Orosz és amerikai titkosszolgálatok és kutatók készítettek egy térképet arról, hogy hogyan alakul át kontinensünk a következő 22 évben. Egy orosz lap által közzétett anyag szerint Magyarország nőni fog. A cikket közlő Nyelv és Tudomány (nyest.hu szerint nem szabad komolyan venni e jóslatokat.

Az Expressz Gazeta orosz nyelvű portál szerint a CIA, az orosz Felderítő Csoportfőnökség (GRU) és egy sor kutatóintézet készítette a térképet, amely szerint először Nyugat-Európában várhatóak változások - olvasható a nyest.hun.

Skócia már 2013-ben elszakadhat Nagy-Britanniától minden bizonnyal egy népszavazás után – ez viszont dominó-effektust indíthat el: Észak-Írország is elszakadhat, és egyesülhet Írországgal. Ennek következtében a Nagy-Britannia elnevezés is értelmét veszti.

Hasonló folyamat indulhat meg Spanyolországban, ahol a gazdasági válság amúgy is az ország decentralizációját erősíti. Katalónia és Baszkföld függetlenségét legfeljebb úgy lehet megelőzni, ha az országot konföderációvá alakítják át.

Franciaország összemegy

A lap szerint Franciaországban bekövetkezik a multikulturalizmus csődje: a kormány nem tehet mást, mint elszigetel egy területet és odadeportálja a lakosság egy részét. Ilyen terület már kialakulóban van Marseille környékén – nem zárható ki, hogy itt 2035-re egy arab iszlám állam alakul ki. Franciaország területe tovább csökken azáltal, hogy a baszkok lakta területek Baszkföldhöz csatlakoznak, Lotaringia pedig csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, és Korzika is függetlenedik.

Franciaországnál is hamarabb eshet szét Belgium. A flamand országrész csatlakozhat Hollandiához. Szétesik Olaszország is: a szorgalmas északiaknak elegük lesz a déliek etetéséből. A déli országrészek viszont nem tudják megtartani az önállóságra törekvő Szardíniát és Szicíliát.

A jóslat szerint az európai fokozódó iszlámellenes hangulat oda vezet, hogy érdekcsoport jön létre Bosznia-Hercegovina felszámolására: az országot felosztják Szerbia és Horvátország között. Törökországnak tett engedményképpen viszont létrejöhet az egységes Albánia, mely Koszovón kívül a mai Macedónia nyugati területeit is magába foglalja.

Visszakapjuk Erdély egy részét ...

Magyarország területe nőni fog. A politikai fellendülés következtében visszakerül Erdély egy része, sőt, a Vajdaság is. Magyarországhoz visszakerülnének Románia azon területei, ahol a románok vannak többségben – a Székelyföld azonban Románia része maradna. Ez legalábbis meglepő. Mint ahogy az is, hogy a nem magyar többségű Vajdaság visszakerülhet, ám Csallóköz Szlovákiánál marad. Románia Moldáviával vigasztalódhat.

Németország is nagyobb lesz ...

Magyarországhoz hasonlóan bővül Németország is: nem csupán Lotaringiát szerzi meg, de a mai Nyugat- és Északkelet-Lengyelország azon területeit is, melyek valaha Németországhoz tartoztak. Sőt, Oroszországtól is visszaszerzi az egykori Königsberg, a mai Kalinyingrád környékét.

Független Kárpátalja ...

Lengyelország délkeleten is területet veszít: e részeiből és Nyugat-Ukrajnából önálló állam jön létre: Galícia. De függetlenné válik Kárpátalja is. Ezzel még nem értek véget Ukrajna veszteségei: Bukovinát Románia kapja meg, az ország déli és keleti területeit (a Moldáviáról leszakadó Dnyeszteren túli területtel együtt) pedig Oroszország.

Teljes átalakulás az Oroszoknál

Az Európai egység meggyengülésének következtében Oroszország ráteszi a kezét a Baltikum orosz többségű területeire, Északkelet-Észtországra és Délkelet-Lettországra is. Fehéroroszország nem ússza meg ilyen veszteségekkel: teljes egészében bekebeleztetik Oroszországba. Oroszország számára azonban kudarcok is következnek: elveszíti a Kaukázust, pontosabban Dagesztánt, Csecsenföldet és Ingusföldet. Visszakapja viszont Grúzia Dél-Oszétiát, igaz, nagy árat fizet érte: egy bábkormány fogja irányítani.

Mivel a karabahi konfliktus csak akkor tűnik megoldhatónak, ha Oroszországnak és Örményországnak közös határa lesz. Éppen ezért korridort létesítenek, mely kettévágja Grúzát. Törökország azonban csak akkor lesz hajlandó belenyugodni abba, hogy Karabah végleg Örményország részévé váljon, ha Bulgária töröklakta területeivel vigasztalódhat.

Inkább érdekesség, mint tudományos dokumentum...

A szakértők figyelmeztetnek: az előrejelzéseket nem szabad túl komolyan venni, és azt végképp nem szabad várni, hogy 100%-ig bekövetkeznek: a területi változások alakulása rengeteg tényezőtől függ.

Az igaz, hogy 1980-ban sem tűnt volna túl hihetőnek, hogy két évtizeden belül a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesik, Németország viszont egyesül, de azért kezeljük fenntartásokkal a fent leírtakat.

A forgatókönyvből elképzelhetőnek tűnik Skócia függetlenedése és Spanyolország szétesése. (Wales függetlensége viszont sokkal reálisabbnak tűnik, mint Észak-Írország elszakadása.) Az is lehet, hogy Belgium sem marad fenn mai formájában, viszont jóval kevésbé valószínű, hogy Flandria, ha már független is lehet, egyesülne Hollandiával. Belorusszia függetlenségének megőrzésére sem érdemes nagy összegben fogadni, és az sem zárható ki, hogy Ukrajnát szétszakítják a feszültségek – az azonban már megjósolhatatlan, milyen részekre.

Teljesen alaptalannak tűnik, hogy Franciaország a bevándorlókat egy területre telepítse, és annak függetlenséget adjon. Kizárt, hogy Németország a háború előtti területeit vissza akarná szerezni – már csak azért sem, mert ott német lakosság már nem található.

A CIA-nél egyébként nyoma sincs ennek a kutatásnak: a hír angol nyelvű változatai mind orosz forrásokra hivatkoznak - írja a nyest.hu

 

Forrás: Nyest.hu

( http://www.hir24.hu/miafhu/2013/01/16/ilyen-lesz-europa-2035-ben/ )

Látszólag ugyan meghátrált a kormány, de a rendszerbe van kódolva, hogy bármikor a tandíj mellett dönthet. Orbán Viktor nem is tett le az önfinanszírozó felsőoktatásról.

Elengedte, vagy ha úgy tetszik, kísérleti évnek tekinti a kormány a 2013-as felsőoktatási tanévet azok után, hogy a tavaly decemberben kezdődött hallgatói tiltakozások hatására gyökeresen át kellett írnia korábbi elképzeléseit - mondta az [origo]-nak több kormánypárti politikus.

Decemberben tényleg csak kapkodtuk a fejünket, mit takar a „felsőoktatás megújítása”: volt itt 35 ezerre, majd 10 ezerre lecsökkentett államilag finanszírozott keretszám (plusz 46 ezer féltandíjas hallgatóról) szó, majd néhány nap alatt hallottunk 40 ezer, 55 ezer ingyenes helyről, végül a keretszámok teljes eltörléséről. Mivel az állami támgatás pénzről szól, és a forrsákivonást továbbra sem bírálták felül, így ma sem tudni, pontosan mi is lesz, noha már csak néhány hét van a felvételi jelentkezések határidejéig.

Arra már a hallgatók is felhívták a figyelmet (és Pokorni Zoltán szerint a hallgatók nem bíznak az orbáni-hoffmanni ígéretekben), hogy a keretszámok eltörlése csak egy elég átlátszó kommunikációs trükk. A decemberben módosított felsőoktatási törvény szerint ugyanis az emberi erőforrás miniszter határozhatja meg minden egyes szakhoz a ponthatárokat.

Keretszám : Ilyen nincs, de mégis van

Ezzel az eszközzel – úgy tűnik - ebben az évben még nem él a miniszter, most csak egy 240 pontos minimumot határoztak meg, a tényleges bejutási küszöböt az intézmények húzzák meg kapacitásuk függvényében. De bármikor meghúzhatja úgy a ponthatárokat – és az [origo] szerint 2014-től már meg is teszi -, hogy az a kívánt mértékben szűkítse az államilag támogatott hallgatók számát. Az persze kérdéses, hogy tényleg a választási évben nyúlnának ehhez az eszközhöz, de egy újabb Fidesz-győzelem esetén valószínűleg nem habozna a miniszterelnök, hogy régi elképzelését, az önfinanszírozott felsőoktatást megvalósítsa. (Még akkor is, ha ilyen a világon nincs, s ha mégis bevezetnék, az milliós tandíjakat jelentene.)


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A korábbi évek jelentkezési statisztikái (és ebben az idei év jó „referencia” lehet) alapján pontosan be tudja lőni a miniszter, hogy a szakonkénti határok fölé hány hallgató fér be. A lényeg, hogy a mostani, elvileg keretszámok nélküli rendszerben ugyanúgy meg tudja határozni az állam az államilag támogatott hallgatók számát, mint eddig.

Idén lehet a főpróba

A ponthatáros trükköt egyébként az [origo] szerint már a 2013-as jelentkezéseknél is bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, ha a keretszámok eltörlése után is ugyanolyan kevés hallgató tanulhatott volna ingyen, mint a tiltakozásokat kiváltó eredeti tervekben. Végül a közelgő választások miatt tett le erről Orbán.

Ugyanakkor kipróbálhatják azt, hiszen épp a HÖOK javasolta a magasan meghúzott bekerülési küszöb meghúzását arra a 16 szakra, amely még a mostani tervek szerint is csak fizetősként indul idén. Ezt Balog Zoltán megfontolandónak nevezte. A miniszternek csak meg kell néznie az eddigi felvételiken elért eredményeket, és jó közelítéssel úgy húzza meg a ponthatárokat, ahogy akarja. Ha 10 jogász képzését bevállalja, akkor úgy, ha 50-et, akkor úgy.

Eközben...

Lassan tehát közeleg a felvételi jelentkezés határideje (február 1-jétől március 1-jéig lehet beadni a papírokat), de számos nyitott kérdés még mindig van. A hallgatók szerint 6 pontjuk közül semmit nem teljesített a kormány, így a tiltakozó akciók tovább folytatódnak. Eközben a (diákok által egyre kevésbé legitimnek tekintett) HÖOK tovább tárgyal a kormánnyal. Bár az első januári ELTE-hallgatói fórumon a HÖOK vezetői megígérték, hogy a tárgyalásokat ezentúl nem kizárólag ők, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) folytatja, a legutóbbi megbeszélésen is csak ők vettek részt.

A kormány pedig kinyilvánította, hogy kizárólag a HÖOK-ot tekinti legitim tárgyalópartnernek. „Ha tárgyalni akarnak a kormányzattal, szerezzenek pozíciókat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában” - ezt tanácsolta a Hallgatói Hálózat, és az OFEF képviselőinek a felsőoktatási helyettes államtitkár. (Az Oktatói Hálózat tagjainak elég cinikusan azt üzente, ha tárgyalni akarnak, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat és akkor a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek.)

Az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy még módosulhat, de csak részletkérdésekben a hallgatói szerződések szabályozása. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy nem kellene fizetni, ha egy diák egy hónap után kiiratkozik az egyetemről, és konstruktív megoldást kell keresni akkor is, ha valaki már az első félévben alkalmatlanság miatt kibukik.

 

Forrás : FN24
( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/15/csak-idot-huz-orban-nem-tett-le-a-fizetos-felsooktatasrol/ )

A Fidesz frakcióvezetője pénteken arra kérte Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, hogy vonja vissza a minimálbér csökkentésére vonatkozó javaslatát, mert az a legalacsonyabb jövedelmű emberek életszínvonalát csökkentené. A volt miniszterelnök szerint Rogán elterelő hadműveletbe kezdett és rémhíreket terjeszt.

 

Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján felháborító és értelmetlen elképzelésnek nevezte a Haza és Haladás Egyesület azon programpontját, amellyel az átlagbér 30 százalékára, jelen esetben 98 ezer forintról 66 ezer forintra csökkentenék a mindenkori minimálbért. A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzéki szövetség résztvevői nem tanultak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok hibáiból, mert továbbra is érzéketlenek az emberek mindennapi problémái iránt. Erre utal, hogy az utóbbi időben az MSZP, illetve a DK vezető politikusai is a tandíj, valamint az ingatlanadó bevezetéséről, továbbá a családi adókedvezmény eltörléséről beszéltek, miközben elutasítóan szóltak a kabinet rezsicsökkentéséről.

Rogán szerint Bajnai Gordon kivételével mindenki egyetért abban, hogy 2013-ban gazdasági növekedés lesz Magyarországon, vita csak ennek mértékéről van. A volt kormányfőnek "el kell dönteni, kinek szurkol", vagyis azt, hogy kizárólag a saját érdekei miatt "ellendrukkere" lesz-e az országnak – mondta a kormánypárti politikus, és arra kérte Bajnai Gordont, hogy ezt szem előtt tartva "tartsa meg magának az országnak ártó nyilatkozatait".

Bajnai : Rogán rémhíreket terjeszt

Rogán Antal "elterelő hadműveletbe" kezdett, miután egy hete "cinkosan hallgat" Bayer Zsolt Magyar Hírlap-beli írásáról közölte Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke. Bajnai szerint a Fidesz frakcióvezetője azért, hogy "ebben a becsületbeli ügyben hallgathasson, inkább másról beszél: a minimálbérrel kapcsolatban terjeszt rémhíreket".

A volt kormányfő szerint a Fidesz úgy emelte meg a minimálbért, hogy abból reálértéken kevesebb jut a munkavállalóknak, mint a Bajnai-kormány idején, a vállalkozók terhei viszont radikálisan emelkedtek. Munkahelyek szűntek meg vagy kerültek veszélybe, a fizetési boríték pedig vékonyodott. Az idén egy minimálbért kereső dolgozó 98 ezer forintból 64 ezret kap kézhez, míg a Bajnai-kormány idején ugyanekkora fizetésből 75 ezer forintot lehetett kézhez venni.

A Haza és Haladás Egyesület olyan minimálbérrendszert javasol, amelyben a vállalkozók terhei nem súlyosbodnak, a munkahelyek nem kerülnek veszélybe, a munkavállalók pedig jobban járnak. Ezzel szemben - fűzte hozzá Bajnai Gordon - a Fidesz-kormány valójában nem a minimálbért, hanem a vállalkozók terheit és az állam bevételeit növelte.

 

Forrás: MTI

( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/11/rogan-nekiment-bajnainak/ )

 

A hallgatók ultimátumot küldenek a kormánynak: ha nem lesz előrelépés a hat pont teljesítésében, február 11-én minden eddiginél keményebb országos tiltakozásba kezdenek.

 

"Azt kell ma itt megfogalmaznunk, mit fogunk csinálni, ha a kormány kiveri!” – hangzott el az egyik hozzászólótól. A fiatalember szerinte meg kell határoznia a diákoknak, mikor veri ki náluk a kormány a biztosítékot, illetve mit válaszol a hallgatói tömeg ebben az esetben.

Több száz egyetemista, középiskolás, oktató gyűlt össze az ELTE BTK nagyelőadójában, valamint az oda vezető folyosón (rengetegen ugyanis egyszerűen nem fértek be) a Hallgatói Hálózat hétfői fórumára. Négy szék maradt csak - egy ideig - üresen: ezeket a rendezvényre meghívott Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak, Hofmann Rózsának és felsőoktatási helyettesének Maruzsa Zoltánnak tartották fenn. Mint írtuk az utóbbi kivételével (aki azt írta, csak a hivatalos hallgatói képviselettel tárgyalhat) egyik sem válaszolt a meghívásra.

A fórum néhány az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat fővárosi valamint vidéki képviselője által elővezetett  rövid „lelkesítő” előadása után hangosan és egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány nem teljesítette egyik – december 11-én 6 pontban megfogalmazott  - követelésüket sem.

A Hallgatói Hálózat hat pontja :

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!

2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

4. Töröljék el a hallgatói szerződést!

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.

A rendezvény ezután fórummá alakult, ahol a résztvevők közül sokan fogalmaztak meg különböző javaslatokat. Tudósítónk szerint a HaHa-s bázisdemokrácia bájosan kaotikusnak tűnik, de mégis működik. A decemberi fórumon ugyanebben a formában fogadták el a mai napig érvényes hat pontot, hétfőn pedig azt, hogy ultimátumot küldenek a kormánynak, ha nem történik előrelépés azok teljesítésében. Az ultimátum megfogalmazására munkacsoport alakult, amelyik kidolgozta a pontos szöveget.

A hallgatók követelései:

- A hallgatók által megfogalmazott 6 pont mielőbbi teljesítése

- Az érdemi tárgyalások megkezdése valamennyi érintettel és a nyilvánosság bevonásával

Valamint ezen felül azonnali válságintézkedésként követeljük:

- Soron kívüli gyorssegéllyel adják vissza a kivont pénzeket.

- Minden szakon biztosítsanak államilag finanszírozott férőhelyeket.

- A felvételi ügyintézés díját vállalják át a hátrányos helyzetűek esetében.

- Tegyék lehetővé, hogy a felvételi jelentkezés sorrendjének megváltoztatásakor idén új szakokat is megjelölhessenek a felvételizők.


Amennyiben a hallgatók követelései nem teljesülnek február 8-án déli tizenkét óráig, vagy a kormány kifejezetten a követelések szellemiségének ellenében cselekszik, az egyetemi polgárok, a középiskolás diákok és valamennyi tenni akaró ember 2013. február 11-vel kezdődően az ország egész területén a tiltakozás minden lehetséges formájával és a polgári engedetlenség eszközeivel fog élni.

Szóba került a fórumon addig is több kisebb akció: egyetemfoglalások (itt különösen a Corvinus, az ELTE Jogi Kar, illetve a Pázmány van „veszélyben”), különböző flashmobok, tájékoztató roadshow középiskolákban.

A fórum által elfogadott javaslat volt, hogy bírják rá a kormányt, ne csak a HÖOK-kal tárgyaljon, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal, amelynek a HÖOK mellett tagja a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Rektori Konferencia is. Mások szerint a legfontosabb feladat azt elérni, hogy minden szakon legyenek állami ösztöndíjas helyek, az egyik oktató pedig azt mondta, hogy a hátrányos helyzetű diákoknak "sürgősségi ösztöndíjat" kellene biztosítani, sokak számára ugyanis a felvételi 9000 forintos díjának kifizetése is gondot okoz. Döntöttek arról is, hogy a követeléseik közé sorolják, hogy a kormány az össze szakon biztosítsa az állami ösztöndíjas helyeket.

A fórumon részt vett a HÖOK elnöke és alelnöke is, akik arról számoltak be, hogy a minisztériumi egyeztetéseken nem született megállapodás. A következő tárgyaláson (pénteken) annak a tizenhat szaknak a sorsa lesz a téma, amelyen 2013-ban nem lesznek állami ösztöndíjas helyek, emellett januárban is egyeztetnek az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal. Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke hozzátette: azt kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy küldjék el nekik az előző két tárgyalás hangfelvételét vagy írásos anyagát, amint megkapják, nyilvánosságra hozzák azokat.

 

Forrás : Hír24

( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/07/mi-lesz-ha-a-kormany-kiveri-ultimatumot-kap-orban/ )

Német, svájci és osztrák lapok, valamint a német közszolgálati műsorszóró is hírt adott az Alkotmánybíróságnak (Ab) a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését alaptörvény-ellenesnek ítélő döntéséről.


(Fotó: Hír24/Neményi Márton)

Jelentős vereség

Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján Ralf Borchard bécsi tudósító beszámolója olvasható Orbán miniszterelnök veresége - az alkotmánybíróság megbuktatja a választójogi reformot címmel. A szerző kifejtette: az Ab döntése Orbán számára "jelentős vereség", az ellenzék számára pedig "jelképes győzelem". "A kormány első ízben törődött bele, hogy vereséget szenvedett" - tette hozzá. Az ARD tudósítója megjegyezte: Orbánnak a Fidesz kétharmados többsége ellenére fokozódó ellenállásra kell számítania, és nemcsak az EU-ban, hanem Magyarországon is.

Az eddigi legsúlyosabb vereség

A Der Standard című liberális osztrák napilap szerint az Ab ítélete az eddigi legsúlyosabb vereség, amelyet hatalomra lépése óta el kellett könyvelnie Orbán Viktornak. "Magyarország erős embere" korábbi alkalmakkor úgy lépett túl az Ab döntésén, hogy hatásköröket vont meg a testülettől - tette hozzá a szerző, Gregor Mayer budapesti tudósító. Először úgy nézett ki, most is ez történik majd: amikor az Ab egy héttel ezelőtt formai okok miatt törölte a regisztrációt az alkotmány átmeneti rendelkezései közül, Rogán Antal frakcióvezető még úgy foglalt állást, hogy az alkotmány törzsszövegében rögzítik a regisztrációt. Ezzel azonban Orbán és bizalmasai átléptek volna egy "vörös vonalat", ugyanis megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az Ab nemleges állásfoglalása ellenére is fennállt volna a regisztrációs kötelezettség - véli a szerző.

Súlyos vereség

A Die Presse című konzervatív lap budapesti tudósítója, Peter Bognar szintén súlyos vereségként értékelte az ítéletet a kormány szemszögéből. Szerinte Áder Jánosnak állhatatosságával sikerült kifognia a szelet mindazoknak a vitorlájából, akik hivatalba lépésekor azt állították, ugyanúgy "Orbán bábja" lesz, mint elődje volt.

Ki a vesztes valójában?

Eltérően vélekedik a Die Presse jegyzetének szerzője, Helmar Dumbs. "Első pillantásra egyértelműen úgy tűnik, hogy Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök és soviniszta felhangoktól nem idegenkedő pártja, a Fidesz a nap vesztese" - írta. Közelebbről megvizsgálva a dolgot azonban - folytatta - az Ab döntése "óriási pofon" Orbán ellenfeleinek. Valóban ébernek kell lenni, amikor az Orbán-kormány kritikus hangvételű tömegtájékoztatási eszközöket "sanyargat", és még inkább, ha valóban korlátozza a demokratikus versenyt. De amíg egy olyan államfő van - méghozzá Orbán táborából -, aki kéri egy ilyen rendelkezés alkotmányossági kontrollját, és olyan alkotmánybíróság, amely megsemmisíti azt, addig nem indokolt tekintélyelvű államról beszélni - vélte Dumbs.

Pofon a kormánynak

A svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója szerint az Alkotmánybíróság döntése pofon az Orbán-kormány számára, annál is inkább, mert "a 15 alkotmánybíró több mint fele a Fideszből jön, vagy legalábbis közel áll a kormánypárthoz". Az Alkotmánybíróság, de Áder János államfő is bizonyította az Orbán-kormánytól való függetlenségét azzal, hogy szakszerűen viselkedett ebben a rendkívül vitatott kérdésben - írta a liberális konzervatív világlap internetes cikkében Charles Ritterband.

Kinek az előnye?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a címlapján közölt hír mellett elemzést is közölt az ügyrőlMagyarországi választójog - Kinek az előnyére? címmel. Az elemzés szerzője, Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: nem egyértelmű, hogy kinek az előnyére váltak volna a megsemmisített választási eljárási szabályok. Például az előzetes választási regisztráció az ellenzéki bírálatok szerint kirekesztette volna a választásból egyebek között a képzetlen rétegeket, de nem biztos, hogy ez valóban a Fidesz javát szolgálta volna, hiszen a párt törzsválasztói jellemzően vidékiek, éppen úgy, mint a képzetlen rétegek. Van azonban a szabályozásnak egy része, amelyet nem érintett az Ab döntése, és jóval fontosabb a hatályon kívül helyezett elemeknél. Ez a "többségi választójog", vagyis az, hogy a választási rendszer a legerősebb pártnak kedvez - emelte ki a FAZ tudósítója, rámutatva, hogy a balközép ellenzék megosztott, a legerősebb párt pedig továbbra is a Fidesz-KDNP. Szerinte a legerősebb pártnak kedvező jelleg egyesülésre kényszerítheti a szétforgácsolódott ellenzéket.

És egy vélemény Esterházy cenzúrázásáról

A FAZ Súlyos következményekkel járó tanács címmel számolt be az Esterházy Péterrel készült programajánló műsor körül kialakult ügyről. Kifejtették: a 2010-es kormányváltás óta "Orbán iránt lojális vezetői gárda ellenőrzi a közszolgálati médiát", és gyakran hallani "manipulációkról és cenzúrázó beavatkozásokról". Az MTVA elnézést kért az írótól, visszautasította a cenzúra vádját és a műsor szerkesztője ellen fegyelmi eljárást indítottak. Esterházy pedig - amint a lapnak elmondta - a történtek után még gyakrabban ajánlja a színházlátogatók figyelmébe az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat.

 

Forrás : MTI

( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/05/orban-veresegerol-irnak-a-kulfoldi-lapok/ )

A miniszterelnök szerint jó volt a kormány eredeti felsőoktatási elképzelése, a nyílt kommunikációval volt a baj.

 

Orbán: hiba volt tájékoztatni a közvéleményt

A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy hiába van jó koncepciója, ha nem tudja meggyőzni az érintetteteket, akkor nem lehet keresztülvinni az elképzelést - mondta a Kossuth Rádiónak adott interjújában a miniszterelnök péntek reggel. Azt hibázta el a kormány, hogy nyíltan tájékoztatott mindenkit – fogalmazott Orbán Viktor.

Munkaadók törlesztették volna a diákhitelt

"A kormány nyílt lapokkal játszott, mindig elmondtuk, mik a szándékaink. A kormánynak volt egy elképzelése, hogy hogy jut el ezekhez a célokhoz. A diákok nem értettek egyet ezzel, féltek tőle" - fogalmazott Orbán Viktor. Lett volna tízezer teljes ösztöndíj, valamint részösztöndíj és diákkölcsön - de azt is részben az állam fizette volna. A kormány nem akarta eladósítani a diákokat - mondta Orbán az eredeti koncepcióról. "De mire ezt kibontottuk volna, addigra a diákok elvetették" - tette hozzá.

"A munkaadónak kellett volna fizetnie a diákhitel-törlesztést, amit az adóból leírhattak volna. Ennek a megbeszélésére nem került sor, mert a diákokban félelem alakult ki, és ezt figyelembe kellett venni."

Felesleges diploma és kivándorlók ellen

"Három célt tűztünk ki, három dolgot akartunk: először is, hogy emelkedjen a felsőoktatási képzés minősége, a gyerekek ne jöjjenek ki olyan diplomákkal, amit nem tudnak használni. Másodszor 5 százalék alá akarjuk vinni a lemorzsolódás arányát, vagyis hogy aki elkezdi, az fejezze is be az egyetemet. Harmadszor nincs annyi pénzünk, hogy mi képezzük a szakembereket a külföldnek" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy hiába van jó koncepciója, ha nem tudja meggyőzni az érintetteteket, akkor nem lehet keresztülvinni az elképzelést. Orbán szerint a kormány meghozta döntéseit, de mire az egész kibontakozott volna, addigra a diákok közölték, hogy nem kérnek belőle.

"Én szerveztem diákmozgalmat, hogy a KISZ mellett legyen másik diákszervezet, én tudom, hol van az értelmes párbeszéd határa" - tért ki saját diákmozgalmi múltjára a kormányfő.

"Önök itt hibáztak" - vetette fel a riporter, mire Orbán Viktor úgy válaszolt: "Lehetséges. De ha hibáztunk, az csak azért volt, mert nyíltan tájékoztattunk mindenkit." Saját bevallása szerint Orbán Viktor már nyáron is beszélt rektorokkal és diákokkal különböző rendezvényeken.

 

Forrás: HVG/Kossuth Rádió/Hír24

Általános sztrájkkal demonstrálnak a diákok a felsőoktatási átalakítása miatt. A kormányszóvivő 55 ezer állami ösztöndíjast ígért, a röghözkötés maradt. A diákok szerint a kormány ködösít.

Hol és mikor tüntetnek szerdán ?

11.30 Budapest, Kossuth tér - Parlamenti Kormányváró
12.00 Budepest, ELTE (lágymányosi kampusz) - Hallgatói fórum
12.00 Budapest, ELTE BTK (Múzeum körút) - Hallgatói fórum
14.00 Országosan az iskolák előtt - Csend hangjai
15.00 Pécs, Tudásközpont - Tanulási hisztéria
15.00 Nyíregyháza, Hősök tere - Télirózsás demonstráció

15.00 Miskolc, Zenepalota - Szimpátiatüntetés
15.00 Szeged, Ady tér - Menet a felsőoktatásért
16.00 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia előtt - Télirózsás Diákforradalom

Ezeken a helyeken volt, van és lesz diáktüntetés:


View Diákok a jövőért in a larger map

 

17:35  - A HÖOK még karácsony előtt kész tárgyalni

Közben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy, az emberierőforrások-miniszternek írott levélben közölte, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.

17:20 - A balatonalmádi gimnázium igazgatójának felmentését követelik

Azonnal fel kell menteni a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatóját, és az intézmény felügyeletét ellátó szerv vezetőjét - jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP Veszprém megyei elnöke. A politikus veszprémi sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte, hogy az intézményben adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről

17:15 - Menet a Margít hídhoz


Fotók: Kummer János

A tüntető diákok befejezték az Akadémiánál tartott demonstrációt, és vonulni kezdtek a városban. A tiltakozó fiatalok rendőri felvezetéssel tartanak a Margit hídhoz. A tüntetők a József Attila utcán és a Bajcsy-Zsilinszky úton vonulnak végig, majd a Nyugati térnél ráfordulnak a Szent István körútra, hogy elérjenek a hídhoz. Tudósítónk jellemzése szerint nagyon jó a hangulat, egy, a tünetőkkel tartó kisbuszból zenei kíséretet is kaptak a vonuláshoz.

17:10 - Közben Nyíregyházán

A szabolcsi megyeszékhelyen mintegy kétszáz fiatal vesz részt a facebookon meghirdetett "télirózsás demonstráción"szerda délután. A fiatalok úgy érzik, megfosztják őket a jövőjüktől, az álmaiktól, hiszen a gimnáziumban négy évig készültek egy pályára, s most, a felvételi előtt két hónappal derül ki, hogy oda nem jelentkezhetnek. Megfogalmazták azt is: Orbán Viktor nem a fiatalok, a diákok képviselőivel ült le tárgyalni, hanem a Fidelitas-szal, "az Önök utánpótlásával". "Nem tetszik a rendszer" - jelentette ki az egyik fiatal.

17:00 - Végzős gimnazisták panaszáradata

Egymást követik a végzős diákok felszólalásai az Akadémia előtt tartott demonstráción. Legtöbben azt kifogásolták, hogy néhány hónappal a felsőoktatási jelentkezések előtt még nem tudni, hogy mi lesz velük, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi évekkel ellentétben, még mindig nem adták ki a felvételi tájékoztatót.

Tudósítónk elmondása szerint több mint ezer diák tüntet az Akadémiánál. A forgalomban nincsen fennakadás, bár az autósok inkább elkerülik a környéket.

15.54 - Indul a tömeg aludni tüntetni

A Magyar Tudományos Akadémia előtt már  több száz diák várakozik. Helyszíni tudósítónk egy tüntető kutyát is felfedezett a demonstrálók között.

15.30 - MSZP: megijedtek a tiltakozásoktól

Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus szerint a kormány az új bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mérsékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak.

15.29 - Dajcs Tomi vicces

"ne csak a keretszámokat, hanem magukat a számokat úgy általában törölje el a kormány - követeli iskolások egy csoportja"

Írja a twitteren Deutsch Tamás fideszes poltikus, európai parlamenti képviselő.

15.22 - A Thököly úton a villamossínen állnak sorfalat a radnótisok


Forrás: Montvai Sára / Facebook

Utcára vonultak és a villamossíneken sétálnak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákjai. A villamosforgalmat nem zavarják, hiszen évek óta nem jár azon a vonalon.

14.57 - HaHa: "Csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet"

Értetlenül állunk a bejelentés előtt, hiszen pár napja a miniszterelnök eltörölte a keretszámokat, most pedig mégis a felvehető hallgatók számát állapították meg - írja Giró-Szász András bejelentésére reagálva a Hallgatói Hálózat (HaHa).

A szervezet azt írja: "A tényt, hogy a kormányzat végre a diákok követeléseinek teljesítése irányába indult el, üdvözöljük. Azonban a kormány továbbra sem tud garanciát adni az ígéretére, nem tudják megmondani, hogyan oszlanak majd el ezek a helyek az egyes szakok között."

A beígért plusz 24 milliárdba beleszámítanak a PPP konstrukciók és az EU-s pályázatok, amelyek a Haha szerint nem fordíthatók oktatásra, ezek beruházási, fejlesztési pénzek, ezzel a forráskivonás problémája nincs megoldva. Úgy vélik, mivel a normatív támogatás ebben a helyzetben 10 480 hallgatóra szól, az állam pedig 55 ezer embert kíván felvenni, valamint a  fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások továbbra is szűkülnek, ezért ezek az intézkedések csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet.

A Hallgatói Hálózat követeli, hogy a kapkodás és ködösítés helyett a kormány egyeztetéseken alapuló, átfogó reformmal javítsa a felsőoktatás helyzetét.

Azt írják: "Ne állítsák, hogy teljesítették a követeléseinket, mert ez számos ponton hazugság! A kizárólag Fehéroroszországban létező röghöz kötés eltörlésére továbbra sem mutatkozik kormányzati szándék. Nem látszik a forráskivonások leállításának, a hátrányos helyzetűek segítésének szándéka. Arra sincs garancia, hogy minden szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. Így a ma bejelentett változtatások, ha meg is valósulnak majd, csak részsikert jelentenek számunkra."

14.33 - LMP-s feljelentés a balatonalmádi diákok listázása miatt

Az LMP szerint az ötvenes éveket idéző számonkérés megalázó és a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. A beszámoltatás a diákokat a gyülekezési joguk gyakorlásában fenyegető jelleggel korlátozta – olvasható a párt frakciójának közleményében.

14.30 - Több száz gimnazista az Egyetem téren


Fotó: Kummer János

Megtöltötték a közeli gimnáziumok diákjai a belvárosi Egyetem teret, hogy néma csendben tiltakozzanak. Volt olyan intézmény - például az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium -, amelynek tanulói inkább a saját iskolájuk előtt demonstráltak így.

14.23 - LMP: félsiker

Az Lehet Más a Politika félsikernek tartja a felsőoktatás átalakításáról szóló szerdai kormányzati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami finanszírozásban, de kérdésesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források - írja az MTI.

A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követeléséből csak egy, a keretszámokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak "tovább kell menniük ezen az úton", folytatniuk kell a tárgyalásokat, és hallatniuk kell a hangjukat.

13.50 - Hoffmann Rózsa tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről

Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet.

A hvg.hu kedden arról írt, hogy a Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatója arról faggatta diákjait, beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, illetve a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük.

13.47 - HÖOK: Sok a tisztázatlan kérdés

Pozitívumként értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

Hozzátette, hogy az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgazdászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely. Jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni.

Nagy Dávid ugyanúgy sérelmezte, hogy továbbra sincs szó a hallgatói szerződések eltörléséről - írja a hvg.hu.

13.46 - Gyurcsány: Mi ez?

A volt miniszterelnök, jelenleg DK-vezér ezt írta a Facebookon: "A kormány látszólag visszavonult. Állítólag nem lesz keretszám, de mégis 56ezer főről beszélnek. Mi ez? A jobboldal civiljei(?) meg kérik, hogy a kormányt, ne engedjen a balliberális körök által felheccelt diákoknak. Érdekes. Ha a jobboldal tüntet, akkor az a nép hangja. Ha ellene tüntetnek, akkor felheccelt minoritás morgolódása. Ezért is szeretem a jobboldal erkölcsi fölényéről szóló magabiztos fejtegetéseket...."

13.45 - Radó Péter: "én még tüntetnék egy darabig...."

Az ismert oktatáskutató ezt írta a Facebookon: "Csak hogy jól értjük-e: (1) a részösztöndíjas kalap megszüntetésével és a képzési normatíva csekély kipótlásával feltornásszák az állam által finanszírozott helyek számát 55 ezerre, (2) a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások kalapok (az állami finanszírozás kétharmada) továbbra is keményen szűkül, tehát az egyetemek egy része továbbra is marad a bedőlés szélén, (3) a röghöz kötés marad, (4) a ponthatárokkal továbbra is ki lehet szorítani hallgatókat bizonyos képzési területekről, (5) koncepció továbbra sincs, (6) a közoktatás "átalakítása" továbbra is a felsőoktatásba belépők durva "előszűrését" szolgálja. Háááát, én még tüntetnék egy darabig...."

13.44 - Orbán rekorder hátraarca

A kormány hétvégén „minden idők legnagyobb hátraarcát" hajtotta végre az oktatásügyben, amikor Orbán Viktor a békés diáktüntetések miatt úgy mondott le a tandíj bevezetéséről, hogy továbbra sem tudni, miből finanszírozzák a felsőoktatást. Ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nemcsak „unortodox", hanem sokak szerint hibás és sikertelen – írta a Financial Times.

13.35 - Nyíregyházán kivonultak

Korábban megkezdték demonstrációjukat a nyíregyházi diákok - írja a helyi Sunshinefm.hu. A meghirdetett, délután három órai időpontnál korábban, már dél körül elindultak a diákok a Sipkay Barna Szakiskolából, hogy összeszedjék a többi sztrájkoló iskola diákjait is, őket azonban nem engedték ki az utcára.

13.32 - Kolozsvári egyetemisták performansszal támogatták a magyar diákokat

13.25 - „Ráerősítő” petíció Szolnokon

A szolnoki közép- és főiskolások szolidaritást vállalnak az országszerte zajló hallgatói tiltakozásokkal. Petíciójukban megfogalmazták követeléseiket: fejeződjön be a pénzkivonás az oktatási rendszerből, gondolja át a kormány a hallgatói szerződés feltételeit, állítsa helyre a felsőoktatás autonómiáját, teremtse meg továbbá minden tudományterületen a térítésmentes tanulás lehetőségét és legalább a 2010-es szintre állítsa vissza a felsőoktatási keretszámokat.

Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármester szerint fontos, hogy a fiatalok ezeknek az ügyeknek az élére álltak, és az is, hogy a kormány partner az egyeztetésekben, kész a kompromisszumos megállapodásra. Egyben utalt rá, hogy a petíciót okafogyottnak tartja, és meggyőződése, hogy az országos tiltakozás mögött "politikai háttér húzódik", ám a szolnoki megmozdulás is azt üzeni, hogy a fiatalokat komolyan kell venni.

12.48 - A kormányhivatal tagad

A veszprémi kormányhivatal tagadja, hogy köze van a balatonalmádi kéttannyelvűben történt listázáshozírja a hvg.hu.
A hivatal szerint az eset valójában úgy történt, hogy az iskola fenntartójához, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központhoz szülői bejelentés érkezett, amely szerint az iskola egyik tanára tanítás helyett tanórán megengedhetetlen módon rendszeresen politizál és a diáktüntetések apropóján demonstrációra buzdítja a diákokat.

A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ az eset kivizsgálását kérte az erre hatáskörrel rendelkező balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójától, és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről - írta Kálóczi Beáta sajtófőnök.

Az iskolaigazgató - mint az érintett pedagógus munkáltatója - saját hatáskörben döntött a belső vizsgálat módjáról, a meghallgatottak személyéről és dönt majd arról, hogy szükségesnek tart-e munkáltatói intézkedést a diákokkal nyíltan politizáló pedagógussal szemben

12.22 - A miniszter elvitte a HÖOK-elnököt


Fotó: Kummer János

Balog Zoltán a Parlamentből kiment a Kossuth téren ülősztrájkot folytató HÖOK-elnökhöz és megkérte, hogy tárgyaljanak. Nagy Dávid erre először nemet mondott, de aztán mindketten távoztak a minisztérium felé. A hvg szerint menet közben élénken vitáztak. Balog azt mondta, nem lehet a felsőoktatást egyik évről a másikra teljesen felforgatni. Nagy nem érti, hogy akkor miért törlik el a keretszámokat.

12.12 - 55 ezer állami ösztöndíjast ígér Giró-Szász

Lihegve kezdte Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatót. Jelenleg is folyik a kormányülés – mondta. Bejelentette: eltörölték a keretszámokra vonatkozó jogszabályi tervezetet, ezentúl csak a pontszámok számítanak majd. Hogy ez pontosan mit jelent, azt karácsonyig definiálják . Például azt is, hogy mely szakokat fogja támogatni a kormány.

Ezen felül elmondta, a kormány a Emberi Erőforrások Minisztériumának adott utasítást a koncepció kidolgozására, melyben az szerepel, hogy 55 ezer főnél nem lehet kevesebb az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók száma a jövőben. Újságírói kérdésre bejelentette, nem lesz részösztöndíjas finanszírozás.

Giró-Szász András azt is bejelentette, hogy jövőre legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, többek közt a PPP-konstrukciók kiváltása miatt.

A röghözkötésről nem tárgyalt a kormány, erről is a minisztérium fog dönteni - mint korábban mondta - karácsonyig.

11.56 - Teát hozott egy rendőr

Egy rendőr teával kínálta a Kossuth téren ülve demonstráló HÖOK elnököt. Nagy Dávid köszönte szépen, de nem kért belőle.


Van neki is - Fotó: Kummer János

11.43 - Továbbra sem tudni, kié az Orbán-ellenes plakát

Budapest közepén, a MOM Parkkal szemben „plakátmagányban" ázik Hoffmann Rózsával a kormányfő. „Együtt tették tönkre az oktatást. Ebből most már elég!" - áll azon az óriásplakáton, ami az Alkotás utcában, a Sportkórház kerítésén, az Epamedia birtokában lévő plakáthelyen jelent meg kedden – írta az Index. A szöveg fölött Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor erősen szemcsés fotója látható. A plakát a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum kampányának paródiája.


Forrás: Facebook

A plakáton nincsen feltüntetve, ki áll az akció mögött. A plakát az Epamedia nevű cég birtokában lévő felületen található. Az Epamedia, a közterületi reklámpiac második legnagyobb szereplője, osztrák kézben van.

11.35 - Megéri diplomázni

Nem igaz, hogy sok a diplomás munkanélküli és a felsőoktatási lemorzsolódás sem akkora, mint azt nap mint nap halljuk a kormányzat részéről. A munkanélküliségtől ugyanis erősen véd a diploma, még akkor is, ha egy kicsit (1-2 százalékot) emelkedett is arányuk az álláskeresők között az utóbbi évtizedben.

A válság idején is a felsőfokú végzettség adta a legnagyobb biztonságot a munkaerőpiacon. Ez természetesen nem csak az egyénnek jó, hanem az államnak is: a diplomás réteg az, amelyiknek a legjobb esélye van a munkához, tehát éppen ők azok, akik adót fizetnek, és nem szorulnak rá különböző segélyekre, kevésbé szorulnak rá az egészségügyi szolgáltatásokra stb.

Ezt felismerve a modern államok, ha úgy tetszik, a saját érdekükben egyre több pénzt fektetnek az oktatásba, felsőoktatásba. Magyarországon a kormányváltás óta 60-70 milliárd forintot vontak ki onnan.

11.22 - Délben sajtótájékoztatót tart a kormányszóvivő

Giró-Szász András várhatóan elmondja, mire jutottak a szerdai kormányülésen a felsőoktatási reform kapcsán.

11.19 - Több száz diák demonstrál Veszprémben


Forrás: Hallgatói Hálózat / Facebook

Öt-hatszáz diák tart ülősztrájkot a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban, a tiltakozás reggel nyolckor kezdődött, és várhatóan tizenegy óráig tart – mondta az eduline-nak Horváth Zsuzsanna, a középiskola diákönkormányzatának tagja. „Felolvastuk a Hallgatói Hálózat hat pontját, elmagyaráztuk, hogyan érintenek minket a kormány felsőoktatási tervei, és öt-hat olyan diákot is meghallgattunk, akik olyan szakra szerettek volna menni, amelyeken nem lesz államilag finanszírozott hely. Ezután felsoroltuk, mennyit kellene fizetni a különböző képzésekért”.

11.16  - Eltorlaszolták a lifteket

Az ELTE lágymányosi kampuszán a hallgatók eltorlaszolták a lifteket.

Több vizsga elmaradt, délután fórumot tartanak az aulában.

11.04 - Gimnazisták, akik majdnem találkoztak Orbánnal

Érdekes videót tettek közzé székesfehérvári diákok, akiket először meghívtak Orbán Viktor hétvégi romkocsmás beszélgetésére, aztán végül mégsem mehettek.

Emlékeztetőül: a kormányfő szombaton a Fidesz ifjúsági tagozatának tagjaival beszélgetett egy budapesti romkocsmában. A társalgás után közölte, hogy nem lesznek keretszámok.

10.57 - Tanulási hisztéria playlisttel

Pécsett is lesz demonstráció a helyi Tudásközpontban. A diákok azt írják, elfogadhatatlannak tartják Kövér László házelnök és Balog Zoltán miniszter kijelentését arról, hogy a diákok hisztériakeltők és nem kívánnak tanulni. Ezért is kérnek mindenkit, hogy a demonstrációra hozzon magával tanulnivalót vagy legalább egy könyvet.

A pécsi hallgatók segítségével jöjjön egy lista arról, hogy milyen zenéket érdemes hallgatni egy tanulós ülősztrájk alatt:

10.30 - Hallgatói Hálózat: nem teljesültek a követeléseink

A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna. A szervezet szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavaira reagált, akik azt mondták, hogy a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek.

Ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Egy kétperces videóüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira – olvasható a szervezet közleményében.

10.12 - Büntethető, aki listáz

A gyülekezési jog szabad gyakorlását a büntető törvénykönyv (Btk.) is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz.

A Társaság a Szabadságjogokért összeszedte, hogy mit érdemes tudni a gyülekezési- és a sztrájkjogról.

10.08 - Ülősztrájk a Parlamentnél

Ülősztrájkba kezdett Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul szerda délelőtt.

Addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad – mondta el Nagy Dávid.

9.49 - Határon túli diákok is támogatják a tüntető magyar hallgatókat

Nyilatkozatukban azt írják: „Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik." Bővebben itt.

9.40 - Sorfal a listázó igazgatónak

Az egyik balatonalmádi középiskola diákjai azért háborodtak fel, mert igazgatónőjük jegyzőkönyvezte a tanulók keretszámokkal kapcsolatos nézeteit. A Magyar-Angol Két tannyelvű Gimnázium vezetője, Gránásiné Bácsi Tünde nem cáfolta, hogy voltak ilyen beszélgetések. A jegyzőkönyveket állítólag ma kellene átadnia a helyi kormányhivatal vezetőjének.

9.15 - Rogán kioktatta a diákokat

Nem volt túl udvarias dolog otthagyni Balog Zoltánt – kritizálta a hallgatók vezetőit Rogán Antal a TV2 szerda reggeli műsorában. A miniszter szerint inkább balhét akartak a diákok.

8.20 - Balog: Teljesen normális, hogy a diákok tüntetnek

Hozzátartozik a demokráciához, hogy tüntet, aki úgy érzi, nem hallgatja meg a kormány. A Hoffmann Rózsával szemben alkalmazott hangnem viszont "nem nagyon kedves" - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden egy berlini újságíróklubban rendezett zártkörű vitán.

6.39 - A Népszava is sztrájkol

„Sztrájk” felirattal jelent meg a napilap szerdai címlapja.


Fotó: Hír24

 

Forrás : Hír24

Két LMP-politikus egy transzparenst feszített ki az Országgyűlésben, melyen a tüntető diákok követelései olvashatók, később pedig matricákkal folytatták a tiltakozást.

A parlament hétfői ülésére bevitte Szabó Tímea és Szél Bernadett a múlt heti hallgatói demonstrációkon elhangzó követelések listáját. A transzparensen olvasható többek között a keretszámok 2011-es szintre való visszaállítása, a hallgatói szerződés eltörlése és az is, hogy ne korlátozzák az egyetemi autónómiát. Az LMP-s képviselők végül Kövér László második felszólításának eleget téve, ahogy a házelnök fogalmazott, "eltakarították" a transzparenst.

A Hallgatói Hálózat követelései hivatalos formában is a parlament elé kerülnek, miután az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek a hallgatók javaslatait. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal az a döntés születik, hogy a jövő tanév egyetemistáinak három feltétellel nem kell tandíjat fizetniük – mondta Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülése után.

Hétfőn több városban is folytatódtak a múlt héten elkezdődőtt tiltakozó akciók.

Az ülésnapon problémát okozott továbbá az is, hogy a mandátumáról lemondott Bödecs Barnát váltó Suhajda Krisztián képviselői esküjének letételéhez nem volt jelen elég képviselő az ülésteremben. A Hír24 tudósítója látta, ahogy a fideszesek a folyosón gyűjtötték össze képviselőtársaikat, hogy a jobbikos elfoglalhassa helyét a parlamentben.


Fotó: Neményi Márton

Az LMP-sek nem adták fel az Országházon belüli demonstrálást. Szabó Rebeka és Szabó Tímea cédulákat ragasztottak a parlament falára. Kövér László felszólította őket, hogy "mára hagyják abba a bohóckodást", hozzátette, hogy az új háztörvény majd megakadályozza az ilyen képviselői akciókat.

Ahogy Kövér László kritizálta az ellenzéki párt parlamenti megnyilvánulásait, úgy Jávor Benedek éppen a házelnök szavait tartotta elfogadhatatlannak.

"A napi arcpálma-díj egyértelműen Kövér Lászlóé, aki a HÖOK vezetőit "fizetett forradalmárokhoz" hasonlította, akiket "a kutya sem választott meg a fejünk fölé”. Legalább ne ugyanazt a hétvégét választotta volna a megszólalásra szegénykém, amikor Orbán Viktor széles legitimitású, átláthatóan választott 10-15 Fidelitas-taggal egyeztetett a magyar felsőoktatás jövőjéről" – olvasható Jávor Benedek Facebookra kitett bejegyzésében.

 

Forrás : Hír24

A teljes népesség körében magasabb az Együtt 2014 támogatottsága, mint az MSZP-é. Ez derült ki a Medián közvéleménykutató felméréséből.

Előzi az MSZP-t az Együtt 2014

A teljes népesség körében az Együtt 2014-nek 14 százalékos a támogatottságga, a Fidesz 22 százalékon, az MSZP 10 százalékon áll. 10 százalékot tudhat magáénak a Jobbik, a hármat az LMP - állapította meg a Medián közvéleménykutató felmérése, mely a HVG számára készült.

A Medián megmérte a pártszimpátiákat úgy is, ha csak az eddig is csatasorban álló pártokra lehetne szavazni. Ez esetben nincs érdemi elmozdulás az előző havi szintekhez képest, vagyis az átrendeződés egyértelműen az Együtt 2014 megjelenéséhez köthető.

A főbb változásokat Török Gábor politikai elemző is értékelte a blogján: "Az Együtt 2014 - ha külön elindulna - verné az MSZP-t, ha együtt indulnának, megelőznék a Fideszt. Bajnai népszerűsége 7 százalékponttal nőtt, most 41 százalék (Orbán: 29)" Török ugyanakkor hozzáteszi: egy mérés nem mérés, de ha ilyeneket látunk a jövőben is, a Bajnai-projektnek nem lesz könnyű a baloldalon ellenállni.

Jelentősen javult a politikai tömörülést vezető Bajnai Gordon népszerűsége is. A hvg.hu-nak Hann Endre azt mondta, hogy Bajnai népszerűsége már miniszterelnökségének végétől, de különösen a tavalyi év közepe óta emelkedő tendenciát mutat, és május óta rendre megelőzi Orbán Viktort is.

 

Forrás : www.hvg.hu

A választók 26 százaléka Orbán Viktort, 15 százaléka viszont Bajnai Gordont látná szívesen a kormányfői székben – derült ki a Századvég közvélemény-kutatásából.

 

A Századvég Alapítvány október 24. és 29. között, ezer felnőtt megkérdezésével készült felmérése szerint 5 százalék Mesterházy Attilát, míg 3 százalék Gyurcsány Ferencet szeretné miniszterelnöknek. A felmérésből az is kiderül, hogy a pártok erőviszonyaiban nem látható jelentős változás: a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 21 százalékos, az MSZP pedig 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága 6, a Jobbiké 9 százalékos. A Demokratikus Koalícióra a lakosság 2 százaléka adná a szavazatát.

A Medián október elején közzétett közvélemény-kutatása szerint Bajnai Gordont egyre többen látnák szívesen „fontos politikai szerepben", és a 2009–2010-es „válságkormány" miniszterelnöke május óta rendre megelőzi Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt. Bajnai megítélése az átlagosnál is jobb azon „várakozók" körében, akik „biztosan" vagy „valószínűleg" elmennének egy közeljövőben tartandó parlamenti választásra, de még nincs kedvenc pártjuk.

 

Forrás: MTI/Hír24

Széles Gábor keményen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, sokszor az ellenzékre emlékeztető szavakkal és tartalommal.

A Kína felé való nyitás kudarc volt, a szállodaipar a csőd szélén, a kiskereskedelem eladósodott, gazdasági alapjait helyre kell hozni, a bankszektor átalakításra szorul, az építőipar romokban – állítja Széles Gábor.

A jobboldali kötődéseiről ismert üzletember saját lapjában, a Magyar Hírlapban írt tételesen a szerinte számos változást igénylő kormányzati politikáról. A változtatások szükségességéért elsősorban az elmúlt 22 évet teszi felelőssé. Szerinte saját fejlesztési stratégiára lenne szükség, hiszen európai és világviszonylatban is kis ország vagyunk; amely sem hitelekkel, sem a fiskális politikai eszközeivel, sem privatizációval nem tud túljutni gazdasága problémáin.


Fotó: MTI / Kovács Attila

Ma Magyarországon a legnagyobb szállodatulajdonos az egyik nagy kereskedelmi bank, mert annak idején az ő hiteleiből épültek a legnagyobb négy- és ötcsillagos szállodák – írja Széles. – Ezek sorra bedőltek, a felszámolás szélén állnak; és ez magával ránthatja az egész idegenforgalmat.

A kereskedelmi láncoknál visszaesett a forgalom, ennek következtében beszállítói tartozásaik vannak. Széles konkrét nevek nélkül, de példát is hoz egy olyan, „enyhén jobboldali” vállalkozóra, aki ötmilliárd forinttal segített az országos botrány elkerülésében egy nemzetközi méretű beszállítónak. A kiskereskedelemben sok kisbolt zárt be, ami – Széles diagnózisa alapján – a gazdasági alapok helyrehozását teszi a következő évek egyik legnagyobb feladatává.

A bankszektorral kapcsolatban azt mondta az üzletember: amikor még hatalmas profittal dolgoztak, akkor fényűző palotákat építettek és túl sok bankfiókot nyitottak, melyek mára (részben az internetes bankolás miatt) feleslegessé váltak.

Széles ítélete szerint az Orbán-kormánynak ezeket a problémákat nem szabad „a szőnyeg alá söpörnie”, hanem szakmai vitákon ki kellene beszélnie. Továbbá az egyes gazdasági ágazatok sajátos problémáira külön gazdaságfejlesztési és megsegítési stratégiát kellene kidolgozni.

 

Forrás : Hír24

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, mert a magyar hatóságok a magyarországi telephely meglétét szabták a műsorszórási engedély kiadásának feltételéül egy műholdas műsorszóró cég számára – közölte egy bizottsági forrás az MTI-vel.

Újabb intőt kapott Magyarország

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem ültette át jogrendszerébe megfelelően az unió engedélyeztetési eljárásról szóló irányelvét. A bizottság véleménye szerint a magyarországi letelepedés nem szabható feltételül a műsorszórási engedély megadásához, mert az sértheti a szabad szolgáltatásnyújtás uniós elvét, továbbá az EU telekommunikációs előírásait.

A bizottság úgy látja, hogy bár a médiaszabályozás konkrétan nem szabja a műsorszolgáltatási engedély megadásának közvetlen feltételéül a magyarországi telephely meglétét, de a hatóságoknak lehetőséget biztosít, hogy ezt megtegyék.

Tavaly egy műholdas műsorszóró társaság fordult az Európai Bizottsághoz, miután Magyarországon csak akkor kaphatott volna műsorszórási engedélyt, ha a cég Magyarországon is bejegyezteti magát. A vállalat, amelyet a bizottsági forrás a panaszos jogainak védelme érdekében nem nevezett meg, úgy ítélte meg, hogy jogában áll határokon átnyúló műsorszóró tevékenységet végezni anélkül, hogy bejegyeztetné magát Magyarországon.

Az MTI-nek nyilatkozó bizottsági forrás szerint az nem lehet kérdéses, hogy ehhez elengedhetetlen a magyar hatóságok engedélye, annak viszont nem lehet feltétele a magyarországi telephely megléte.

Az ügyet ismerő forrás az eljárás menetét ismertetve kifejtette, hogy a procedúra kezdeti szakaszban van; a hivatalos felszólító levél, amelyet Magyarországra küldtek, az első hivatalos lépés a kötelezettségszegési eljárásban. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden ilyen eljárás egy informális üzenettel indul, amellyel a bizottság célja, hogy felmérje a helyzetet és megállapítsa a tényeket. Ebben az esetben is küldtek ilyen üzenetet, és a magyar hatóságok erre adott „nem kielégítő" válasza miatt döntöttek a kötelezettségszegési eljárás elindításáról.

 

Forrás : MTI

Az EU támogatja, több ország érdeklődik, a magyar állam viszont kiszáll a közel három éve indult Kiútprogramból, amelynek keretében nyomorban élő emberek kaptak hitelt vállalkozás indítására. A program egy főre jutó költsége megegyezik a közmunkáéval, de ez valós munkahelyeket teremt.

Kiszállt az állam: kevesebbeknek lesz kiút
(kiutprogram.hu)

„Miért adtok oda százezreket olyan cigányoknak vállalkozás beindítására, akik 20 éve nem dolgoznak, és úgysem fogják visszaadni a pénzt?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptak a Kiútprogram elindítói két-három éve. Mint már többször írtuk, a jórészt uniós, kisebb részt állami és magánforrásokból indult program keretében reménytelen mélyszegénységben élő emberek, elsősorban romák kaptak fedezet nélküli hitelt vállalkozás indítására olyan térségekben, ahol szinte semmilyen más munkalehetőség nincs. A hitel mellett a családok képzést, szellemi és kapcsolati tőkét és más segítséget is kaptak.

A program egyik szellemi atyja, Molnár György közgazdász egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen elmondta, azóta bebizonyosodott, hogy a résztvevők – néhány kivételtől eltekintve – mindent megtesznek, hogy visszafizessék a hitelt. A program első, 2011 tavaszáig tartó szakaszában még csak 40 százalékos visszafizetési ráta a második időszakban (2011 végéig) 60 százalékra emelkedett, a harmadik szakaszban pedig majdnem elérte a 100 százalékot. A Kiútprogramba eddig bekapcsolódott 138 ügyfél 153 vállalkozása összesen több mint 70 milliónyi hitelt kapott.

E támogatásokból létesült többek között egy mozgó vegyesbolt Ongán, Jánoshalmán egy fakitermelő-tűzifa-feldolgozó vállalkozás, több szarvasmarhatartó- és sertéstelep, Jánoshalmán egy virágbolt, Kántorjánoson pedig egy uborkatermelő közösségi vállalkozás.

A kormánynak nem kell

Polgár András, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. elnöke emlékeztetett, hogy a program első, kísérleti szakasza a hetekben egy brüsszeli konferencián zárult le. Ott az EU és a Világbank jelenlévő szakemberei egyértelmű sikerként értékelték a tapasztalatokat, és egyetértettek abban, hogy az EU által 1,4 millió euróval támogatott Kiútprogramon kívül nincs más, a fehér gazdaságban működő, a roma integrációt szolgáló sikeres munkahelyteremtő szociális mikrohitelprogram a térségben. Mellesleg több környező ország (Macedónia, Románia, Szlovákia) is érdeklődik a kezdeményezés iránt. Meghökkentő módon azonban a magyar kormány képviselője épp ezen a konferencián jelentette be, hogy kiszáll a program támogatásából.

Ez annál is meglepőbb, mert költségvetési szempontból sem indokolható a kormány lépése. A Kiútprogram nettó költségei ugyanis megegyeznek a Matolcsy György által szorgalmazott közfoglalkoztatás költségeivel. Hatékonysága viszont sokkal nagyobb, hiszen a közfoglalkoztatás csak a fizetés idejére teremt munkát, a Kiútprogram viszont az első év után a résztvevők legalább 60 százalékának beindult vállalkozást, tartós megélhetést jelent. Azaz ugyanannyi pénzből a Kiútprogram kifutása valós munkahelyteremtés, a közfoglalkoztatásból viszont alig van esély betörni a munkaerőpiacra.

Életképes vállalkozások

A program legfontosabb tapasztalata – mondta Molnár György –, hogy megfelelő támogatás és képzés mellett, a szükséges tőke megfinanszírozása esetén a nyomorban élő emberek igenis képesek életképes vállalkozásokat létrehozni. Ráadásul az is kiderült, hogy körükben nem kisebb a jó vállalkozói képességekkel rendelkezők aránya, mint a társadalom más rétegeiben. Azt azonban Felcsuti Péter, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja, és egyben mára az egyik legnagyobb magántámogatója hangsúlyozta, hogy a program nem jelent általános megoldást a szegénység felszámolására, abba csak a vállalkozási, kapcsolatteremtési készségekkel rendelkezők tudnak sikerrel bekapcsolódni.

Az viszont egyértelműen bebizonyosodott, hogy évek óta munkanélküli emberek (cigányok és nem cigányok egyaránt) nem azért voltak munka nélkül, mert nem akartak dolgozni, nem is azért, mert olyan kényelmesen éltek a segélyből, hanem azért, mert egyáltalán nem volt munkalehetőségük. Abban a pillanatban, hogy lehetőséget és bizalmat kaptak, éltek vele, mert az minden vágyuk, hogy méltó módon tarthassák el családjukat, gyermekeiket. Fontos tapasztalat az is, hogy a bizalmat bizalommal viszonozzák, és törekszenek a hitel visszafizetésére – magyarázta Felcsuti Péter.

Egyelőre csökkentett üzemmód

A program azonban csak akkor tud sikeres lenni, ha biztosítható az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak (az úgynevezett terepmunkások) folyamatos jelenléte. Ők nyújtják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket, segítenek eligazodni a bürokrácia útvesztőiben, támogatást nyújtanak a lépten-nyomon (a terepmunkások tapasztalata szerint az esetek mintegy felében) tapasztalható diszkrimináció elleni védekezésben egyaránt.

Az állami támogatás elmaradása emiatt óriási veszteség. „Nem tudjuk a jelenlegi formában üzemeltetni a programot, de egy kisebb részét magántámogatók segítségével folytatjuk" – jelentette be Polgár András a sajtóbeszélgetésen. A továbbvitt program alapja az a projekt, amelyben egy nyírségi település 30, túlnyomórészt roma családja kapcsolódhatott be egy uborkatermelési rendszerbe. Ennek sikerére jellemző, hogy minden résztvevő visszafizette a hitelt, de talán még fontosabb, hogy az addig reménytelen, rosszkedvű település lakói magabiztosabbak, bizakodóbbak lettek, többen beiratkoztak különböző iskolákba. Jelenleg a programgazdák tárgyalásokat folytatnak több magántámogatóval, szervezettel, s ha ezek sikerrel járnak, akkor 2013-ban további legalább 100 hitel nyújtására nyílik lehetőség, egyre többen kapcsolódhatnak be a sikeres uborkatermelési projektbe.

Az állam is jól jár

A program végrehajtói azonban bíznak abban, hogy a kormányzat újragondolja álláspontját, hiszen úgy vélik, s az eredményeik is ezt erősítik, a hátrányos helyzetű kistérségekben, alacsony iskolai végzettségű emberek számára jelenleg nincs a Kiútprogramnál hatékonyabb munkahelyteremtő eszköz. A program adó- és járuléktermelő képességét pedig az is bizonyítja, hogy az első két év során az állam számára befizetett közterhek mintegy 50 millió forinttal meghaladták a 100 millióra rúgó állami támogatást. Azaz – ellentétben a közmunkaprogrammal – a Kiútprogram az állam számára is rentábilis volt.

A programgazdák hangsúlyozták, az állam következetes támogatása esetén több ezer munkahelyet lehetne teremteni az ország legelmaradottabb területein.

 

 

Forrás : FN24

Szerző : B.I.

 

Nemzeti, európai uniós és cigány zászlók mögött, mintegy 300 résztvevővel délután az Avasi lakótelepről elindult a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat által szervezett menet, amelyet A hazáért, a demokráciáért címmel hirdetett meg a roma szervezet.

A tüntetést azután szervezték meg, hogy a Jobbik az Avasi lakótelepen - a szerintük megnövekedett bűnözés miatt - kezdeményezett ugyancsak szerda délutánra megmozdulást. Mint azt Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője a menet elindulása előtt elmondta, a gyűlölet és a kirekesztés, a bűnbakképzés ellen akarnak fellépni.

Tűrhetetlen, hogy egyesek azért gyűlölnek másokat, esetleg azért akarják az életüket kioltani, mert más a bőrük színe - tette hozzá. Fel akarják hívni a magyar társadalom figyelmét arra, hogy a lejtőn még meg lehet állni. A politikát pedig arra szólítják fel: vessen véget annak, hogy csak eszközként használja a cigányságot - közölte Váradi Gábor.

Elindult a Demokratikus Koalíció (DK) menete is: kora délután kilenc autó és körülbelül ötven ember zárta le az utat a Csabai kapuban, a Fáy közgazdasági szakközépiskola előtti szakaszon. A demonstrálók élén Vadai Ágnes és Molnár Csaba országgyűlési képviselő, valamint Varga Gergő, az avasi városrész önkormányzati képviselője halad. Kezükben transzparenst tartanak "Békét! Nyugalmat! Megoldásokat!" felirattal.


Fotó: MTI / Vajda János

A város polgármestere egyesek politikai haszonszerzéséről beszélt a demonstrációkkal kapcsolatban. Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) sajtótájékoztatóján azt mondta: masírozók, hőbörgők jelentek meg Miskolcon, "politikai haszonlesők lepték el" a város utcáit, sokan közülük Budapestről jöttek. Miskolcnak egyáltalán nem használ ez a mai nap, nem használ azoknak, akik itt élnek, akik keményen küzdenek mindennapjaikért - mondta a polgármester.

Kriza Ákos szerint az utóbbi egy-két évben a biztonságérzet Miskolcon és ezen belül az Avasi lakótelepen jelentősen javult, az eddig elért eredményeket teszik tönkre azok, akik "fel-alá masíroznak az Avason". A polgármester úgy fogalmazott: egyesek a rend és a béke megvédése érdekében "szebb jövőt, és ehhez hasonló egyéb jelszavakat kiabálnak", ám "így nem lehet szebb jövőt építeni".

Kriza Ákos emlékeztetett arra, hogy az avasi városrészben az előző kormányzati ciklus idején a fészekrakó program lehetőségét kihasználva több száz olyan család költözött be a panellakásokba, amelynek tagjai nem tudtak beilleszkedni a közösségbe, viselkedésük megbotránkoztatta az ott élőket, nem fizették a rezsit, a közös költséget.

A város korábbi vezetőinek nyolc évük volt arra, hogy konszolidálják a helyzetet, hogy "nyugodt legyen az élet a város különböző részein", de az ő idejük alatt "kriminalizálódott el a helyzet" - tette hozzá. Megjegyezte: a jelenlegi vezetők az Avason a rendőri és közterület felügyeleti jelenlét megerősítésére helyezték a hangsúlyt, és rendszeresen átfogó hatósági ellenőrzéseket tartanak.

Kriza Ákos szerint a demonstrációsorozat okafogyott, csupán a politikai "handabandázás" része. Rend van, rend lesz és marad is Miskolcon - szögezte le.

 

Forrás : MTI

Lévai Anikó szerint nem fogunk jobban élni, csak keményebben dolgozni.


(Fotó: AFP)

Az Ökumenikus Segélyszervezet Egy irányba megyünk? című rendezvényén Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete azt mondta: gazdasági paradigmaváltás zajlik, "az ma már csak illúzió, hogy egyre jobban fogunk élni". Orbán Viktor felesége szerint a fiatal nemzedékek egyre többet fognak dolgozni, miközben vissza kell fogni a fogyasztást, környezetvédelmi és gazdasági okokból egyaránt.

A munkára való hajlandóság, a képesség a kemény munkára egyre fontosabb kritériummá válik, ez lesz a feltétele annak, hogy kiegyensúlyozottan élhessünk - mondta. A munka a szegénység elleni küzdelemnek az alfája és ómegája – tette hozzá Lévai Anikó. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársaival azt tapasztalták, hogy ott sikerült a legeredményesebb munkát végezniük, ahol a helyieknek munkát tudtak adni a katasztrófa elhárításában, az újjáépítésben vagy akár a szervezésben.

A konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a jövőben inkább a munkaadókat szeretné ösztönözni annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatás. Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon is oda kell figyelni a fiatalkorúak munkanélküliségére, mert állás nélkül nehéz elindulni és továbblépni, és ez akár elvezethet egy "elveszett nemzedék" kialakulásához is.

 

Forrás : MTI / Hír24

A miniszterelnök szerint ha pártja megnyeri a 2014-es választást, hat év múlva Magyarország olyan hely lesz, ahová a külföldre vándorolt összes magyar fiatal haza akar majd térni.


Orbán Viktor ezt a TV2 Napló című műsorának vasárnap sugárzott riportjában mondta, amelyben szombati napját követték végig, amikor többek között felszólalt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának ceglédi kongresszusán.

"Ha a következő választáson kapunk még négy évre lehetőséget, akkor itt hat év múlva olyan ország lesz, hogy mindenki haza akar jönni" - válaszolta a miniszterelnök arra a felvetésre, hogy a magyar fiatalok nagy számban vándorolnak ki külföldre, hogy ott boldoguljanak.

Orbán Viktort emellett kérdezték a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokról is, amelyekről azt mondta: az IMF-tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk. "Olyan túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amire szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak" - közölte, példaként említve a nyugdíjcsökkentést és a pedagógusbérek emelésének tervezett elhalasztását 2014-re. Utóbbival kapcsolatban - a nemzetközi szervezetekre utalva - megjegyezte, "ők azt mondják, legjobb lenne akkor sem megtenni".

"Nincs igazuk ezekben a kérdésekben, mert a magyar gazdaság ezt már meg tudja termelni, ezt már kibírja" - összegezte álláspontját.

A parlament előtt fekvő új földtörvényről, azon belül is a külföldiek termőföldszerzésének kérdéséről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: "a külföldieknek coki". Magyarország a francia példát követi majd - mondta, amit úgy példázott, hogy "ha az ember telerakná a zsebét pénzzel, és elmenne Franciaországba, ahol azt mondaná, eladó ez a föld, szeretném megvenni", ez nem sikerülne neki. Az Európai Unióban ugyan szabad a külföldiek földvásárlása, de a legtöbb tagállamban olyan a földtörvény, hogy az a helyben lévő gazdáknak ad elsőbbséget - magyarázta, kijelentve: ez fog történni Magyarországon is.

 

Szerző: MTI

Vezet a Fidesz, de ez kevés lehet 2014-ben. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársának írása.

A Fidesz-hatalom legitimációja súlyos gondokkal küszködik, nagyobbakkal, mint ahogy az a közvélemény-kutatásokból elsőre kiolvasható. A legitimációs gondok, illetve azoknak a fokozódása minden kormányzati berendezkedés számára erőteljes figyelmeztetés, egy jelzés arra, hogy az országban uralkodó állapotokkal egyre kevesebben elégedettek, egyre kevésbé fogadják el az ország lakosai a hatalmat gyakorlók személyét. Csakhogy az úgynevezett demokratikus ellenzék most még nem szánta rá magát az intézményesített összefogásra, a Medián kutatási eredményei szerint a feliratkozás bevezetése is a Fidesz választási esélyeit növeli.

Van azonban egy félelmetes fegyver a Fidesz ellen, amelyet paradox módon jelentős részben éppen a kormánypárt adott az ellenfelei kezébe: az elmúlt két év alatt olyan sok elkeseredés, frusztráció, félelem, bizonytalanság halmozódott fel a kormányzati gyakorlat miatt, amelyet az ellenzéki erők akár a maguk javára is fordíthatnak a 2014-es választásokon.  Ezt az érzelmi gyúanyagot antiorbánizmusnak, illetve Fidesz-ellenességnek is nevezhetjük, amelynek az összetevőit és lehetséges következményeit vizsgálja az elemzés.

A felszín: vezet a Fidesz

Abban egyetértenek a közvélemény-kutató cégek, hogy a Fidesz vezeti a népszerűségi listát, bár a Fidesz előnyének a nagyságát illetően már eltérőek az adatok. A támogatottság csökkenése azonban egyértelmű és jelentős. A Fidesz vezetését relativizálja, hogy a választók kb. fele egyelőre nem kíván részt venni a választásokon (feliratkozni még kevésbé), illetve sok a bizonytalan választó.

A Medián júniusi kutatása (HVG, 2012. június 30.) azonban mélyebben lévő legitimációs problémára is rámutat: 1. Az emberek 80 százaléka szerint Magyarországon inkább rossz irányba mennek a dolgok; 2. A kormány munkájával való elégedettség nagyon alacsony szintű, 28 százalékos; 3. A Fidesz elutasítottsága a kormányváltáskor mért 21 százalékról több mint duplájára, immáron 51%-ra kúszott fel.


Fotó: Neményi Márton

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a helyzet rosszabbodásáért a választók nagy része a kormány politikáját teszi felelőssé, ugyanis nem sikerült széles körben elfogadtatni azt a kormányzati kommunikációt, hogy a kormányzat egyébként jól dolgozik, ám az euróválság külső hatásai akadályozzák Magyarországot a gyorsabb fejlődésben. A kormány rossz megítélésében természetesen osztozik a Fidesz is.

Mint már utaltunk rá, az előzetes regisztráció (feliratkozás) ugyan egyelőre a Fidesz-tábornak kedvez, de nem biztos, hogy egy év múlva is ugyanez marad a helyzet. A pártok nem is titkolják, hogy a hivatalos választási kampány előtt egy regisztrációs kampányt is terveznek, amelynek során a híveiket a választásokon való feliratkozásra szólítják majd fel. Itt van jelentősége, hogy a Fidesszel szembeni ellenérzések milyen mélyen gyökereznek a választópolgárok lelkében, mert egy ügyes és hiteles kampánnyal, erre építve sok olyan választót rá lehetne venni a feliratkozásra, akik úgy érzik, hogy a Fidesz-kormányzás nekik rosszat hozott. Ilyenek pedig szép számban vannak, ezt támasztják alá a kormány legitimációs erejének erodálását jól bemutató, imént idézett számok is. Ezeknek a további összetevőit vizsgáljuk meg a következő részben.

A mélység : az antiorbánizmus összetevői

Módszertanilag vitatható, hogy az antiorbánizmust és a Fidesz-ellenességet egy sorba rakjuk, ugyanis leegyszerűsítés volna azt állítani, hogy a Fidesz egyenlő lenne Orbán Viktor politikájával. Az ország alkotmányjogi berendezkedése, és egyes jelekből (iskolák államosításának kezdeményezése, a „baltás gyilkos” kiadásáról született miniszterelnöki döntés) egyértelműen levonható azonban az a következtetés, hogy a miniszterelnök személye nagyon összekapcsolódik a Fidesszel és a kormányzattal. Az ilyen összekapcsolódás különösen azon választók fejében (és ők vannak többségben) létezik, akik a politikai eseményeket csak mérsékelten figyelik, így a Fidesz politikájában az Orbánon kívüli erőtereket már kevésbé vagy egyáltalán nem látják. Számukra Orbán és a Fidesz lényegében egy, a párt és a Fidesz népszerűsége általában egymással korreláló viszonyban is szokott lenni.

Milyen tényezők táplálják a Fidesszel és az Orbánnal szembeni ellenérzéseket? Azt látni kell, hogy egy adott párt szükségszerűen előhív ellenérzéseket, ellentétes véleményeket magával szemben. A kérdés inkább az elutasítottság, a kormány munkájával szembeni elégedetlenség mértékében van, és mind a két faktor jelentősen megnőtt az elmúlt két évben.

A Fidesz legitimációs bázisa meggyengülésének fő oka abban keresendő, hogy az ország közjogi és társadalmi-gazdasági átalakítása során számosan érezték magukat vesztesnek, becsapottnak, és elkezdtek félni. Az alábbiakban ezeknek a negatív érzéseknek az okait szedjük pontokba, jelezve, hogy az egyes pontok összefügghetnek egymással, nem választhatóak el mereven egymástól, és a felsorolás nem teljes:

1. Az egykulcsos adórendszer hatása: az átlagkeresők vagy az alatti jövedelemben részesülők – különösen azok, akik nem vagy csak korlátozottan tudtak családi adókedvezményt igénybe venni – 2011 elején azt tapasztalták, hogy az új adójogi szabályok miatt csökkent a nettó jövedelmük. A kormányzat által előírt elvárt béremelés csak annyibban enyhített a helyzeten, hogy e személyek jó esetben kaptak kompenzációt a nettó jövedelmük elmaradására, de reálbéremelést már nem feltétlenül kaptak a munkáltatójuktól. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az átlag felettieket jutalmazta az új adórendszer, ez viszont a társadalmi igazságosságosságot sértette sokakban. A Fidesz népszerűségének erőteljesebb csökkenése pont 2011 első hónapjaiban indult meg.

2. A nyugdíjrendszer, ezen belül a rokkantnyugdíjak, illetve a szolgálati nyugdíjak átalakítása: bár övezte egyetértés azt a Fidesz-gondolatot, hogy a nyugdíjrendszer anomáliáival valamit kezdeni kell, de a reform stílusa (visszamenőleges hatállyal szűnt meg a szolgálati nyugdíj, kész helyzet elé állítva sok embert) sok választót ellenérzéssel töltött el. Többeket meglepetésszerűen ért, hogy mivel eddigi nyugdíjukat támogatássá keresztelték át, megszűntek azon utazási kedvezményeik is, amelyeket korábban nyugdíjban részesülőként kaptak meg.

3. Az elmúlt két évben nem javult az életszínvonal, Ferge Zsuzsa szerint a szegények, illetve a létminimum környékén élők létszáma immáron kb. négymillió fő. A reálkeresetek csökkentek, amelynek fő oka a felgyorsuló infláció. A versenyszféra foglalkoztatottságában sem látszik javulás. A rekordméretű 27%-os ÁFA pedig tovább sújtotta az alacsonyabb jövedelemből élőket.

4. Szociális ellátások megkurtítása: a munkanélküli segély rendkívüli mértékben való lerövidítése, most már csak három hónapra jár álláskeresési támogatás. A szociális segélyt egyre inkább feltételekhez köti az állam, lásd a közmunka-kötelezettség előírását, amely viszont alatta marad még a 93 ezer forintosos minimálbérnek is.

5. A köztisztviselők (kormánytisztviselők) könnyített elbocsátása: jól mutatja a Fidesznek az államapparátus teljesítményével való elégedetlenségét, hogy még fel sem állt az új Orbán-kormány, de már akkor megszavazta a parlament, hogy a minisztériumi köztisztviselőket indoklás nélkül el lehessen távolítani az állásukból. Az Alkotmánybíróság közbelépése miatt az indoklás nélküli felmentésről le kellett mondani, de a szabályozás lényege nem változott: a korábbihoz képest sokkal könnyebben fel lehet menteni a közszolgálatban dolgozókat, például a bizalomvesztés jogcímén. A nagy hatáskörű megyei kormányhivatalok élére politikusok kerültek, akiknek jóindulatától jelentős mértékben függ beosztottjainak állása, puszta megélhetése. Mindez aligha járult hozzá a jó légkörhöz a közigazgatásban, csökkentheti a teljesítményt, és erősíti a kontraszelekciót.

6. Bizonytalanság a közigazgatásban: A kormány pozitív megítélését az sem segíti a közigazgatási alkalmazottak körében, hogy az előző két évben sem volt béremelés, sőt a járási hivatalok felállítása miatt újabb átszervezés lesz. Elképzelhető, hogy újabb több ezer fős létszámleépítésre kerül sor, fokozva a bizonytalanság érzetét az ott dolgozókban.

7. Bizonytalanság a közoktatásban is: a pedagógusok az elmúlt két évben szintén nem részesültek béremelésben, jövedelmük vásárlóértéke tovább csökkent. Az iskolák 2013. januártól esedékes állami fenntartásba vétele is számos izgalommal jár: pl. leváltja -e az állam az eddigi iskolaigazgatókat, és kiket tesz a helyébe? Az új életpályamodell kilátásba helyez ugyan béremelést a tanároknak, de ennek az egész napos kötelező iskolában tartózkodás miatt a túlórák megszüntetése és elbocsátás lehet az ára. (Időközben elhalasztották az életpályamodell bevezetését is!)

8. Az új Munka törvénykönyve is inkább ártott a kormány megítélésének a versenyszférában foglalkoztatottak körében, mert több szabálya – még ha az eredeti tervekhez képest enyhített formában is – a munkaadóknak kedvez. Nekik július 1-jétől kevesebb pénzt kell műszakpótlékokra kiadni, ez viszont értelemszerűen kedvezőtlen az érintett munkavállalónak. Szigorodtak a munkavállalókra vonatkozó kártérítési szabályok, és a próbaidőt akár hat hónapra is ki lehet terjeszteni, igaz, ehhez a szakszervezet és a munkaadó között megkötött kollektív szerződés szükséges.

9. A Fideszhez közeli gazdasági csoportok (pl. a Nyerges és Simicska vezette cégek) látványos térnyerése a közbeszerzésekben vagy az állami földbérleti pályázatokban. Itt nemcsak az a probléma, hogy a pályázatokon nem nyertes személyeket sérti ez a folyamat, hanem az a percepció alakult ki a Fidesz vezetéséről, hogy a hozzá közel állókat állami segédlettel juttatja előnyös üzlethez. A következő választási kampányban az ellenzék egyik eszköze lehet a Fidesz korruptnak történő beállítása.

10. Az alkotmányjogi rendszer olyan átalakítása, amelyben a Fidesz-kormánynak alig kell az államhatalmon belül ellenálással szembeütköznie. Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010-es szinte puccsszerű csökkentése nem vitt ugyan százezreket az utcára, de még a jobboldali-konzervatív értelmiség egy részében is visszatetszést keltett.

11. Az egészségügy átalakítása: a kórházak állami kezelésbe vétele, a betegutak újraszabályozása itt is számos bizonytalanságot okozott. Bár némi béremelést sikerült megvalósítania a kormányzatnak, de ez nem terjedt ki az egészségügy valamennyi dolgozójára, és az orvosok külföldre vándorlásának sem sikerült még gátat vetni.

12. A sorozatos külpolitikai összeütközések hozadéka ma még alig látszik, ellenben érveket ad azok számára, akik szerint „Magyarország eltávolodott Európától”.

13. A Fidesz stílusa: a kormányzat nem eléggé tehetséges abban, hogy érthetően, részletesen és logikusan elmagyarázza, mit miért tesz. Ebben Orbán Viktor és kormányszóvivője még valamelyest jeleskedik, de a többi fontos kormányzati tényező már kevésbé.

Mi lesz a Fidesz-ellenességből ?

Mindez olyan érzetet kelt sokakban, hogy a Fidesz kétharmados többsége nem megnyugvást, hanem felfordulást hozott. Különösen a Fidesszel szembenállók körében figyelhető meg egy olyan erősödő kívánság, hogy a Fidesz szerintük erőszakos, mindenki máson átgázoló politikájával szemben fel kell lépni, és a demokratikus ellenzék pártjainak és erőinek (MSZP, LMP, DK, Milla, 4K!, Szolidaritás, stb.) mindenáron össze kell fognia. E felfogás szerint a Fidesz-kormányzás olyannyira velejéig elfogadhatatlan és fenyegető, hogy a baloldal ellenzéki pártjainak minden személyi és programbéli ellentéteiket félre kell tenniük a Fidesz leváltásához.


Fotó: Kummer János

Hogy egy ilyen magyar Olajfa-koalícióból, amelynek tagjait szinte csak az Orbán-ellenesség köti össze, lehet-e sikeres kormányzás, erősen kétséges. De az elemzés számára most az a lényeges, hogy a Fidesz-ellenesség már önmagában erőtényező, de még hiányzik a megfelelő szervezeti keret ennek érdemi hasznosítására, vagyis egy olyan pártszövetség, amelyik alkalmazkodik a feliratkozás és az egyfordulós választás kihívásaihoz.

Nem létezik még olyan ellenzéki párt sem, amelynek egyedül nagyobb, illetve azzal majdnem megegyező támogatottsága lenne, mint a Fidesznek. Ha viszont létezne ilyen párt vagy ellenzéki összefogás, az életveszélyt jelentene a mostani kormány fennmaradására nézve, mert a Fidesz-ellenességnek olyan mély gyökerei vannak, oly naggyá növekedett, hogy erre már építhetnek a Fidesz ellenfelei.

A paradoxon az, hogy e masszív Fidesz-ellenesség elsősorban nem az ellenzéki pártok tevékenysége, hanem a Fidesz-kormány politizálása miatt jött létre. A választások megnyerésének a kulcsa tehát egyelőre még mindig a Fidesz kezében van, a Fidesznek – a hozzá közeli médiabirodalom és kiterjedt hatalmi szerkezete miatt – még van esélye 2014-ig, hogy csökkentse a vele szembeni ellenérzéseket, hogy korrigálja az eddigi hibáit, pl. elnézést kérjen a megbántott csoportoktól, és az életviszonyok kiszámíthatóbbá tételét a korábbiaknál fontosabbnak tartsa. Minél később teszi meg, annál nehezebb lesz a vele szembeni ellenérzéseket csökkenteni és a választásokat megnyernie.

A Fidesz versenyelőnye az ellenzék megosztottsága, és az, hogy a választási játékszabályokat a maga javára alakíthatja. Az ellenzék megosztottsága azonban nem biztos, hogy a ciklus végéig fennáll, és egy egyértelmű kormányleváltó hangulatban, tiszta és demokratikus választások esetén elkerülhetetlen a kormánypárt veresége.

 

Szerző : Nagy Attila Tibor

Forrás : FN24

Az elmúlt időszak legnagyobb megmozdulására készül a cigányság Miskolcon 2012. október 17-én - mondta Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője miskolci sajtótájékoztatóján.

Legnagyobb megmozdulására készül a cigányság

A Hazáért, a demokráciáért elnevezésű menet ellendemonstráció a Jobbik aznapra az avasi lakótelepre meghirdetett megmozdulásával szemben. Az ellenzéki párt korábban azt közölte, hogy a Magyar élet menetét azért szervezték meg, hogy felhívják a kormány és a helyiek figyelmét arra, "elfogyott az emberek türelme", és "Magyarországon ma nincs közbiztonság".

Horváth Aladár a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a Jobbik indoka mondvacsinált, a göbbelsi propagandára hasonlít, "ezekkel szemben erőt kell felmutatni a cigányságnak (...), vissza kell szorítani az újfasiszták nyomulását".

A cigányok dolga megvédeni önmagukat, a méltóságukat és a becsületüket, és úgy érzékelik, hogy az ő dolguk most megvédeni a haza becsületét is - mondta a roma polgárjogi vezető.

"Rendkívüli módon magára maradt ez a közösség, nagyon kevés szövetségesünk van, ám azokkal együtt úgy gondoljuk, hogy leszünk elég erősek, hogy kisöpörjük a náci eszmét" - fogalmazott Horváth Aladár, hozzátéve, hogy az országból nem a cigányoknak, nem a szegényeknek, az elnyomottaknak kell távozniuk, hanem az "ezeket az eszméket képviselő nyilasoknak".

A Fidesz helyi szervezete a Jobbik tervezett demonstrációjára korábban úgy reagált, hogy a jobbikosok "ha Miskolcnak, a miskolciaknak - és főleg az avasiaknak - nem tudnak, vagy nem akarnak segíteni, legalább ne ártsanak!".

A Demokratikus Koalíció (DK) szintén korábban azt közölte: semmi nem indokolja, hogy a Jobbik önös politikai érdekeit szolgáló rasszista felvonulást tartson az avasi lakótelepen, ezért a DK október 17-ére Menet a békéért elnevezéssel demonstrációt hirdetett Miskolcra. A rendezvényhez a Szolidaritás, az MSZP, valamint több hazai és nemzetközi civilszervezet is csatlakozik - tudatta a párt.

 

Forrás : MTI

Tallózunk Demszky Gábor hamarosan megjelenő vaskos önéletrajzi kötetéből. Alább három miniszterelnöki mikroportré olvasható.

Orbán Viktor

Vannak politikusok, akiknek nincsenek kételyeik. Halálosan biztosak a dolgukban, határtalan az önbizalmuk. Remélem, hogy soha nem tartoztam közéjük. Amikor teljesen magabiztosnak látszottam, akkor is tudtam, hogy a vég nem lesz túl felemelő. Atörténelemben csak a kezdetek azok, a vég ritkán. A határtalan önbizalom a diktátor hajlamú kisemberek
sajátja.

Viktorral kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy cinikus emberrel van dolgom, aki csak akkor érzi jól magát, ha az erő pozíciójából tárgyal, s ráadásul bosszúálló is. Fontos szerepem volt abban, hogy 2002-ben legyőztük, s ezt nem fogja soha megbocsátani nekem. Addig nem vett komolyan, nyilván azért, mert nem állt erős párt mögöttem, a főváros pedig
egyáltalán nem érdekelte. Csak arra törekedett, hogy gyengítsen, és ma is arra törekszik, hogy gyengítse Budapestet − hiszen Budapest ereje nehézsúlyú ellenféllé teheti a főpolgármestert. Szétszedni, elrontani mindent, ami Budapesten működőképes, lefullasztani a magyar gazdaság motorját – ez Orbán célja.

Ugyanakkor el kell ismernem, hogy az Orbánban lakozó erős becsvágy hasonlóan erős tanulni vágyással jár együtt. Megtapasztalhattam, hogy kizárólag azok a politikusok maradtak nyeregben az első húsz évben, akik fejlődni, tanulni akartak, akik mindig elégedetlenek voltak azzal, amit már elértek. Ennek köszönhették, hogy akkor is sikeresek tudtak
maradni, amikor szembe kellett menniük a többséggel, s a legnagyobb vereségek után is talpra tudtak állni. Mást nem is tudok Orbán javára fölhozni.


A többiek csak utána jöhetnek
Fotók: Neményi Márton

A Fidesz sikereinek egyik titka, hogy a párton belül nincsenek erkölcsi vagy ízlésbeli elvárások. Orbán elképesztő alakokból tákolja össze a csapatát. Olyan az egész, mint egy „pokolbeli randevú ügynökség”, hogy Tony Blairt idézzem. Simicska, Kövér, Deutsch, Tarlós, Kósa és Schmitt csak azért játszanak egy csapatban, mert Orbán hatalmi szóval összeterelte őket. Aki kihull, soha nem mer megszólalni. A pokolbeli randevú ára az örök hallgatás.

Orbán Viktor az egyetlen magyar politikus, aki velem együtt 1990 óta folyamatosan a pályán volt. Ennek ellenére akkor sem volt közeli kapcsolat közöttünk, amikor még ugyanazon az oldalon álltunk. Nem tartom valószínűnek, hogy ez bárkit befolyásolt volna, de a ’80-as évek végén azon a véleményen voltam, hogy a Fidesznek önálló pártalakulatként kell
megjelennie, mert így tudunk együtt sokkal jobb eredményt elérni. Egyszerű rendszerváltó logika volt ez: ha liberális programmal akarunk teret nyerni, akkor a fiatal, egyetemista korosztály megnyerésére jobb esélye van az alternatív, zöld és radikális arculattal is rendelkező Fidesznek, mint az SZ DSZ -nek. Egy alkalommal a Ménesi úti kollégiumban is előadást tartottam a demokratikus ellenzékről, ahol evidenciaként beszéltem erről.

Orbán Viktornak Volkswagen Golfja volt az első ciklus idején. Mindketten a Gundelbe igyekeztünk egy fogadásra, és úgy tűnt, el fogunk késni. Sofőröm kitűnően vezet, és próbált a lehetőségekhez képest szabályos sávváltásokkal még elfogadható időben megérkezni. Orbán a mellettünk lévő sávból gyorsítva kielőzött, és előttem lépett be a Gundel kapuján.

Viktornak győznie kellett. Akkor megértettem valamit, amire most már mindenki érzékeny lehet: Orbán Viktor akár a szabályok megsértésével is győzni akar. A többiek csak utána jöhetnek. „El tudjátok képzelni, hogy mi lenne itt, ha szociálliberális kormány kerülne kormányra, a másik oldalon pedig egy táborba sodródna a konzervativizmus
és a radikális jobboldal?” (Beszélő, 1994. február 17.) Ezt Viktor mondta, és pontosan tudta, miről beszél. Deutsch Tamással és Kövérrel együtt mindent meg is tettek azért, hogy ez bekövetkezzen. Ma már mindenki számára világos, hogy a kétpólusú rendszer volt Orbán álma. Amióta megvalósult, az egypólusúról álmodik.

Már 1994-ben, az önkormányzati választások idején is napnál világosabb volt, hogy a közélet kettészakítására törekszik. A vagy-vagy választások a választópolgárok jelentős részét megfosztják a politikai képviselettől, a politikai diskurzus beszűkül. A jobbközéppel szemben pedig megerősödik a radikális jobboldal, amellyel ellenzékben a mérsékelt
jobboldal is hallgatólagosan együttműködik, gesztusokat tesz felé. Ezek nélkül nem működik az „egy a zászló” rémálma.

Orbán amúgy felismerte, hogy az emberek inkább hajlanak arra, hogy a körülményekhez igazítsák az eszméiket, mint arra, hogy a körülményeiket igazítsák az eszméikhez. Orbán a körülményekhez igazított eszmék kivételesen tudatos manipulátora lett. Nem véletlen, hogy pártelnökként is csak egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel tudtam elképzelni bármiféle együttműködést.

Medgyessy Péter

Amikor Medgyessyre gondolok, mindig hajlamos vagyok őt úgy elképzelni, mint aki foglya a sorsának, amelyre csekély befolyása van. Antall József egész életében arra készült, hogy miniszterelnök lesz. Ez a hite vitte előre a pályán, és tette még tragikusabbá korai halálát. Ezzel szemben Medgyessy Péter életútja párhuzamosan halad a régi, reformer szakpolitikus elitével. Kétszer volt pénzügyminiszter, kétszer vezetett bankot, és a pályafutását a Pénzügyminisztérium nemzetközi főosztályán kezdte.

Édesanyám is ezen a főosztályon dolgozott. Amikor szó volt róluk, ifjú titánoknak nevezte Antal Lászlót, Csillag Istvánt és Szalai Erzsébetet, akiknek később miniszterhelyettesként Medgyessy a főnökük lett. Ő záratta be a minisztérium háttérintézményeként a Pénzügykutatót. Érthető, hogy ennek a reformműhelynek nem ő volt a kedvence.

Medgyessy Péter civil volt, és szakpolitikus maradt. Pártonkívüliként lett miniszterelnök. Tétovának és bizonytalannak látszik akkor is, amikor pontosan tudja, mit akar. Kezdetben különösen bizonytalannak tűnt, pedig nagyon is jól tudta, hogy Németh Miklós kigolyózása után nem Kovács László következik, hanem ő. Némethről nem gondolták, hogy le tudja győzni Orbán Viktort, viszont a szocialista eliten belül egyre erősödött az a vélemény, hogy Medgyessyvel nyerni tudnának. Ő két feltételt szabott. Maga akarta érdemben irányítani a párt kampánystábját, azt az agytrösztöt, mely a széttagolt, érdekcsoportokra bomló szocialista pártról alkotott képet át tudta formálni. A másik kikötése az volt, hogy pártonkívüli maradhasson. Az előbbi hozzájárult a győzelemhez, az utóbbi, a kívülállása pedig a bukásához.


...aztán lehet megint egy picikét lazítani

Medgyessy 2001. június 9-én lett miniszterelnök-jelölt. Engem néhány héttel később fogadott a Kelenhegyi úti magánirodájában, hogy felajánlja a közlekedési miniszteri posztot. Minden ilyen felkérés akkor sikeres, ha a másik hiúságára apellálva elhitetjük vele, hogy ő a legalkalmasabb az adott posztra. Medgyessy is ezt tette. Gyakran voltam én is ebben a szerepben, és pontosan azt csináltam, amit akkor Medgyessytől láttam. Tapasztalt embereket, kipróbált szakembereket akarok a kormányomba. Szabad kezet kaptam az MSZ P elnökségétől, és fontosnak tartom, hogy már a kampányban kipróbált szakpolitikusokat mutassak be – azt hallottam, amit vártam. Az iroda elegáns volt, Medgyessy megnyerő és energikus, elszánt és kedves egyszerre, de ki kellett ábrándítanom. Szívesen támogatom, de 2002-ben újra akarok indulni a főpolgármesteri posztért. Fel sem merül bennem a váltás lehetősége, de sokat tehetünk egymásért – mondtam. Tisztában voltam vele, hogy ez a beszélgetés arról is szólt, hogy az MSZP végre saját főpolgármester-jelöltet kíván indítani, és ezért ajánlanak fel nekem menekülési útvonalat.

Medgyessy kampánystábja jól működött. Választási ígéreteiket az ingadozók népes táborának szánták. Sokat és sokszor ígértek. Medgyessy máig büszke rá, hogy száztizenkét településen járt, öt-hatszáz beszédet mondott, s az ingadozók táborában – jóléti ígéreteivel – népszerűbbnek bizonyult Orbánnál a televíziós vitában. Ki gondolta volna, hogy az akkor oly népszerű politikust két év múlva félreállítja a koalíció? Nem voltam Medgyessy elfogulatlan támogatója.

Az volt a fő bajom vele, hogy miniszterelnökként nem úgy járt el, ahogy egy volt pénzügyminisztertől elvárható lett volna. Ő ezt így fogalmazta meg: „azzal a meghökkentő dologgal kezdem a ténykedésemet, hogy betartom választási ígéreteimet”. Úgy gondolta, hogy így maradhat hiteles mint civil miniszterelnök. Azzal számolt, hogy jön majd két-három nehezebb év, aztán lehet megint egy picikét lazítani a választások előtt. Ma már mindenki tudja, hogy túlbecsülte a magyar gazdaság alkalmazkodóképességét, és azt is sokan tudják, hogy a PM munkatársai előtte is titkolták, mennyivel lassabban javul a helyzet, mint ahogy gondolta. Wishfull thinking, vágyvezérelt gondolkodás jellemezte évekig a pénzügyi tervezést.

A költségvetés pozíciója évről évre rosszabb volt, mint amivel számoltak. Bizony Medgyessy már a 100+100 napos voluntarista politikájával megbukott.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsányról egyszerre lehet jót és rosszat mondani. Ám a politikusok karakterének leírása során egy adott pillanatban mindig felismerjük, mennyi jó és rossz lakozik bennük, és a változó idővel változó körülmények bármit – jót is, rosszat is egyaránt – kihozhatnak belőlük.

Tony Blairtól tanultam meg, hogy a politikusokra manapság nehezedő nyomás és rendkívüli kiszolgáltatottságuk miatt a normális emberek elmenekülnek ebből a világból, és csak a megszállottak maradnak meg benne. Gyurcsány és Orbán jó példái ennek. Bár a megszállottságuk nagyon különböző jellegű, de vannak közös vonásaik. Nem hiányoznak belőlük
a jeles képességek, de a megszállottságuk mindent tönkretesz. A legnagyobb különbség köztük az, hogy Orbánban a politikus gyilkos ösztöne motivál mindent, Gyurcsány pedig egyszerűen nárcisztikus és szavafelejtő tehetség, aki a magyar politikai élet legjobb debattőri képességeit tudta felmutatni, ám gyakran elfelejtette szavait tettekké formálni.

A botrányok, a kriminalizálás és a saját hülyeségei tönkretették Gyurcsányt, és egyre inkább helyzetbe hozták Orbánt.
Amúgy Gyurcsányról a legnehezebb írnom. Akkor találkoztam vele először, amikor már lemondani készült a sportminiszterségről, valószínűleg már a miniszterelnöki kampánya részeként. Megbeszélést hívott össze a 2006-os budapesti úszó-Eb előkészületeiről. Az ilyen megbeszélésekre általában szakpolitikust küldtem, de most magam mentem. Érdekelt Gyurcsány, s ráadásul ő is ragaszkodott a személyes megjelenésemhez.A kabinetfőnökével üzent, hogy fontos döntéseket kell hoznunk, feltétlenül jöjjek el.


Pontosan azt mondta, amit hallani akartak

A tanácskozás rövid volt. Gyurcsány foglalta össze a teendőket. Előadásában jellegzetes ritmusváltások voltak. Néha megállt, elgondolkozott, majd gyors ritmusban folytatta. Nekem kicsit teátrálisnak tűnt, de tartalmilag rendben volt, amit mondott.

Medgyessy Péter megalázó lemondatása után az ambiciózus és a karizmatikus vezetőként megjelenő Gyurcsány sokak meglepetésére simán legyőzte Kiss Pétert. Pontosan azt mondta, amit az MSZP kongresszusi küldöttei hallani akartak. Bátorságot és önbecsülést sugárzott: merjük vállalni a baloldaliságunkat, merjünk felemelt fejjel járni, és le fogjuk
győzni a Fideszt.

Egyenlőbb és versenyképesebb Magyarországot vizionált, és ehhez versenyképes és sikeres MSZP-t akart létrehozni. Az utóbbi cél az első Gyurcsány-kormány idején felemésztette az elsőt. A miniszterelnök úgy viselkedett, mint aki nem tudja, hogy az elosztható javak végesek. A szárnyalásának semmi sem szabott határt. Mindent felülírt a 2006-os győzelem szempontja. Őszödön Gyurcsány már brutális őszinteséggel beszélt a reformok elmaradásáról, azzal a szándékkal, hogy előkészítse a fájdalmas megszorításokat. Valójában az őszödi helyzetértékelés, a politikában abszolút megengedhetetlen szófordulataival, csak arra világított rá, ami addig tabunak számított. A túlköltekezés következményeire és az addigi retorika és a valóság közötti félelmetes távolságra. Ám Gyurcsány épp a hiperőszinteségével tette hiteltelenné magát. Úgy viselkedett, mint egy csődgondnok, akinek az a feladata, hogy a saját maga által okozott csődöt menedzselje. Ez ugyebár a gazdasági életben képtelenség. Három év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, a politikában sem lehet ezt a két szerepet egymás után hitelesen eljátszani. A valódi és hiteles csődgondnok Bajnai Gordon lett.

Gyurcsány őszinte küldetéstudattal hitt abban, hogy a nagy ellátórendszerek reformja nélkül nem leszünk  versenyképesek. Rendszeresen ebédre hívott a miniszterelnöki dolgozószobától néhány lépésnyire lévő kétszemélyes ebédlőjébe, és így mód nyílt arra, hogy Budapest aktuális ügyeiről is bővebben szót váltsunk. Tudta, hogy a  lakótelepeket ellátó távfűtés tarifái elviselhetetlenül magasak, és többször is beszéltünk az alapdíj, illetve az áfa csökkentésének a lehetőségeiről, amik meg is valósultak.

Szóba kerültek az európai uniós pályázatok és étvágyrontóként azok a problémák, amelyek a 4-es metró csúszását okozták. Gyurcsány soha nem instruált, nem is instruálhatott engem ezekben az ügyekben, de figyelmesen hallgatott, hogy tájékozódjon az ország egyik legnagyobb és legkomplikáltabb beruházásáról. Ezeken az ebédeken én beszéltem többet, a miniszterelnök szótlanabb volt a megszokottnál. Nem vidítottam fel azokkal a történetekkel, amelyek arról szóltak, hogy a kerületek milyen módszerekkel akadályozzák egyes fővárosi beruházások megvalósulását. A III. kerület például teljesen jogellenesen változtatási tilalmat rendelt el a Gázgyár területére, gátolva az oda tervezett kulturális-szórakoztató komplexum megvalósítását. Azt hiszem, hogy ez a vircsaft a kerületek és a főváros között neki is elég riasztó lehetett, de hiányzott a kétharmad, hogy változtassunk rajta.

Az egyik ebéd alkalmával biztosított róla, hogy a kormány Budapestet választja majd kulturális fővárosnak. Aztán a kormány nevében Pécset javasolta. Ebben döntő szerepet játszhattak az MSZP-n belüli hatalmi harcok, Toller László és Szili Katalin érdekérvényesítő képessége, és ki tudja még, mi. A kormányülésen részt vevő Horn Gábor beszámolója
szerint a kormány is Budapest mellett foglalt állást. És mégis vesztettünk. Hatalmas volt a csalódás, és jóvátehetetlen a kár.

Gyurcsány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, de nem csak én voltam ezzel így.

 

Forrás : FN24

„Elfogyott a türelmünk, elfogyott a megértésünk" – tudatta a Pedagógusok Szakszervezete, amely szerint elfogadhatatlan a pedagógusok béremelésének elhalasztása.

Lázadnak a tanárok
(Népszava)

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) emlékeztetett rá, hogy a közszférában 2008 óta nem emelkedtek a bérek. Az érdekképviselet ezért már nem fogadja el érvként, hogy a fizetések emelését az ország gazdasági helyzetéhez kössék. A PSZ követeli, hogy a kormány ne hitegesse tovább a pedagógusokat, valósítsa meg a beígért béremelést.

A szakszervezet visszautasítja, hogy a rossz gazdasági döntések árát a közoktatási intézményekben, a közszolgálatban dolgozókkal fizettessék meg. A PSZ azt sem tudja elfogadni, hogy a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak és a járási rendszer bevezetése miatt mintegy 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma 2013-tól.

A köznevelési rendszer átgondolatlan és előkészítetlen átalakításával az intézményekben foglalkoztatottak ezreit fenyegeti az állása elvesztése – írja a szakszervezet, amely erkölcstelennek tartja, hogy a kormány az eddiginél is nagyobb teljesítményt vár el a folyamatos bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élőktől.

A nemzetgazdasági miniszter előzőleg közölte: az önkormányzati rendszer átalakításakor a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma jövőre. A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztja, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Ha viszont 2013-ban a tervezett egy százaléknál nagyobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot.

 

Forrás : MTI

Keresés