök: eper, görögdinnye, sárgadinnye, mangó, banán, kivi és őszibarack.

El kell ettől különíteni a fruktóz intoleranciát, melyet a fruktóz (gyümölcscukor) lebontásáért felelős enzim hiánya okoz. A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek a kellemetlen szájíztől kezdve a hányáson és sárgaságon keresztül a tudatzavarig. A diéta lényege a fruktóz és szacharóz bevitelének minimalizálása, mely komoly körültekintést igényel, mivel ezek az alapanyagok igen gyakori alkotórészei. A gyümölcsök közül magas fruktóz tartalmúak az alma, a körte, a banán, a cseresznye, a görögdinnye, a sárgadinnye, a szőlő és az ananász; alacsonyabb a gyümölcscukor szintje a citromban, az eperben, a málnában, a szederben, az áfonyában, az egresben és a ribiszkében. A diéta beállítása egyénre szabottan történik.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Bajor Zsuzsanna dietetikus, egészségfejlesztő

Ízek és Érzések

Keresés