Bizarr, de egészséges ! Az algákat évezredek óta fogyasztja az emberiség, az elmúlt időszakban pedig hazánkban is népszerűvé váltak ezek az étrend-kiegészítők. Mit kell tudni a mikroalgákról, mire érdemes figyelni szedésük idején ?
Az ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat (ilyen például a szusikészítéshez nélkülözhetetlen nori). A ma étrend-kiegészítőként elterjedt spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi spirulina-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak: egy misszionárius figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek, és nagy mennyiségben fogyasztották. A Szahara déli részén, a Csád-tó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által dihének nevezett és később spirulina algaként azonosított anyag, amit a bennszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak - áll egy 20. századi leírásban. Teljes értékű élelmiszerek ?
Az algák összetétele a külső körülmények által nagymértékben befolyásolható, ezért tápanyagtartalmuk igen változó. Míg a búzából készült liszt fehérjetartalma átlagosan 8-12 százalék körül lehet fajtánként és termelési körülményektől függően, addig az algáknál ez a különbség több tíz százalék is lehet! A chlorella fajok fehérjetartalma a száraz tömeg 40-50 százaléka, míg a spirulina (Arthrospira) platensis és spirulina (Arthrospira) maxima körülbelül 56-77 illetve 60-71 százaléknyi fehérjét tartalmaz. A spirulina aminosav-összetétele szinte tökéletes: két esszenciális aminosav - nevezetesen a metionin és lizin - aránya kicsit alacsonyabb az ideálisnál - olvasható a Magyar Dietetikusok Szövetségének (MDOSZ) hírlevelében.A szigorú vegetáriánus étrendben fehérjepótlásra a szóján és az ételek komplettálásán kívül - azaz eltérő aminosav-tartalmú ételek kombinálásán a megfelelő aminosav-ellátottság elérése érdekében - a spirulina mértékletes fogyasztása is alternatíva lehet.
Elterjedt a köztudatban, hogy a spirulina-fajok jó B12-vitamin-forrásnak tekinthetőek. A spirulina B12-rokon vegyületekből ugyan nagy mennyiséget tartalmaz, ám ennek csak kisebb része hasznosulhat emberben, míg a chlorella B12-tartalma irodalmi adatok szerint a növények között szinte egyedülálló. Mindkét alga segíthet a szigorú (állati eredetű élelmiszert nem tartalmazó) vegetáriánus étrend káros hatásainak megelőzésében. A spirulina ásványianyag-tartalma 8-13 százalék. Tápfolyadéka dúsítható különböző elemekkel, például szelénnel vagy krómmal, így természetes forrásaként szolgálhat ezeknek. A spirulinában megtalálható fontosabb színanyagok a karotinoid vegyületek, a fikobiliproteinek és a klorofill, melyek antioxidáns és egyéb károsanyag-megkötő tulajdonságuknál fogva hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez, az egészséges étrend fontos részét képezhetik - áll az MDOSZ hírlevelében. A mixoxanthofil, lutein és zeaxantin is jelentős mennyiségben megtalálható a spirulinában: ezek a feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk miatt állnak a figyelem középpontjában.
A mikroalgák hatásai az emberi szervezetre
A mikroalgákat gyakran alkalmazták a világ különböző tájain anémia, azaz vérszegénység kezelésére. A vérszegénységre gyakorolt hatás a vérképzés fokozásán és a vasbevitel növelésén alapult - írja az MDOSZ hírlevele -, ugyanis a spirulina vastartalma aránylag jól hasznosul, ahhoz képest, hogy növényi forrásról van szó.
Állatokon végzett kísérletekben ezen túlmenően vérképzést fokozó és immunrendszert erősítő, stimuláló hatás volt megfigyelhető, ami a kutatók szerint elméletileg kedvezően hathat kemoterápiás kezelésekkel egyidejűleg: a spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben részt vevő sejtek osztódását és érését. Ez a kutatók véleménye szerint javíthatja a (például rákellenes gyógyszerek következtében) legyengült immunrendszer működését.Vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a spirulinában található zeaxantin és a lutein befolyásolhatják az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, illetve ezen betegségek romlását.
Mindezek mellett a mikroalgáknak teljesítményfokozó, koleszterinszint-csökkentő hatást tulajdonítanak, illetve a fogyás elősegítésében, kettes típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésében, májvédelemben, radioaktív sugárzás elleni védelemben, allergia, rhinitis kezelésében, vírusok (herpes simplex, influenza) előidézte megbetegedések megelőzésében és kezelésében is megpróbálják felhasználni, ám ezen hatások ma még nem tekinthetőek megfelelően alátámasztottnak.
A mikroalgák alkalmazásának egészségügyi kockázatai
Az algák antioxidáns hatású karotinoid vegyületek gazdag forrásai, ám azt kevesen tudják, hogy ezek fogyasztását sem javasolt túlzásba vinni. A béta-karotin túladagolása valószínűleg csak a bőr sárgás elszíneződését idézheti elő, ám nagymértékű mesterséges bevitele ennek a vegyületnek nem feltétlenül biztonságos. Dohányzó vagy más, a tüdőt erősen károsító anyagok hatásának kitett emberek esetében a béta-karotin-kiegészítés veszélyes lehet!Érdekesség
A mikroalgák színanyagai akár ételek természetes színezékeként is felhasználhatóak: az alga eredetű fikoeritrinnek is köszönhetik Afrikában a flamingók rózsaszín színüket.
A magas nukleinsav-tartalom miatt elméletileg a nagymértékű algafogyasztás is előidézhet köszvényes panaszokat. Magas nukleinsav-tartalmuk miatt az algák fogyasztásának biztonságos szintjét körülbelül összesen napi 20 grammban, illetve testsúly-kilogrammonként napi 0,3 grammban határozták meg.
A kereskedelemben kapható mikroalga-készítmények a legtöbb ember számára alapvetően biztonságosak, már ami a bennük megtalálható minden szennyeződéstől mentes és szakszerűen tisztított, fogyasztásra előkészített algákat illeti - az egyes termékek tulajdonságai ettől persze eltérhetnek. Az óvatosság azonban nem árt, ezért étrend-kiegészítő használatát megelőzően és közben ajánlott orvossal és dietetikussal, gyógyszerésszel rendszeresen konzultálnunk.
Forrás : MDOSZ hírlevél / www.hazipatika.com
Szerző : Huták Judit (szerk.)
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/egeszseg_a_tengerbol_miert_egyunk_algat/20101118113710?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20130512&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Fegeszseg_es_gasztronomia%2Fcikkek%2Fegeszseg_
a_tengerbol_miert_egyunk_algat%2F20101118113710