Bár a Kúria még a nyári szünet előtt tárgyalni akar a devizahitel-szerződések ügyében, átfogó megoldási javaslat leghamarabb az ősszel születhet, mivel a legfontosabb kérdésben akkorra várható határozat. A jogi procedúra önmagában egyébként sem old meg semmit, a lényegi döntés a kormány kezében van.

alt

Nem okozott meglepetést az Európai Bíróság döntése egy magyar devizahiteles beadványa ügyében. A határozat mind jogi, mind erkölcsi szempontból megalapozottnak nevezhető, indoklása világos és logikus. Kimondja egyrészt, hogy az eltérő devizaárfolyamok használata a szerződéskötéskor és a törlesztéskor tisztességtelen az ügyféllel szemben, mert az így nyert többletbevétel mögött nincs tényleges szolgáltatás, márpedig anélkül nem lehet semmilyen költséget vagy díjat felszámítani.

Ennél is lényegesebb az a fontos megállapítás, hogy nem elég csupán a bonyolultan szövegezett szerződésben rögzíteni az árfolyamrésre vonatkozó pontokat, hanem azt meg is kell értetni az átlagos, pénzügyi ismeretekkel kevésbé rendelkező ügyfelekkel is. Ha ez nem történik meg, tisztességtelennek minősíthető.

Az EB szerint mindezek alapján a magyar bíróságnak kell korrigálnia a szerződéseket, de úgy, hogy azok érvényességét a lehető legteljesebben fenn kell tartani. Ez az ügyfelek érdeke is, különben egy összegben és azonnal vissza kellene fizetniük a hitelt, amit aligha tudnak megtenni.
 
A Kúria decemberi határozatában lényegében ugyanezt mondta ki, de a végső döntésével megvárta a még magasabb fok, azaz a luxemburgi bíróság állásfoglalását. Most a labda visszakerült hozzá, méghozzá széles jogkör értelmezéssel, és ennek alapján a Kúria heteken belül újratárgyalja az ügyet, és előre megjósolható, hogy milyen döntést fog hozni: az árfolyamrés ügyfelek kárára történő használata tisztességtelen volt, ezért azt a bankoknak vissza kell fizetniük.
 
Innentől kezdve egyszerű a dolog, gondolhatnánk, de erről szó sincs. A Kúria hozhat jogegységi döntést, de az a szerződéseket még nem módosítja. Ahhoz a szükséges jogi eljárás az illetékes bíróságok jogerős határozata minden egyes szerződésről, mivel azok korántsem egyformák, egyrészt a hitelezők eltérő gyakorlata, másrészt pedig az ügyfelek konkrét igényei alapján különböznek. Abszolút lehetetlen azonban több százezer szerződés bíróság általi módosítgatása, ez még akkor is hosszú évekig tartana, ha minden bíró csak ezekkel az ügyekkel foglalkozna.

A döntés így elkerülhetetlenül a kormány és a törvényhozás kezében van, mert általános érvényű módosítás csak törvényerejű határozattal lehetséges, azaz a parlamentnek kell dönteni arról, hogyan korrigálhatóak egységesen a szerződések és mi ennek kapcsán az érintettek tennivalója. Ez sem könnyű dolog, mert minden körülményt és az eltérő banki gyakorlatokat figyelembe vevő jogszabály és iránymutatás szükséges, hogy a további vitáknak elejét vegyék. A szabályozásnak egyben minden érintett féllel szemben méltányosnak kell lennie, ahogy erre az EB is felhívta a figyelmet.
 
Ha az árfolyamrés kapcsán mindez meg is történik, az igazán nagy falat, az egyoldalú szerződés módosítások problémája még hátravan. Az EB döntése csak az árfolyamrésre vonatkozik, ami nem túl nagy tétel: a bankoknak összességében legfeljebb néhány tízmilliárdot, az ügyfeleknek átlagosan havi nagyjából 2 ezer forintot jelent, azaz a bajokat messze nem oldja meg.
 
A törlesztőrészletek megugrásának szűk kétharmadát a forint gyengülése okozta, a maradék legnagyobb részét az egyoldalú kamatemelések és egyéb módosítások. Ez utóbbi már nagyon komoly tétel, több százmilliárd forintról beszélünk a teljes devizahitel-állományra vonatkozóan, az adósoknál pedig akár tízezreket jelenthet havonta.

Erről a hírek szerint a Kúria is csak ősszel fog dönteni, és annak alapján születhet a megoldásra törvényjavaslat. A feladat nem csupán az, hogy a tisztességtelennek minősülő eljárásokat korrigálják, hanem egyben a devizahitelek fokozatos kivezetésére is mód nyíljon. Az előbbi ugyanis a tehernövekedés harmadát fedheti le, az árfolyamkockázat kiszűréséhez viszont az utóbbi szükséges.
 
A komplett csomag kidolgozása nem kis feladat, mert annak teljes terhe nem ruházható egyoldalúan senkire, a bankokra sem, mert a forint gyengüléséről az ügyfelekhez hasonlóan ők sem tehetnek.

Az állami szerepvállalás elkerülhetetlen, annak a mértéke a kérdés. A Fidesz-kormány már bevállalt 110 milliárd költségvetési pénzt a végtörlesztéssel, amelyet az OTP vezetője az elmúlt évek legrosszabb pénzügyi döntésének nevezett: bár nehéz választani a sok baklövés közül, az biztos, hogy finoman szólva elhibázott lépés volt összesen 370 milliárd forintos ajándékot adni azoknak, akik amúgy is fizetőképesek voltak.
 
Abban is igaza van Csányinak, hogy a legvalószínűbb megoldás a devizahiteles problémára a jelenlegi árfolyamgát kiterjesztése lehet, a halmozódó árfolyam-különbözeti veszteség valamilyen megosztásával, az adósok, a bankok és a költségvetés között, ez utóbbi például a bankadó terhére történhet. Hogy pontosan mi lesz, jó esetben ősszel megtudjuk.
 

Forrás : www.168ora.hu

Szerző : Lengyel L. László

http://www.168ora.hu/buxa/devizahiteles-vegtorlesztes-arfolyamgat-126492.html?fejezet=1

 

Keresés